Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

Országos népesedéspolitikai tanácskozás Gyulán

(Folytatás as 1. oldalról)

es a gyermekek számát. Ez utóbbi különösen befolyásolja a család életszínvonalát Megfigyelhetjük ezt ha összehasonlítjuk a gyermekes és gyermektelen családok helyzetét A különbség nagy. Éppen ezért társadalmunk rendkívül jelentős összegeket fordít a gyermekintézmények fenntartására, a családok helyzetének javítá-1 sára. A bölcsődék, óvodák fenntartása évente mintegy négymilliárd forintot tesz ki. Az intézményes oktatás, szakképzés nagy része is az államot terheli, ami körülbelül évi hétmilliárd forint. E közvetett juttatások mellett jelentős a közvetlen anyagi segítség, mint a legutóbbi népesedéspolitika határozat is bizonyítja.

Beszédében ezután azokról a feladatokról szólt, melyek a határozat végrehajtásával kapcsolatosak, hangsúlyozta, hogy olyan feladatok ezek, , melyek megvalósításához az egész társadalom segítése szükséges. Olyan társadalmi légkört kell teremteni, hogy az anyaság megbecsülése érvényesüljön, hiszen hiába van gyermekgondozási segély, számos intézkedés az anyák, a családok helyzetének megkönnyítésére, ha a munkahelyek nem teremtik meg a megfelelő légkört, nem segítenek az intézkedések maradéktalan megvalósításában. Beszélt a család tervezésről, az ezzel kapcsolatos szemlélet kialakításának szükségességéről, majd részletesen ismertette a Minisztertanács határozatát. Ezután arról szólt, hogy a kormányhatározat nagyon összetett, sokoldalú intézkedéseket tartalmaz. A tudatformálást segítő, a szociális, a gazdasági, az egészségügyi, és az egészségpolitikai intézkedések egymással összefüggő, kölcsönhatásban álló, egymástól él nem választható intézkedések.

Végül a társadalmi szervek, a szaikszervezet, a Vöröskereszt, a hírközlő szervek szerepéről, feladatairól beszélt, melyekben a legfontosabb, hogy saját eszközeikkel növeljék a társadalom felelősségtudatát, az anyagi megbecsülést, a család

intézményének erkölcsi védelmét. tudatosítsák a gyermekáldás és gyermeknevelés örömét, hogy a jövőben kialakuljanak a háromgyermekes családok.

A szünet után Ortutay Zsuzsa, a Magyar Vöröskereszt al- elnöke tartott előadást a népesedéspolitikánkból adódó vöröskeresztes feladatokról Többek között elmondotta, hogy a Vöröskeresztnek megvannak a maga hagyományai a család, ezen belül az anyaság védelmében, a felvilágosító, nevelőmunkában. Számos, értékes kezdeményezés született az elmúlt évtizedekben, melyek hasznosságát emelte ki előadásában. Beszélt a terhes- gondozásról, a nővédelmi tanácsadók kiépülésének szükségességéről, az anyák iskolája sorozatok továbbfejlesztéséről, a gyermek- és ifjúságvédelemről, s kiemelte, hogy a Vöröskeresztnek a határozat végrehajtásában hosszú távra kell beállítani a munkáját, mert a megfelelő társadalmi légkör ki- alakítása csak így lehetséges.

Dr. Sárkány Jenő egyetemi tanár, a Heim Pál gyermek- kórház igazgató-főorvosa, az egészséges reprodukció feltételeiről beszélt előadásában. Számokkal, diaképekkel, kimutatásokkal illusztrálta, hogy milyen fontos és időszerű volt a határozat megszületése. A statisztikai adatok közlésével alátámasztotta azt is, miért szükséges a háromgyermekes családok kialakítása. Előadásának befejező része a tanácskozás mottója is lehetne: „Életünket igazán teljessé csak a család, végtelenné csak az utódok tehetik! Ügy éljünk ma, hogy boldogok lehessünk holnap!”

A délelőtt folyamán még dr. Balogh Andrási, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője tartott előadást a családtervezésről, a csecsemőotthonok Országos Módszertani Intézete részéről pedig Tardosi Anna az anyaság szerepéről és társadalmi megbecsüléséről beszélt. Dél. után újabb előadások hangzottak el különböző területekről, az eddig végzett munkáról és a szerzett taipasztalatokról.

A tanácskozás ma folytatódik.

Kasnyik Judit

közönség figyelemmel hallgatja * sokakat érdeklő előadásokat.

Fotós Bemer!'

Képviselői fogadónapon Darvas Józsefnél

6,Október 22-én, hétfőn délelőtt 10—13 óráig a városi tanács első emelet 3-as számú helyiségében képviselői fogadónapot tart Darvas József, Orosháza országgyűlési kepvselője." (Újsághír).

Még nincs 10 óra, de az ajtó előtt már jó néhányan várakoznak. Van akinek jut szék, olyan is. aki a falnak támaszkodik. Nemigen beszélgetnek. Talán már rendezgetik magukban a gondolatokat, hogyan is kezdjenek majd hozzá. Mert fontos ügyben vár valamennyi. Legalábbis nekik biztosan az. Keresgélnek a papírok között, kisimítják a nagyon sokszor ösz- szehajtogatott okmányokat. Mert papír szinte mindegyiknél van. Ezzel adnak nyomatékot az elmondandónak. Hivatalos papírok, hinni kell nekik.

***

Bent az irodában Jegyzet- füzetet terít az asztalra Darvas József és a belső zsebből előkerül a golyóstoll. Dumitrás Mihály, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke hívja be az első választópolgárt; Verasztó Zoltánnét.

—■ Kevés a nyugdíja az uramnak. Kisiparos, 1929 óta dolgozott, de csak nyolc év és néhány hónap munkaviszonyt tud igazolni. Pedig a szakszervezeti könyvében hiánytalanul megvan a bélyeg. Ha nem dolgozott volna, nem lenne bélyeg sem. Hétszáznyolcvanhat forintot kap. Az orvosság sokba kerül és valamiből élni is kellene.

— A KlOSZ-nál nem próbálkoztak?

— Dehogy nem. De hát ők sem tudnak semmit se csinálni.

— Hát most én sem tudok semmit. Azt javasolnám, írjanak egy kérvényt, küldjék el a címemre, megpróbálok valamit intézni odafenn.

* * *

— Most tudom csak képviselő elvtárs, milyen rosszat csináltam, hogy annak idején nem léptem be p termelőszövetkezetbe. De mondja meg, van-e olyan ember, aki életében egyszer sem hibázott volna?

Tóth Lajos rokkant ember. Öt és fél hold földön gazdálkodik. illetve gazdálkodott, amikor még bírta. Most már nincs ereje hozzá, és szeretett volna belépni az Űj Élet Tsz- be. De nem vették be tagnak.

— Hét és fél ezer forint az adóm. Most még kifizettem erre az évre, de jövőre nem tudom. mi lesz. Intézze már el képviselő elvtárs, hogy felvegyenek.

— A tsz azt veszi fel, akit akar. Erről a közgyűlés dönt. De joggal vetnék ott fel a tagok, hogy miért nem lépett be akkor, amikor hívták.

— Igen, igen, persze. De hát mondtam, már nagyon megbántam. Legyen segítségemre, hogy vegyenek mar fel.

— Nézze, kényszeríteni nem lehet a közgyűlést. Annyit megígérhetek, hogy beszélek Varga Mihállyal, az elnökkel, tatárt,, talán... Csak kérni tudjuk őket.

A felvétel joga kizárólag a közgyűlésé.

— Tessék már odahatni!

Gonda Géza, a DÉGÂZ KISZalapszervezetének titkára, a KISZ városi bizottságának tagja lép be.

— Kedves Darvas elvtárs! Azzal a kéréssel fordulok a képviselő elvtárshoz a KISZ- alapszervezet nevében, hop/ tessék elvállalni az elnöki tisztet a november 10-én sorra kerülő szellemi vetélkedő zsűri jében.

— Milyen vetélkedő lesz?

— A város történelmi és néprajzi életéből rendezünk egy vetélkedőt, s ennek a döntőjét rendezzük 10-én. 14-én pedig szeretnénk, ha Darvas elvtárs is részt venne a KISZ városi bizottságának küldöttértekezletén.

— Hát a 10-i még csak megy,

de 14-én Debrecenben kell lennem.

— Nagyon szépen köszönöm és ha már itt vagyok, megkérdezném a képviselő elvtársat, mi lesz Gyopáros sorsa? Nagyon ««éretnénk egy uszodát, megvalósulhat-e ez a közeljövőben?

— Éppen Gyopáros ügyében beszélgettünk délelőtt a város vezetőivel és elmondották, hogy Orosháza mostohán van ellátva sportlétesítményekkel. Azt hiszem, ez a gond is meg fog

hamarosan oldódni.

* * *

Idősebb asszony lép be.

— Ne haragudjon, hogy zavarom Darvas elvtárs, szeretnék véleményt kérni. Ha el tetszene olvasni a kézirataimat.

A képviselő, az író készségesen ígéri meg, sőt a telefonszámát is megadja, hogy majd érdeklődjön.

• * *

Ha jól számoltam, r5-en keresték fel ezen az egy délelőtt a város országgyűlési képviselőjét. Legtöbben magánjellegű panasszal, de akadtak olyanok is, akik közérdekű bejelentéssel. Mindenkinek egyformán szívesen válaszolgatott, senkit sem engedett el anélkül, hogy valami biztatót ne kapott volna. Persze ez kötelessége is az országgyűlési képviselőnek. Jő volt nézni, hogy milyen ragaszkodással, bizalommal keresik fel Darvas Józsefet. Hamar feloldódott a szorongás, a közvetlen hang hallatán és úgy érezték, hogy jó kezekben van letéve ügyük. Ha a közérdekű fontosságot néznénk, nem nagy ügyek, de mindenkinek a maga kis ügye a legfontosabb, a leg- előbbrevalóbb.

Az eladók sem tudják, hol a panaszkönyv

A társadalmi kereskedelmi ellenőrzések tapasztalatairól

A társadalmi kereskedelmi ellenőri tevékenységnek már hagyományai vannak megyénkben is. Az évek során bebizonyosodott, hogy ez a munka társadalmi szükséglet. Békés megyében 350 társadalmi kereskedelmi ellenőrt tartanak nyilván, de sajnos csupán az összlétszám fele végzi el megfelelően a teendőit.

Az elmúlt héten ennek a gondnak a megszüntetése érdekében hívta^ össze megbeszélésre a társadalmi kereskedelmi ellenőröket a szakszervezetek megyei tanácsa. Az értekezleten megállapították, hogy a szakszervezeti bizottságok nem minden esetben segítik kellően a társadalmi kereskedelmi ellenőri tevékenységet, s a megyei szakmai bizottságok sem adnak megfelelő segítséget az szb-knek az ; ellenőri hálózat megszervezésé, j hez, működtetéséhez. Ugyanák- ' kor az SZMT közgazdasági i munkabizottságának is több tá- ] mogatást kellene adnia, de eh- j hez létszámnövelésre van szükség.

Azgfk az ellenőri csoportok, ] amelyek aktívak, eredményes ‘ munkát végeznek. Nagyon sok ' hasznos jelzést továbbítanak, s | ezek nyomán évről évre jobb :

vul az áruk időbeni kiszállítása az üzletekbe, s megfelelőbbek az árusítási feltételek és a 1 bolti eladók munkakörülményei is. Még nem szűnt meg minden gond, de ahhoz, hogy az : alapvető élelmiszerekből időben elegendő mennyiség álljon a la- ! kosság rendelkezésére, nagyban hozzájárul a társadalmi kereskedelmi ellenőrök munkája.

Az ellenőrök jelzései között a fő helyet a fogyasztók megkárosításáról szóló észrevételek foglalják el. Szinte mindennapos tapasztalat a súlycsonkítás, a nem hiteles mérőeszközök használata. Sokszor előfordul a többet-számolás, s nemcsak a vendéglátó egységekben, hanem az élelmiszer-üzletekben is. Kirívó, hogy akadnak olyan helyek, ahol még az egység dolgozói sem tudják, hol található a panaszkönyv. így például nem tudták előadni a panaszkönyvet az ellenőrök kérésére a Kondorosi Csárdában, a gyomai Dózsa Tsz zöldségboltjában, a vésztői ÁFÉSZ fűszer-csemege boltjában és a Sárréti ÁFÉSZ szeghalmi tej boltjában. Sajnos a kereskedelmi társadalmi ellenőrök tapasztalatai közé tartozik az is, hogy több esetben nem kapnak választ a panaszkönyvbe írt bejegyzéseikre. A mező- megyeri 20-as élelmiszerbolt panaszkönyvébe az idén négy bejegyzés történt, de sem a panaszosok, sem az üzlet vezetője nem kapott választ rájuk a békéscsabai ÁFÉSZ-től amelyhez a bolt tartozik. A csorvási ÁFÉSZ „Akác” falatozójában a sült kolbász, a sör és a kávé minőségét kifogásolták, de az ÁFÉSZ eddig még nem válaszolt. „Elfelejtett” válaszolni a Sárréti ÁFÉSZ is a tejtooltjában történt ez évi két bejegyzésre A fogyasztói érdekvédelem vizsgálata során megállapítható, hogy a kereskedelmi és vendéglátó egységek többségében helyesen állapítják meg az árakat, báj- néhány cikknél az ár feltüntetése hiányos vagy pontatlan. Sajnos igen sok lejárt szavatossági idejű árut is találnak még megyénk boltjaiban a társadalmi kereskedelmi ellenőrök (Vita&zek)