Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-03 / 231. szám

0 jövő évi tervekről, íz üzent- és munkaszervezésről, a búzatermesztésről

Békés megyeiek a prágai fotókiállításon

tárgyalt a Dél-Békés megyei Tsz Szövetség küldöttközgyűlése

A Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége — alapszabályának megfelelően — október 2-án Orosházán, a városi tanács nagytermében tartotta őszi küldöttközgyűlését. A tanácskozáson megjelent Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Káplár Károly, az Orosházi Járási Hivatal elnöke, Mihály András, az Orosházi Városi Tanács elnöke, dr. Krattinger Márton, a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei Igazgatóságának vezetője, valamint több járási pártbizottság, járási hivatal képviselője. A vendégeket és

a termelőszövetkezetek küldötteit Báli István, a tsz-szö- vetség elnöke, a medgyesbod- zási Egyetértés Tsz elnöke üd_ vözölte. A megnyitó után „Szempontok, ajánlások az 1974. évi tervezéshez, a korábbi évek eredményeinek elemzése alapján” címmel Horváth Pál, a szövetség titkára tartott előadást.

A termelőszövetkezetek üzem- és munkaszervezési kérdéseiről — saját tapasztalatok alapján — Bozó József, az újkígyósi Aranykalász Tsz termelési elnökhelyettese fejtette ki véleményét. Ezt követően a szövetség apparátusa terjesztette elő az őszi búza termeléséről és értékesítéséről készített jelentést. A hozzászólások után a küldöttközgyűlés határozatokat fogadott el, többek között az 1974. évi tervezéshez összeállított ajánlásokról és egyben elrendelte, hogy azt valamennyi tagszövetkezethez juttassák el. Elfogadta a közgyűlés a tsz-ek üzem- és munkaszervezési kérdéseiről összeállított anyagot, valamint az őszi búza termeléséről, illetve értékesítéséről készült jelentést.

T. I.

!■■■■■■■■■■«■■■■«■•••••■••■■•lia

Másodízben rendezték meg a fényképezéssel foglalkozó kisipari szövetkezetek nemzetközi kiállítását Prágában, szeptember 20—30 között.

Ezé(k a tárlatok kétéves periódusokban ismétlődnek a résztvevő országok fővárosaiban. Első ízben Budapesten a Gellért Szállóban rendezték, most pedig a Vltava szigetén Slovansky Ostrovban. A magas színvonalú seregszemlén a magyar kollekció méltón reprezentálta fotósaink felkészültségét, alkotókészségét, melynek elismeréseként számos dijat éis oklevelet nyertek.

A Biéikés megyei Szolgáltató és Termelő Kisipari Szövetkezet vezetősége a megye különböző városaiból négy fényképészt küldött prágtaj tapasztalatcserére Az ilyen szakmai eszmecserék és vizuális hatások intenzíven befolyásolják a résztvevőket újabb szemlélet kialakítására. Erre nagy szükség van a rendelésre készülő felvétellöknél is, hiszen sokak körében még az édeskés, idealizált megoldások

felelnek meg a közízlésnek Így az is feladatunk a szolgáltatás mellett, hogy rendelőink esztétikai érzékét, ízlését és vizuális kultúráját kedvezően befolyás soljuk. Má, vonatkozásban pedig azért is hasznos egy-egy találkozó, hogy a baráti népek életét. fejlődését és sikereit az emberek világát é, országaik természeti szépségét megismerjük.

Itt kell megemlíteni azt is, hogy a szakmai fejlődés fontos feltétele a technikai haladás. A század elején korszerű gépek ás berendezések ma elavultak. Fokozatosan be kell vezetnünk a fejlett technikát, ha versenyképesek akarunk maradni a további kiállításokon. Ezek az ismeretek feltétlenül inspirálják a megye fényképészeit jobb minőségű felvételek készítésére.

Ez a cél vezette a ktsz vezetőségét is, amikor lehetőséget biztosított. hogy fényképész szakemberei részit vegyenek « prágai tapasztalatcserén,

Kép, szöveg: Somogyi Márton

fiz lia!

Bt

— Ismerem

L. Lászlót.

Eveken keresztül dolgozott a Pamuttextil Vállalatnál. Jó szakem- [ bér volt. A szakszervezeti ‘ munkából is kivette részét. De italozni kezdett. Idővel rabja lett az italnak, A vállalatnak van egy bölcsődéje. Egyik nap ott dolgozott. Munka közben italozott. Ezért kapta a fegyelmit. Aztán a családi élete is megromlott. A felesége 15 éve dolgozik nálunk. Elpanaszolta, hogy mi van. Segítenünk kell, mondom. Nem hagyhatjuk magára a két gyermekkel. El- Vnentem vele a városi bírósághoz. A férje nem fizette a gyermektartási díjat és eladogatta a holmikat. A pénz italra ment — mondja Fekete Józsefné, a Pamultextilművek békéscsabai üzemének szak- szervezeti titkára.

Boldogság hal hónapig

L. Lászlónét kihívják a zakatoló gépek közül. Az szb-tit- kár irodájában beszélgetünk. Alacsony, sápadt arcú asz- szony. Kínzó szomorúság üli meg a tekintetét.

— Boldog házasélet? Ugyan!

A férjem minden pénzét italra költötte. Ha be volt rúgva, akkor kikelt magából.

— És ha nem ivott?

— Akkor csendesen viselkedett. Mondtam neki, menjen elvonó kezelésre. El is ment. Aztán hat hónapig nem ivott. Vettünk egy lakást. A boldogság hat hónapig tartott

— Aztán?

— Újra az ital. A kislányom hatéves volt, mikor megtudta, hogy az apja nem dolgozni megy, hanem italozni. Persze szerette a gyerekeket, de micsoda apa az, aki nemcsak a keresetét, hanem a családi pótlékot is elissza. Mondtam neki, válasszon az ital és a család között. Segítek, hogy talp- raálljon. Délelőtt megígérte, hogy többet nem iszik. Este mégis részegen jött haza. A bírósághoz fordultam. Azóta a családi pótlékot én kapom. Ezenkívül a bíróság 680 forint gyermektartási díj fizetésére kötelezte.

— Rendszeresen fizeti ?

— Nem. 1973 júniusában otthagyta a munkahelyét. Nem dolgozott.

— Hát?

— Eladogatta a bútort meg a gázt is. Azt mondta, hogy az övé, mert fusi pénzből vette. Félek tőle. Megfenyegetett.

— Ezért költözött él?

— Eljött az édesapám. Akkor este ránk támadt. Részeg volt. Már vagy három hónapja j albérletben lakom -, gyerekek-! feel. Pedig a lakásvásárlási I

kölcsönt én törleszteni. A gyámhivatalban is jártam.

— Mit mondtak?

— Állami gondozásba veszik a gyerekeket. Hát köszönöm szépen az ilyen segítséget. Hiszen gyerekek nélkül mit ér az ember élete? Elkeseredtem. A vállalatunknál nagyon jó a kollektíva. Lelket öntöttek belém. Azt mondja a kislányom, ez nem élet, váljak el a férjemtől.

Volt egy könyvtárunk

A kislány nyolcadik osztályos. Jó sportoló. Az öccse néhány évvel fiatalabb. Jól tanulnak, de nagyon zárkózottak. Ez a tanárok véleménye. A beszélgetés során a kislány viszont minden kérdésre azonnal válaszol. Az a tárgyilagos egyszerűség, ahogy beszél, megdöbbentő.

— Valamikor én és az öcsém nagyon szerettük aput.

— Most?

— Nem, mert iszik. Mondtam anyunak, hogy ez így rossz. Megbeszéltük a dolgot.

—■ Milyen dolgot?

— A válást.

— És ha apu lemondana az italról?

— Nem fog lemondani. Tudom.

■— Megvert?

— Engem soha. Az öcsi kapott egy pofont. Mindent az italra költ. Eladta az asztalt, a két fotelt, a négy széket. Volt nekünk az öcsivel egy „ifjúsági könyvtárunk”. Azt is eladta.

Lehajtja fejét, elszomorodva néz maga elé.

— Van más is.

— Mi az a más?

— Azt mondja az apu egyik nap, hogy hozzam be a sósavat. A konyhában tartotta. El volt keseredve, mert anyu nem adott p>énzt neki italra. Teleon- tötte a poharát.

Mást nem mond a kislány. A keserű emlék torkon ragadja— Továbbtanulsz?

— Szeretnék gimnáziumba menni. Anyu azt akarja, hogy ápolónő legyek.

ö sósav

L László Békéscsabán az AMFÖRA Nagykereskedelmi Vállalatnál dolgozik. Kocsikísérő. Pedig öt szakmája van: bádogos, vízvezetékszerelő, gázszerelő, kazánfűtő, hegesztő. Büszke is a képzettségére.

— Igaz. hogy eladogattam ezt-azt. De hiszen mindent én vettem. A könyveket is. Néhány hónapig nem dolgoztam,

az is igaz. De

k vn, volt s olyan hónap, ; aiiu,vor töbo, S mint hét- I ezer forintot kerestem. :

— Hova költötte a pénzt ? ' ;

— Az nem igaz, hogy italra j ment volna. Részeg se voltam. | Hiszen tudja, részeg embert : nem is szolgáinak ki. (!?)

— Miért nem fizetett tar- ; tásdíjat?

— Mert összevesztünk a 5

feleségemmel: A feleségem el- J dugta a kóstolót, amit a szü- ? leim küldtek. Hát ezért nem » fizettem. Minden a rokonok miatt van, mert beleszólnak a családi életünkbe. Azért jöttem . ki a sodromból, a fiam és az apósom szaladtak a rendőrségre. Az öreget nem bántottam, hetvenhárom éves, a fiam lka- > pott egy pofont. Na és? â

— Volt alkoholéi vonó keze- :

lésen ? !

— Voltam. Tulajdonképpen *

nem kellett volna elmennem. • Az orvos azt mondta, a szí- ! vemmel baj van, az idegeim » sincsenek rendben. :

— Az ital miatt? , j

— Nenri hiszem. Csak egy ; féldecit meg két korsó sört ■ jszok meg naponta. Ez nem 5 sok.

— Miért költözött el a fele- jj

sége a gyerekekkel albérletbe? ;

■

— Nem tudom.

— A felesége beadta a váló- ;

keresetet. Miért nem ment el a ; tárgyalásra? Hirtelen felkapja a fejét.

— Úgy volt, hogy kibékü- 5 lünk.

— Visszafogadná a féleségét? I

— Ezen gondolkodnom kell.

— Mit akart azzal a sósavval, amit a kislányával hozatott be

a szobájába?

Meghökken. Tekintete zavart:

— öngyilkos akartam lenni — suttogja.

L. Lászlóné panaszával több helyen megfordult. Mindenhol kapott jó tanácsot. Intézkedés azonban nem történt. Egyik helyen arra hivatkoztak, hogy családi ügy, hát nem foglalkoznak vele. Végül a vállalat szb-titkárával felkereste dr. Vági Józsefet, a Békéscsabai Városi Bíróság elnökét, ö vette fel a panaszt szeptember •13-án. L. Lászlóné panasza ugyanis túl van azon a határon, amit családi ügynök lehet tekinteni. Férje magatartásával kiskorú gyermekeinek erkölcsi, szellemi, testi fejlődését veszélyezteti. Szeptember 14-én a városi ügyészség ifjúság elleni bűntett és gyermek- tartási díj fizetésének elmulasztása miatt nyomozást indított.

■Seredi János

Abraham Béla, Kraszkó Endre és Pölöskei Mihály a kiállításon.

A bemutató egyik érdekessége a Polaroid kamera, amely egy perc alatt kész képet produkál.

A Mezőberényi Műszaki és Vasipari Ksz azonnali belépés- 1 sei alkalmaz

1 fő maróst,

2 fő vasipari festőt

és általános lakatosokat

Bérezés: 7/1971. (TV. 1.) MüM sz. rendelet alapjan.

Jelentkezni lehet a szövetkezet személyzeti vezetőjénél, Mezőberény, Népköztársaság u. 5, sz. alatt,

x