Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

I Értékes fehér je forró s: II szójabab «fflssBæaæBBaoHiHiBaiBBœoBsaiaaaaa <sü58&8)9S8sbs95S9ssssmissbi w Állatfelyásárlás és -értékesítés Újkígyóson Termelőszövetkezetünkben 1970-ben alakult meg a háztáji bizottság, függetlenített titkár­ral, társadalmi elnökkel és hét taggal. Ez a létszám az 1973-as évtől az élszámolóval szaporo­dott, amit a megnövekedett for­galom tett indokolttá. A megalakulás évében a bi­zottság mintegy 6 millió forintos forgalmat bonyolított le, ami főleg sertésértékesítésből tevő­dött össze. A következő két év­ben ez az összeg 13,8 illetve 17,6 millió forintra emelkedett. A forgalom jelentős részét most is a sertés adja, de jelentősen meg­növekedett a szarvasmarha-érté­kesítés is. 1971-ben 30-90, 1972- ben 90-100 darab szarvasmar­háit értékesítettek a közösön ke­resztül. Az 1973-as évben a háztáji bizottság munkája jelentősen megnövekedett, mivel nemcsak az értékesítésre kerülő állatál­lomány létszáma emelkedett, ha­nem annak összetétele is meg­változott. Bár azt is el kell mon­dani, hogy a vezető helyen to­vábbra is a hízósertés-értékesí­tés áll, de ebben a gazdasági év­ben a termelőszövetkezeteken keresztül már értékesítésre ke­rül a szarvasmarha: bika, üsző, tehén, valamint baromfi és bá­rány is. A háztáji bizottság szervező munkájának tudható be, hogy ma már elérkeztünk oda, hogy a termelőszövetkezetünk tagsá­gának túlnyomó többsége a kö­zösön keresztül értékesíti állat­állományát. Ezt támasztja alá a tagsággal 1973-as évre kötött, szerződések száma is, ami a mai napig 504. Mint már említettük, az idén jelentősen megnövekedett forgal­munk, amit a következő számok tükröznek. 1973-ban leszállítot­tunk az Állatforgalmi Vállalat­nak 3000 hízó sertést Az idei esz­tendőre még leszerződött hízó • sertés 2000, ami a következő hó­napokban kerül átadásra. Szar­vasmarhából leadásra került ez_ idáig 94, ebből 63 bi­ka (26 exportra), 12 üsző (5 exportra) és 19 tehén. Még leadásra vár 1973-ban 70 bika, 8 üsző és 12 tehén, tehát összesen 90 hízómarha. A fen­tieken kívül még értékesítésre kerül 53 bárány és közel 400 da­rab baromfi is. Az állatállomány értékesítésé­vel a háztáji bizottság csaknem 20 millió forintos forgalmat bo­nyolít le az 1973-as évben. En­nek jelentősége abban van, hogy ezáltal a tagság tötfb bevételhez jut, mivel magasabb áron tud­ja értékesíteni háztáji állomá­nyát, és nem utolsósorban ab­ban is, hogy a közösnek is je­lentős jövedelmet hoz. Ezért »973. OKTÓBER 39 tagságunkkal megismertettük a sertésátadás követelményeit. Szállításnál a sertéseket úgy kell a mérlegre hajtani, hogy az megfeleljen az átvétel köve­telményeinek. Ügy kell végezni a mérést, hogy 90—110 kilo­grammig lris súly, ezen belül is külön felhajtani a fehéret, ugyan­is a fehér sertés felvásárlási ára 90—110 kilogrammig kilo­grammonként 24 forint. Fehér sertésnek az számít, melynek szőre, bőre fehér, illetve még pigmentfolt sem található raj­ta. A tarka vagy fekete sertés 90—110 kilogrammig kilogram­monkénti ára 23,70 forint. Ezen két osztálynál az alkal­mazott levonás 5 kilogramm, Az a sertés nagy súlyú, amely meghaladja a 110 kilogrammot. Itt árbani különbség nincs a fe­hér és a tarka között. A 130 ki­logramm alatti sertéseket érde­mes külön mérni a l30 kilo­gramm felettitől, mivel 130 ki­logrammig csak 5 kilogramm a levonás, azon felül pedig 6 ki­logramm A nagy súlyú sertések kilogrammonkénti ára 21,80 fo­rint. Tenyésztésbe fogott kocá­nak, kannak a követelménye, hogy bruttó súlya 170 kilogram­mon felül legyen. A levonás TF-kocánál 6 kilogramm, TF kanlott sertésnél if. csak 6 kilo­gramm, de plusz 10 kilogrammot vonnak le páncélra Minden ed­dig felsorolt kategóriában 50 fillér kilogrammonkénti nagy­üzemi felár illeti meg a termelőt. A mérlegelésre azért hívjuk fel a termelők figyelmét, mivel árban és levonásban különböz­nek a kategóriák. így is lehet gyarapítani a tiszta jövedelmet. Hízó-, valamint selejtmarhák átvételi ára és átadási köve­télményei: Növendékbika : A minőség 450—520 kg 34 Ft/kg 521—750 kg 36 Ft/kg B minőség 450—520 kg 30 Ft/kg 521—750 kg 32 Ft/kg Extrém 450—520 kg 28 Ft/kg 520 felett 30 Ft/kg I. o. 450 felett 26 Ft/kg II. o. 450 23 Ft/kg Növendéküsző: A minőség 430 felett 32 Ft/kg B minőség 430 felett 30 Ft/kg Extrém 430 28 Ft/kg I. o. 400 26 Ft/kg II. o. 400 23 Ft/kg Felnőtt marha. Extrém ( fiatal tehén) 450 kg felett 25 Ft/kg I. o. 450 24 Ft,kg II. o. 450 22 Ft/kg Ezen felsorolt osztályok ivar- és korcsoportarányára minden fi­zető kilogrammonként egy fo­rint felár jár. Valamennyi kor- ég ivarcso­portba tartozó III. o. ár 25 Ft/kg, IV. o. 18 Ft/kg. E két utolsó minőségre nagy­üzemi felárat nem számolunk. Valamennyi hiaómarhára a tbc-negatív környezetből szár­mazókért — ezt az állatorvosnak igazolni kell — kilogrammon­ként 50 fillérrel többet fizetünk. Amennyiben az állat gümő- kórmentességót nem igazolja a termelő, a vételárból növen­dék szarvasmarhánál kilogram­monként egy forintot, felnőtt szarvasmarhánál pedig kilo­grammonként 50 fillért le kell vonni. Exportszállítás esetén A és B minőségre az év időszaká­hoz 500—1000 forint felárat fi­zetünk darabonként. Hízómar­ha-szállításkor a mért súlyból 7 százalékot vonunk le, kivétel az A és B minőség, ahol csak 6 százalék a levonás. Kérjük a háztáji termelőket, hogy hízómarha-szállításnál az állatokat időben vezessék az át­vevőhelyre, mert az állatok is- tálózottak, kivezetés közben le­izzadnak, fúvódhatnak. Az ilyen állat nem mutatja a valódi osz­tályzatát és így a termelő káro­sodhat. Lőrincsifc Janas a háztáji bizottság elnöke A fehérjetakarmányok világ­piaci árának ugrásszerű emel­kedése és a kínálat csökkenése I nehéz helyzetbe hozta a hazai állattenyésztést. A magyar tá­pokba kevert fehérjetakarmá­nyok — szójadara, halliszt stb. — zömét ugyanis, közel évi 500 ezer tonnát, a tőkésországokból importáljuk. A sertések, szarvasmarhák, húscsirkék és tojók nagyüzemi tartása pedig ma már szinte elképzelhetetlen tápok nélkül. Egyesek úgy- vélik, hogy Ma­gyarországon ugyanúgy nem le­het szóját termelni, ahogy gya­potot sem. Ezt a hamis előíté­letet megcáfolják a számok: 1943—44-ben mintegy 40 ezer hektáron termeltünk szóját, míg napjainkban csupán 1,5 ezer hektárról takarítjuk be az értékes termést. Ugyanakkor legalább 70 ezer hektár szója- termesztésre alkalmas terület­tel rendelkezünk. A szójabab felfedezése’ » Tény, hogy a szója úgyneve­zett boreális monszunnövény, amely különleges mikroklímát, meleg és mégis páradús leve­gőt igényel. Ennek megfelelően őshazája Kína, Japán és Korea ilyen éghajlati adottságú terü­letein volt. Európában és Ame­rikában csak századunkban „fe­dezték fel’’ a szójabab értékes tulajdonságait, s a termesztési kísérleteket már kezdettől fog­va siker kísérte. Az elterjesztést kísérletek során az is kiderült, hogy a szója . kitűnő előveteménye a búzának, és termelése jól be­illeszkedik a búza és a kukorica közé, mert augusztusban, szép­Varjáinvásió — Mit ajánl as olvasó A török hódoltság idején az Alföldön is elszaporodtak a kár­tékony vadak. Mgtor Vésztőre visszatértek az elmenekült lako­sok, vaddisznók tanyáztak a templomban, a bölcsőkből farka, sok ragadták el a csecsemőket. A madarak pedig megszámlál­hatatlan rajokban lepték el a vetést. A vármegye nem tehetett mást. előírta minden falunak, hogy évenként hány farkas-, veréb-, varjúfejet köteles be­szolgáltatni. A vadak irtására telente nagy hajtóvadászatot rendeztek. Először a vaddisznó tűnt el a vidékről. Az utolsót az ezer­nyolcszázhetvenes évek derekán, nádtolóval verte el Kátai Ist­ván, egy szeghalmi szegenyem- ber a halasi réten. Farkassal még a 90-es években is talál­koztak a környék pásztorai. Az­tán a bozótok, a kotu felperzse- lésével eltűntek a farkasok is. Csak a vadmadarak maradtak meg. A hatóságok állandóan sürget­ték a tanyák fásítását. Ennek a szántó-vető ember ímme!-ám- mal tett eleget. Nemcsak azért, mert a jó szántóföldet sajnálta a fától, hanem féltette a barom­fiállományt, nemkülönben a szemes terményt a fán fészkelő madaraktól. A fetezabadulae után nagy léptekkel haladt előre az Alföld fásítása. Ezzel egyidőben termé­szetesen elszaporodtak a fán fészkelő madarak is. Elsősorban a varjak, ám ma már nincs ér­vényben az a rendelet, amely valamikor a veréb- és varjú­fejek beszolgáltatását előírva vissza tudta szorítani a termést pusztító káros madarak túlsza- porodását. Igaz, ma a hivatalos állás­pont szerint a varjú hasznos madár, mi*»el a földben élő ro­varokkal táplálkozik. A róka is megfogja a mezei egereket, mégis irtják, ahol érik. Holott az a kár, amit a ma még itt— ott lézengő néhány róka tesz, elenyésző a varjak által „kivá­gott” vetésekhez, meg az érés idején ronggyá hasogatott ten­gericsövek számához képest. Akinek a földje erdő mellett van. az tudja a legjobban, meny­nyi kárt tesznek a termésben az ott fészkelő varjak, A vadászok azzal érvelnek, hogy nincs rá töltény. A pulik lelövésére van! A varjak serege meg évről évre gyarapodik. Mi­ért ne lehetne felújítani irtásu­kat. számuk gyérítését A vad­disznó is eszi a fődben élő ro­varokat. mégis puskavégre ke­rül. Hogy hasznos-e vagy káros a varjú, arról .azokat kellene megkérdezni, akiknek termését cafattá pocsékolj akt Berecaki Imre temberben takarítják be. Ter­mesztéséhez megfelelnek a ku­koricatermesztési rendszer gé­pei, tehát még csak nem is igé­nyel speciális gépeket. Az elmélet és a gyakorlat megbízhatóan tisztázta: ha a szója gyökérzetéről hiányoznak bizonyos gyökérgümő-baktériu­mok. akkor a növény nem ké­pes azt a kivételes tulajdonsá­gát hasznosítani, hogy a lég­körből nagy mennyiségű nitro­gént kössön meg. Ennek híján a szója is — a nem pillangós növényekhez hasonlóan —, ki- zórólag a talaj nitrogénjére van utalva. Végső soron megállapítható, hogy a szója termesztésében a Rhizobium japonicum gyökér­gümő-baktériumok talajba jut­tatása hatásos és feltétlenül kí­vánatos eljárás. A levegő nit­rogénjének megkötése révén a növény valamennyi része olyan kedvező nitrogénellátásban ré­szesül, amilyen élettani szük­ségleteinek megfelel. A talaj beoltása eredményeként gyara­podik a mag. a zöldtömeg és a fehérjék hozama, korábbi az érés, hatékonyabb a fotoszinté­zis. Természetesen az eredmény ezen kívül sok egyéb tényezőtől is függ, Olaj és fehérje  szőjamagot az egész vilá­gon étolajra és takarmánypo­gácsára vagy darára dolgozzák fel. Ezek közül az előbbi köz­vetlen emberi fogyasztásra, vagy étzsír, illetve margarin gyártására szolgál, az utóbbi — állati takarmányozás révén —- további nagy mennyiségű élel­miszer (hús, tej stb.) előállítá­sát teszi lehetővé. A szójababot nagy fehérje- és kis keményítőtartalma miatt becsüljük. A növénj-ek sorá­ban szinte egyedülálló tulaj­donsággal rendelkezik: kb. 35 százalék teljes értékű fehérjét tartalmaz e hüvelyes növény termése. Olyan teljes értékű fehérjét, amit egyébként csak a húsban, tojásban, tejben — tehát az állati eredetű táplálé­kokban — találunk meg. A szó­jabab — kb. 15 százalékos —* olajtartalma pedig azért külö­nösen becses, mivel az emberi érrendszerre kifejezetten ká­ros, az állati eredetű zsiradé­kokban jelenlevő koleszterin helyett a teljesen ártalmatlan fitoszterint tartalmazza. Így a szójaolaj és az abból készült étzsír vagy margarin sokkal egészségesebb táplálkozást tesz lehetővé. Űj felvásárlási ár Jóllehet a hazai szakemberek jól ismerik a szója világpiaci helyzetét és szerepét a húster­melésben, valamint a húspótlás­ban, mindeddig vonakodtak a szójabab nagyobb vetesterülete- ken való termesztésétől. Ennek nyilván az alacsony felvásárlási ár volt az oka. 1973. augusztus 24-től azonban már 1100 forin­tot fizetnek a szójabab mázsá­jáért, így várhatóan emelkedni fog a szójabab-termelés. Kiszá­mítható ugyanis, hogy a na­gyobb felvásárlási ár alapján a szójatermelés valamivel nagyobb hasznot hozna, mint a kukori­ca. A szójatermelés fokozása már csak azért is kívánatos len„ ne, hogy a takarmányfehérje­ellátásban függetleníthessük magunkat az import, a világ­piac szeszélyeitől. Hiszen a szó­ja hovatovább „stratégiai nyers­anyaggá” válik fe A

Next

/
Thumbnails
Contents