Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-06 / 234. szám
Érzelmek, cselekvés, politikai gyakorlat e 9« s s 9 s e 6« a MW««« s a a a bs ass s e see* sa * *«#»* m» JEGYZET Csengetnek övelni kell a mun- n pfe I ■ ka. hatékonyságát 11 ív 11 — e gondolattal S^j R kezdődött és vég7-ödött az a tanacs- kozás, amelyet a megyei pártbizottság rendezett a közelgő új oktatási évad propagandistáinak. S e gondolat jegyébén, a végrehajtás segítésére hangzott el minden ottani javaslat, ötlet, megállapítás. Egyebek között az is, hogy a tömegpropaganda tevékenységben nem elegendő a puszta informálás, ennél több szükséges: a hallgatóik, pontosabban szólva a résztvevők teljes személyiségére hatás, annak elérése, hogy az egy-egy foglalkozáson jelen levők érzelmileg is azonosuljanak a megismert, elsajátított gondolatokkal. Másképp — a csupán logikai, szaktudományos jellegű „magolással” — nem válhat egyetlen új ismeretrész sem a személyiséget valóban gazdagító, az egyén és a társadalom kapcsolatát mindkét oldal érdekében harmonik usabbá tevő erővé. Ténylegesen hasznos tudássá, amelynek megszerzésére fordított fáradságát utóbb sem sajnálja senki. Érdemi módszereket is felsorakoztattak az előadók a kívánt cél minél eredményesebb megvalósításához. Soha nem szabad például figyelmen kívül hagyni, hogy igazi érzelmi azonosulást csak az élet való fényeivel, eseményeivel érzékeltetett elvek válthatnak ki az emberből. A társadalom és az oktatási intézményeik kapcsolatának erősítése — így kimondva szürke, jellegtelen tétel csupán. De ha arról beszélünk, hogy adott város, község valamelyik iskolájának szemléltetőeszközöket, könyveket, sportszereket készít vagy ajándékoz egy gyár, termelőszövetkezet, intézmény, akkor ez érzelmileg is azonosíthatja az akcióban részt vevőket és az erről tudomást szerzőket az eredeti tétel hasznos setkedése között. Mert lia mutatkoznának ilyen ellentétek, bizonyságul szolgálnának az alakoskodásra, és bármennyire szeretné elkerülni a fogoly a büntetést az elmebaj mímelé- sével, sor kerülhetne a haditörvényszéki tárgyalásra. Emlékeztettem Howiger vár- parancsnok urat, hogy nem áll módomban összehasonlítást tenni.- Lenkey Jánost beteg állapotban láttam először. Fogalmam sincs, milyen vallomást tett első kihallgatásai alkalmával. Tudtam, hogy csak eddig sízaibad elmennem. Tábornok úrra bíztam a következtetést. — Ügy tűnik. Igaza van — mondta gondterhelten. — Megbeszélem az ügyet Ernst törzshadbíró úrral. Várok. Arra várok, hogy engedélyezzék a kihallgatási jegyzőkönyv tanulmányozását. Napról. napra jobban érdekel e-, a boldogtalan Lenkey János. Any. nyit már a legbutább káplár is gyanít itt az aradi várban, hogy a lázadó Kossuth akárkikből nem csinált tábornokot. A tiszt urak egyike-másdka — csupa olyanok, akik harcoltak Magyarország csataterein a honvédseregek ellen — bizalmas közléseikben elismeréssel nyilatkoznak a lázadó vezérek katonai erényeiről. Tartja magát a hallgatólagos vélemény, hogy a különleges hadbíróság előtt álló tizennégy generális csupa kiváló vezér volt á háborúban. Tizenötödik társuk- Lenkey Jáinos. Részünkről, a győztesék részéről — legalább hivatalosan — az erkölcsi megvetés egyik formája, hogy nem ismerjük el a Kosigazával — főként akkor, ha közben sikerül megértetnünk, hogy a hétköznapok megszokott fáradságán túli erőfeszítéssel gyermekeinknek, áttételesebben mindannyiunk jövőjének tettünk szolgálatot. Méghozzá olyat, amelyre büszkék lehetünk. Vagy ha — nem direkt módon — arra is felhívjuk például a szocialista munikaver- senyben dolgozók figyelmét, hogy jobb munkájuk nemcsak százalékkal, pénzzel mérhetően nagyobb társadalmi produktumot jelent, hanem jelenti a szocializmus melletti elkötelezettséget is. És jelenti, hogy eközben mélyülnek a kollégák közötti emberi kapcsolatok, erősödik a kollektivitás érzése, egymás mindenkori segítésének lehetősége. Nem általában, hanem az adott munkahelyen, azok között, akik hétről hétre együtt verejtékeznek, egymásnak mondják el ügyes-bajos dolgaikat, bosszúságaikat, örömeiket, egymás közt vitatják meg az előző napi futballmeccset, televízióműsort, akik a mellettük dolgozónak újságolják először a frissen hallott, olvasott híreket. Leginkább ilyen módon ezzel az életközeliséggel válhat gyakorlattá a politika, alakulhat elvek ismeretéből-ismerte- téséből a telje® személyiséget alakító-irányító vezérlő elvvé. Változtathatja aztán a meggyőződésből vállalt-végzett tevékenységen keresztül a világ egészének, még inkább és sokkal konkrétabban a szőkébb közösségnek, az egyénnek az életét tartalmasabbá, könnyebbé, harmonikusabbá. Természetesen csak akkor, ha az ember érdekeit szolgáló politikáról van szó. És hozzátéve: ha ezt a politikát nemcsak tudja, érti, hanem teljes valójával el is fogadja, ha ezzel lélekben, érzelmeiben is azonosul a cselekvő, Akit ebben az azonosulásban a meggyőzés, az okos példák, a világos, emberközeli szó eszközével segíthet a propagandista, a propaganda. (daniss) suthtől kapott tábornoki kinevezéseket. Így valamennyi lázadó generálist a császári hadseregben viselt utolsó rendfokozata szerint emleget a vád. Lenkey János előéletéről ez ideig mindösz- sze annyit sikerült megtudnom, hogy átállása előtt kapitány volt Kelet-Galidában a Württem- berg-huszároknál. s hogy átállása után fokozatosain jutott el a lázadók oldalán a tábornoki rangig. A mi érthetetlen vereségeink és a honvédek még érthetetlenebb sikerei ismeretében Kossuth aligha osztogatta meggondolatlanul a tölgyfaleveles rangokat. Egyedül Lenkey János lenne kivétel? Nem sokat értek a hadművészethez, de a józan1 ész. következtetése szerint Lenkey nem lehetett szűkében sem a bátorságnak, sem. a tehetségnek. ha generálissá válhatott Görgey Artúr, Damianich János, Kiss Ernő, gróf Vécsey Károly és a többi rettegett lázadó vezér társaságában. Ennyi sas között miképpen viselhette volna el egy veréb az aranygallért? Dehát akkor mitől roppant ennyire össze? A jellem szilárdsága, a lélek férfiassága biztos páncél az őrület ellen. Márpedig bizonyos, hogy Lenkey János elméje megbomlott, A titok nyitjára feltétlenül rálelek. Kérdés, hozzá férhetek-e a kihallgatási jegyzőkönyvhöz. Ha Ehrst törzshadbíró hivatali óvatosság!, naffvobb, mint a lázadók iránti gyűlölete, akkor bajosan fogom megtudni ki rejtőzik a démonokkal élet-halál harcot vívó Lenker János mögött. (Folytatjuk) Öröm az ú.i lakás. Az ifjú házasok legtöbbje kilátástalanul hosszú hónapokon vagy éveken keresztül kerülgette az anyósokat, jobb esetben a főbérlőket. Várták az ój lakást, amellyel végre kiemelkedhetnek a jobbára csak „megtűrt emberek” soraiból. Otthagyhatják végre az orrcsavaróan nedves, a jogok hiányától kongó albérleteket és becsukhatják annak ablakát, amelyen havonta 6—700 forintot dobtak át. — At új lakás egészen más lesz! Saját szobák, vízcsapok és saját konyha. Mindez igaz, sokba kerül, de magunknak fizetjük majd a pénzt — gondolja az albérlőből lakástulajdonossá tornászkodó. Aztán ahogy kifizette a csodával határosán összerakott, úgynevezett indulási összeget, üres zsebekkel, kifordított, tárcákkal és egyszem feleségével fii az új szoba közepére összerakott könyvek, ruhák, apróbb bútordarabok halmazán. Ülnek és nézik egymást boldogan. mert igazán boldogok. Csakhogy ebben a Pillanatban megszólal „ csengő, — A ház közős képviselője vagyok... Itt tesssék aláírni. — De mit? — A fűtő is, és én is csak akkor vállaljuk a munkát, ha havonta 5—5 forinttal többet fizetnek nekünk! Aláírják. Félóra múltán Ismét szól a csengő. — Százötven forint havonta a lépcsőházi takarítás. — De hiszen tiszta kosz és mes,, a lépcsőház. — Kérem, ez akkor is annyi. Üiabb százas a szemetes- kuka, nyolcvanhat forint lesz havonta a felújításra befizetendő összeg. Ülnek a könyvhalmaim, éjfél felé jár. Megint csengetnek; Virágot kell a lépcsőházakba tenni, a meleg vizet külön kell majd fizetni, a főzőgáz közös. „Ha nem főznek, akkor is fizetni kell!” A virág a lépcsőházba lakásonként negyven forint és tizenötödikéig meg kell csináltatni a kapukulcsokat. „Akj nem csináltat kapukulcsot, azt kizárjuk.” A boldog házaspár megdörzsöli szemét, egy pillanatra elveszti önuralmát és ajtót mutat a csengetőnek. Aztán ülnek a7 üres lakásban, és boldogan gondolnak vissza azokra a szép albérleti időkre. (Réthy) BÉKÉSCSABA, INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT Kétegyházi út 3. sz. alatti telephelyén kedvezményes áron, boniásbóí cserépkályba- csempe e adó 201646 Képzőművészeti és irodalmi pályázat megyénk felszabadulásának 30. évfordulójára A megyei közművelődési intézményeik vezetői tegnapi tanácskozásukon megvitatták a felszabadu!ásutik 30. évfordulójával kapcsolatos megyei kulturális programot. A tanácskozáson döntés született arról, hogy a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya képzőművészeti és irodalmi pályázatot hirdet megyénk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Mindkét pályázatra a dolgozó ember mindennapi életét és munkáját, szocialista építőmön, kánk eredményeit, a végbement társadalmi, gazdásági és kulturális változásokat, az elért fejlődést tükröző alkotások küldhetők be műfaji megkötöttség nélkül. A pályázatok nyilvánosak, a legjobb műveket díjazásiban részesítik. A képzőművészeti alkotásokból 1974. október 6-án kiállítást rendeznek, a legkiemelkedőbb írásművek publikálásáról gondoskodnak. A pályázatokat 1974. június 1- ig kell beküldeni a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba. Csehszlovák műszaki szakemberek tartanak előadást Békéscsabán A Műszáki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének rendezésében — a III. csehszlovák műszaki és gazdasági napok keretében — csehszlovák műszaki szakemberek tartanak előadást Békéscsabán, a Technika Házában. Október 12-én, pénteken délelőtt 11 órai kezdettel három előadás hangzik el. Jiri Dolejs technikus Vízszintes fúró-, maróművek; Vladimir Dunes, a Blanki Gépgyárak Kereskedelmi Műszaki Szolgáltatásának vezetője Csehszlovák csomagológépek; Zdenek Zdenik mérnök pedig Az automatizálás és szabályozás újdonságai — léptető motorok címmel tart előadást Nagy a forgalom a TÜSZSZI-ben Szeptember derekán némi meghökkenéssel vehették tudomásul az érdeklődők, hogy a békéscsabai TÜSZSZ1, a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda „megszűnt létezni” — a magyarázat: a Tanácsköztársaság útjának építkezései miatt átköltözött régi helyéről, néhány házzaj. távolabbra. a város fő ütőerének másik oldalára. A költözés — sok más hely- változtatás példájával ellentétben — nem okozott fennakadást az intézmény munkájában. Az új helyiségben — amelyben a korábbinál kulturáltabb körülmények között tárgyalhatnak az ügyfelekkel — szeptember második felében iöboen kérteK segítséget névadó ünnepséghez, házasságkötéshez mint a régi irodában a megelőző két hétben. Képünkön : Kmács Magdolna előadó (balról) társadalmi szertartás lebonyolításáról tárgyal. (Fotó; Demény Gyula)
