Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

Szabályok vagy érdekek? Egy omióbommút története Gyulától Dobomig [:j[:xniMiiHiamui*iimi„JJ^33EEgggCTfgTSEgTg-3teg""i.»»js«nMgg2gaBgatiCg3—e9Baaa«Bgs=gc«gceg5gBig»tKiewm A gyulai feúrfcáa eáfótt egy öreg nyugdíjas bácsika várako­zott — írja Ábrahám György, Gyula, Bajza u. 3/a. sz. cím alat­ti lakos. — Szándékában volt az élet és munka terhei által igen­igen megviselt tagjait a fürdő gyógyvizének kellemes melegé­ben megpihentetni. Ez akkor de­rült ki, amikor a megállóhoz kanyarodott a reggeli busz, ami­vel szeretett volna eljutni a für­dő közelébe, hogy ne kelljen az egész várost végiggyalogoleia. Bizonyára tévedésből felszál­lott a buszra, s rögtön kérdezte is: — A fürdőnél megállnak? Az október 13-i dobozi busz kalauza nem késett a válasszal: — A busz csak az állomásnál áll meg kérem a két forintot! A bácsika legombolta a me­Akik nem és aki iwtdíjat, 8 szolidan várakozott, nem tudván szegényke, hogy a busz paragrafus-embere, s kor­látlan ura, a kalauzmester tu­lajdonságai közül az emberség hiányzik. A busz ugyanis a Kossuth La­tos utcára kanyarodván kényte_ len volt megállni és várakozni. A bácsifca kérte az ajtó kinyi­tását, hiszen az csak egy gomb­nyomás, ő máris leszállhat, s a tisztelt utasokat a busz pillana­tig sem gátolja a továbbutazás­ban de a kalauz és a sofőr füle- botját sem mozgatta a halkan „elrebegett” mondatokra. Lelketlenség? — kérdezhetjük. Szabályok — válaszolhatjuk. De a furcsája ezután követ­kezett. A busz az állomásnál menetrend szerint megállt, bá­segitettek segített csikónk leszállt, s távolabb volt céljától, mint induláskor A ko­csi továbbrobogott. Ám a pa­ragrafusnak hívei túljutván a sorompón, alaposan megváltoz­tak. A Vasipari Ktsz-hez érve a sofőr lefékezett — sehol egy ; megálló —, s a busz megállt. Vajon miért? — néztek össze az utasok. Két utas azonban le­szállt, elkezdtek pakolni né­hány darab vaslemezt, s 4—5 perc rakodás után indulás to­vább. A valódi megálló körül­belül 200 méterrel odébb van. — Ejnye, ejnye! — mondja a szemlélő. — Kedves kalauzmes­ter, itt sem volt megálló, vajon milyen menetrend írta elő a megállást? De a busz rohant tovább. Be- j futott Dobozra. Posta, megálló. A kalauz, s utasa pakolnak. A vaslemezek az útra kerülnek. Üjabb 4—5 perc. Menetrend ide, menetrend oda, kalauzunknak semmi sem számít! Az csak Gyulán, a nyugdíjas bácsinál számított. Oktober 13-én, Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeum előtt történt. Egy 60—70 év közötti idős bácsika fával megrakott kézikocsit húzott maga után. Mivel itt magas az út szegélye, ■nehezen bírta felemelni a meg. rakott kiskocsit. Nem messze tő. le ott ténfergett két tizeraegyné- hány éves fiú, de rá sem hede­rítettek hogy kínlódik az idős ember. Ebben az időben a ter­vező vállalattól jött egy 20—30 év körüli fiatalasszony, aki kész, ségtesen állt a bácsi segítségére, majd mindketten folytatták út. ; jukiat. Manapság igen ritkán lát. ható az, hogy az iskolás gyere­kek segítsék az idős embereket. A fiatalasszonyt viszont dicséi rét illeti cselekedetéért Uhrin János Panasz én A kövilágítással kapcsolatban panasz és dicséret is érkezett a Szerkesszen velünk rovathoz. A panaszt Bordás Lászlón é (Bé­késcsaba, Reviczky u. 36.) írta. Idézünk leveléből: — Júniusban utcánk 43-as szá­mú háza előtt építkezés miatt egy méterrel arrébb helyezték a villanyoszlopot, amelyen lám­pa is volt. Az áthelyezéskor a lámpa karja eltört, le is sze­relték, de nem pótolták, s így az Utcai vízkifolyóhoz jelen­leg is a sötétben kell botorkál­nunk. Hiába fordultunk többször is a DÉMÁSZ-hoz, sajnos eddig semmit sem tettek. A dicséretet Szeghalomból Ná- tor János tudósítónk címzi a TITÁSZ-nak: — Nagyközségünkben a TI- ! TASZ eleget tett vállalási kö­telezettségének, s az alábbi he­lyeken korszerű, modem köz- világítási lámpák égnek. Első­nek gyűlt fény a Petőfi utcában, ahol 34 lámpát szereltek fel, ezt követte a Kinizsi utca, ahol 57 higanygőz lámpa világít. Ezen Egy sorszám kevés édesanyának és kislányának Bosszantó eset késztette le­vélírásra Vörös Sándomé, Bé­késcsaba, Tolnai u. 4. szám alatti lakost. Levélírónk hatéves kislányával október 12-én el­ment a békéscsabai rendelői n- tézet szemészetére. tJgy gondol, ta. majd ő is kéri, hogy vizsgál­ják meg a szemét. Két és fél órás várakozás utón végre sor ­ra kerültek, s miután kislányát ; megvizsgálták, kérte, hogy néz. j zék meg az ő szemét is. Erre art a választ kapta: ..Sorszáma van?” Vörös Sándorné mondta, hogy már odaadta, do közölték vele, hogy neki másik sorszám kell, tehát nem elég az az egy, amellyel kislányával bement a rendelőbe. „Kérem, nálunk ez a rend” — mondták neki. A tények leírása után i® folytatja levelét Vörös Sándor­né: „Nagyon sajnálom hagyem. berekkel szemben ilyen „ren­det” alkalmaznak. Addig, amíg, rendre utasítottak, már meg * nezhefcfce volna, a szakorvos a szemem, csupán egy kis ember, ség kellett volna részükről Ja­vaslom azoknak a szülőknek akit- netán a gyermekükkel mennek vizsgálatra és magukat is meg akarják vizsgáltatni, két sorszámot kérjenek, hogy ha­sonló bosszúságtól megkíméljék m agukat” Rovatunk megjegyzése: Jó lenne másfajta módon elkeni1- ni az ilyen eseteket! \ Miért marad el az óvodások űszooktatása ? Szilvasy . Ferenc (Békéscsaba, Vi­lim U, 2.) gyermekek úszástanulá­sáról, illetve u tanítás hiányáról ír: ...Az utóbbi 4—5 évben az érdekelt szülők legnagyobb örömére a békés­csabai Vilim utcai óvoda nagycso­portosai részére minden évben úszó- ■ tanfolyamot rendeztek, így az ide • járó óvodások hatéves korukra meg. | tanultak úszni. A korábbi évék óvodásai közül ma sokan verseny- j szerűen úsznak, 1973. október 12-re szülői értekez­letre hívták össze a Vilim utcai óvodások szüleit, e szülői ertékez­dicséret a héten kezdtek hozzá 18 városi gombalámpa elhelyezéséhez a Fáy úti új lakótelepen, majd ezt befejezve a Dózsa György Utcában szerelnek fel 26 kor­szerű közvilágítási lámpát. A TITÁSZ Győrik és Harsányi szocialista brigádjai vállalták, hogy november 7-re eleget tesz­nek kötelezettségüknek. Mun­kájukat köszönjük a nagyköz­ség lakossága nevében »«aHcnraiMBmaramauiuianaipnciM» m J [ A Szerkesszen velőnk : rovatot összeállította: : Vitaszek Zoltán ; ! esasraassæasaaaaBadasBBBaaBaesecaaBaaesg: Szerkesztői üzenet A „Vasiámapéj” című. ry” aláírassál érkezett vers szerzője közölje velünk teljes nevét és címét, különben ér­demben nem foglalkozhatunk küldeményével. létre valamennyien úgy mentünk el, hogy ott az úszásoktatás rész­leteit közük: velünk. I>egnagyoto megdöbbenésünkre azonban bejelen­tették, hogy ez évtől az óvodások részére úszásoktatás nem lesz, men a békéscsabai strandfürdő egyetlen téliesíthető medencéjére a minőségi úszósportnak van szüksége. Az óvo­dások úszásoktatására ugyanis S2 fokos, míg az úszóedzésekhez 38 fo- kos víz kell, s ezt a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nem* tudja biztosítani. Telefonon érdeklődtem Kendra elvtárstól, a víz_ ós csatornamű vál­lalat igazgatójától, aki úgy tájékoz­tatott, hogy a városi tanács határo­zata alapján a téliesíthető medencét az Előre Sportkör részére kell át- actfii a hét minden napjára, reggel 6-tól este 6 óráig, 38 fok Celsius vízzel. Kendra elvtárs tájékoztatása szerint megoldhatatlan az, hogy a hét két napján, az úszásoktatás idejére a vizet felmelegítsék. Véleményem szerint a döntést nem kellő körültekintéssel hozták meg az erre illetékesek; Az elmúlt évek során nem jelentett problémát a S3 fokos víz biztosítása, Így a me­leg víz adott. Heti négy alkalommal csak 28 fokos vizet kell biztosítani, heti két alkalommal az úszóedzések és az oktatási idő összehangolásává: biztosan meg lehetne teremteni an­nak lehetőségét, hogy a medencéd ben levő víz hőmérsékletét 32 fokra emeljék, majd ismét lehűljön asz úszók számára megfelelő hőmérsék letre. Évek óta minden fórumon az egészséges testmozgás, a sportolás szükségességét hangsúlyozzák, az ál­talános és középiskolákban növelték a testnevelési órák számát, ugyan­akkor egy elsietett döntés miatt asz egyik legegészségesebb testmozgás — az úszás megtanulásának lehető­ségétől fosztanak meg gyereke­ket”. Qa e&KLfecr-feiirdsisx. A hú ellátásról Válaszol: a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője E heti számunkban el­kezdjük új sorozatunkat, amelyben az olvasó kérdez, az illetékes válaszol. Az el­ső kérdést Szelezsán Péterné (Békéscsaba, Kun Béla u. 14.) tette fel: Mikor várható javulás a húsellátásban? A kérdésre Steigerwald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője a következőket vá­laszolta: „A Belkereskedelmi Mi­nisztérium a megye lakossá­gának hús- és húskészít­mény-ellátására hetenkénti keretet biztosít. A tervsze­rű gazdálkodás érdekében a húsipari vállalat sertés- és marhahús-keretet kap. A kiskereskedelmi igények ki­elégítése érdekében a me­gyei hús-operatív bizottság szektorokra bontja a mi­nisztériumi keretet és álla­pítja meg a húskészítmé­nyek arányát A sertéstenyésztési prog­ram kedvező alakulása le­hetővé tette, hogy a lakos­ság által keresettebb sertés­hús nagyobb arányban áll­jon rendelkezésre. Ez év- első felében a megye 8.2 százalékkal értékesített több tőkehúst és húskészítményt, mint 1972 első félévében. Az októberre és novemberre biztosított mennyiség 8 szá­zalékkal magasabb az elő­ző év azonos időszakánál. A megyei húsipari vállalat a húskészítményekből általá­ban ki tudja elégíteni az igényeket, de egyes vörös töltelékárukból kapacitás hiánya miatt nem biztosít­hat eleget. Választékbővítés és spe­ciális Békés megyei termé­kek termelése érdekében a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, Vala­mint a Belkereskedelmi Minisztérium élő állatot biz­tosít a MÉK részére. Ezek a termékek kedveltek, és növelik a húskészítmények választékát. Megyénk lakosságának nagy többsége tőkehús-vá­sárlásikor a sertéshúst igényli. A fagyasztott hú­sokat általában ném kedve­lik. bár az ipar termelése és annak szerkezete következ­tében az ossz tőkehús­mennyiségnek mintegy 29 százaléka fagyasztott. Elő­fordul — például ez év 36. és 39. hetében —, hogy a megye részére biztosított tőkéhús-mennyiseget nem használtuk fel, s 38—40 mázsa megmaradt. Belsőségekből (máj, vese) rtôm megfelelő a folyamatos ellátás, ugyanis e termékek­ből az ipar igényét is ki kell elégíteni, és így a bel­sőségek egy része feldolgo­zott állapotban kerül a fo­gyasztóhoz. Az 1973. esztendő ~ az állatbetegségek ellenére — jó eredményt hozott a la­kosság húsellátásában. A tervezett 5,5 százalékkal szemben a lakosság 8,2 szá­zalékkal fogyasztott több húst és húskészítményt. A kedvező termelési kedv kö­vetkeztében a második fél­évben, valamint 1974-ben az előrejelzések szerint ugyanennyi javulás várha­tó, s több, mint valószínű nagyobb arányban sertés­húsból. Az ellátás javítása érdekében szükséges, hogy az üzemi konyhák és az ÁFÉSZ-ek foglalkozzanak saját sertéshizlalással, vala. mint az értékesítő vállala­tok igyekezzenek birkát fel­vásárolni, mivel a birkahús nem terheli a megyei kere­tet.” . . t;« « w Továbbra is varjuk az olvasóink kérdéséit tartal­mazó leveleket, amelyeket továbbítunk illetékeseknek. A borítékra kérjük ráírni: ...Az olvasó kérdez”. I

Next

/
Thumbnails
Contents