Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

Elhallgattak a fegyverek Közel-Keleten Izrael feltételeket akar szabni (Folytatás az 1. oldalról) i Szadat egyiptomi elnök, a fegyveres erők legfelsőbb pa- I rancsnoka hétfőn utasítást adott ! a Biztonsági Tanács közel-ke­leti tűzszüneti határozatának végrehajtására. A köztársasági elnöki hivatal ezzel kapcsolatos nyilatkozata1 rámutat, hogy az arab hadse­reg hősi harca alapvetően meg­változtatta a közel-keleti vál­ság természetét és körülmé­nyeit, s kimozdította a holt­pontról a közel-keleti rendezés ügyét. Kairóban nem okozott meg­lepetést a tűzszüneti felhívás elfogadása, hiszen a Biztonsági Tanács határozata 'lapjában véve megfelel azoknak a ren­dezési követelményeknek, ame­lyeket Szadat elnök fogalmazott meg, múlt heti beszédében. Egyiptom számira alapvető kérdés a tűzszünet és a Biz­tonsági Tanács 242. számú ha­tározatának összekapcsolása, nevezetesen nz. hogy a fegyver­nyugvás beállta után azonnal hozzá kell fogni az izraeli csa­patok által megszállt arab te­rületek kiürítéséhez és a Pa­lesztinái nép jogainak helyre- állításához. Egyiptom ebben az esetben hajlandó részt venni az ENSZ keretében rendezendő közel-keleti béketárgyalásokon. • * • Az izraeli kormány a Tel Avivban hétfőn tartott rendkí­vüli minisztertanácson bizonyos kikötésekkel ugyancsak elfo­gadta az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának vasárnap éjszaka ho­zott határozatát. E kikötések szerint Izrael az új BT-határozat 2. pontját, az 1910. augusztus 4-én az ENSZ- ben előterjesztett amerikai tűz­szüneti javaslatban és Golda Meirnek ugyanaz nap a parla­mentben elhangzott beszédében szereplő definició szerint értel­mezi, továbbá ragaszkodik a teljes fogolycseréhez. A nyugati hírügynökségek hétfőn, a délutáni órákban gyorshírben jelentették: az iz­raeli kormány parancsot adott a sinai fronton tartózkodó fegy­veres erőinek, hogy hétfőn, közép-európai idő szerint, 17.50 órakor szüntessenek meg min­den 'ellenségeskedést. Szíria és Jordánia szintén be­szüntették a harcot. A jelentések szerint, magyar idő szerint 18 órakor elhallgat­tak a fegyverek az összes közel-keleti fronton. (MTI) Véget ért a szakszervezeti világkongresszus Hétfőn délelőtt, a tanácsko­zás nyolcadik napján került sor Várnában a Szakszervezeti Világszövetség vezető szervei­nek megválasztására. A szám- vizsgáló bizottság jelentése után a jelölő bizottság vette át a szót, s javaslata alapján megválasztották az SZVSZ leg­felsőbb vezető testületét, a fő­tanácsot. Ennek 60 ország, il­letve 11 nemzetközi szakszer­vezeti szövetség képviseletében 71 rendes és 72 póttagja van. Magyar tagja Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, póttagja Tim- mer József, a SZOT titkára lett. A végrehajtó irodának ugyancsak tagja lett Gáspár Sándor, póttagja pedig Timmer József. Az újonnan megválasztott fő­tanács ezután tartott első ülé­sén, amelyen az SZVSZ tiszte­letbeli elnökévé választották Luis Saillant-t (Franciaország), elnökévé pedig Enrique Pasto- rinót (Uruguay). Elnökhelyette­sek lettek Benoit Frachon (Franciaország), S. A. Dange (India), Vilon Gueza (Dahomey) és Karel Hoffmann (Cseh­szlovákia). A Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkárává ismét Pierre Gensous-t (Franciaor­szág) választották. A szakszervezeti világkong­resszus hétfő délutáni ülésén egész sor fontos dokumentumot hagytak jóvá. Ezek közül mindenekelőtt az a felhívás érdemel figyelmet, amelyet a VIII. szakszervezeti világkongresszus a világ dolgo­zóihoz és szakszervezeteihez intézett. Ez több mint kétszáz- millió dolgozó nevében hang­súlyozza: a munkásoknak osz­tályérdekeik védelmében erősí­teniük kell a szakszervezeti akcióegységet. Ezt szükségessé teszik a kort egyre inkább meghatározó új jelenségek: a monopoltőke koncentrációját követő tömeges elbocsátások, az egyre szorosabb összefonódás a monopóliumok és a kapitalista államok érdekei között, a mul­tinacionális vállalatok uralmá­nak kiterjedése a világ sok ál­lamára, ami a kizsákmányolá­son kívül fenyegeti ezeknek az országoknak állami szuvereni­tását is. A felhívás megállapítja, hogy csupán a szocialista or­szágokban oldják meg jól a szociális és gazdasági problé­mákat. A világ dolgozóihoz és szak- | szervezeteihez intézett felhívás foglalkozik a mind egyeteme­sebbé váló enyhüléssel is. Hétfőn befejeződött a világ- kongresszus. (MTI) Budapestre érkezett Mihail Leszecsko Hétfőn délelőtt szovjet kül­döttség érkezett Budapestre, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság 13. ülésszakára. A dele- I gációt Mihail Leszecsko, a j Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, az együtt- I működési bizottság szovjet ta­gozatának elnöke vezeti. (MTI) Befejeződön a vegyipari KGST-iilésszak Hazaérkezett Dubrovnikből dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, aki a KGST vegy­ipari állandó bizottságának 42. ülésszakán részt vevő magyar delegációt vezette. Az október j 16—19. között megtartott ülés­szakon részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ku­ba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Romá­nia és a Szovjetunió delegációja, valamint az INTERCHIM igaz­gatóságának küldöttsége. A KGST vegyipari állandó bi­zottság első ízben ülésezett Ju­goszláviában, amelynek küldött­sége tíz éve vesz részt a bizott­ság munkájában. Az ülésszakon tárgyaltak a komplex program vegyipari és papírcellulózipari feladatának teljesítéséről, valamint az 1976— 1980. évi tervkoordináció eddigi eredményeiről. Első ízben fog­lalkoztak nagy teljesítményű eti­lénberendezések és etilénveze- ték-rend szerek koordinált meg- j valósításával. A bizottság megvitatta és jó­váhagyta a műtrágya, a takar­mányélesztő, valí<>'int a kémiai, biokémiai és ásványi takarmány adalékanyagok gyártásiéi lesz- tésének távlati együttműködési programját. Foglalkoztak to­vábbá a takarmány adalékanya­gok és a növényvédőszert gyár­tó közös üzemek építésére vo­natkozó megállapodások előké­szítésével és a szinitetikuska- ucsuk-ipar fejlesztését célzó együttműködéssel. Az üléssza­kon végül a környezetvédelem fejlesztése érdekében távlati műszaki-gazdasági programot fogadtak el. (MTI) Országos pár térié kéziét Le n gy el or szá gba n Varsóban hétfőn reggel meg- , kezdte tanácskozásait a LEiMP első országos konferenciája. Ed­ward Giereic bevezetőben han­goztatta, hogy az országos ér­tekezletnek értékelnie kell a VI. pártkongresszuson elfogadott társadalom- és gazdaságfejlesz­tési program végrehajtását, s ennek alapján meg kell határoz­nia a következő két esztendő népgazdasági feladatait. „Ta­nácskozásiunkat egész népünk nagy figyelemmel kíséri — mondotta —, előkészítésében egész párttagságunk részt vett. A napirendjén szereplő kérdé­sekről több mint 38 ezer ak­tivista fejtette ki véleményét”. — A VI, pártkongresszuson elfogadott szocialista országépí­tő program végrehajtása sike­resen halad. — állapította meg a KB első titkára — az elmúlt három évben a nemzeti jöve­delem évi átlagban 9 százalék­kal növekedett, a tervezett 7 százalék helyett. Az összes ip>ari termelés ezalatt 33 százalékkal lett nagyobb. A mezőgazdaság termelése közel 19 százalékkal emelkedett. A reálbérek az 1971—75-re előirányzott 18—19 százalékál szemben már 1971 — 1973 között 24 százalékkal nőt­tek. érezhetően sikerült megja­vítani a szociális helyzetet. Emeltük a legalacsonyabb ke­resetű dolgozók bérét. a nyug­dijaikat, a parasztságra kiter­jesztettük az ingyenes gyógyke­zelést stb. Három év alatt 620 ezer új lakást építettünk. A népgazdaságba 920 milliárd zlotyt ruháztunk be, vagyis az eredeti elgondolást 113 mdlli- árddal túlszárnyaltuk. E. Gierek emlékeztetett arra, hogy mindezt olyan körűimé- | nyék között érték el, amikor az ; 1971-ben törvényerőre emelt új ; ötéves terv már felemelte az1 előzőleg, 1970 végén elfogadott. 1 de felülvizsgált és átdolgozott 1971—1975-ös népgazdasági terv j előirányzatait. A KB első titkára az eredmé. ! nyev mellett utalt a népgazda- 1 Ságban tapasztalható feszültsé­gekre és hiányosságokra, ezek között elsősorban a beruházási tevékenység, az anyagellátás, a belső piaci helyzet é* a külke- : reskedélem problémáit elemez­te. aláhúzta, az országos konfe­rencia egyik, legfontosabb fel­adata a problémák megoldásá­nak módját keresni, s a konkrét teendőket meghatározni. (MTI) Választások végeredménye Ausztriában Vasárnap Bécsben tanácsi, Felső-Ausztriában pedig tarto­mányi. valamint községi válasz­tást tartottak. A fővárosban a szocialisták jelöltjeire 566 729 szavazat jutott, ami 60,2 száza­léknak felel meg. Az ellenzéki Néppárt 276 268 szavazattal, 29,3 százalékot ért el. Az ország har. madik legnagyob politikai párt­ja, a Szabadságpárt 72 537 voks- sal 7,7 százalékot kapott. A Komumnista Párt jelöltjeire 21 949 szavazat. jutott, ami 2.3 százaléknak felel meg. A DFP és az EFP 0.3, illetőleg 0,2 szá­zalékkal csak az „indultak még” szerepét töltötte be. Fe'ső-Ausztriában a legtöbb szavazatot ezúttal a Néppárt kapta : 336 672 vokssal. 47.7 szá­zalékkal a relatív többség bir­tokába jutott. A szocialistákra 306 159 választó szavazott, ami 43,4 százaléknak felel meg. A Szabadságpárt 54129 „igen”- je 7,7 százalékot jelent. Ebben a tartományban a Kommunista Párt jelöltjeire a választók egy százaléka szavazott és a párt nem érte el, hason1 óan Becshez, az alapmandátumhoz szükséges szavazatmennyiséget. Az eredmények alapján Bécs­ben a tanácsi testületben. a I „százak tanácsában” a szocia- 1 listák növelték — a korábbi 63- ról 66-ra — mandátumaikat. A Néppárt az eddigi 30 helyett 31 képviselőt küld a tanács vá­lasztott testületébe, míg a Sza­badságpártnak három képvise­lője lesz. Felső-Ausztriában a tartományi tanács 56 tagú „par­lamentjének” pártok szerinti összetétele így a'akult: Néppárt 28, Szocialista Párt 24. Szabad­ságpárt 4, ebben a tartomány­ban a Néppárt, a „feketék” visszahódították hagyományos vezető szerepüket és továbbra is ők adják a tartományi kor­mány elnökét A pártok vezetői első nyilat­kozataikban kedvezően értékel­ték a „kettős szavazást^ Kreisky kancellár nagy jelentő­séget tulajdonított annak, hogy Bécsben növekedett a Szocia­lista Pártra adott szavazatok száma, a felső-ausztriai vissza­esést viszont a helyi politikai érdekek hullámzó tendenciájá­nak nevezte. Schleinzer. a Nép­párt e’nöke pártja erősödéséről nyilatkozott, Peter, a Szabadság- párt vezetője pedig azt hangoz­tatta : sikerült megvalósítani céljukat, mégpedig azt hogy egyik nagy párt se kapjon ab­szolút többséget Fel s6_ A uszt r iá­ban, ami szerinte fontos poli­tikai tényező. (MTI) Bizonytalan helyzetben vannak a chilei külföldiek A chilei hatóságok 18 órán át őrizetben tartották és kihall­gatásnak vetették alá Guido Vi- cariót, az Uniténak, az Olasz ! Kommunista Párt lapjának san­tiagói tudósítóját. Az újságírót ! vasárnap hajnalban bocsátotta ! szabadon a santiagói rendőrség, j Chilében a junta hivatalos 1 adatai szerint 13 000 külföldi j tartózkodik. Többségüket a puccsisták azzal vádolják, hogy „beavatkoztak az ország bel- ügyeibe” és „fegyveres csopor­tokat alakítottak”. A santiagói nemzeti stadionban — a ható­ságok bevallása szerint is — 300 külföldit őriznek. A külügymi­nisztérium azt állította, hogy ed­dig körülbelül 1700 külföldinek adtak kiiutazási engedélyt, s a közeljövőben újabb 300 főj. cso­portjuk hagyhatja el az orszá­got. Több mint 10 000 külföldi sorsának alakulásáról nincse­nek értesülések. Min t emlékezetes, a Népi Egy­ség kormányzásának éveiben Chile menedéket adott mind­azoknak a latin-amerikai haza­fiaknak, akiket a hazájukban hatalomra került jobboldali és diktatórikus rendszerek kény­szerítettek távozásra. (AP) Az új afrikai állam: Bissau-Guinea 1973. szeptember 26-án Por­tugal-Guinea háromnegyed ré­szét kitevő felszabadított terü­letén új. szuverén, demokratikus állam alakult, Bissaui-Guinea Köztársaság. Nyugat-Afrikában, Szenegál és Guinea közé beékelődő 36 125 kmi területű, 600 ezer lakosú, hatalmas erdőségekkel rendel­kező ország. A lakosság főleg mandzsák, fülbe, balante és mandigó törzsekhez tartozik, 95 százaléka írástudatlan. 1446-ban portugálok fedezik fel a mai Portugál-Guinea part­vidékét, amelyet később a rab­szolgakereskedelem központjá­vá tettek. 1879-ben közigazga­tásilag a Zöldlöki-szigetektől különvált. 1956, szeptember 19- én alakult meg a Zöldfoki-szi- getek Afrikai Függetlenségi Pártja (PAIGO), amely 1961. ben felszabadító háborút indí­tott a gyarmat függetlenségé­ért. 1964-ben Portugál-Guinea harmadát, 1971-ben pedig már kétharmadát ellenőrizték a fel­szabadító erők. A fokozódó por­tugál terrorbombázások és 50 ezer jól felszerelt portugál ka­tona támadása ellenére az or­szág felszabadító erői a gyar­mat területének 75 százalékát vonták ellenőrzésük alá. Kedvezőtlen éghajlati viszo­nyokkal és fejletlen mezőgazda­sággal rendelkező állam. A nö­vénytermelés (földimogyoró, pál­mamag, kókuszdió, mandula, rizs, kukorica) és az állatte­nyésztés (szarvasmarha, kecske, juh, sertés) elsősorban belföldi igényeket elégít ki. Az Ipart csak az élelmiszer-feldolgozás jelenti. Az ország bauxit-. kő­olaj- és érckészletei reményt keltőek, de egyelőre kiakná­zatlanok. A Portugáliával foly­tatott külkereskede’mében földi- mogyoró, kókuszdió, faáru, ál­lati bőr, illetve textiláru, élel­miszer és gép szerepel. 2 rnËjms 1973. OKTÓBER 23

Next

/
Thumbnails
Contents