Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-26 / 251. szám

Csaknem másfél eszten­dő telt el az MSZMP KB 1972. június 15—i határozata óta, amely a közoktatás to­vábbfejlesztését szabta meg. Ennyi idő kevés ahhoz, hogy nagy, mélyreható változások menjenek végbe. Ahhoz vi­szont elegendő, hogy a nagy, mélyreható változások jeleit már felfedezhessük. Ez derült ki a napokban, amikor Csaba János dvtárssal, az MSZMP Szarvasi járási Bizottság el­ső titkárával a határozat vég­rehajtásáról beszélgettünk. A változás jeleit már az hor­dozza magában, hogy a já­rás községei intézkedési ter­veikben saját feladataikat rögzítették. Mégpedig: mi­ként tudják az anyagi, tár­gyi feltételeket javítani s ez­zel egyidőben: milyen tenni­valóik vannak a tanulók sze­mélyiségformálásában, milyen eszközeik vannak a fizikai dolgozók gyermekei tanulásá­nak segítésére; mit tesznek a pedagógusok továbbkép­zéséért és ennek megfelelően: milyen teendőik vannak a pedagógus-pártszervezetek munkájának a javítására, hogy a közoktatásban a kor követelményeinek megfelelő változást támogatni tudják, elősegítsék. Vagy egyebek közt: legyenek megbecsülve azok, akik munka mellett "ta­nulnak, továbbképzik magu­kat. Csaba János elvtárs mind­ehhez hozzáfűzte: ezeket a feladatokat csak a közösség erejével oldhatják meg. Ne­vezetesen: az anyagi, tárgyi feltételeket csak úgy tudják a községekben javítani, ha a gazdasági egységek hozzájá­rulnak anyagi eszközökkel. Ezenkívül akciókat szervez­nek mint Gyomán, Kondoro­son, örménykúton „egy nap” vagy „két nap az iskoláért.” A tömegszervezetek is konk­rét megbízást kapnak. Egye­bek közt szervezik a társadal­mi akciókat; vagy mint Gyo­mán: a KISZ védnökséget vál­lalt a pályaválasztásnál. Kü­lön említést érdeméi, hogy a gazdaságvezetők osztályfőnö­ki órákon tájékoztatják a ta­nulókat a szakmákról. Az is­nyelték és harcba vetették. Bá­tor és hozzáértő viselkedéséért felfigyelt rá Mészáros Lázár hadügyminisztériuma. Budára rendelték a verbászi táboriból és kinevezték fegyverzeti fel­ügyelőnek. Ügy mondják, rátermett em­bernek csak alkalom kell, hogy felnőhessen magasabb feladatai­hoz. Lahner Györgynek nem kellett felnőnie. Attól a pilla­nattól, ahogy megkezdte szer­vező tevékenységét, úgy végez­te dolgát, mintha előtte nagy­szabású körülmények között év­tizedekig gyakorolta volna Válóban alig érthető, hogyan sikerülhetett megszerveznie az egyik napról a másikra felállí­tott honvédsereg ellátását. Es ez a sereg nem csupán babus­gatta fegyverzetét, nem csu­pán tisztogatta ruházatát, de örökösen csatázott, menetelt, ezer kilométernyi utakat tett meg, vonulását száz és száz üt­közet tarkította. Vagyis a sereg egyszeri szerelése csak épp az induláshoz volt elegendő. Fegy­vere naponta fogyott, mint a kenyér vagy a széna, Még a mi gyárakkal sűrűn teletűzdelt Csehországunkban, Morvaországunkban sem lett volna könnyű gondoskodni ilyen tömegű fegyverzetről és Lőszerről. Hát még itt, az ipa­(1 szarvasi járás iskoláiban jéirányv pezsgés kezdődött kolások az'TlzeriHík bcTita nul­mányozhatják a szakmát s a végzett szakmunkások az általános iskolákban élmé­nyeikről számolnak be a ta­nulóknak. Természetesen a községi intézkedési tervek­ben a közoktatás leglényege­sebb tartalmi feladatai is meg vannak jelölve. Többek közt a világnézeti, a közössé­gi, a hazafias nevelés. A fi­zikai dolgozók gyermekeinek konkrét segítésére tanfolya­mokat szerveznek; Gyomán a jó képességű gimnazista KISZ-tagok tanulásukban se­gítik az általános iskolai ta­nulókat. Külön gondot for­dítanak a napközikbe, a szak­körökbe való ' felvételüknél. Több helyen ösztöndíjak ala­pítását is megjelölték. Jelen­leg a járásban 22 tanuló kap ösztöndíjat. fi szüK másfél esztendő arról vall, hogy megindult a megvalósulási folyamat. Az anyagi, tárgyi feltételek ja­vulásáról tudósítanak ben­nünket az olyan tettek, mint a békósszentandrásiaké, ahol tornatermet építenek. Ez is 1 milliónyi forintba kerül, melynek felét társadalmi munka fedezi. Gsabaosűdön 20 ezer forintot szemléltető­eszközökre fordítanak. ör­ménykúton megkezdődött egy négytantermes iskola építése melyre a tanács 400 ezer fo­rintot fordít, a többit társa­dalmi munkával fedezik a tsz-ek és a szülők. Kondoro­son az elmúlt tanévben ad­ták át a diákotthon új ét­kezdéjét és konyháját. Ez is 1 millió forintba került. A di­ákotthonban társadalmi mun­kával most építenek egy ta­nulószobát. Megindították a „két nap az iskoláért” akciót is, melynek keretében szep­tember közepéig 200 ezer fo­rint gyűlt össze. Hunyán a tanács 250 ezer forintért épü­letet vásárolt meg a napközi otthonnak. Két tanyai isko­t m ■ : rilae csakugyan sivár ország- ; ban, mit jelenthetett a feladat ■ Lahner Györgynek. Gyártóesz- S közök, szakemberek, nyers- s anyag: megannyi idegtépő hi- : ány. Sürgetés a seregek felől, : a szélrózsa minden irányából: ; megannyi idegtépő követelés. ; S Lahner György bírta ide- ; gekkel. A posztján maradt a : legvégső pillanatig. Szolnok, ; Szeged, Debrecen, Nagyvárad ; küldte a honvédeknek a pus- • kát. a szuronyt, a lőport, az : ágyút, a hadiszekereket. Mi ; elfoglaltuk az ország iparilag • valamit érő északi területeit, ■ de Lahner György a kézműves ! parasztvárosokban folytatta a : lőpor- és fegyvergyártást. Utolsó készleteivel az erdélyi ; Radnán tartózkodott. amikor ; vette Görgey üzenetét: siessen ; Világosra. Töprengés nélkül ! indult. Katona volt, engedel- S meskedett. A legvégső pillana- j tig. Míg útban volt Világos fe- : lé, Schlick tábornok zsákmá- ; nya lett « Radnán hátraha- : gyott minden érték. Lahner • szintén a mi zsákmányunk. ; Amikor kérdezték tőle, mi ! oka lehetett ekkora fanatiz- [ musra. csodálkozott. — Miért oly nehéz megérte- : niük az uraknak, hogy hazám 5 Ügyének árulója semmiképp i nem lehettem ? (Folytatjuk) • la bontásából pedig tanter­met építenek. Endrődön is lebontottak tanyai iskolákat, melyben a tsz-ek, a szülők, tanulók sokat segítettek tár­sadalmi munkában. S az üze­mek, gazdaságok pénzhozzá- járulásával a bontott anyag­ból egy 75 gyermeket befo­gadó óvoda építéséhez fogtak hozzá. Ehhez a község négy tsz-e, két ktsz-e és az ÁFÉSZ egymillió forint támogatást ad. Gyomán, az 1-es számú általános iskolában könyv­tárhelyiséget építettek, nagy részét ennek társadalmi erőforrásból fedezték. Az „egy nap az iskoláért” akció­ban szeptember közepéig ők is ugyancsak 200 ezer forin­tot gyűjtöttek össze. A gim­názium és szakközépiskola, valamint kollégiumának bő­vítésére 2 millió forintot köl­töttek. Valami nagyot mozdult a szarvasi járásban a szűk más­fél esztendő óta. Mégpedig: erősödik az a felfogás, hogy a közoktatás anyagi támogatá­sa közvetve üzemi érdek. Ezt tükrözi az is, hogy 1971-ben az egy lakosra jutó társadal­mi munka értéke 37 forint volt, 1972-ben 98 és 1973-ban olyan 110 forint körüli lesz. S a növekedés nagyobb ré­szét a gyermekintézmények támogatására adták. Szükség is volt és van erre a mozdu­lásra. mert a határozatból adódó feladatok számbavétele során pontosabban kiderült, hogy a közoktatás tartalmi fejlesztésének gondjain túl nem kevés az anyagi, tárgyi gond sem. Legégetőbb a tan­termi ellátottság. Az általá­nos iskolák 145 tanterméből 50 szükségtanterem. Ezek aránya megyére vetítve „csak” 14,7 százalék. a szarvasi járás 34,4 százaléká­val szemben. Ezért is tesznek a járás községei szinte erőiket meghaladó intézkedéseket a tanteremellátottság javításá­ra. De ezt csak saját erőből nem tudják megoldani azért sem egyebek közt, mert a szükségtantermek szinte egy­szerre válnak majd használ­hatatlanná. Igen rossz álla­potban van a békésszentand- rási központi iskola épülete; szétszórtak, elavultak a tan­termek Endrődön, legtöbb a szükségtanterem (38 százalék) Kondoroson. Új tanteremre van szükség Kardoson. A gondot fokozta, hogy a 30 ta­nyai iskola körzetesítését nem követte központi iskola épí­tése. A járásban nagy az óvo­dai hiány, az 1600 óvodás ko­rúnak csak 55,3 százaléka nyer elhelyezést; Kardoson, örménykúton meg egyálta­lán nincs óvoda. A napközi otthon ellátottság csak 20 százalékos a járásban. A fej­lesztésnek gátja az is, bogy a konyhák igen szűk befoga- dóképességűek. Ezt mutatja a gyomai helyzet, ahol a 220 engedélyezett létszám helyett 620-an étkeznek. Hasonló a helyzet Békésszen tanóráson is. Ebben javult a helyzet Kondoroson és javulni7 fog Endrődön a diákotthon meg­építésével. Gyomán egy köz­ponti konyha létesítése len­ne célszerű a három rossz körülmények közt dolgozó konyha helyett. A napköri otthonok különben a tanter­mekben kapnak helyet, ami az otthonosság rovására megy; inkább gyermekmegőr-■ zőknek lehet ezeket nevezni. Arról is említést tett Csa­ba János elvtárs, hogy a szemléltetőeszközökre fordí­tott összeg emelkedett a ha­tározat megjelenése óta, de az igények kielégítésére 20 milliónyi forint kellene; az erre a célra fordított évi 300 ezer forint igen kevés. A test­kultúra fejlesztése sem meg­oldott mindenütt, négy köz­ségben nincs tornaterem. Ilyen irányú gondját Békés- szentandrás példásan oldja meg. A tanÿai iskolákat lénye­gében már megszüntették, mintegy 30 iskolát körzetesí- tettek 550 tanulóval. Hátra van még az endrőd-nagyla- posi általános iskola részben osztott tagozata 27 tanulóval. Gondot jelent, hogy több he­lyen az iskolásokat szállító buszok indulási, érkezési ide­je nincs szinkronban az isko­lai munka kezdésével és be­fejezésével. Jól látják ugyan­akkor a községekben, hogy csupán az osztott iskolákba való bejárás nem oldja meg a tanyai gyerekek hátrányos helyzetét. Ezt a tanulószo­bákkal. korrepetálással igye­kezned pótolni. Endrődön a tanulmányaikban lemaradt iskolásoknak külön tanuló- csoportot szerveztek. A szín­vonalkülönbség megszünte­tését szolgálja a két kollégi­um, s majdan az épülő har­madik. Különben a diákott­honok lakóinak 99 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Abban, hogy a végzős nyolcadikosok 96,8 százaléka továbbtanulásra jelentkezett, s azoknak 96 százalékát a megjelölt helyre vették fel, a pályaválasztási munka tudato­sabb irányítása, tervezése tük­röződik. Nem kielégítő a me­zőgazdasági szakra való je­lentkezés. Ezért szükségessé válik: a nevelők jobban is­merjék meg az egyes szak­mákat, hogy ilyen irányú munkájuk is tudatosabb le­gyen. Ennek szükségességét bizonyítja az is, hogy a 450 általános iskolát végzett kö­zül 100-an gimnáziumba, 100- an szakközépiskolába, 200-an ipari szakmunkásnak és csak 30-an jelentkeztek mezőgaz­dasági szakra. Tavaly már nagyobb gon­dot fordítottak az iskola- előkészítő óvodai foglalkozá­sok szervezésére. Ennek ke­retében 70 gyermeket segítet­tek hozzá, hogy iskolai ta­nulmányaikat zökkenőmente­sen kezdhessék. Ezzel s a ko­rábban is óvodákba járó gyerekekkel együtt az első általános iskolát kezdők 89,3 százalékát készítik elő iskolai tanulmányaikra. Nem megol­dott még a cigánygyerekek iskolára való előkészítése. Különösen Endrődön van még sok tennivaló ebben. fi felnöttok'alással kap­csolatban Csaba János elvtói elmondja, hogy bizony ko­rábban ez a nullára süllyedt A tavalyi Jobb szervezés kö­vetkeztében Endrődön és Csabacsűdön együtt az idén 124-en végeztek a' felnőtt-ta­gozatokon. A jövőben újabb négy községben kezdődnek, mintegy 13 csoportban 300- an tanulnak. Emelkedik a létszám a középiskolák fel­nőtt-tagozatain is. Tavaly 110-en. az idén már 180-an tanulnak tovább. Ezenkívül a különböző szakközépisko­lákban 50-en tanulnak. Az is ide tartozik még, hogy nem­zetiségi (szlovák) nyelvokta­tás négy községben van 18 tanulócsoportban 271 tanuló­val. Az elgondolások szerint Kondoroson a jövőben indo­kolt ennek bővítése. A tartalmi munka korsze­rűsítését a pedagógusok az­zal is elő kívánják segíteni, hogy bemutató tanításokat terveznek. Ez lehetőséget nyújt a korszerű módszerek terjesztésére. örvendetes, hogy a napi bel- és külpoli­tikai eseményeket is igye­keznek fölhasználni nevel ő- munkájukban. Nem kielégí­tő ugyanakkor a gyakorlati élettel, a tanulók élményei­vel. a társadalom helyi fo­lyamataival kapcsolatos ösz- szefüggések hasznosítása. Na­gyon jó jel, hogy tudatosan építik a tanulók önkormány­zati szerveit. És látják azt is, hogv az úttörőszervezetben, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségben rejlő nevelési le­hetőségek nincsenek még jól kihasználva. Igen jól szolgál­ja az iskolai nevelést az út­törőmozgalom, amely a kü­lönböző akciókban, vetélke­dőkben, seregszemléken nyil­vánul meg. A nyári táboro­zás során a Mátrában, Bükk- ben, Duna-kanyarban és más­hol 955 tanuló vett részt 49 nevelővel. A termelőszövet­kezetek. a ktsz-ek 38 ezer forinttal támogatták a moz­galmat ebben a törekvésé­ben. Most különben Gyomán egy állandó ifjúsági tábor le­hetőségét latolgatják. fi határozattal kapcsola­tos állásfoglalások, dokumen­tumok szellemét a nevelők igyekeznek a gyakorlatba át­ültetni. Csaba János elvtárs ezt így fogalmazta meg: ezek nyomán az iskolákban jó irányú pezsgés kezdődött. Az iskolák vezetői, a pedagó­gusok nagy része átérri, hogy fokozott felelősséggel kell vé­geznie munkáját. Az iskolák oktató-nevelő munkájának fejlesztéséért tovább szüksé­ges javítani a tanintézetek belső életét, erősíteni kell az öntevékenységet, hiszen van­nak a jelenlegi feladatokkal szemben még közömbösek is. Formálni szükséges az isko­lák és az óvodák kapcsola­tát, erősíteni kell a termelő­üzemekkel a kapcsolatokat. Mindebben sokat tehetnek az iskolai pártszervezetek. hi­szen részt vesznek többek közt az iskolai oktató-nevelő munka elemzésében, a mun­katervek összeállításában. Az iskolavezetés beszámoltatása alkalmával is van lehetőség, hogy ráirányítsák a legfon­tosabb feladatokra a figyel­met. Cserei Pál 1»Í3. OKAÜÜLK 26.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents