Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-26 / 251. szám

Beszámoló Békéscsaba közrendjéről À Békéscsabai városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, tegnap, október 25-én délelőtt ülést tar. tott Ezen. előszcr a városi rendőrkapitányság beszámolóját ismertette Dénes Miklós rend­őrszázados, a bűnügyi osztály vezetője, a város közrendjéről és közbiztonságáról. Ezután Kruchió Gábor, a Rózsa Ferenc Gimnázium igazgatója a közép­iskolában folyó oktató-nevelő munkát értékelte és beszámolt a tárgyi és személyi feltételek­ről. A választott testület ezután megtárgyalta a következő ta­nácsülésre előterjesztendő je­lentéseket, közöttük a Békés­csaba város környezetvédelmé­nek helyzetét és urbanizációs gondjait. A végrehajtó bizott­ság iVésén végül bejelentések és indítványok hangzottak eL 130 új „Énei” eipőfazon 1974-re Az mert „Énei” máirblainéven is- divatos női cipő Endrő- dön készül, hazánk legnagyobb cipészszövetkezetében. Az ezer tagot számláló szövetkezetben a dolgozók 80 százaléka nő. Így első fokon maguk a cipőkészí­tők a legszigorúbb meósok. Nem csoda, hogy divatos, jó minőségű termékeikkel nem­csak hazánk minden táján, de külföldön is nagy sikert arat­tak. Egyebek között a Szovjet­unióba, Romániába, Svájcba, Dániába, Belgiumba és más ál­lamba exportálják az „Énei” cipőt. Év vége közeledtével kíván­csiak voltunk: hogyan alakul a 'termeié^ az Endrődi Cipész Szövetkezetben? Mivel női üzem, egyelőire 130 kismama vette igénybe a gyermekgon­dozási segélyt. A divattal való állandó lépéstartás is nagy gondosságot, kiváló munkaszer­vezést igényel. Ezért többszö­rösen érdekelt bennünket: mit ígér Endrődön az 1973-as esz­tendő? A szövetkezet vezetői arról tájékoztattak bennünket, hogy az idén előreláthatólag 780 ezer pár női cipőt gyártanak, 30 ezer párral többet, mint egy évvel korábban. Nehezítette a helyzetüket 1973-ban: az ún. plaíformos, cipők gyártására —* magasított talp és sarok — minden korábbinál körültekin­tőbben kellett felkészülni. Ap­rólékosabb, munkaigényesebb a Az ösz- azonban cipészek tevékenysége, szeforrott törzsgárda egész éven át derekasan állta a sarat. Mennyiségre, minőség­re kifogástalan munkát vég­zett. Az év vége azonban nem­csak a tervteljesítés izgalmát jelenti Endrődön. Már most is­merik a jövő év divatját! Edéi­kül nem tudnák megtartani a hazai és külföldi piacot. A szö­vetkezet saját iparművészekkel rendelkezik, ők tervezik a leg­újabb divatú modelleket. Meg­tudtuk, hogy évente 500—600 modell készül, s a hazai és a külföldi kereskedelmi megbí­zottak ebből válogatják ki a legmegfelelőbbeket. 1974-re már elfogadtak 130 új fazont. A szivárvány minden színében készülnek az „Énei’’ cipők. A csat és egyéb fémdíszítés el­marad. Az új cipők egyetlen dísze a kétszínű bőr harmóni­ája lesz. Leginkább a sárga-fe­kete, a sárga-barna, a fehér­fekete, a fekete-piros színösz- szeállítást kérik a vevők. Az orr kissé hosszított lesz, a ma­gas talp és sarok azonban ma­rad. A jő hírű szövetkezet kollek­tívája a jövő esztendőben sem marad munka nélkül. Különö­sen külföldről érkezett a várt­nál is több rendelés, ami nagy elismerés az Endrődi Cipész Szövetkezet vezetőinek és dol­gozóinak egyaránt. A. R. ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének jelen­tését az MSZMP Központi Bi­zottsága 1972. novemberi ülé­sén hozott határozataiból adódó állami feladatok végrehajtásá­ról, amely a harmadik negyed­évben is megfelelő ütemben folytatódott. Egyebek között sor került a káderpolitikái irányel­vek végrehajtásának ellenőrzé­sére, a népszaporulat kedvezőbb alakulása érdekében szükséges intézkedések kiadására, a mun­kaidő-csökkentés további terü­letekre történő kiterjesztése el­veinek kidolgozására, Budapest és az öt vidéki nagyváros tö­megközlekedési helyzetének vizsgálatára. A külügyminiszter tájékoztat­ta a kormányt az ENSZ jelen­legi ülésszakának eddigi mun­kájáról és azokról a tárgyalá­sokról. amelyeket New Yorkban folytatott. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette. A munkaügyi miniszter jelen­tést tett a szocialista munkaver- seny-mozgalom továbbfejlesz­tésére hozott határozatok végre­hajtásának tapasztalatairól. Az utóbbi két évben a mozgalom megerősödött, a szocialista bri­gádok a munka verseny alapvető egységeivé váltak. A célkitűzé­sek általában segítik a gazda­sági hatékonyság növelését, a vállalások azonban még nem állnak mindig összhangban az adott üzemrész feladataival. Vannak gazdasági vezetők, akik a munkaverseny szervezését és irányítását a szakszervezetek feladatának tekintik. A Minisz­tertanács a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. Felhívta az érdekelt szervek vezetőit, nyújtsanak több segítségeit a vál_ lalatoknak a helyes kezdemé­nyezések elterjesztéséhez és számoltassák be a vállalati ve­zetőket a munkaversennyel kap­csolatos intézkedésekről. A Minisztertanács megtárgyal­ta a kohó- és gépiparii minisz­ter jelentését a közúti jármű­gyártás központi fejlesztési A Biztonsági Tanács újra ülésezett program II. szakaszának vég­rehajtásáról A program telje­sítésében érdekelt vállalatok termelése az elmúlt két és fél évben lendületesen fejlődött. Várható, hogy idei tervültet túl­teljesítik. A termékszerkezet át­alakításában érintett Vörös Csil­lag Traktorgyárban, a Csepel Autógyárban, valamint a Haj­tómű és Felvonógyárban szer­vezeti módosításokra került sor. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és a munka­ügyi miniszter jelentést tett a felnőtt dolgozók képzésének és továbbképzésének helyzetéről. Az elmúlt években növekedett a felnőtt dolgozók, különösen a nők és a munkások részvétele a továbbképzésben. A vállala- tói,, támogatják, anyagilag is se­gítik dolgozóik tanulását de az új típusú munkástovábbképzésd rendszer vállalati bevezetésében még csak kezdeti eredmények születtek. A vállalatok és az ok­tatási intézmények között szoro­sabb együttműködésre van szük­ség. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Felhívta a miniszterek, az or­szágos hatáskörű szervek veze­tőit és felkérte a Szakszerveze­tek Országos Tanácsát, hogy nyújtsanak fokozott segítséget a vállalatoknak az új rendszerű munkástovábbképzés megszer­vezéséhez, a félnőtt dolgozók tervszerű képzéséhez és to­vábbképzéséhez. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének jelentését a termékforgalmazás rendjének tapasztalatairól. Az ad/áSbe- szerzés tervszerűsége és a kész­letgazdálkodás nem javult ki­elégítő mértékben. A termék- forgalmazás fejlesztésével el kell érni, hogy az áru útja rövi- debb, a vállalatok és a népgaz­daság számára is minél gazdasá­gosabb legyen. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöke és a művelődés­ügyi miniszter előterjesztést tett a műszaki egyetemek és ter­mészettudományi karok kutatá­si felszerelésének kiegészítésére, amelyet a tudomány és a techni­ka gyorsuló fejlődése, a korsze­rű szakemberképzés tesz szük­ségessé. A Jgormány az előter­jesztést elfogadta és határozatot hozott, hogy a műszaki fejlesz­tési alapból is növelni kell a felszerelésre fordított anyagi eszközöket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyéket tárgyalt. (MTP A szocialista munkaverseny továbbfejlesztése Szerdára virradó éjjel újra Blésezett a Biztonsági Tanács és újabb határozatba« szólított fel ftűszünetre az arab—izraeli konfliktusba« (Telelőt» AP—MTI-K-Si Somogyi Lajos, az MTI hírma­gyarázója írja: Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága 1971. de­cember 1-i határozatában meg­szabta a szocialista munkaver­seny továbbfejlesztésével kap­csolatos teendőket, majd a Mi­nisztertanács és a minisztériu­mok is irányelveket bocsátot­tak ki, amelyekben a verseny leglényegesebb gazdasági célja­it is taglalták. A határozatok végrehajtását vizsgálva a Minisztertanács csütörtöki ülésén megállapítot­ta, hogy a vállalatok munka- verseny-céljai általában iga­zodnak a központi iránymuta­tásokhoz, a versenyben rejlő lehetőségeket a munka haté­konyságának növelésére igye­keznek felhasználni. A helyzet azonban még ma sem kielégítő. Sok helyütt megismerik ugyan a dolgozók a vállalati felada­tokat, de nem kapnak kellő tájékoztatást a helyi teendők­ről, nem orientálják őket kellő­en arra, hogy az adott üzem­részben, műhelyben milyen vállalások teljesítésével segít­hetik a legjobban a termelő- munkát. Ma már közismerten a gaz­dasági vezetők feladata a mun­kaverseny irányítása és szer­vezése. A legtöbb vállalatnál mégis csupán nagy vonalakban tájékoztatják a gazdasági veze­tők a dolgozókat arról, hogy milyen munkafelajánlásokat várnak tőlük, közép és alsó szinteken azonban nemegyszer még az ilyen általános jellegű tájékoztatás is elmaradt A bri­gádok tehát gyaikran konkrét támpontok nélkül tesznek ver­senyvállalásokat, függetlenül at­tól, hogy azok egybevágnák-e vagy sem a műhely tényleges feladataival. E helyzeten igye­keznek segíteni a társadalmi szervezetek, gyökeres javulást azonban csak a gazdasági veze­tők alaposabb — versenyszer­vező és irányító munkájával lehet elérni. A Minisztertanács ismételten hangsúlyozta, hogy az évek fo­lyamán a szocialista brigád- mozgalom vált a munkaver- seny-mozgalom alapvető formá­jává. A vállalatok vezetői elismerik a brigádok kezdemé­nyezőkészségét. 1972-ben a dol­gozók 55 százaléka dolgozott brigádban és ezek egyharmada a szocialista címért verseny­zett. A szocialista brigádmoz­galom minőségbeli változására mutat, hogy egyre több komp­lex brigád alakul, a közös ér­dekek alapján segítve a fizikai munkások és a műszakiak szo­rosabb együttműködését. A Mi­nisztertanács ugyanakkor fel­hívja a figyelmet arra, hogy egyes esetekben a szocialista brigádok vállalásait nem a dön­tő termelési feladatokra irányít­ják. Gyakori, hogy a brigádo­kat „tűzoltó” -munkaszerűen az éppen legégetőbb feladatok megoldására összpontosítják, ahelyett, hogy a munka minél jobb, minél tervszerűbb elvég­zéséhez kérnék a brigádok se­gítségét, s ezzel éppen a hajrá­munkákat tennék feleslegessé. A Minisztertanács nagy nyoma­tékkai hívja fel a figyelmet arra a tapasztalatra is, hogy a szocialista brigádok munkájá­nak értékelésekor gyakran csu­pán a termelési eredményeket veszik figyelembe, még mindig nem mindenütt ismerték fel a dolgozók művelődésének, kör­nyezetformáló erejének nagy jelentőségét. A Minisztertanács összegezés­ként megállapította, hogy a munkaverseny-mozgalom to­vábbfejlesztéséről szóló határo­zatok hatása még nem érvé­nyesül. kellőképpen. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a minisztériumok lényegesen több módszertani segítséget adjanak a vállalatoknak, elősegítve a helyes vállalati kezdeményezé­sek elterjesztését. Időről időre átfogóan értékeljék a munka­verseny helyzetét, problémáit. A vezetők beszámoltatásakor, munkájuk megítélésekor a mi­nisztériumok vegyék figyelem­be, hogy a munkaversennyel kapcsolatos feladataikat hogyan látják el. A vállalatok gazda­sági vezetői tartalmasabban, egész folyamatában foglalkoz­zanak a munkaverseny kérdé­seivel, a közép- és- alsó­szintű vezetéknek biztosítsák a megfelelő hatáskört ahhoz, hogy hatékonyan irányítsák és szervezzék a munkaversenyt. Az is fontos feladatuk a válla­latoknak, hogy a termelés és a munkaverseny anyagi ösztön­zését az eddiginél jobban han­golják össze.

Next

/
Thumbnails
Contents