Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-25 / 250. szám
Személyi kérdésekről és a fiatal szakmunkások helyzetéről tárgyalt a KISZ megyei bizottsága Hírek a korost halászok életéből Tesnap délelőtt Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház tanácstermében tartotta soron következő ülését a KISZ Békés megyei Bizottsága. Az ülésen, melyen részt vett és felszólalt dr. Szabó Sándor, az MSZMP MB titkára és Márton József, a [ KISZ KB munkatársa, első i napirendi pontként Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának első titkára szeVédőberendezés kukoricabetakarító gépeken a balesetek megelőzésére A Tmkoricabe takarító gépeken több súlyos, csonkulásos baleset fordult elő, ami rendszerint a műszaki hiba okozta üzemzavar elhárítása közben történt. Emiatt az SZMT munkavédelmi bizottsága felhívással fordult a gazdaságok vezető, i'hez, hogy tartassák- be a biztonsági rendszabályokat. Ennek nyomán a kondoros! Dolgozók Tsz-ben Botos Sándor műszaki vezető, az endrődi Béke Tsz-ben pedig Gyuricza Miklós biztonsági megbízott irányításával kidolgozták az SZK—4 típusú kombájnra, illetve az MTZ—50. es típusú traktorra szerelhető védőberendezést, amely automatikusan kikapcsolja az áttételi művet, ha a gép kezelője a vezetőfülkét elhagyja. A két védőberendezést október 30-án mutatják be. melyre az SZMT munkavédelmi bizottsá. ga meghívta a SZOT Munkavédelmi Osztály, a MEDOSZ-köz- pont és a Mezőgazdasági Gép- kísérleti Intézet szakembereit, hogy az újítást elbírálják és országosan is elterjesszék. Addig azonban, amíg ez megvalósul, a munkavédelmi bizottság felhívásában foglaltak betartásával megelőzhetők a balesetek. mélyi kérdéseket terjesztett elő. A megyei pártbizottság, a KISZ KB titkársága és a megyei úttörőelnökség javaslata alapján kérte a testületet, mentse fel megyei KISZ-titkári megbízatásából és vb- tagsága alól Dankó Pál elvtársat. A kérés indoklására elmondta, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága Dankó Pált az állami ifjúság- politikai munka irányítására, ifjúsági referensnek nevezte ki. A megyei bizottság egyhangú szavazással, érdemeinek elismerésével felmentette Dankó Pált eddigi tisztségéből. Helyette megyei út- törőtitkámak Pataki Józsefet, a gyulai járás eddigi úttörő- titkárát választotta meg. A KISZ megyei testületé ezután a megye sok ezer, 26 éven aluli szakmunkásának élet- és munkakörülményeiről tárgyalt. Irházi Lajosné KISZ MB-titkár előterjesztésében, az azt követő vitában a szakmunkásfiatalok munkássá válásának folyamatáról, a kezdő szakmunkások bérkérdéseiről, szociális helyzetének további javításáról, társadalmi és politikai feladatairól volt szó. A KISZ MB ezután bejelentéseket tárgyalt. Ünnepélyes díjkiosztást tartott a közelmúltban a Magyar Halászati Szövetkezet. Értékelték a halászati szövetkezetek 1972. évi gazdálkodási eredményeit. Nemcsak a halfogás mennyisége volt érdekes, egyik fő szempontként vizsgálták a gazdaságos termelést. Az országos verseny harmadik helyezettje lett a gyomai Viharsarok Halászati Tsz, amiért vándorzász- lót és 5 000 forint jutalmat kapott. * * • Egyik hagyományos őszi munka — az ivadé.kok telepítése — megkezdődött. Nemcsak a halastóba, de természetes vizekbe i„ helyeznek egy- és kétnyaras ivadékot, mégpedig a Körösök holt ágaiba. Csupán ezekben a napokban száz mázsánál több ivadék kerül kihelyezésre, ami a halgazdálkodás tervszerűségét nagymértékben elősegíti. » * * Befejező,, előtt áll a halastó rekonstrukciója. Erre a célra összesen mintegy másfél millió forintot költ a szövetkezet. A tervek szerint 1975-re a halastó 15—20 vagon halat ad. * * * A körösi halászok az őszi lehalászáskor megfigyelték: az egy esztendeje kihelyezett ivadékom saját testsúlyuk háromszorosát érték el a természetes vizekben. A Körösökben és holt ágakban kiváló a halak élettere. Különösen a növény- és algaevők találnak bőséges táplálékot. KISZ-csúcsvezetőség választás Medgyesbodsáson Kedden, október 23-án délután tartotta csúcsvezetőség-vá- lasztó küldöttgyűlését a med- gyesbodzás—pusztaottlakai tsz KISZ-szervezete. A medgyesbodzási pártházban lezajlott gyűlésen a három alapszervezet — a medgyesbodzási, a pusztaottlakai és a gábortele- pi — 10-10 küldöttel képviseltette magát. Korábban ugyan már !■■■■ A bűntudat kínozta, s kínozza talán az utolsó percig De nem amiatt, hogy osztrákok ellen harcolt, a rebellis magyarok oldalán. Meggyőződhettem róla az ítélethirdetésnél. Szó sincs efféle bűntudatról. Annál inkább gyötörte az önvád tábomoktár- sai tragikussá vált helyzetéért. Vétkesnek érzi magát, s öngyilkosságot követett volna el, ha nem tartják szigorú őrizet alatt. Az ok köztudott, köreinkben gyakori tárgya a szóbeszédnek. Mint Görgey bizalmasa, felelős szerepet vállalt a fegyverletétel létrejöttében. Ö ment tárgyalni Rüdiger orosz tábornokhoz Ártándra augusztus hetedikén. Igen derűlátó hírekkel tért vissza. Megnyugtatta tábornok- társait, hogy bírja Rüdiger üzenetét: nem eshet semmi bántó- dásuk, amennyiben leteszik a fegyvert. Amikor dönteni kellett a magyar generálisok utolsó haditanácsában, sokat nyomott a latban az ő véleménye. Kedvező híreiben bizakodva azok a tábornokok is maradtak, akiket nem kötött szoros felelősség a csapatokhoz, mint például Aulich Lajos. A rabságra jutott és hadbíróság elé állított tábornokok eleinte kemély szemrehányásokkal illették, de amikor látták, ti^ay a szemrehányások nélkül is elhatalmasodott rajta az önvád, még ők vigasztalták. Voltaképpen hálával tartoznának neki » mi hadvezéreink, amiért közbenjárt a gyors és zavarmentes fegyverletétel ügyében. De hát mindenféle hála sokkal messzebb áll tőlük e Pillanatban, mint amilyen messzire ál’tunk mi ott öttevénynél Budavárától ez év májusában. Ha lehet fokozni gyűlöletünket, ez több okból gróf Vécsey mellett Pöltenberg iránt a legnagyobb. Nem elég, hogy osztrák létére annyi csatában győzött ellenünk. ráadásul fontos szerepet játszott abban, hogv ne előttünk. hanem az oroszok előtt rakják le fegyvereiket a magyarok. Nem teljesülhetett lovag Pöltenberg Ernő vágya, pedig milyen sokszor elmondta a pá- kozdi csata óta : — Mi, osztrák tisztek, akik a magyarok oldalán harcoltunk, napról napra reméltük, hogy létre kell jönnie egy okos, igazságos megegyezésnek. *** Váltig csodá’koztunk a lázadók elleni háború idején, honnan van a magyaroknak annyi fegyverük, lőszerük. Képzeletünkben úgy élt ez az ország, mint amelyik lovat, szarvas- marhát, bort. búzát bőven ad — hiszen ezért kell nekünk any- nyira —, de egy közönséges társzekeret már bajosan tudna ösz- szeállítani a maga emberségéből. Mi tagadás, azt hittük, a magyarok számára épp oly idegenek az ipari, különösen a gyáripari mesterségek, mint a • sztyeppék nomád lovasainak a t tengeri hajózás. (Folytatjuk) volt a termelőszövetkezet KISZ- alapszervezeteinek közös vezetősége, de a legutóbbi választások óta megpróbálták külön-kü- lön több tartalommal telíteni az ifjúságii mozgalmat. Az elmúlt két év során azonban bebizonyosodott, hogy egy termelőszövetkezetről lévén, szó, szüíkség van az alapszervezetek Közmunkájának egybehangolására. „ A termelőszövetkezeti KISZ• szervezet csúcsvezetőségéne^ • megválasztása előtt a gyűlésen • felszólaló járási. községi és : termelőszövetkezeti vezetők — ■ Bajusz László, a mezőkovácshá- ; zi járási pártbizottság, Kárpáti ! József, a KISZ megyei bizottsá- : ga, illetve Kristóf Janos, a já- ; rási KISZ-bizottság részéről, to- ; válbbá Bacsa János, a községi ■ tanácselnök. Báli István, a tsz S elnöke, Katona István, a tsz ! pártszervezetének csúcstitkára, ; valamint Buka János a pwszta■ ottlákai pártszervezet titkára — ; egyetértettek abban, hogy a fia_ : tatokkal együtt valamennyien az • új csúcsvezetőségtől várják a ■ KlSZ-mozgalom fellendítését • Medgyesbodzás—Pusztaottlakán. : A termelőszövetkezet az első : lépéseket a fiatalokkal való fo- ; kozottabb törődésiben már meg- ; tette, hiszen évente 400 ezer ! forint kamatmentes kölcsönnel S segíti 10—20 fiatalja lakásszer ■ zését. Most a fiatalokon a bizo- » nyitás sora. • A küldöttek e fontos munka ; irányítását szavazataikkal végül • is a termelőszövetkezet raktáro- : sára. Oravecz Mártonra bízták, ; aki korábban a medgyesbodzási ; alapiszervezet titkára volt. Az • új csúcstitkár gyakorlati fe.lada. ; tait elsősorban a közös gazdaság ! vezetőségének és pártszerveze• ténei- kezdeményezésére novem- ; bérré összehívott termelőszövetkezeti fiatalok fóruma határozza majd meg. Ez a fórum hivatott egyébként arra is, hogy az Ifjúsági Törvény most készülő termelőszövetkezeti intézkedési tervét a KTSZ-tagok véleményével is megalapozottá tegye. A közöny nem a mi kenyerünk Az egyik intézmény vezetője arról panaszkodott, hogy mennyire nehéz helyzetben van. Törődnie kell az intézmény ügyeivel, a megoldásra váró gondokkal. Olyan feladatot kell ellátni, amely szoros kapcsolatban van az emberi sorsokkal. Paragrafusok, rendeletek labirintusában kell eligazodni, ezek alapján kell méltánylást találni, s ha úgy hozza a sor. irreális kérelmek esetén nemleges választ adni. A nehezét tehát — mint mondta — éppen ez képezi. Emberek sorsán segíteni, gondokat megértve intézkedni. Mégis egy idő óta azt vette észre, hogy szaporodnak az olyan levelek, melyek arról adnak számot: önöknél hányaveti módon álltak velem szóba. Kérelmem, panaszom nem jelent többet, mint elintézendő akta, ügyirat. Ennek nyomán kezdték vizsgálni, milyen a közszellem, a hangulat a munkahelyeken, s főleg ott, ahol az említett jelenség gek előfordultak. Rájöttek, hogy az osztályvezetők és a munkatársak között, vezető és beosztottak között nincs bensőséges, emberi kapcsolat, közönyösek. Mindenki a maga nótáját fújja, a közügyek lelkiismeretes intézése helyett csak a saját dolgaikkal törődnek. A közöny persze nemcsak a szóban forgó helyen, hanem az élet más területén is gyakran jelentkezik. Az üzletben néha idegesen topog a vevő, az eladók pedig, mintha más dolguk nem is volna, kedélyesen beszélgetnek. A kalauz elindítja az autóbuszt, pedig a lépcsőn idős emberek vagy éppen gyermeket cipelő anyák kapaszkodnak. Tiszta falu— tiszta város mozgalmat indítunk s közben a szemétgyűjtő mellé dobjuk a vásárlási cédulát, a jégkrém csomagolópapírját. Az építkezésen sokszor garmadával megy tönkre a drága építőanyag vagy a tsz határában sok ezer forint értékű termény és munkaeszköz vár jobb sorsára. Mind-mind olyan eset ez, amelyen egy kis törődéssel, egy kis jóakarattal lehet segíteni. Van azonban a közönynek súlyosabb, nehezebben gyógyítható fajtája, amelynek forrása éppen a mások közönye. Nemrégiben egy tsz- elnök panaszkodott, mondván, megelégelte a másokért való szolgálatot. Itt az ideje, hogy most már önmagával, családjával is törődjék egy kicsit. Ez az ember hosszú éveken át csak a közösség gondjával, a rábízott emberek boldogulásával törődött, önzetlen, nem szerzett vagyont. Becsületes hajlékát a szülőkről hagyott szerény örökségből s a megdolgozott munkája árán félrerakott forintokból építgette. Felesége beteges, így még a házi munka is az ő nyakán tomyosodik. Azok a társai, akiknek csak a maguk kisebb feladatával kellett törődni, anyagilag úgymond, megszedték magukat. Egyiknek-má- siknak nyaralója, autója, villamos gépekkel berendezett háztartása van, több részük tanult is. Egyszóval jobban boldogultak, mint ő. Ez a sok éven át önzetlen ember sokszor hallgatott emiatt. Hallgatta a barátai csipkelődéseit, s hallgatott a családtól is: „Te csak másokra gondolsz, a családdal nem törődsz”. S környezete ahelyett, hogy helytállását, sok éven át tanúsított önzetlenségét elismerte volna, inkább gáncsoskodott. A jó eredményeket ki-ki a saját érdemének tekintette. S a dicsőségből kevés jutott neki. Az ember csak ember, s ha sokáig segítség nélkül őrlődik, elfogyhatnak a belső tartalékai. A mi emberünk sem tud saját erejéből megújulni. Elvesztette lendületét, munkakedvét. Félre akar állni a porondról, mondván: „Csinálja más, ezentúl én is csak a magam dolgával törődök”. Szomorú, amikor egy olyan ember beszél így, aki már megkóstolta a közösségi munka ízét, egyszer már legyőzte magában a régi világból hozott önzést, s csak ahhoz nem elég erős, hogy a vele szemben mutatkozó közönyt is legyőzze. A közöny pedig óhatatlanul is közönyt szül. A mai világ nyugodtabb, gazdagabb életet biztosit mindannyiunknak. A lehetőségekben s az egyéni gy ira- px>dás lehetőségében azonban bizonyos kísértés is rejlik. Némelyek minden erejüket csak a saját boldogulásukra fordítják, alig törődnek másokkal, a közösség ügyes-bajos dolgaival. Az ilyen emberek persze azt is elfelejtik, hagy ez a mai élet éppen mindany- nyiunk önzetlen összefogása árán vált gazdaggá. Elfelejtik, hogy mindazt, ami ma nálunk megtalálható annak köszönhetjük, hogy a megfeszített munkában nemcsak önmagunkra gondoltunk, hanem népünk közös gyarapodására is. A mi társadalmunk legszebb sajátossága éppen az, hogy az önérdek és a közösség érdeke nagyon is megegyezik. S ha ezt most elfelejtenénk, annak nemcsak a társadalom, hanem az egyén is kárát vallaná. hol ilyesmi tapesztalható, ott a közvéleményé a szó. Az egészséges, kritikus közvéleményé, amely mindig szót emel, ha valami nincs rendben. A mi társadalmunk emberére nagy feladatok vár. nak és szép terveinket csak egymást segítve tudjuk megvalósítani. A közöny tehát nem a mi kenyerünk. Megvívni véle fontos önérdek és a közösség érdeke is. Deák Gyula lmjamss. 1913. OKTOBER 25
