Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. OKTÓBER 34.. SZERDA Ara 80 fillér XXVm. ÉVFOLYAM 249. SZÁM MA : NEM TUDJAK, HOGY Hol a pan asz könyv (3. oldal) • HOGY JOBB KENYER LEGYEN <4. oldal) Életünket igazán teljessé csak a család, végtelenné csak az utódok tehetik Országos népesedéspolitikai tanácskozás Gyulán Lapunkban tegnap hírt ad­tunk arról, hogy Gyulán or­szágos népesedéspolitikai ta­nácskozást tartanak. Most be­számolunk az első nap esemé­nyeiről. A városi tanács díszterme zsúfolásig megtelt az ország minden részéből ideérkezett or­vosokkal, egészségügyi szak­káderekkel, vöröskeresztes és más társadalmi vezetőkkel. Az ünnepi hangulatot az úttörők köszöntője emelte, majd dr. Vidó István, a városi tanács elnöke a házigazda szerepében üdvözölte a résztvevőket A díszelnökségben helyet foglalt dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Medve László, az MSZMP KB alosztályvezető­je, Ortutay Zsuzsa, a Magyar Vöröskereszt alelnöke, Hantœ János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei titkára, Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke, dr. Samyai Ferenc me- j gyei főorvos, óz Ferenc megyei 1 Vöröskereszt-titkár, Jámbor | István, az MSZMP Gyula váro­si Bizottságának első titkára, j dr. Vidó István gyulai városi tanácselnök és más egészség-1 ügyi, társadalmi szervek kép- j viselői. A tanácskozást Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitká­ra nyitotta meg. Többek között beszélt a mi társadalmi rend­szerünk humanitásáról és ar­ról, ami erre a legjellemzőbb, hogy összehangolja az egyén és a társadalom érdekeit. Ezt fe­jezi ki a nemrég megjelent né­Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter tájékoztatóját tartja pesedéspolitikai határozat is. Ezután dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter adott tájékoz­tatást népesedéspolitikánkról és beszélt az ezzel kapcsolatos időszerű kérdésekről Ezután azokról az okokról beszélt, amelyek népesedési helyzetünket befolyásolták az elmúlt évtizedek során, mivel ezek ismerete feltétlen szük­séges ahhoz, hogy hatékony in­tézkedések szülessenek a to­vábbiakban is. Üzempróba a 330 millió forintos új Sió-zsilipen Kedden megkezdődött a több, mint 330 millió forintos költséggel épített Sió-torkolati mű zsilipjének és duzzasztó­jának üzempróbája. Elsőként öt hajó. élén a folyamőrség mo- í nitorjaval úszott a zsilipkamrá­ba: a vezérlótoronyból gomb­nyomássá! irányított elektro­mos berendezések bezárták az ötven-hatvan tonnás támka- ! put, és a felső öblözet vizéből — azzal egyenlő szintre — fel­töltöttek a zsilipkamrát. A ha­jók ezután kiúsztak a Sió fel­ső öblözetének új medrébe. Az első hajókaravánt a balaton­füredi hajógyárba irányított több száz tonnás uszályok kö­vették. A hajók átzsilipelésének pró­bája még több napig tart. Hazaérkezett a magyar küldöttség Várnából Kedden délelőtt hazaerke- j zett Bulgáriából a Szakszer- j vezetek Országos Tanácsának í küldöttsége, amely Gáspár Sándornak, a SZOT főtitka- 1 ranak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésé­vel részt vett a VIII. Szak- szervezeti Világkongresszu­son. A népesség számát és alaku­lását — mondotta' többek kö­zött — alapvetően két ténye­ző, az élveszületés és a halálo­zás határozza meg. Ha a halá­lozás huzamosabb időn át vál­tozatlan, úgy az élveszületések száma határozza meg a nép- szaporulatot. Ahhoz, hogy a szülőnemzetség száma válto­zatlan maradjon, családonként átlagosan 2,5 gyermekre van szükség. Ezután részletesen is­mertette azokat az adatokat, amelyek hazánk népesedésének alakulását bizonyítják. Ezekből megállapítható, hogy ez a kü­lönböző években változó. A legutóbbi hathatós kedvezmé­nyek és intézkedések ellenére is — családi pótlék, gyermekgon­dozási segély stb. — csak stag­nál. Az utóbbi tíz évben a csa­ládokban a gyermekek száma átlagosan a kettő alá csökkent. Ez a szaporulat már egy gene­ráció életében sem elég ahhoz, hogy a lakosság száma válto­zatlan maradjon. Az adatok ismertetése után szólt a nők megváltozott tár­sadalmi helyzetéről, és azokról K hatásokról, amelyek érvénye­sülnek a családban ma is be­at töltött szerepükre. Azok között a tényezők között, amelyek a családtervezésre, a népszaporu­lat alakulására hatással vannak, megemlítette a családok élet- körülményeit, anyagi helyzetét (Folytatás o 3. oldalon) Moszkvába érkezett a magyar küldöttség Kedden — a kora reggeli órákban — elutazott Moszkvá­ba a békeerők világkongresszu­sán részt vevő népes magyar küldöttség, élén Kállai Gyulá­val, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjával, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnökével. Delegációnk búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke. Ott volt V. 1. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Moszkvában V. Sztriganov, az OSZSZSZK művelődésügyi miniszterhelyettese fogadta kül­döttségünket. (MTI) Megerősítik a Körösök védvonalait Rési alépi tési bemutató a Kettős-Körösön A Körösökön levonuló nagyobb | árvizek fakadó vizei még eddig minden esztendőben feladták a leckét a töltések védőinek. Leg­utóbb 1970-ben a rendkívüli nagy árvíz elvonulásakor a Ket­tős- és a Hármas-Körös, a Se­bes-, a Fehér- és a Fekete-Kö­rös mellékén nagy területeket öntött el a fakadó víz. Ez akkor belvíz formájában jelentkezett, learatta a dobozi, a békési, a kö- röstarcsai, a körösladányi, a vésztői, a gyomai, az endrődi és a szarvasi térségben gazdálko­dó szövetkezetek és állami gaz­daságok termését. Több száz millió forintra volt tehető az a kár, amely ebből keletkezett. Hogyan lehetne elejét venni a fakadó vizek keletkezésének? Ez már akkor is megoldásra váró feladatként lebegett vízügyi szakembereink előtt. A nagy árvíz elvonulása után különböző vizsgálatokat végez­tek és megállapították, hogy a 340 kilométer hosszú árvédelmi fővédvonal 15 százalékán ked­vezőtlen az altalaj vagyis nem állja útját a fakadó vizek tova­terjedésének. A CPS-program orosházi rekordja A Bábolnai A'lami Gazda­ságban kidolgozott technológia szerint az ún. CPS-programban hazánk minden táján összesen 126 ezer hektáron termelnek kukoricát. A CPS-program te­rületén félidőhöz érkezett a be­takarítás. A CPS-prógram kö­zös vállalkozás vezetősége meg­állapította: jól vizsgázik a rendszer az idén is. A rendkí­vüli szárazság ellenére túlszár­nyalják a tava’yi 51 mázsas hektáronkénti hozamot; A legkiválóbb eredmények­kel országos viszonylatban az orosházi 'Új Élet Tsz dicseked­het. Egy 76 hektáros táblán 104 mázsás hektáronkénti szemes­terményt takarítottak be. Egyébként elsők között csatla­koztak a CPS-programhoz. Az utasításokat, minden vonatko­zásban maximálisan betartot­ták. Gondosan ügyeltek a faj- tamegválasztásra, a vegyszeres gyomirtásra, a vetőmagmennyi­ségre, a növényvédelemre. Az idén 2 700 hektáron termelt ku­koricát az Űj Élet Tsz CPS­programban. s az átlagtermés előreláthatólag meghaladja a 70 mázsát szemesen. A termelés minden láncszemének döntő szerepet szánt a szövetkezet, s most az eredmény őket igazol­ja: érdemes volt! Egy korábbi programban célul tűzték a Körösök árvédelmi fő­védvonalainak réseléssel va­ló megerősítését. En­nek szükségességle 1970- ben beigazolódott. Országos összefogás volt szükséges ahhoz, hogy vízügyi szakemberek ki­dolgozzák a résfalépítés több módját, melyet a gyakorlatban alkalmaznak, s közülük azt vá­lasztják ki széles körű elterjesz­tésre, amelyik az idők folyamán a legjobb szolgálatot teszi. A Magyar Hidrológiai Társa­ság Békés megyei csoportja, az Országos Vízügyi Hivatal Víz­gazdálkodási Trösztje és a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság rendezésében tegnap, október 23-án résfalépítési bemutatót tartottak a Kettős-Körös bal parti fővédvonalán Békés és Do­boz között. Nyíregyházától Szombathelyig, Miskolctól Sze­gedig idesereglett vízügyiek azt tanulmányozták, hogy a 35 cen­timéter szélességű és 6 méter mély agyagrésfal és az F—2-es aktivált bentondt felhasználásával készített 5 milliméternyi záró­réteg milyen munkaigényes és, hogy a korábban készített kísér­leti szakaszok miként viselik el a víz közelségét. A Vízépítő Vállalat 3560 négyzetméter agyagrésfalait készít a Tiszán­túli Vízügyi Igazgatóság pedig 2010 négyzetméter bentonit rés­falat állít elő a Körösök védvo­nalán. A délelőtti tudományos elő­adásokon Hosszú Adám, a VÍZ­ÉP osztályvezetője és Csepregi László, a Debreceni VÍZIG cso­portvezető főmérnöke, valamint Takács Lajos, a KÖVIZIG igaz­gató-főmérnöke adott tájékozta­tást a résfalépítés szükségessé­géről és kivitelezésének mód­szeréről. ». K Naponta 300—400 mázsa hal Biharugrán Sikeres esztendő zárására ké­szülnek a biharugrai halászok. Bár a rendkívüli szárazság a halgazdaságban igen-igen sok gondot okozott — ősszel példá­ul már nem tudtak vizet át­emelni a szivattyúk a Sebes-Kö­rösből, s egyik tóból a másikba adagolták a vizet — jó eredmé­nyekről adhatnak számot. Az eszi nagyhalászat megkezdődött, s a halászok naponta 300—400 mázsia kiváló minőségű halat emelnek szárazra. A hagyomá­nyos nemespontyom kívül ma már sou a vízinövénnyel, algá­val táplálkozó, fehérjében gaz­dag, ízletes húsú halfajta, az ún. ezüstponty és a márvánvponty is. A biharugrai kiváló minőségű halakból nemcsak hazánk kü­lönböző tájaira, de Romániába. Csehszlovákiába és más állam, ba is szállítanak. Az idén elő­reláthatólag elérik a 250 vagon haitermelést.

Next

/
Thumbnails
Contents