Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-30 / 254. szám
I Értékes fehér je forró s: II szójabab «fflssBæaæBBaoHiHiBaiBBœoBsaiaaaaa <sü58&8)9S8sbs95S9ssssmissbi w Állatfelyásárlás és -értékesítés Újkígyóson Termelőszövetkezetünkben 1970-ben alakult meg a háztáji bizottság, függetlenített titkárral, társadalmi elnökkel és hét taggal. Ez a létszám az 1973-as évtől az élszámolóval szaporodott, amit a megnövekedett forgalom tett indokolttá. A megalakulás évében a bizottság mintegy 6 millió forintos forgalmat bonyolított le, ami főleg sertésértékesítésből tevődött össze. A következő két évben ez az összeg 13,8 illetve 17,6 millió forintra emelkedett. A forgalom jelentős részét most is a sertés adja, de jelentősen megnövekedett a szarvasmarha-értékesítés is. 1971-ben 30-90, 1972- ben 90-100 darab szarvasmarháit értékesítettek a közösön keresztül. Az 1973-as évben a háztáji bizottság munkája jelentősen megnövekedett, mivel nemcsak az értékesítésre kerülő állatállomány létszáma emelkedett, hanem annak összetétele is megváltozott. Bár azt is el kell mondani, hogy a vezető helyen továbbra is a hízósertés-értékesítés áll, de ebben a gazdasági évben a termelőszövetkezeteken keresztül már értékesítésre kerül a szarvasmarha: bika, üsző, tehén, valamint baromfi és bárány is. A háztáji bizottság szervező munkájának tudható be, hogy ma már elérkeztünk oda, hogy a termelőszövetkezetünk tagságának túlnyomó többsége a közösön keresztül értékesíti állatállományát. Ezt támasztja alá a tagsággal 1973-as évre kötött, szerződések száma is, ami a mai napig 504. Mint már említettük, az idén jelentősen megnövekedett forgalmunk, amit a következő számok tükröznek. 1973-ban leszállítottunk az Állatforgalmi Vállalatnak 3000 hízó sertést Az idei esztendőre még leszerződött hízó • sertés 2000, ami a következő hónapokban kerül átadásra. Szarvasmarhából leadásra került ez_ idáig 94, ebből 63 bika (26 exportra), 12 üsző (5 exportra) és 19 tehén. Még leadásra vár 1973-ban 70 bika, 8 üsző és 12 tehén, tehát összesen 90 hízómarha. A fentieken kívül még értékesítésre kerül 53 bárány és közel 400 darab baromfi is. Az állatállomány értékesítésével a háztáji bizottság csaknem 20 millió forintos forgalmat bonyolít le az 1973-as évben. Ennek jelentősége abban van, hogy ezáltal a tagság tötfb bevételhez jut, mivel magasabb áron tudja értékesíteni háztáji állományát, és nem utolsósorban abban is, hogy a közösnek is jelentős jövedelmet hoz. Ezért »973. OKTÓBER 39 tagságunkkal megismertettük a sertésátadás követelményeit. Szállításnál a sertéseket úgy kell a mérlegre hajtani, hogy az megfeleljen az átvétel követelményeinek. Ügy kell végezni a mérést, hogy 90—110 kilogrammig lris súly, ezen belül is külön felhajtani a fehéret, ugyanis a fehér sertés felvásárlási ára 90—110 kilogrammig kilogrammonként 24 forint. Fehér sertésnek az számít, melynek szőre, bőre fehér, illetve még pigmentfolt sem található rajta. A tarka vagy fekete sertés 90—110 kilogrammig kilogrammonkénti ára 23,70 forint. Ezen két osztálynál az alkalmazott levonás 5 kilogramm, Az a sertés nagy súlyú, amely meghaladja a 110 kilogrammot. Itt árbani különbség nincs a fehér és a tarka között. A 130 kilogramm alatti sertéseket érdemes külön mérni a l30 kilogramm felettitől, mivel 130 kilogrammig csak 5 kilogramm a levonás, azon felül pedig 6 kilogramm A nagy súlyú sertések kilogrammonkénti ára 21,80 forint. Tenyésztésbe fogott kocának, kannak a követelménye, hogy bruttó súlya 170 kilogrammon felül legyen. A levonás TF-kocánál 6 kilogramm, TF kanlott sertésnél if. csak 6 kilogramm, de plusz 10 kilogrammot vonnak le páncélra Minden eddig felsorolt kategóriában 50 fillér kilogrammonkénti nagyüzemi felár illeti meg a termelőt. A mérlegelésre azért hívjuk fel a termelők figyelmét, mivel árban és levonásban különböznek a kategóriák. így is lehet gyarapítani a tiszta jövedelmet. Hízó-, valamint selejtmarhák átvételi ára és átadási követélményei: Növendékbika : A minőség 450—520 kg 34 Ft/kg 521—750 kg 36 Ft/kg B minőség 450—520 kg 30 Ft/kg 521—750 kg 32 Ft/kg Extrém 450—520 kg 28 Ft/kg 520 felett 30 Ft/kg I. o. 450 felett 26 Ft/kg II. o. 450 23 Ft/kg Növendéküsző: A minőség 430 felett 32 Ft/kg B minőség 430 felett 30 Ft/kg Extrém 430 28 Ft/kg I. o. 400 26 Ft/kg II. o. 400 23 Ft/kg Felnőtt marha. Extrém ( fiatal tehén) 450 kg felett 25 Ft/kg I. o. 450 24 Ft,kg II. o. 450 22 Ft/kg Ezen felsorolt osztályok ivar- és korcsoportarányára minden fizető kilogrammonként egy forint felár jár. Valamennyi kor- ég ivarcsoportba tartozó III. o. ár 25 Ft/kg, IV. o. 18 Ft/kg. E két utolsó minőségre nagyüzemi felárat nem számolunk. Valamennyi hiaómarhára a tbc-negatív környezetből származókért — ezt az állatorvosnak igazolni kell — kilogrammonként 50 fillérrel többet fizetünk. Amennyiben az állat gümő- kórmentességót nem igazolja a termelő, a vételárból növendék szarvasmarhánál kilogrammonként egy forintot, felnőtt szarvasmarhánál pedig kilogrammonként 50 fillért le kell vonni. Exportszállítás esetén A és B minőségre az év időszakához 500—1000 forint felárat fizetünk darabonként. Hízómarha-szállításkor a mért súlyból 7 százalékot vonunk le, kivétel az A és B minőség, ahol csak 6 százalék a levonás. Kérjük a háztáji termelőket, hogy hízómarha-szállításnál az állatokat időben vezessék az átvevőhelyre, mert az állatok is- tálózottak, kivezetés közben leizzadnak, fúvódhatnak. Az ilyen állat nem mutatja a valódi osztályzatát és így a termelő károsodhat. Lőrincsifc Janas a háztáji bizottság elnöke A fehérjetakarmányok világpiaci árának ugrásszerű emelkedése és a kínálat csökkenése I nehéz helyzetbe hozta a hazai állattenyésztést. A magyar tápokba kevert fehérjetakarmányok — szójadara, halliszt stb. — zömét ugyanis, közel évi 500 ezer tonnát, a tőkésországokból importáljuk. A sertések, szarvasmarhák, húscsirkék és tojók nagyüzemi tartása pedig ma már szinte elképzelhetetlen tápok nélkül. Egyesek úgy- vélik, hogy Magyarországon ugyanúgy nem lehet szóját termelni, ahogy gyapotot sem. Ezt a hamis előítéletet megcáfolják a számok: 1943—44-ben mintegy 40 ezer hektáron termeltünk szóját, míg napjainkban csupán 1,5 ezer hektárról takarítjuk be az értékes termést. Ugyanakkor legalább 70 ezer hektár szója- termesztésre alkalmas területtel rendelkezünk. A szójabab felfedezése’ » Tény, hogy a szója úgynevezett boreális monszunnövény, amely különleges mikroklímát, meleg és mégis páradús levegőt igényel. Ennek megfelelően őshazája Kína, Japán és Korea ilyen éghajlati adottságú területein volt. Európában és Amerikában csak századunkban „fedezték fel’’ a szójabab értékes tulajdonságait, s a termesztési kísérleteket már kezdettől fogva siker kísérte. Az elterjesztést kísérletek során az is kiderült, hogy a szója . kitűnő előveteménye a búzának, és termelése jól beilleszkedik a búza és a kukorica közé, mert augusztusban, szépVarjáinvásió — Mit ajánl as olvasó A török hódoltság idején az Alföldön is elszaporodtak a kártékony vadak. Mgtor Vésztőre visszatértek az elmenekült lakosok, vaddisznók tanyáztak a templomban, a bölcsőkből farka, sok ragadták el a csecsemőket. A madarak pedig megszámlálhatatlan rajokban lepték el a vetést. A vármegye nem tehetett mást. előírta minden falunak, hogy évenként hány farkas-, veréb-, varjúfejet köteles beszolgáltatni. A vadak irtására telente nagy hajtóvadászatot rendeztek. Először a vaddisznó tűnt el a vidékről. Az utolsót az ezernyolcszázhetvenes évek derekán, nádtolóval verte el Kátai István, egy szeghalmi szegenyem- ber a halasi réten. Farkassal még a 90-es években is találkoztak a környék pásztorai. Aztán a bozótok, a kotu felperzse- lésével eltűntek a farkasok is. Csak a vadmadarak maradtak meg. A hatóságok állandóan sürgették a tanyák fásítását. Ennek a szántó-vető ember ímme!-ám- mal tett eleget. Nemcsak azért, mert a jó szántóföldet sajnálta a fától, hanem féltette a baromfiállományt, nemkülönben a szemes terményt a fán fészkelő madaraktól. A fetezabadulae után nagy léptekkel haladt előre az Alföld fásítása. Ezzel egyidőben természetesen elszaporodtak a fán fészkelő madarak is. Elsősorban a varjak, ám ma már nincs érvényben az a rendelet, amely valamikor a veréb- és varjúfejek beszolgáltatását előírva vissza tudta szorítani a termést pusztító káros madarak túlsza- porodását. Igaz, ma a hivatalos álláspont szerint a varjú hasznos madár, mi*»el a földben élő rovarokkal táplálkozik. A róka is megfogja a mezei egereket, mégis irtják, ahol érik. Holott az a kár, amit a ma még itt— ott lézengő néhány róka tesz, elenyésző a varjak által „kivágott” vetésekhez, meg az érés idején ronggyá hasogatott tengericsövek számához képest. Akinek a földje erdő mellett van. az tudja a legjobban, menynyi kárt tesznek a termésben az ott fészkelő varjak, A vadászok azzal érvelnek, hogy nincs rá töltény. A pulik lelövésére van! A varjak serege meg évről évre gyarapodik. Miért ne lehetne felújítani irtásukat. számuk gyérítését A vaddisznó is eszi a fődben élő rovarokat. mégis puskavégre kerül. Hogy hasznos-e vagy káros a varjú, arról .azokat kellene megkérdezni, akiknek termését cafattá pocsékolj akt Berecaki Imre temberben takarítják be. Termesztéséhez megfelelnek a kukoricatermesztési rendszer gépei, tehát még csak nem is igényel speciális gépeket. Az elmélet és a gyakorlat megbízhatóan tisztázta: ha a szója gyökérzetéről hiányoznak bizonyos gyökérgümő-baktériumok. akkor a növény nem képes azt a kivételes tulajdonságát hasznosítani, hogy a légkörből nagy mennyiségű nitrogént kössön meg. Ennek híján a szója is — a nem pillangós növényekhez hasonlóan —, ki- zórólag a talaj nitrogénjére van utalva. Végső soron megállapítható, hogy a szója termesztésében a Rhizobium japonicum gyökérgümő-baktériumok talajba juttatása hatásos és feltétlenül kívánatos eljárás. A levegő nitrogénjének megkötése révén a növény valamennyi része olyan kedvező nitrogénellátásban részesül, amilyen élettani szükségleteinek megfelel. A talaj beoltása eredményeként gyarapodik a mag. a zöldtömeg és a fehérjék hozama, korábbi az érés, hatékonyabb a fotoszintézis. Természetesen az eredmény ezen kívül sok egyéb tényezőtől is függ, Olaj és fehérje  szőjamagot az egész világon étolajra és takarmánypogácsára vagy darára dolgozzák fel. Ezek közül az előbbi közvetlen emberi fogyasztásra, vagy étzsír, illetve margarin gyártására szolgál, az utóbbi — állati takarmányozás révén —- további nagy mennyiségű élelmiszer (hús, tej stb.) előállítását teszi lehetővé. A szójababot nagy fehérje- és kis keményítőtartalma miatt becsüljük. A növénj-ek sorában szinte egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik: kb. 35 százalék teljes értékű fehérjét tartalmaz e hüvelyes növény termése. Olyan teljes értékű fehérjét, amit egyébként csak a húsban, tojásban, tejben — tehát az állati eredetű táplálékokban — találunk meg. A szójabab — kb. 15 százalékos —* olajtartalma pedig azért különösen becses, mivel az emberi érrendszerre kifejezetten káros, az állati eredetű zsiradékokban jelenlevő koleszterin helyett a teljesen ártalmatlan fitoszterint tartalmazza. Így a szójaolaj és az abból készült étzsír vagy margarin sokkal egészségesebb táplálkozást tesz lehetővé. Űj felvásárlási ár Jóllehet a hazai szakemberek jól ismerik a szója világpiaci helyzetét és szerepét a hústermelésben, valamint a húspótlásban, mindeddig vonakodtak a szójabab nagyobb vetesterülete- ken való termesztésétől. Ennek nyilván az alacsony felvásárlási ár volt az oka. 1973. augusztus 24-től azonban már 1100 forintot fizetnek a szójabab mázsájáért, így várhatóan emelkedni fog a szójabab-termelés. Kiszámítható ugyanis, hogy a nagyobb felvásárlási ár alapján a szójatermelés valamivel nagyobb hasznot hozna, mint a kukorica. A szójatermelés fokozása már csak azért is kívánatos len„ ne, hogy a takarmányfehérjeellátásban függetleníthessük magunkat az import, a világpiac szeszélyeitől. Hiszen a szója hovatovább „stratégiai nyersanyaggá” válik fe A
