Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

Meggyőzőek az eddigi eredmények a szeghalmi Petőfi Tsz-ben összterületük 80 százaléka szikes, a többi erősen kötött szeghalmi agyagtalaj. Kőkemény föld, amelyen száraz időben ha­talmas porfelhőt vernek a gé­pek. Hosszú évefben át vajúdott a szövetkezet. Nehezen adta a föld a kenyeret. Több olyan do­logba fogták akkoriban, ami csak a pénzt vitte el. Mindeze­ket 1970-ben tetőzte a belvíz­kár és olyan szubjektív problé­mák, melyek következtében a szövetkezet több mint 14 mil­lió forint mérleg- és alaphiány- nyal szanálásra került. Az új vezetőség azonnal hoz­záfogott a munkához, hogy a nagy állami segítséggel bebi­zonyítsa a tagoknak, hogy meg lehet élni ezeken a földeken! Mindenekelőtt sorra vették a megyei tanács vb határozatának és ajánlásának rájuk vonatkozó pontjait. Kezdettől igyekeztek ezeket következetesen végrehaj­tani. Rendszeresen tanácskoz­tak a szanáló bizottság tag­jaival. Alapvető feladatnak te­kintették a vezetőség jó együtt­működését, a vezetők és a tag­ság közötti rendszeres vélemény- cserét. Folytonosan kutatták az igényeket és a lehetőségeket. Ennek eredményeként fejlesz­tették tovább a háztáji állat­állományt is. 1971-ben már a megtermélt takarmányból a ta­gok keresetük arányában és a szükségletük szerint igényelhet­tek. Azóta sem állnak sorba ta­karmányért. Háztáji állatállo­mányuk 4 millió forint értékű. Ennek egy részét a szövetke­zeten keresztül értékesítik, mely. nek során a szövetkezet és a tagság több mint 290 ezer fo­rint többletbevételhez jut. A szövetkezet vezetői nemcsak a közgyűlésen és a kibővített küldöttgyűlésen, hanem a min­dennapi munkában is rendsze­resen beszélgetnek a tagokkal a tervekről, a feladatokról, megvitatják a gazdaságossággal a bérezéssel összefüggő kérdése­ket. A tagság többsége így ma már nemcsak a saját, hanem a szövetkezet gondjaival is fog­lalkozik. Tudomásul veszik és megértik azokat a döntéseket, amelyek a szanált szövetkezet munkájának a gazdaságossá té­tele érdekében szükségesek. Mivel a sertéstenyésztés és a szántóföldi kertészet ráfizetéses Ifi mismmsa? W 1913. OKTOBER 14, volt, a szanálás után felszámol­ták. Következő lépésként meg­szüntették a széjjelszórt üzem­egységrendszert. Az üzem és a munkaszervezés korszerűsítésére vonatkozó 1971-es párthatározat szellemében központi irányítást alakítottak ki. Megszüntették a mozaiklapo- Ikat gyártó gazdaságtalan mel­léküzemágat is, mert áruja iránt nem volt kereslet. A homokkitermelést gépesítet­ték, így kevesebb létszámmal többet és olcsóbban termelnek. * * * Gazdaságosabbá tették a szar­vasmarha- és a juhtenyésztést, ahol jelenleg több szakember dolgozik, mint. a megelőző évek­ben, megfelelő mennyiségű és minőségű szálas, és abrakta­karmányt biztosítanak, az állat- állománynak és javult az ál­lategészségügyi helyzet. Mind­ezek eredményeként a korábbi 5,90 forintról 4.90-re csokiként egy liter tej előállítási költsé­ge. Az elhullási és a kényszer­vágási százalék tizedrésznyire csökkent. Míg 1970-ben 33 szá­zalék volt, jelenleg 3,3 száza­lék. A Petőfinek 1970-ben rend­kívül elhasználódott géppark­ja volt. Csupán 40 százalékos használati értékkel. A műhely dolgozóinak, a traktorosok jó munkájának és áldozatkészsé­gének köszönhették, hogy még a javult gépekkel is eredmé­nyesen dolgozhattak. Az új gé­pek beszerzésével most 57 szá­zalékra emelték a gépek hasz­nálati értékét. 1972-ben 14 nap alatt 14 kombájn 2200 hektár kalászost takarított be, így az aratások idején a szövetkezet két kombájnnal a dunántúli föl­deken is dolgozott. Időben elvé­gezték az őszi betakarítást és az őszi szántást is. Az idén nyá­ron a 18 napra tervezett ara­tást 16 nap alatt fejezték be 2000 hektáron 13 kombájnnal. Hat kombájn a szomszédos Rá­kóczi Termelőszövetkezetnek segített. Egyszerűsítették . a termelés szerkezetét is. A növényter­mesztés profilja így az alábbiak szerint alakult: kalászos 60, pillangós 20, napraforgó 12, ház­táji 8 százalék. Fokozták a talajerőutánpót­lást. Évente 4 millió forint ér­tékű műtrágyát szórnak ki a földekre. Az istállótrágyázott terület 4—500 hektárra emel­kedett, mely a korábbinak há­romszorosa. A terméseredmények is ennek megfelelően alakultak. 1972-ben hektáronként 26 má­zsa búza, 11 mázsa napraforgó és 28 mázsa évelő pillangós szé­na termett. Az idén búzából 34, napraforgóból 17, évelő pillan­gós szénából 42 mázsa volt a termésátlag. * • * Terveik között első helyen áll a zárt rendszerű termesztésekbe való bekapcsolódás. A szarvas- marha táptakarmány előállítását a füzesgyarmati Vörös Csil­lag által szervezett társulás­ban végzik. Ehhez a munkához építenek egy JB—60 típusú 600 vagonos lucernaüzemet, amivel a jelenlegi 30 milliós évi árbe­vétel 50 millióra növelhető. Bekapcsolódnak a lucerna- mag-termesztő és a7- olajosmag- termesztő zárt rendszerű társu­lásba is. Az állattenyésztésben olyan minőségi változás következett be az elmúlt években, amely ha­marosan lehetővé teszi a meny- nyiségi fejlesztést is: Terveik között a szakosított szarvasmar- hateiep építése, a férőhelyek bővítése is szerepel. A jelenlegi 500-as szarvasmarha-állományt 700-ra, a 2500-as juhállományt 4000-re szeretnék növelni. *** A Petőfi Termelőszövetkezet a szanálás következtében sza­bad fejlesztési alap nélkül ma­radt, így csak a jobb gazdálko­dással megtermelt összegből tud­ta a fenti eredményeket elérni. Tisztában vannak azzal, hogy a továbbiakban is sok nehézség­gel kell megküzdeniük, hiszen a kedvezőtlen időjárás e körül­mények között igen nagy mér­tékben visszavetheti az ered­ményeket. Nem elbizakodottak, mindennapi gondokkal küzdenek az eddigi sikerek megőrzéséért, a továbblépésért. Nagy lendület­ben vannak, de ahhoz, hogy terveik sikerüljenek, most len­ne szükségük a segítségre: sze­retnék, ha saját fejlesztésre fordíthatnák a még meglevő sza­nálási hitelt. így az egyszerű újratermelésről áttérhetnének a bővített újratermelésre. A tagság bízik a szövetkezet­ben. Meggyőzőek az eddigi eredmények. 1972-ben 25 ezer forint volt az egy tagra jutó évi jövedelem, az idén még több várható. Tervszerű munkával jutottak él eddig, amiben fontos sze­repe volt annak, hogy megfo­gadták a bölcs mondást: leg­jobb beruházás a műtrágya és a szaktudás ésszerű felhaszná­lása. A kulturális élet egyik központja Látogatás a békési múzeum ban Közönségcsalogatónak is öt­letes a békési múzeum elő­csarnokában levő madárkiállí­tás. Dr. Tábori György, a mú­zeum vezetőjének tájékoztatása szerint minden látogató hosz- szasan elidőz a Körösök vidé­kének madárvilágát bemutató gyűjtemény előtt Láthatók itt különböző nádi- és vízimada­rak. kacsák, réoék. túzok és két rzép daru. A Békés határá­ban élő — és az erre átvonuló madarak eev-esv jellemző pél­dánya. Gyakori vendégek a múze­umban az általános iskolások, akik a természetrajz-órán ta­nultakhoz kapnak nagyszerű szemléltetést. Természetesen a történelmi ismereteit is elmé­lyítheti az, aki a múzeum ter­meit járja, ahol az elmúlt szá­zad értékes dokumentumait őrzik a vitrinek. Az 1848-as szabadságharc idejéből való a békési nemzetőrök névsora. Mellette az „1849 Szent-András havának első napján” kelt hir­detmény, a birodalmi alkot­mány életbe léptetéséről. Alá­írója : Haynau főszertábornok... A századforduló idején meg­élénkült agrárszocialista moz­galomra utal a békési földművelő munkásegylet és a munkáskor alapszabálya. Főszolgabírói je­lentések a munkásnép hangu­latáról tudósítanak 1892-ből. Gondolatébresztő írásos anya­gok mellett fényképek idézik a kor hangulatát. Aratóbanda 1900-ból, kubikos-hom okszedő a Körösök szabályozásának munkálatairól és Jantyik Má­tyás paraszti tárgyú képei te­szik színessé a bemutatott anyagot. A történeti rész az 1919-es Tanácsköztársaság do­kumentumaival zárul. Népszerű volt az elmúlt időkben a múzeumban levő „Szép paraszti kerámia” kiál­lítás. Kancsók, mihókok, büty­kösök, köcsögök és butéliák dicsérték a környék fazekas­mestereinek, népi iparművé­szeinek alkotó munkáját, a múzeumban berendezett pa­rasztszoba tárgyai pedig sok látogatóban a közelmúlt életé­nek személye« élményeit idé­zik. A Békés megyei kultúra be­mutatását és a békési élet ér­tékeinek gyűjtését, ismerteté­sét tekinti legfőbb feladatának a Jantyik Mátyás múzeum. Az idei hónán gazdag programja is ezt a célt szolgálja. A szep­tember 30-án megnyitott Ko- hán-emlékkiállítás sok békési embernek első személyes ta­lálkozását jelentette Kohán György képeivel. A megalaku­ló Múzeum Baráti Kör a gyűj­tő- és rendszerező munka ki- szélesítésével a múzeumot sze­rető emberek hasznos fóruma lesz. Nagy érdeklődésre tarthat számot dr. Tábori Györgynek a Békés megye népviseletéről szóló előadása, október 28-án nyílik a bélkési önkéntes Tűz­oltó Testület 90 éves munkáját bemutató kiállítás. A múzeumi hónap rendezvénysorozata ke­retében láthatók november 4- tól a Mágor-halmi ásatáskor előkerült leletek. Az érdekes kiállítások és a gazdag program is bizonyítja, hogy a békési Jantyik Mátyás múzeum a város kulturális életének egyik jelentős köz­pontja. Andódy Tibor Víz-, csatornamű és gázépí­téshez kubikosbrigádokat felveszünk. Munkásszállást. étkezési lehetőséget, heti egy alka­lommal hazaszállítást biz­tosítunk. Jelentkezés helye: ÉBKM Vízmű Válla­lat, Munkaügyi Osz­tálya, Kecskemét, Izsáki u. 13. ______________________201715 F elvételre keresünk több éves gyakorlattal rendelkező vezető, irányító tevékenységre alkalmas építésztechnikust a H—816 jeligére, az orosházi hirdetőbe. Bérezési és munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb feltételek megállapodás szerint. 165827 AZ OKGT NAGYALFÖLbl KUTATÓ ÉS FELTÁRÓ ÜZEM OROSHÁZI ÜZEMEGYSÉGE keres felvételre: 18—45 év közötti férfi segédmunkásokat fúrómunkásnak több éves gyakorlattal rendelkező lakatos, motorkezelö, Diesel-sxerelő, esztergályos, rill any szerető, kazankezelő, karosszéria (lemez) lakatos sxakmunkásokat, gépkocsivezetőket, rakodómunkásokat Egyéb szociális juttatások mellett utazási ked­vezményről, szállásról, munkaruháról gondos­kodunk. 6 hónap munkaviszony után gázkedvezményt biztosítunk. Üzeműnk dolgozói rövidített munkaidő keretében dolgoznak. Jelentkezés: Orosházán, Csorvási úti telepünkön 165816 R. L

Next

/
Thumbnails
Contents