Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-09 / 236. szám
a=ae»sea«a»! «sasEïBaeesB»« aBaa-EfiHB«aeHB=B! B9 SäKßSESSSBBSSSOBSSSSSSBS I ff Őszi teendők a kertben S A gyümölcsöket nagyon gon- ! dósán, törődésmentesen szüre- ; teljük. Télire csak egészséges, ; ép héjú gyümölcsöt és szőlőt ■ raktározzunk el. A diót inkább rázással gyűjt- : sük be, nehogy a termőrügyéket ; leverjük. Ha azonban a termés » egy része még ott marad a fa ! magasabb részein és a rúddal I való veréshez folyamodunk, vigyázni kell, hogy ne tegyünk nagy kárt és ne szüreteljük le egyúttal a „jövő évi termést”. Az alma-, körte-, dió- és birsfáikról vegyük le a nyár folyamán felrakott — és azóta cserélt — almamolyfogó öveket. Égessük el a szüret után összegyűjtött lehullott, kórokozóktól fertőzött gyümölcsökkel, levelekkel együtt. Ezzel lényegesen csökkenthetjük a jövő évi kártételeket. Az alma és a körte házi tárolása Az ember télen is szívesen i látja asztalán a saját kertjében termett gyümölcsöt, még akkor is, ha a boltból kisebb fáradsággal — és esetleg szebbet — vásárolhatna. Hogy a betakarított termés hosszabb tárolást épségben átvészeljen, szakszerű előkészítést es további gondoskodást igényel. A tárolás előkészületei tulajdonképpen már a termesztés során kezdődnek, amikor harmonikusan tápláljuk a gyümölcsfákat, megvédjük a kártevőktől és a betegségektől de nagyon fontos a szüretelés helyes időpontjának megválasztása is. Ne szüreteljük az almát és a körtét túl korán mert az éretlen gyümölcs a tárolás folyamán gyorsan fonnyad. íz- és illatanyagai kevésbé fejlődnek ki az utóérés folyamán. A késői szüret — a túl érettség — sem előnyös az eltarthatóság szempontjából. A téli almát akkor tekinthetjük szedésre érettnek, ha elérte végleges nagyságát, magja megbámul, és kocsánya könnyen elválik a termőrésztől. Csak a teljesen egészséges, ép, jó minőségű gyümölcs tárolható hosszabb ideig. A tárolást ezért feltétlenül előzze meg az alma és körte szigorú válogatása. Már a szedéskor gondosan ügyeljünk, hogy sérült, beteg, kocsány nélküli termés ne kerüljön a raktározásra szánt gyümölcs közé, mert egy moníliás alma — különösen meleg időben — igen sokat megfertőzhet. Az önellátás célját szolgáló gyümölcs raktározása sok esetben nehézségekbe ütközik — megfelelő helyiségek híján. Raktározásra a por- és piszokmen- tes, naptól, széltől védett, hűvös. de fagymentes, jól szellőztethető helyiségek alkalmasak, amelyekben a hőmérséklet nem emelkedik 5 C foknál magasabbra, és nem süllyed —1 C fok alá. A hőmérsékletet szellőztetéssel és fűtéssel szabályozhatjuk: a túl magas hőmérséklet ellen melegebb időben éjjel, télen pedig a déli órákban szellőztetünk, hogy a tároló ne hűljön le túlságosan. Például az egészséges pince elég jól kiegyenlíti a külső hőmérséklet ingadozását, vagy — szükség esetén — városi lakásban az északi fekvésű, fűtetlen szobák a legalkalmasabbak tárolásra. Fontos a levegő nedvességtartalma a tárolóban; az adott hőmérséklet mellett 80—90 % relatív páratartalmú legyen. (Ennek mérésére alkalmas egyszerű és viszonylag olcsó műszer a hajszálas higrométer.) Ha a levegő szárazabb, akkor nagyobb a párolgás, a gyümölcs fpnnyad. i Ha nyirkosabb nagyobb mérvű a romlás. Az alacsony páratartalom lapos edénybe kirakott víz párologtatásával növelhető, a magas légnedvesség szellőztetéssel, vagy nedvszívó anyagokkal, például mészporral csökkenthető. A betárolás előtt a helyiséget alapos takarítás, meszelés után — köbméterenként 4—5 g kénpor, vagy fél szelet azbesztes kénlap elégetésével — fertőtle- ; níteni- kell, majd 24 óra múlva alapos szellőztetés után megkezdhetjük a gyümölcs berakását. A raktározandó almát és körtét hollandi ládába tároljuk úgy, hogy a rekeszeket polietilén fóliával takarjuk, és egymás fölé , 8—10 ládát rakunk. A fóliás^ takarás lassítja az érés és a bomlás folyamatát, csökkenti a tárolási veszteséget. A raktározott almát és körtét célszerű kéthetenként átvizsgálni. A romló, puhuló gyümölcsöket szedjük ki, mert ezek rövid idő alatt megfertőzik a közelükben levő egészségeseket is. Szelevényi Árpád. ÚJDONSÁG A HAJDÚ RUHASZÁRÍTÓ Kis helyen megoldható a ruhaszáritás. A hét. egyenként egy méter hosszú tartórúd néhány mozdulattal kihúzható éstösszecsukható Gyártja a HAJDÙ8ÂCI IPARüOVBK DEBRECEN Postai cim: 4001 Debrecen 1 Postafiók 126 VISZONTELADÓKNAK forgalomba hozza a Budapest \ Tömegcikk Osztály V , Pesti Barnabas u a 4 MAGÁNVÁSÁRLÓINKNAK árusítja a VASÉRT 8. számú boltja Budapest Vili., Baross u. Telefon 139-427 I Telepítés előtt Országszerte egyre többen vásárolnak hétvégi üdülőtelket. Ezek többsége általában/ elvadult, elhanyagolt parlagterület. Azoknak szeretnénk most egykét tanáccsal segíteni, akik még az ősz folyamán hozzálátnak területük rendbe hozásához, sőt esetleg gyümölcsfa, szőlő és díszcserje telepítéséhez is. Az eredményes munkához nem elegendő egy kissé kiirtani a gyomot, a bozótost, megvenni a csemetéket, szőlőoltványokat és elültetni, hanem gondosan, tervszerűen elő kell készíteni a területet. Gondoljunk arra, hogy a telepítés legalább 20—30 évre szól! Először is járjuk be a területet. nézzük meg milyen állapotban vannak az esetleg rajta levő fák, szőlőtőkék. Csak az öreg, korhadt, beteg fáikat, tőkéket vágjuk ki, gyökereit ássuk ki. A többit ne irtsuk ki rögtön, mert gondozva legalább addig termést adnak, amíg az új növények termőre fordulnak. A túlzottan elszaporodott akácfák, orgonabokrok egy részét vágyik ki, mert igen sok nedvességet vonnak el a talajtól. Sokan gyakran minden előkészület nélkül vágnak bele a gyom leégetésébe. Nagyon vigyázzunk, mert az idei hosszan tartó szárazság miatt a tűz hirtelen. gyorsan terjedhet és jelentős károkat okozhat. A gyomokat vágjuk le és egy kupacban égessük el a gallyakkal, ágakkal együtt. Ezután töltsük fel a gödröket, mélyedéseket. A 10 százalékosnál nagyobb lejtésű területen alakítsunk ki rézsűket, vagy építsünk támfalat, hogy megakadályozzuk az esők és a tél végi hóolvadás talaj- lehordó károsítását. A telepítésre kijelölt részeken alaposan, — legalább 30—40 cm mélyen — forgassuk meg a földet és bőséges mennyiségű istálló- vagy komposzttrágyát dolgozzunk a talajba. 100 négyzet- méterenként 10 kg szuperfoszfátot és 15—20 kg kálisót is forgassunk alá. A pétisót majd tavasszal szórjuk ki. Amennyiben, nagyobb területen telepítenénk, célszerű a7 Országos Mezőgazdasági Minőség- vizsgáló Intézettel (Budapest II., Keleti Károly u. 24.) talajvizsgálatot végeztetni, az ő szakvéleményük alapján adagolni a trágyákat. Hasznos tudni, hogy az intézet a kertbarát szakkörök, klubok vagy több kertészkedő együttes igénye esetén olcsóbban végzi el a vizsgálatokat. Készítsünk tervet, hogy mit szeretnénk telepíteni. Elsősorban olyan gyümölcsféléket ültessünk, amelyek a piacon és az üzletekben nem olcsók; a fajtákat pedig úgy válasszuk ki, hogy kertünkben nyár elejétől késő őszig mindig legyen valamilyen friss gyümölcs. Végül megbízható faiskolától rendeljük meg, vagy magunk vásároljuk meg a szaporítóanyagokat. Vizsgáljuk át ribíszkebokrain- kat. Ha a vesszőkön lyukakat, rágcsálékot és ürüléket találunk, az arra utal, hogy az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyói telepedtek meg a vesszők belsejében. Az ilyen hajtásokat vágjuk ki és égessük el. Nézzünk szét a konyhakertben is. Az egészséges, élszáradt növényi részeket vigyük a komposzttelepünkre. A fertőzötteket viszont szintén égessük el. Egyúttal forgassuk át az összegyűjtött, komposztálásra szánt hulladékokat, öntözzük meg, adagoljunk hozzá kevés műtrágyát. Majd földeljük le, hogy a felhasználásig érlelődjék. A gyökérzöldségfélék szedésére lehetőség szerint meleg, száraz napot válasszunk. Csak gondos válogatás után tároljuk ezeket. A késő őszi fogyasztásra ki- palántázott salátát fóliával takarjuk éjszakára, hogy jobban fejlődjön. A gladiólusz, dália és a kánná gumóit szedjük fel, szárítás után tisztítsuk meg a földtől és szel- lős, száraz, fagymentes helyen zacskókban, vagy homokkal telt ládákban tároljuk télire. Az egynyári virágok elszáradt maradványait, a-/ évelők lehullott, fertőzött részeit is égessük eL Amennyiben a talajforgatás közben több cserebogárpajorra bukkannánk, végezzünk vizsgálatot. Néhány helyen ássunk le két ásónyomnyi mélyre. Ott; ahol négyzetméterenként egy másodéves, vagy több egyéves pajort találunk, Hungária L/7-tel fertőtlenítsük a talajt, 108 négyzetméterre 14—15 dkg szert dolgozzunk be a földbe. Szent-Miklóssy Ferenc A, must erjedéshibái Olvasóink ilyenkor, szőlőszüret idején gyakran keresnek fel bennünket azzal a panasszal, hogy hiába szüretelték szakszerűen és dolgozták fel a szőlőt, a must nem indul erjedésnek, vagy'a megindult erjedés váratlanul leáll és nem indul meg újra. Ennek több oka lehet. A következőkben az általában előforduló hibákat és elhárításuk módjait ismertetjük. Megakadt er jede» Amikor az erjedés valamilyen ok folytán meg sem indul, vagy vonta tóttá válik, sőt esetleg meg is all, azonnal intézkednünk kell. A legelső teendő megállapítani, mi idézá elő a rendellenességet. Oka lehet: A tévesen adagolt, esetleg túlzásba vitt kénezés. A túlké- nezett must eresen csíp«, kaparó ízű, kénes szagú. Ha ez a szag nagyon erős, a legtanácsosabb a must kénessavtartalmát megvizsgálni, vagy megvizsgáltatni (az Országos Borminősítő Intézettel. Bp.. II.. Frankel Leó u. 1.). A vegyvizsgálat, megállapítja a kénessavtartalmat, és ennek alapján dől él, hogy a must még ki erjeszthető-e. vagy szükséges-e kénezetlen musttal házasítani ahhoz, hogy az erjedés egyáltalán megindulhasson. Ez az eset rendszerint akkor következik be, ha például a szükséges kénmennyiség tízszeresét adagoltuk. Ha nincs a must eny. nyíre túlkénezve, kénessavtűrő fajélesztőt szerezzünk be. Az anyaélesztő készítéséhez szükséges mustot a kénezett mustból vegyük, így a fajéleszitő még jobban a kénessavhoz edződik. Az erősebben kénezett must egyébként is későbben, néha csak 3—4 nap múlva indul erjedésnek. Addig tehát nincs okunk nyugtalanságra. Túl hideg az erjesztőhelyiség. Az előbbiekben ismertetett módon nagyobb adagú erjedő must beoltásával gondoskodjunk az erjedés megindulásáról. Ha erre mód van. emeljük a helyiség hőmérsékletét. Leghatásosabb azonban, ha a must egy részé- név felmelegítésével az erjesztő must hőmérsékletét emeljük. A felmelegítéskor a mustot ne forraljuk, mert ezzel a benne levő élesztőgombákat elpusztítjuk! Ha az erjesztőhelyiséget nincs módunk fűteni, késői szüretünk következtében az időjárás hűvössé válik, gondoskodjunk hidegtűrő fajélesiztő beszerzéséről. r&ntat&tt erjedés Oka lehet: A lehűlt erjesztőhelyiség. Inkább az utóerjedéskor fordul elő. Áz élesztők nem jutnak kellő oxigénhez, Ilyenkor a mustot levegőztetjük, szellőztetve átfejtjük vagy önmagára fejtjük. Sok esetben a seprő felkavarása is segít, mert ezáltal a seprővel leülepedő, sok, még életképes élesztő visszakerül a mustba. Ha az egyébként alacsony cukortartalmú mustunk még édes. de már nem erjed, az erjedés leállt (megakadt) — ennek legtöbbször tűlmelegedés az oka. Ilyenkor azonnal gondoskodjunk a must hűtéséről. A túlmelege- dés rendszerint hibás (tejsavas, ecetes) erjedéssel jár együtt. A túlmelegedést feltétlenül meg kell előzni, mert a tejsavas erjedés következményei igen súlyosak és nehezen kezelhető betegségekhez vezethetnek. Megakadhat az erjedés az erjesztőhelyiség lehűlése következtében is, noha ahhoz, hogy az erjedés hideg következtében megálljon, igein nagy (0—5 C- fökig süllyedő) hirtelen, beálló lehűlés szükséges. A borélesztők — különösen, ha fokozatosan hűl le az erjesztő — hidegebb (5—8 C-fokos) helyiségben is képesek erjeszteni, mert a hideghez edződnek, hidegtűrőkiké válnak. M. A. BimHKIííStí |Q I 19T3. OKIÓBtiR %
