Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

R békéscsabai „Rmaiett klub” a Ív ben szerepel Apró tüskék Äz ügyintéző idegei — Miért mindig csak én? — Könnyen begőzölök Egy Idős asszony könnyezve I panaszolta el kálváriáját A | háznak, melyben lakik, van egy pincéje. Eddig kizárólag 6 hasz­nálta. A nyáron a hátsó lakás gazdát cserélt. Az új tulajdo­nos a pincét megfelezte és be­hord ta a téli tüzelőjét Termé­szetesen p tiltakozott ez ellen. Majd a tanácshoz fordult. Szin­te naponta bement a hivatalba. De hát ott fütyülnek az ő pa­naszára, Az új tulajdonosnak adtak igazat, ami nem is cso­da. hiszen pénzes ember. Isten tudja mi történhetett Segítsen hát a szerkesztőség! A panasz nyomába szegőd­tünk. Kiderült, hogy a tanács jogszerűen járt el. A pince fele a telekkönyv szerint az új tu­lajdonost illeti. A régi tulajdo­nos hosszú időn keresztül nem használta. Mikor eladta a lakást, természetesen a pince is adás-vétel tárgyát képezte. Igen ám, csakhogy az idős asszony­ban fészket vert a gyanú, hogy igazságtalanság érte. Miért? Azért, mert az ügyintéző elvesz­tette a türelmét, s az egyik napon kemény hangon utasí­totta ki az irodából „makacs ügyfelét”. Többé ne zaklassa, jelentette ki. Tettét így indo­kolta : — Egy ügyintézőnek is van­nak idegei. Rengeteg a munka, nincs idő a csevegésre! * * * Egy áruház panaszkönyve. Bejegyzés: Nem szolgáltak ki. A boltosnő rám ripakodott, hogy ne turkáljak az ingek kö­zött. Az eladónő középkorú asz- szony. — Az áruház vezetője is fog­lalkozott az ügyemmel. Majd­nem fegyelmit kaptam. — Igaza volt a panasztevő­nek? — Nem volt igaza. Hiszen vá­logatott az ingek között. — Akkor miért tett bejegy­zést a panaszkönyvbe? — Az igaz, hogy rászóltam. Egymás után szedte le a polc­ról az ingeket. Azt látni kellett volna, ahogy viselkedett. Azt mondta, joga van válogatni. Nekem pedig az a kötelességem, hogy kiszolgáljam. Azt vála­szoltam, nálunk nem szokás így beszélni. Erre felcsattant és kérte a panaszkönyvet. így történt. — Tapintatosabbnak kellett volna lennie. — Én mindig udvarias va­gyok. Néha nagy a tumultus. Rengeteg a vevő. Ahány ember, annyiféle modorú. Egyszer már arról is szólni kéne. hogy n vevőnek miként illik visel­kednie. Miért csak én vagyok a hibás?! Még az a szerencse, hogy látták a kartársak, miként viselkedett a „kedves” vevő. A dolog engem viselt meg a leg­jobban. Sokáig foglalkoztak az ügyemmel. * * * Vállalati döntőbizottság fe­Centrum um Színes nylon függönyök, hímzett ágynemögarnitúra, férfi- és fiú ingek 201WS gyelmi ügyet tárgyal. A műve­zető megsértette K. Andrást. Ezért az nem tett eleget azon­nal a művezető utasításának. K. András jóval idősebb a mű­vezetőnél. Azt mondja nékem a műve­zető, „nyomás, olajos” — eme­li fel a hangját K. András. A művezető gúnyosan moso­lyog. — Már hét óra elmúlt Ta­lán kérjem meg, hogy legyen szíves munkához látni. Munka- fegyelem is van a világon. — Miért né.' kérhetne meg? Hiszen idősebb vagyok magá­nál. Az igazgató a múltkor kint járt a telepen. Velem is kezet fogott Nagyon jólesett. Maga meg mindig pökhendiskedik. A művezető lehajtja a fejét. Védekezik. — Az az igazság, hogy én könnyen begőzölök. Ideges ter­mészetű vagyok. Rengeteg a tennivaló a telepen. A tervek határidősek. Ha nincs munka­fegyelem, akkor csúszik a ha­táridő is. Engem vonnak fele­lősségre minden rendellenes­ségért. * * * A szó olyan, mint a méreg. Ezért válogassa meg az ember az ő szavait — tartották a régi bölcsek. És való igaz! Ezek az apró esetek is igazolják. És mint valami apró tüskék na­gyon mélyre szúrnak. Hány, ehhez hasonló eset fordul elő nap. mint nap. Pedig néha még kivetni valót sem találunk bennük. Hiszen végeredmény­ben a „fő szabályt” senki sem sértette meg. A tanács ügyin­tézője helyes döntést hozott. Az elárusítónőt sem lehetett el­marasztalni, hiszen a vevő vi­selkedett helytelenül, ő csak rendre utasította. A művezető munkaköri kötelessége a fegye­lem betartatása. Rengeteg a te­endője. S ezenkívül ideges ter­mészetű. Mindezt meg lehet ér­teni, de nem lehet vele egyet­érteni. Lehet sok mindenre hi­vatkozni. Ideges természetre, határidőre, a teendők sokasá­gára, csak arra nem, hogy a tapintatlanság, az udvariatlan­ság, a durva hangnem helyes magatartás. Az iskoláknak, a munkahelyi kollektíváknak sok­kal többet kell tenniük a meg­felelő emberi kapcsolatok ki­alakításáért. Mert a tisztelet- adás, a türelem, a megértés egymás iránt nem felesleges kultúrmáz, hanem a társadalmi együttélés vezérfonala. Társa­dalmunk alapelvéből, a szocia­lista humanizmusból fakad. Seredi János A nyár óta működő „Amolett klub” életében je­lentős esemény lesz október 30-án. Békéscsabán, a me­gyei tanács kistanácstermé­ben este 18 órakor rendkí­vüli és nyilvános klubfoglal­kozást tartanak, melyre a tv fogyókúra klubja ellátogat, . és felvételeket készít. A békéscsabai „Amolett klub” Edd meg, amit főztél címmel vacsorabemutatót, és versenyt hirdet a résztve­vőknek. Minden versenyző bemutatja az aznapra készí­tett vacsoráját. A zsűri a A tervezettnek megfelelően alakult a mezőgazdasági nagyüzemek energiaellátása az utóbbi két évben — álla­pította meg a MÉM legutób­bi felmérése. A termelők egész sor új kedvezményt kaptak, s ezeket általában ki is használták. Előrelépést jelent, hogy a MEZŐGÉP Tröszt megszer­vezte a mezőgazdasági vil­lamos karbantartó hálózatot; ennek keretében 13 vállalat rendezkedett be a berendezé­sek felújítására és lendsze- res karbantartására. A javí­tószolgálat szakemberei az idei őszön már műhelyko­csikkal keresik fel a mező- gazdasági nagyüzemeket és a helyszínen hozzák rendbe a hibás berendezéseket. A javí­tószolgálatra annál is inkább szükség van, mert a termelők egyre inkább korszerű, nagy • teljesítményű gépeket és szi­vattyúkat alkalmaznak, s ezek műszaki felülvizsgálata és javítása komoly szakértel­met igényel. MA?lő legyen segítségére a rácok le- csendesítésében. Nagysándor Jó­zsef nem habozott. Rögtön Nagy- kikindára sietett és a néhai lob­banékony huszártiszt bebizonyí­totta, hogy a kivételes lélekje­lenlétre is képes. Jó szóval, tü­relemmel megelőzte a lázadást, mielőtt az vérengzéssé fajult volna. A siker elismeréséképpen Nagykikinda térparancsnokává nevezték ki. Ekkor még forma és látszat szerint md is a magyar kor­mánnyal teljes egyetértésben tö­rekedtünk a délvidéki zavargá­sok felszámolására. Ez a magya­rázata, hogy Pírét, osztrák al­tábornagy lelkesen helyeselte Nagysándor József működését és köszöneté jeléül közbenjárt az osztrák hadügyminisztéri­umnál. hogy léptessék etó őr­naggyá Kikinda térparancsno­kát. A kérést átküldték a ma­gyar hadügyminisztériumnak, mivel a rendelkezések szerint ezt illette az előléptetés, joga. Meg is történt az előléptetés, ám István főherceg, a nádor úgy kívánta, hogy az újdonsült őr­nagy a pesti nemzetőrségnél folytassa szolgálatát. S ezzel az áthelyezéssel való­ságos földönfutó sors szakadt Nagysándor Józsefre. Miként az egész magyar rebellió, az ő éle­te is szakadatlan zaklatottság. A legízletesebb és kalória szem­pontjából a legmegfelelőbb „pályaműveket” könyvjuta­lommal díjazza. A jutalma­kat azonban csak akkor ad­ják át, ha a nyertes ver­senyző mindenki előtt bebi­zonyítja, hogy készítménye jóízűen elfogyasztható, tehát ehető. A klubfoglalkozás másik érdekessége, hogy a résztve­vők csoportosan meglátogat­ják a szlovák iskolában mű­ködő kondicionáló tornát, melyet Mázán Mátyásné ve­zet. 1973-ban már egymilliárd forint értékű villamos beren­dezés működik a gazdasá­gokban, s a termelők tulaj­donában további 1 milliárd forint értékű villamos háló­zat is van. Ennek rendszeres karbantartását az új szolgá­latra bízhatják a termelők. Tovább javult a mezőgaz­daság olaj ellátása. A felmérés szerint mintegy 110 ezer köb­méter üzemanyagtároló-tér­rel rendelkeznek a mező­gazdasági nagyüzemek. Ez a tartálytér egyelőre még nem biztosítja — különösen a nagy őszi munkák idején nem — a zavartalan helyi el­látást, ezért az ÁFOR éjjel­nappali távolsági szállítások­kal segíti a gazdaságokat. A MÉM illetékesei szerint szük­séges, hogy a nagyüzemek — kihasználva az állami támo­gatást — újabb tárolókat építsenek, és legalább 100 ezer köbméterrel fokozzák az üzemanyag-tárolók befogadó képességét körülmények és a vérmérsékle­te tette egyre makacsabb, egyre edtökéltébb ellenségünkké. Ele­mében volt, ha győzte« harcok­ban küzdhetett, de nehezen fé­kezhette magát, ha visszavonu­lásra kényszerítette a harci bal- szerencse. De egyelőre még messze volt a csataterektől. Alig lett a pesti nemzetőrök őrnagya, lovaglás közben kiújultak súlyos mell­kasi fájdalmad. Erre való te­kintettél kinevezték parancs­nokhelyettesnek a mezőhegye­st állami méntelepre. Nyilván közrejátszott új állása megvá­lasztásálban, hogy értett a gaz­dálkodáshoz. De két hétig sem bírta a lázas időkben az elzárt­ságot Megint Nagykikindán ter­mett. megbízást kapott a nem­zetőrség szervezésére. A szerbek új, nagy erejű támadása azonban visszavonulásra kény­szerítette, noha eközben már keményen harcolt. Helytál­lásával érdemelte ki, hogy Nagybecskereken alezredessé léptették elő. Damjanich mellett aztán meglelte katonaénjét. Szüntelen harcokban, éjjell-nap- Pal védelmezték a felelősségük­re bízott területet és Damja­nich János, aki akkor már had­testparancsnok volt, felismerte Nagysándorban a kivétele« ka­tonai képességeket. Egyik dan­dárját bízta rá. A későbbi események igazol­ták. hogy nem választott elha­markodottan. Nagysándor Jó­zsef önmagának fényes, nekünk fekete órákat szerzett dandárja élén a szolnoki csatában, ö nem vívódott azan, hogy az Válasz a „Komasági hűsboít című cikkünkre « Az október 9-i Népújságban bíráló írást közöltünk „Koma- sági húsbolt” címmel. Cikkünk­re Kitulják András, a Békés megyei Tanács Szarvasi Járási Hivatala élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának veze­tője a következőket válaszolta: „A Kondorosi nagyközségi Ta­nács évekkel ezelőtt megszün­tette azt a helytelen gyakor­latot, hogy egy személynek 5—10 kilogramm vagy ennél nagyobb mennyiségű húst adjon ki a ha­tósági húsbolt. Az intézkedés célja, hogy a lakosság mind na­gyobb száma jusson olcsóbb „ húshoz. A lakosság részéről nem ; egyértelműen fogadták ezt az in­tézkedést, megindult a suttogás, hogy a „sógor. koma. jóbarát” gyakorlat alakult ki, ezért nem lehet a lakosságnak egyszerre több húst vásárolnia. A sutto­gáshoz hozzájárult az a körül­mény is, hogy néha előfordult, a termelő egységek, ahonnan a kényszervágott állat származott, azon dolgozók részére lista alapján egy személy vette át a kimért húst, amely személyek nem tehették meg a sorbaállást. Az ilyenformán kimért hús mennyiségét vette át a cikkben említett IB. 67—70. rendszámú Fiat gépkocsi tulajdonosa is. Előfordult, hogy a községi ta­nács dolgozói részére is így mérték ki a húst. A községi ta­nács elnöke a cikk megjelenése után megszüntette ezt a gyakor­latát. Nem helytálló az. hogy kivé­telezés folyna, vagy hogy a la­kosság esetenként csafr mócsin- got kap. Igaz, négy hentes fel­váltva dolgozik a hatósági hús­boltban, de egyiknél sem tapasz­talható kivételezés. A mócsing- ra vonatkozóan tudni kell, hogy nemcsak lábtörés miatt ke­rül kényszervágásra állat, ha­nem csökött, fejlődésben elma­radt állat is. amelyből a hús- kitermelés kisebb, sőt minőségi­leg is gyengébb. A cikk említést tesz a hús­boltból kihallatszó bárdcsatto- gásról. A húsbolt 8 órakor nyit. A hentesek a nyitás előtt a bolt­ban készítik elő kimérésre a húst, mivel a vágóhídon nincs erre lehetőség. A húsboltban történik a húselszámolás érde­kében a lemérés is. Ennek alap­ján a bárdcsattogás nem azt je­lenti, hogy a hús javát sógor, koma, jóbarát részére nyitás előtt kimérik, hanem éppen a lakosság a sorban állók igényé­nek gyors kielégítése érdekében történik. Mindezeken túlmenően érte­sítjük a T. Címet, hogy intéz­kedés történt, miszerint a cikk­ben említett „művészbejárón” keresztül a húskiadás azonnali hatállyal megszűnjön.” Gerencsér Miklós ARADI 19 Erre volt is elegendő alkalma, hiszen a honvédsereg oly sok tisztjéhez hasonlóan Nagysándor József szintén az osztrák had­seregben szerezte kiváló katonai képzettségét. Annak ellenére, hoigy tizenhat esztendős korától 1842-ig, huszonhárom éven át szolgált sorainkban, semmi haj­landóságot nem mutatott saját­jává tenni a német szokásokat. Mint ahogy változatlanul meg­őrizte heves, lobbanékony vér- mérsékletét. éppúgy megma­radt nagyváradinak, bihari ma­gyarnak. Legutóbb Olaszország­ban, a József főhercegről elneve­zett huszárezrednél volt száza­dos és századnarancsnok. Szol­gálat közben bukott lovával és olyan súlyos mellkasi sérülést szenvedett, hogy búcsút kellett mondania a katonai pályának. Legalábbis akkor azt hitte. A Bánátban telepedett le. s mivel vagyona nem lévén, bérlőként élte magányos életét. Mindaddig, amíg el nem kez­dődtek délen a rác és szerb lá­zongások. Régről isimerte Kiss Ernőt, úgy is, mint az olaszor­szági magyar huszártisztek egyik legnevesebbjét, úgy is, mint bánáti földbirtokost. Ami­kor parancsnokként megjelent a környéken Kiss Ernő. fölkeres­te a regi baj társat. Arra kérte, Országos szolgálat a mezőgazdasági villamos berendezések javítására Tovább javult a mezőgazdaság energiaellá tása

Next

/
Thumbnails
Contents