Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-21 / 247. szám
A CSODATABLETTA Walter Hamann novellája tJj könyv Egy francia kislány Párizsban Mejixagosijenszörny en — ezzel a szó „szörnyszülöttei” kezdődik Queneau regénye: a Zazie a Metrón. Mit mondjunk erről a szóról? — Talán azt hogy többszörösen összetett? Ezt a nyelvtani fogalmat azonban a mondatokkal kapcsolatban ismerjük. Tulajdonképpen, mit jelent? Csak ennyit: „Melyik szagos ilyen szörnyen?” — Ezt a sajátos helyesírással alkotott mulatságos szóösszetételt a szerzői és műfordító lelemény olyanformán képezte, mint amikor mi így játszunk a szavakkal, nevekkel: „tyúxem”, „Mixáth”. Rengeteg csú- fondáros humor van benne. A látszólag rendkívül mozgalmas mű valójában cselekményszegény. Jellemző rá a szarkazmust legjobb esetben is iróniával cserélő éles humor. S mi még? — Az a vitatható állítás, mely szerint, azzal, hogy élünk; mindössze csak annyi történik, fvogy mozgunk, nyüzsgünk, létezünk, öregszünk. Az élet tehát: lét. A Zazie a Metrón című regényt. mely a francia társadalom mély rétegeiből érkező kislány párizsi csa- pongásait, kört körbe járó útjait írja le, a fenti írói álláspont miatt sokan afféle rövidített, modernizált, filozofikus utazásnak, zsebodisszeának' álomlátásnak minősítik. Mindebből látható: — Aki kerekded sztorit keres, messzire kerülje ki ezt a könyvet. Kerülje ki az is, aki jellemfejlődést vár. Az is jól teszi, ha elkerüli, aki nem szereti a vaskos kiszólásokat, de az is. aki szereti ezeket, mert ezt mazsolázgatva oly sokat talál, hogy netán elfedi előle a lényeget. Nem taBartóki József látható a könyvben kibogozható, optimista társadalmi üzenet sem. Mi van tehát benne? Van benne olyasmi, amiért mégis szeretni lehet ezt a könyvet. S ez a mű egységes szerkezete alaphangulata, az abszurd helyzetekből fakadó gunyo- ros, vaskos, fekete humor. Aki tehát ennyivel (s ez nem kevés) beéri, jól jár, ha elolvassa ezt a regényt, melynek kis, vad hősnője — nem jut el a Metróra. Nem jut el. Ez is egyfajta mondanivaló. Üzenet ez is. amint az is Queneau mondanivalójához tartozik, amit Zöldike, a kislányhoz hasonlóan cserfes papagáj sokszor odamondogat: — „Jártatodapofád, jártatodapofád, egyebetse- tucc!” Ki ez a keserű grimá- szokat vágó író? Ma 70 éves. Francia. 1937-ben tűnt fel. Költőként indult. Egyetlen tartós irodalmi kötődése volt. öt évig kitartott a szűr realizmus mellett. Ezt követően csapong az utak, irányzatok között. Művei meglepőek. Gondolkodásra ingerlőek. Vitatkozni is lehet és kell is velük. Egy könyve már megjelent magyarul. Az Angolpark című írását Bajomi Lázár Endre fordításában ismertük meg. A Zazie-1 Klu- mák István fordította magyarra. A most megjelent, forgatókönyvszerűén szerkesztett, filmszerű látásmódról tanúskodó regény lánykahősnője most a lapokról nyelvel felénk. Filmről már előzőleg ismerősünk volt, (A Filmmúzeum mutatta be a Delluc-díjas Louis Malle híres rendkívül ötletgazdag alkotását.) Zazie most tehát az eredeti, első művészi megformálásban áll előttünk. Vigyük magunkkal kedves, nf/ers, vadóc kis alakját és kételkedjünk vele együtt abban, hogy valóban igaza lenne-e alkotójának. Ne higgyük el. hogy annyi az élet, mint amennyit 6 Párizsban meglátott. (Magvető, 1973.) Szabad Olga M ióta képviselőije, helyeset), ben ügynöke vagyok a MINDEN, REJÔ R. T. gyógyszervegyészeti gyárának, és utazom szerte az országban, úgy érzem életem legnagyobb üzletét csinálom. Csak egyetlenegy cikket árusítok, amelyet már a kapuban megvásárolnak és ez az „Anti- magány-tabletta”. Ezt a gyógyszert hœszù évekig tartó költséges kísérletek alapján állították elő. Megjelenésekor azonnal a piac „slágere” lett. Már a kiszállítást megelőzőleg ostromolták a gyárat e nagyszerű cikkért a kis- és nagykereskedők. Tekintettel az alig várt és csak félve remélt sikerre, kinevezett a gyár képviselőjének azzal a feladattal. hogy az egész országban, még a legkisebb faluban is terjesszem ezt a kitűnő szert. Egy kombi kocsit állítottak a rendelkezésemre. a kocsin nagy veres betűkkel díszlett a felirat: MINDENREJÓ RT és alatta valamivel kisebben: „Vásároljon ön is Antimagány csodatablettát”. A tablettát ezüsíszürke, elegánsan formált dobozban árusítottam és az igényeknek megfelelően 5. 20, illetve 50 darabos adagolásban. A tab’etták gyorsan és közvetlenül hatottak, emberek. akik eddig azt hitték, hogy egyedül vannak, akik szenvedtek a magányosságtól. azonnal elvesztették azt az érzésüket, hogy ők a világtól elszakítva élnek. Az „Antimagány tabletta” megnyitotta számukra a világot. A . gyógyszer a legjobb úton halad afelé, hogy nélkü- lözhetet'en háziszer legyen. Voltak ugyan rosszindulatú ellenzői a tablettának. akik azt tartották, hogy a tabletta nar- kotizálást idéz elő. A MINDEN REJÓ cég azonban biztosította a vásárlóit, hogy a gyógyszer évtizedes vizsgálata bebizonyította, hogy tökéletesen ártalmatlan az emberi szervezetre. A tabletta kereskedelmi sikere megdöbbentő volt. Mintha a kor szükségétéi elégítette volna ki. Mái arra sem volt szükség hogy a házakhoz menjek becsengessek és elmond, jam mondókámat. Az em. berek egyenesen odajöttél a kocsimhoz. Gyakran elő. fordult, hogy a napi kész letemet már délre eladtam Ilyenkor elutaztam a leg közelebbi városi raktárba feltöltöttem a készlet X é késő estig árusítottam ; csodatablettát. Néhány hét alatt a t MINDENREJÓ RT részvé- 1 nyei olyan magasra szök- 1 tek, hogy az árfolyam ‘ szinte már csalásnak ha- f lőtt. De a részvények ára 1 tovább emelkedett. Azok- t ban a városokban, ahol az emberek zsúfoltan éltek, T ott a cég gyorsan felmér- j hette termékének határát, j Csak nevető, barátságos ] arcokat láthattunk. Soha- i sem láttam — a városo- f kon keresztülhaladva — 1 olyan sok beszélgető em. 1 bért, mint most. Szinte su_ 3 gárzottak a megelégedett- * ségtől az emberek az utcákon. A nyolcadik e’adási i kampány-hét után az ; ügynökök értekezletre ■ gyűltek össze. Az egyik 1 vezető igazgató csöndes ' elégedettséggel közölte, hogy a kormány vizsgáló- } bizottsága kéthónapos ] munkája során megállapi- 1 tóttá, hogy minden iparágban bámulatos magasra emelkedett a termelés mennyisége, a népvagyon ; gyarapodott. „És ez nagy- ' szerű !” — hangsúlyozta, majd kis hatás-szünetet , tartott, végigpásztázott arcunkon és felemelte jobb . kezét: „Büszkék lehetünk uraim, olyant találtunk fel, amely az egész világ: javát szolgálja. A félelmetes vészt a magányt, az egyedüllétet egyszer és mindenkorra megszüntettük — az Antimagány tabletta segítségével”. ( A csodatabletta diadalmenetét már többé senki sem tudta feltartóztatni, az emberek vásárolták. Ügy látszott, hogy tartalékot is ha’moznak fél a következő évekre. A csodatabletta ott volt minden hotelszoba éjjeliszekrényén. Nagy cégek és szervezetek az „antima- gányt” ingyen és bérmentve osztották ki alkalmazottaik és tagjaik között. Éjjeliőrök, madárfigyelők, világítótorony-őrök, rend. őrök, mozdonyvezetők. ka_ mionosok, pilóták kaptak — hogy néhány foglalkozási ágat említsünk. Kongresszusokon, mint századunk legnagyobb találmányát dicsérték. Az újságok szomorú szerencsétlenség hírei egyre csökkentek és az öngyilkosság százalékaránya sohasem volt még ilyen alacsony. A tabletta fél éve volt már a piacon, amikor a MINDENREJÓ RT bizalmas jellegű körlevelet küldött ügynökeinek : panasz, és fenyegető levelek érkéz, tek a gyár központjába. A levélírók követelték, hogy a tablettát vonják ki a forgalomból. Visszaköve. telték az egyedüllétet — amelyet az Antimagány tabletta használata következtében elvesztettek. Kártérítéssel fenyegetőztek. Az első pillanatban úgy látszott, hogy az egész a konkurrencia jól irányított és ügyesen szabályozott bosszúhadjárata. Azonban ez csak látszat volt, mert másnap reggel, mikor kijöttem a szállodából, feltörve és kirabolva találtam a kocsimat. A következő három hétben egyre gyakrabban éltem át ilyen kellemetlenségeket. A kisvárosokban csúnyán szidalmaztak. E'adá- si keretem egyre kisebb lett. Ezután azonban megszavazták és hatályba lépett a törvény: a kormány vezetői eldöntötték, hogy az Antimagány tablettát (ezt a munkakedvet és erkölcsöt növelő szert) a nép javára fel kell használni. A törvény minden bizonyos életkort elért embert kötelezett, hogy kétnaponként szedjen egy-egy tablettát. Azóta több vásárlóm akad. Most már be kell mennem a házakba. A kormányzat felhatalmazott. hogy ha valaki azzal érvel, hogy nincs szükségé a tablettára, mert elegendő készlete van — a kifogást ne fogadjam el. Az embereknek most már meg kell vásárolni az, Antimagány tablettát, erre a törvény kötelezte őket. Én a magam részéről, még eddig nem vettem be ezt a csodaszert, én igen nagyra értékelem az egye- dül'étet. a magányt. Az 5 darabos csomag felnyitva, mindig ott rejtőzik a mel. lényzsebemben. Most a törvény értelmében én is arra kényszerültem, hogy kétnaponként szedjek be egy tablettát. De ki tudná bizonyítani, hogy én. a MINDENREJÓ RT képviselője megteszem-e ezt vagy sem? (Fordította: Sényi Imre)
