Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-23 / 248. szám
Most idős Kísérjük figyelemmel a télire tárolt gyümölcsök állapotát, szedjük kj a romlásnak induló, kát. Szüret után ássuk fel a gyümölcsfák talaját. A jövő évi termés érdekében gondoskodjunk a bőséges tápanyagután- pótlásról. Lomb hullás után megkezdhetjük a fák tisztogatását, metszését. Szerezzünk be sebzáró anyagot. Most már nem késlekedhetünk a szaporítóanyag megrendelésével az őszi telepítésekhez. Csak a jói fejlett, megfelelő gyökérzettel és beérett hajtásokkal rendelkező. egészséges oltványtól várhatunk kellő ered_ ményt. Az eladásra kínált anya. got növényvédelmi szempontból is nézzük meg. A fagykárt szenvedett vagy a károsítok áttelelő alakjaival fertőzött növényeket ne vásároljuk meg! Ügyeljünk a kaliforniai pajzs- tetű-, a vérté tű-, a gyökörgoly- va_ és a szörösgyökerűség-men- tességre. Ezért csak államilag engedélyezett faiskolában, illet, ve azok lerakataiban vásároljunk’ Tartsuk be a fájtának, koronaformának megfelelő ültetési távolságot. Sűrű ültetés esetén a néhány év múlva besűrűsödő növényállomány nemcsak kedvező feltételeket teremt a káro_ sítóknak, hanem meg is nehezíti a védekezéseket A r+biszfae- és köszmétebokrok vásárlásakor gondoljunk arra. hogy szaporításmódjuk különösen elősegíti a károsítok terjedését. A kaliforniai pajzstetű- veL a lisztharmattal vagy az üvegszárnyú ribiszkelepkével fertőzött szaporítóanyagot ne ültessük el. Ugyanez vonatkozik a didi- mellás vesszőfoltossággal fertőzött máinatövekre is. A tárolásra szánt csemegeszőlőt gondosan válogassuk ki. Sérült fürtöket ne raktározzunk, mert a bogyók rothadásnak indulva, még a szomszédos fürtöket is károsíthatják, ha hozzájuk érnek. A hibás, felrepedt szemeket ollóval óvatosan vágjuk ki. Eltartásra a késői érésű, vastagabb héjú fajták alkalmasak. Ilyen például az Afus Ali, a Cegléd szépe, az Itália, a Hamburgi muskotály, a Muscat Adda, a téli muskotály. Már most érdeklődjünk, honnan szerezhetünk be jó minőségű fajtákat, s lehetőleg rendeljük meg. Lássunk a talaj alapos előkészítéséhez. Legalább 50—70 cm mélyen forgassuk meg és bőségesen trágyázzunk. Szőlő — télre A csemegeszőlő az ősz egyik tegízesébb gyümölcse, s megfelelő gondossággal télre is eürak- hatunk belőle. Az éretten szedett, egészséges fürtöket a nagyobb hidegek beálltáig a legegyszerűbb körülmények között is eltarthatjuk. Tárolásra alkalmas fajták Az egyes szőlőfajták eltarthatósága között kétségkívül nagy a különbség. Étkezésre és eltartásra egyaránt a legalkalmasabbak a hagy fürtű, nagy bogyójú, fajták. Minél későbbi érésű egy fajta, annál hosszabb ideig marad fogyasztható állapotban — feltéve, hogy magas cukortartalommal, vagyis éretten került a tárolás helyére. Az eltartásra való szőlőfajtáknak nem kevésbé fontos jellemzőjük, hogy bogyójuk héja viszonylag vastag; az ilyen szőlők kevésbé töppednek, és megromlásuk veszélye is kisebb. A csemegeszőlők közül az Afus Ali, az Itália, a Cegléd szépe, a kék színű Hamburgi muskotály és az ugyancsak kék bogyó, jú Muscat Adda, valamint a Téli muskotály kiválóan alkalmasak a téli eltartásra. Hagyományos téli szőlő a Csiri-csu- ri. amelyet régebben a budai szőlősgazdák tavaszig árultak a piacokon. Egy-két borszőlő is jól eltartható, noha ezeknek az étkezési értéke kisebb, mert kevésbé ízesek, tömött fürtűek és apró bogyójúak; ilyenek a Kövidinka, a Szlankamenka, sőt a direkttermők közé tartozó, de jmitt-amott még termelt Othello is. Egyszerű tárolás Az eltartás legjobban bevált módja; hogy a kamrában vagy más fűteüen, de fagymentes helyiségben lécállványt szerelünk fel és arra aggatjuk a fürtöket. Az eltartásra szánt fürtöket gondosan megválogatjuk, az apró. repedt, romlásra hajlamos bogyókat ollóval kicsipegetjük. Ezután a fürtöket páronkint 70—80 cm hosszúságban raffia- vagy műanyag szálra kötözzük, mégpedig nem a kocsányiaknál fogva, hanem a fürt hegyénél, abból a célból, hogy a bogyók lazábban, levegősébben helyezkedjenek el, majd a fürtpárokat a lécekre akasztjuk, ügyelve, hogy a fürtök séhol se érjenek egymáshoz. Ezt legegyszerűbben úgy érhetjük el, hogy az egyik fürtöt magasabban, a másikat alacsonyabban lógatjuk. Javítja a fürtök eltarthatóságát és csökkenti a bogyók töp- pedését, ha a fürtök koesá- nyát gyufafejnyi, megolvadt 1 gyertyával vagy pecsétviasszal elzárjuk a levegőtől. A kevésbé igényes fajtákat a helyiség padozatára terített csomagolópapírra rakva is eltarthatjuk. Igényesebb tárolási módok Néhány, úgynevezett luxus, fürtöt érdemes vessződarábbal együtt leválasztani a tőkéről. A vessző felső végét légmentesen lezárjuk, az alsót pedig cukros vízzel félig megtöltött kémcsőbe, esetleg ferdén felerősített palack szájába dugjuk. így a fürt egy ideig még tápanyagok felvételére is képes, tehát a bogyókban sem a töppedés. sem a cukpr lebontása nem indul meg. A töppedés* mérsékeli az is, ha a * felakasztott fürtöket néhány helyen átlyuggatott fólia- zacskóval burkoljuk be. B Gy. A telepítéshez egészséges oltványokat vásároljunk. Főleg a gyökérgolyva-mentességre ügyeljünk. Az ültetés előtt védekezzünk a kórokozók ellen. Mártsuk az oltványok gyökérzetét 10 liter vízből, 10—15 dkg higanyos csávázószerből és körülbelül 5 kg agyagból készült pépbe. Az ültetés mélysége egyezzen meg a faiskolaival. Folyamatosan szüreteljünk és csak annyi szőlőt szedjünk le, amennyit aznap fel is tudunk dolgozni. Fordítsunk nagy gondot a tisztaságra, mert ez a jó bor készítésének egyik alapfeltétele. A használt edényeket, eszközöket a munka befejeztével mossuk el, ne hagyjuk, hogy a muslicák százai lepjék be, mert könnyen káros ecetbaktériumok szaporodnak el bennük és ké_ j sőbb sok bajunk lesz a bor kezelésével. Ne mulasszuk el a szőlő kénezését. mert ez elpusztítja a káros baktériumok és gombák nagy részét. így egyenletesebb, zavartalanabb lesz az erjedés. A paprikát, paradicsomot, zöldbabot védett helyen öntözzük — ezzel még újabb kötésekre serkenthetjük és a fagyokig lesz friss zöldségünk. A hagymát, burgonyát most már feltétlenül szedjük fel. A fejes káposztát is takarítsuk be, még a száraz időszakban. A sikeres tárolás feltétele az egészséges, tömött fejek elra- kása. A felszedést követően ezért távolítsuk el a felesleges leveleket, válogassuk át a termést. A sérült, hernyók által megrágott, összefurkált, levéL tetvekkél szennyezett fejeket ne tegyük az egészségesek közé, mert a raktározás idején pusztító kórokozók mindig ezekből a gócokból kiindulva károsítanak. A válogatás közben is ügyeljünk, hogy nyomás vagy sérülés ne érje a káposztafejeket. A paradicsom végleges betakarítását., a zöld bogyók leszedését követően tisztítsuk meg az ágyasokat, szedjük össze a fertőzött növénymaradványokat. Elégetésükkel vagy elásásukkal csökkentjük a paradicsomvész, az altemáriás foltosság és a szeptóriás levélfoltosság átte- leltetési lehetőségeit. Ezzel a munkával a következő évi növényállományunkat védjük. Semmisítsük meg az érett mag. vú gyomokat is. A tárolóhelyiségeket készítsük elő a gyökérzöldségek és a káposztafélék fogadására. A fertőzésmentes növénymaradványokat gyűjtsük össze a komposzttelepen. Most még időszerű a savanyítás is! Zöld paradicsomot, kis dinnyét, uborkát és paprikát tegyünk el ecetesen. A fagyok előtt betakarított, éretlen termest így hasznosíthatjuk. A talajmunkát folyamatosan végezzük, a kedvező időjárás nem tart sokáig. A földdé érett komposztot rostáljuk át. adagoljunk hozzá műtrágyakeveréket. Ásás előtt terítsük szét, s ' addig is óvjuk a kiszáradástól. Kevesebbel — hatékonyabban A permetezés technikája A legelterjedtebben alkalmazott növényvédelmi eljárás, a kémiai növényvédelem eredményessége nagymértékben attól függ, hogyan hajtják végre. Azok a növényvédő szerek, amelyek a növények felületén bevonatot képezve fejtik ki hatásukat minit a gombabetegségek elleni szerek többsége, és a rovarölő, gyomirtó szerek egy része is — csat^ akikor lehetnek átütő hatásúak, ha a növények egész felületét közel egyenletes eloszlásban beborítják. Ez a növényvédő szerek jó bevonatképző tulajdonságának a kifejlesztése és a hozzájuk adagolható ned- vesítő-tapadó szerek alkalmazása melllett legjobban azzal segíthető elő, hogy minél egyenletesebben juttatják ki a növényállományra. Az ideális cseppnagyság A hagyományos permetező- gépek többsége a permetlét nagy nyomással viszonylag szűk nyílású szórófejeken keresztül kipréselve porlasztja szét, a géptípustól függően kisebb-na- gyobb többé-kevésbé egyenletes méretű cseppeikre, és ezek hullanak a növényekre. Minél egyenletesebben és apróbb cseppeikre porlaszt a gép, viszonylag annál tökéletesebben borítja be a permette a növényeket. A cseppméret csökkenésével azonban nő a cseppek el- sodródásának veszélye, mért az apró cseppeket a gyenge légmozgás is képes eltéríteni eredeti irányuktól, akár olyan területrészre is, amelyet pedig nem lenne szabad érnie a per- mettének. Ezért törekednek minél egyenletesebben és finomabban porlasztó gépek, szórófejek kialakítására, de annak a figyelembevételével, hogy csak bizonyos határértékig csökkenthető a cseppnagyság. Ahhoz, hogy a valóban hatásos mennyiségű növényvédő szert kapja egységnyi megvédendő felület, a növényvédő gép beállított teüjesítményfokozatá- hoz előírt haladási sebességet tartani kell, mert más sebességnél a kívánatosnál több vagy kevesebb szer jut ki, ami egyformán káros lehet. Azoknál a növényvédő gépeknél, amelyek- niél szivattyú szállítja a védekező anyagot, fontos, hogy a szivattyú is az előírásnak megfelelő teljesítményű legyen. A szivattyúk teljesítménye viszont a használat közben a kopás miatt változik. Erre pedig nem fordítottak elég gondot, elsősorban azért, mert nem volt ennek vizsgálatához könnyen kezelhető mérőműszer. Ma már azonban ismert olyan szivattyútel- jesítmény-mérő készülék, amely különösebb szerelés, pröbapadra helyezés nélkül, egyszerűen a szivattyú nyomóvezetékéhez csatlakoztatva beméri a szí« vattyú tényleges szállítani teljesí talányét;. Kevesebb vízzel A vízkészlet apadása világviszonylatban arra ösztönzi a szakembereket, hogy a növényvédelemnél is minél kevesebb vizet használjanak fel, természetesen a hatékonyság romlása nélkül. A jelenleg működő növényvédő géptípusok többsége hektáronként 1000—2000 liter víz felhasználásával juttatja ki a szükségles növényvédő szert. Ez a nagy vízfelhasználás mellett nagymértékben növeli a gép súlyát és emiatt az időjárással is függő helyzetbe kerül a növényvédelem, hiszen bizonyos területet csak akkor lehet nagy terhelésű nehéz gépekkel bejárni, ha a talajviszonyok megengedik, valamint jelentős és gyakori lehet a taposás! kár is. A nagy mennyiségű víz szállítása növeli a növényvédelem költségeit, és különösen a 10—15 permetezést is kívánó szőlő- és gyümölcstermő területeken szinte megoldhatatlan munkaszervezési gondot okoz. Ma már nálunk is dolgo znak olyan növényvédő gépek, amelyek a szokásosnál százszorta kevesebb, tíz-húsz liter vizet használnak fel hektáronként a növényvédő szerep kijuttatásához. Ezt az eddig legjobbnak bizonyult géptípusnál azzal érték el a gépszerkesztők, hogy a permetlét rotációs szórófejjel — törpe feszültségű elektromos motorral meghajtott, percenként 9000 fordulatszámú fogazott szélű műanyag lemezpárral — szóratják szét. A lemez- szélek megfelelő fogazatával sikerült a cseppek nagyságát egyenletesen szabályozni, és állandóan szűk, 80—110 mikron érték között tartani. Az ilyen cseppek parányiak, de ez szükséges a sűrű, egyenletes per- mettákaröhoz, aminek a növényekre kerülését egy külön hajtott erős levegőáramot keltő ventillátor biztosítja. A szórófej és a ventillátor a tengelye körül jobbra-balra 45—45 foknyi, billegő mozgást végez. Ez az elő- re-hátra, jobbra-balra való billegő mozgás különböző mértékűre állítható is, amivel szabályozható a víz-növényvédőu szer cseppekkel telített légáramlás szélessége és magassága, a permetezett növények sortávolságának és magasságának megfelelően. Már olyan gépek üzemi próbája is folyik, amelyek az eddigi kísérletek során egy-egy hektár területre számítva akár egy vagy akár fél liter permet- lét is képesek megfelelő eloszlásban kijuttatni. Ez a rendkívül kis vízfelhasználással való védekezés a kémiai növényvédelem fejlesztésének egyik fontos célja. Komisszár Lajos II Dél-Magyarországi Vállalat Haszonlém Boltjában (Szeged, Szt. István tér 15.) ismét nagy választékban kaphatók: alumínium, vörös, és sárgaréz — csövek, — idomok, — lemezek, — szalagok, — rudak, bronzrudak és perselyek, réz. és alumínium huzalok, forrasz- tóón és egyéb színesfém fél gyártmányok. KÖZÜLETEKET IS KISZOLGÁLUNK! 4393
