Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-06 / 234. szám
Évente 14 millió óra szabad idő Békés megyében C sökkentett munkaidővel már 70 ezer ember dolgozik Békés megyében. Évente egy-egy munkás 200 óra szabad idővel rendelkezik. Hogyan hasznosítják ezt a pihenésre, kikapcsolódásra, regenerálódásra szánt időt az emberek? Ezekről a gondokról tárgyalt a napokban Békéscsabán a Hazafias Népfront megyei Gazdasagpolitikai Munkabizottsága. Sorolni lehetne a statisztikai adatokat El lehetne mondani — minit ahogyan a napirend előadója él is mondta —, hogy a szabad idő felhasználása miként oszlik meg férfiak és nők esetében. Szólni lehetne arról, hogy a szabad idő növekedésével párhuzamosan növekszik a vendéglátóipar forgalma és kevésbé növekszik a könyvtárak, klubok látogatottsága. Egyszóval sok mindent fel lehetne sorolni, amivefl, igazolást nyerne, hogy a szabad idő célszerű, aktív pihenést szolgáló felhasználása érdekében bőven van tennivaló. A megbeszélés egyik résztvevője tette fél a kérdést: célszerű lenne-e irányítani a meg- növekedeitt pihenési idő felhasználását? A válasz: irányítani nem célszerű, de befolyásolni szükséges. Es ebben a meghatározásban az értekezlet egyöntetűen vallotta: mindenekelőtt a szolgáltatást kell fejleszteni. A szolgáltatóipar. kereskedelem jelenleg ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a szabad idő valóban azzá váljék, amiért a párt és a kormány törvényekben biztosította. Olyan árudákat, boltokat szükséges létrehozni, a meglevőket olyan formában átalakítani, amelyeknek az áteresztő képessége- lehetővé teszí a gyors vásárlást, kiszolgálást, önkiszolgálást A jelenleginél sokkal több előrecsomagolt, félkész és készételt szükségies forgalomba hozni olcsó áron. Az üzletek nyitva tartási idejét, különösen a hétvégeken, a lakosság igényeinek megfelelően meghatározni. S zorgalmazni szükséges olyan, a házimunkák megkönnyítését szolgáló gépek gyártását, amelyeket a kisebb keresetű emberek is megvásárolhatnak, növelni a korszerű, nagy áteresztő képességű, gyors ruha- tisztító szalonok, mosodák kapacitását stb. A felsoroltak — amint azt az olvasó is bizonyára észrevette — a házimunkák megkönnyítésére irányuló tennivalók. Nem véletlenül. Statisztikai félmérések igazolják ugyanis, hogy míg a férfiak a szabad idejükben naponta 40 percet töltenek házimunkával. ugyanakkor a nők átlagban három órát. Márpedig, ha a sízabád hétvégék bevezetésének egyik célja az lenne, hogy a család minél több időt tölthessen együtt pihenéssel, kulturált szórakozással, ennek egyik előfeltétele a sok időt rabló házimunka megkönnyítése. Az egyik békéscsabai nagyüzem pártvezetője mondta az előadást követő vitában: az 1500 dolgozót foglalkoztató gyárban, a fizikai és szellemi munkások egyaránt arra törekszenek. hogy a hétvégi szabad időt városon kívül, a szabadban tölthessék. Érthető ez a törekvés, hiszen az intenzív termelés, a gyorsuló gépek zaja, a szellemi munka ritmusa egyre inkább igénybe veszi az ember fizikai és szellemi képességeit. Q ekés megyében több száz Q kilométer folyópart van nagy vízfelületek, amelyek „parlagon hevernek”, mert egyes települések vezetői féltik a mezőgazdasági területeket. Pedig a fizikai és szellemi erők újrateremtéséhez nagy szükség lenne ezeknek a természeti területeknek az igénybevételére. Szükség lenne olcsó, a kisebb keresetű, zárt lakótelepeken lakó munkáscsaládok által is megvásárolható hétvégi kertek létesítésére olyan terület- nagysággal, amelynek művelése nem fárasztja ki a tulajdonost, hanem valóban pihentéit. Több város és nagyközség élt ezzel a lehetőséggel, felosztotta a folyók menti területeket. S a közeljövőben ugyanezt teszi a szeghalmi nagyközségi tanács is a Berettyó mentén. Mielőtt azonban hozzáfogna a tanács a hétvégi telkek parcellázásához, azon gondolkodik, hgy mekkora legyen egy-egy hétvégi kert Igazuk van, ha arra törekszenek, hogy a kert nagysága ne merítse ki a tulajdonost, hogy azon szabad idejében hasznosan tudjon pihenni. N yáron tehát ha nem is teljes mértékben, de megoldott a szabad idő hasznos eltöltése De mi a helyzet télen? Erre az közötti kooperációja. Ismeretes, hogy legtöbb nagy vállalatunk roppant széles kooperációs hálózatra alapozza működését, ám partnereik között többségiben vannak a szántén nagy vállalatok — ebből is származnak a rendre-sarra fellépő kooperációs, szállítási zavarok^ Napjainkban már jogszabályok — .mindenekelőtt a szövetkezeti törvény — rögzít% azt az elvet, hogy a szövetkezeti és az állami szektor teljességgel egyenjogú. Az elvi tézis tehát, amely szerint a szövetkezet „nem következetesen szocialista” -»■ amiből nagyon is gyakorlati gazdálkodási hátrányok következtek —, immár a múlté. Am ez korántsem jelenti azt, mintha a szövetkezeti ipar bizonyos sajátosságainak mellőzése, sőt, a szövetkezéssel szemben olykor fellépő érzelmi súrlódás i<, teljességgel megszűnt volna. Érdemes utalnunk néhány ilyen félreérthetetlen jelre. Közismert, hogy a közvéleményben, olykor szakmai körökben, is, az ipari szövetkezetét gyakrgn afféle fél-maszek vállalkozásnak tekintik — az ehhez kapcsolt általánosító féltételezésekkel együtt —, jóllehet, a tények bizonysága szerint itt sem gyakoribb a visszaélés, a kiskapuk keresése, mint más szektorban. Továbbá : valahányszor bizonyos feszültség támad a gazdálkodásban, ha például a munkaerőhiány akadályoz, minduntalan előbukkannak a szövetkezettel szembeni erőteljes konkurrenciális érzelmek. Ilyenkor a gondok fő okaként hallunk a szövetkezeti műhely „szí vonatásáról”, munkaerőcsábításrol, ami — ha teljességgel igaz lenne is —, aligha minősíthető a nagyipar alapgondjának, egyszerűen a nagyságrendi különbség, a szövetkezeti ipar „szívólehetősége” miatt. ÉRDEMES arról az álláspontról is szólnunk, amely bizonyos skizofrén kettősséget tükröz a szövetkezeti ipar gazdálkodásának megítélésében. Egyfelől — amint az előbbi nemzetközi tények is igazolják —, szükség- szerű igény, hogy a szövetkezetek az állami ipar számára bedolgozód, illetve úgynevezett közületi szállítási kötelezettségeket teljesítsenek, másfelől ez olykor határozott rosszallást válit ki. Teljességgel indokolt persze, hogy a szövetkezeteket — akár ilyen megítélési eszközökkel is — a lakossági rendelések teljesítésére ösztönözzük, amíg azonban nem épül ki a jelenleginél erőteljesebben a kisüzemek hálózata, népgazdasági érdek fűződik ama kiegészítő tevékenységhez is. AZ IPARI szövetkezetek a nagyok árnyékaiban működnek — sajátos gondokkal, jelentős eredményekkel. Munkájuk támogatást, figyelmet érdemel, mert tevékenységük a népgazdaság Rzámára nélkülözhetetlen. T. A, egyik felszólaló adott választ. Elmondta, megyénkben a kul- túrházak többségében a szórakozás, a szabad idő eltöltése általában abban merül ki, hogy néhány an az olvasótermeket keresik fel — ha ilyen terem egyáltalán létezik a kultúrház- ban —. a többség pedig a presz- szónak álcázott kocsmákat. Ezek a presszók úgyszólván minden városi, községi, üzemi, szákszervezeti kultúrkombinátbam. művelődési házban meglelhetők. Van olyan kultúrház, amelyik az italból befolyt összegből tartja fenn magát. Mit kellene, mát lehetne tenni? Mindenekelőtt: nem mulatóhelyekre van elsősorban szükség, hanem olyan üzemi, kerületi, lakótelepi csendes klubokra, bar- kács-klübokra, amelyekben nem mérnek szeszes italt, de megtalálhatók a hasznos időtöltéshez szükségies dolgok. Mindez igaz. mondhatják az illetékesek. Ám az ilyen klubok megvalósításához pénzre és isr, mét pénzre van szükség Kétségtelen,' anyagi erő nélkül semmit nem lehet megvalósítani. Mindennek ellenéire a megoldás nem lehetetlen. Társadalmi összefogással már sok mindent teremtettünk. Miért ne lehetne ezeket a klubokat is így megépíteni? Ha a Hazafias Népfront, a TIT. a tanácsok, az ifjúsági szervezetek, a lakóbizottságok, a szakszervezetek, az üzemek és intézmények, ar ingatlankezelő vállalatok összefognának, egyeztetnék az adott lehetőségeket. létesülhetnének ilyen, a hasznos időtöltést szolgáló klubok. B ékés megyében jelenleg mintegy 70 ezer embert érint a csökkentett munkaidő. Ez a szám a következő években növekszik. De jelenleg évente ennek a 70 ezer embernek megközelítőleg 14 millió óra szabad ideje nincs ésszerűen kihasználva. Ennekaz időmennyiségnek bizonyos hányadát a családdal töltik, a fennmaradót pedig részben haszontalanul, az egészségre káros körülmények között. Társadalmi összefogás szükséges, hogy a szabad idő se vesszen kárba, hogy kulturált felhasználásával újra teremtődjön a hét közben végzendő munkához az emberi erő. Botyánszkí János Télen sem pihennek az építők IlKSIIIIilMfilllHlliltIMIHI Hajdanán a téli zord időjárás rö vi debb-hosiszabb ideig pihenőre kényszerítette az (építőipar dolgozóit. A fejlődés más iparágakhoz hasonlóan az építésben is megváltoztatta a munkafeltételeket. Jó néhány év óta itt is arra törekednek, hogy száműzzék a fagyszabadságot, télen is munkát és nagyobb keresetet adjanak az embereknek. így van ez a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál is. A vállalat szakszervezeti bizottsága — tájékoztatott bennünket Kerekes István műszaki igazgatóhelyettes — szeptember 25-i ülésén véleményezte, majd jóváhagyta az előterjesztett 1973—74. évi téliesítési tervet. Ez magában foglalja mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek az előkészítéshez, a műszaki és tárgyi feltételek megteremtéséhez, és természetesen az emberekről való fokozottabb gondoskodáshoz. öt pontban rögzítették azokat a feladatokat, amelyek télvíz idején meghatározóak a munkában. Ennek megfelelően télen is az egyik fő követelmény lesz a termelés növelése és a minőség javítása, valamint a termelőegységek kapacitásának ésszerű koncentrálása. Éppen ezért a tervben 32 téli munkahely szerepel. Egy- egy építésvezetőségre — nagyságuktól függően — mindössze 2—5 jut belőle. Á. ferv a gazdaságos termelés módját a következőkben határozza meg: szükség van az időjárástól független építéstechnológiák alkalmazására, továbbá arra, hogy az időjárástól függő építkezéseken is a munkára alkalmas időt minél jobban kihasználják. Mindehhez viszont — s ez már az emberekről való nagyobb gondoskodást kívánja meg — a munkavédelmi és a munkaegészségügyi tervben elhatározott és előírt speciális téliesítési intézkedé: Bővizű kút seket következetesen végre kell hajtani. Végül az utolsó pont nem kisebb követelményeket támaszt, mint azt, hogy a téliesített és az időjárástól függő munkahelyeken a legmesszebbmenőkig törekedjenek a takarékos és gazdaságos termelésre. A té'iesítési terv részletesen meghatározza az idei decemberi és 1974. első negyedévi feladatokat. Mindebből kiderül, hogy ebben a négy hónapban 131 millió 180 ezer forint termelési értéket szeretnének és akarnak elérni. S tekintve, hogy a kedvezőtlen időjárás mégiscsak hátráltatja a munkát, ezért a fenti termelési értékből mintegy 52 millió forint az úgynevezett időjárástól függő rész. Természetesen minden igyekezetükkel megpróbálják majd ezt is teljesíteni, mert nem mindegy, még télen sem, hogyan alakul a vállalat gazdasági és pénzügyi helyzete. Sok lenne mindazt felsorolni, amit a téliesítési tervnek elő kell segítenie már a mostani év végéig is. Ezt néhány példa is jól érzékeli. December 20-ig — írja elő a terv — teljesen be kell fejezni a cserépgyár építését Békéscsabán, december 31-ig 285 lakást kell átadni, melyből 159 blokkos, 126 panelos technológiával készül. A lakásépítésnél maradva az is megállapítható, hegy a téli hónapokban ez teszi majd ki a termelés jelentős hányadát. Azaz decemberben és a jövő esztendő első negyedévében 587 téliesített lakáson dolgoznak az építők. Mégpedig úgy, hogy ebből már 1974 első három hónapjában — az idei hasonló időszakban átadott 109- cel szemben — 173-at átadhassanak. Mindehhez jó felkészülésre, a megfelelő munkakörülmények megteremtésére és az emberekről való fokozottabb gondoskodásra van szükség. Ezért azokon a téli munkahelyeken, ahol még nem üzemelhetnek a végleges fűtőberendezések — 46 különböző típusú hőlégfúvó, 50 dobkályha és 80 kokszkosár szolgáltatja majd a meleget. A munkavéddlmi és egészségügyi intézkedési terv szintén részletesen meghatározza a téli munkára való felkészülés követelményeit. Többek közt előírja, hogy a té- liesítendő munkahelyeket munkavédelmi szempontból, különös tekintettel a szállító és közlekedési utakra, alaposan felül kell vizsgálni. Ennek fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az az elhatározás, hogy a téli hónapokban másféi- ezemél többen dolgoznak majd az építkezéseken, a tervezett 131 millió forint termelési érték megvalósításán, egyúttal az idei esztendő eredményes befejezésén és a jövő év jó megalapozásán. P. P. Sarkadkeresztúron a debreceni Vízkutató és Kútfúró Vállalat dolgozóinak több hónapos munkáját siker koronázta. A* elmúlt napokban érték el az 550 métere /mélységet, ahol bő vízkészletre találtak. A kút percenként 600 liter vizet ad. Jelenleg a víz minőségét vizsgálják. A tervek szerint a j'övö héten átadják a kutat, és kezdődhet a községi vízműhálózat építése. 1973. OKTÓBER 6.
