Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-03 / 231. szám
Évont© ©#©£©r kilométer kábel A Magyar Kábelművek Erősáramú Kábelgyárában 1973-ban ötezer kilométer vezetéket gyártanak 600 millió forint értékben. A termékek 40 százalékát exportálják jórészt a Szovjetunióba, de a rendszeres vásárlók közé tartozik Svédország is. (MTI Fotó — Bara István — KS) Miből lesz több „dohányunk V álaszolnak a kondorost dohánytermesztők m — Vagyunk itt vagy tizennégyen. Szeretnénk legalább 25— 28 ezret megkeresni ebben az évben fejenként. — Néhány an a kertészetből jöttünk át. Ott legfeljebb 10 ezret, ha kaptunk évente. — Ezt csinálni gyerekjáték. Igaz, oda kell figyelni nagyon. De kézzel nem is bírnánk.-é- Mert először úgy volt, hogy kézzel fűzünk Rettenetesen féltünk ic ettől. — Szerencsére itt van ez az okos. ügyes gép. ...és az okos. ügyes gép, talán, a sok dicséret hallatán, ha lehet igyekszik még halkabban dolgozni. Pedig a munkáját kísérő finom ketyegést még a legelőkelőbb varrógép is elirigyelhetné. Igaz, ez a gép is varr. csak éppen nem inget, szoknyát, nadrágot, hanem leveleket. Dohányleveleket — egymás mellé — füzérbe. Ezért dicséri ó't mindenki, aki vele dolgozik. Mert ha nem lenne, a sok dohánylevelet most kézzel kellene felfűzni. Tessék csak elképzelni, hogy ez mit jelent. Egy jól begyakorlott dohánytermesztő háromnégy óra alatt fű7 fel egy má- zsányi dohánylevelet. Egy nap alatt tehá tlegfeljebb hármat. S így estére remeg a keze, térde. Helyünk a világegyetemben Megkezdődtek a csillagászati hetek Hétfőn este a TIT békéscsabai székházában dr. Balázs Béla egyetemi docens előadásával megkezdődött megyénkben az idei csillagászati hetek rendezvénysorozata. A megnyitó előadáson a csillagászat és a természetkutatás közti összefüggésről volt szó. Köztudott, hogy a csillagászat a legrégebbi természettudomány. Már az ókori kultúmépek — Babilon, Egyiptom, India, Kína és a maya birodalom népei — magas fokon művelték a csillagászatot, mert szükségük volt jól használható időbeosztásra, naptárra. Sokan az égitesteket isteneknek vélték, és azok változásaiból az istenek akaratára Hinojosia el sápadt. Izzadság- cseppek gyöngyöztek homlokén, szeme szinte megüvegesedett. A cigaretta églett tovább. A vadállat szeme gyilkos kedvvel szikrázott a leveleken át. Hinojosa keze reszketett. A cigaretta szikrája elérte ujjait, éles fájdalom szúrt beléjük. Összeharapta fogát. Az Istenért, semmi mozgás! A cigaretta parazsa már a húsát égette. De továbbra is kinyújtva tartotta karját, mintha kővé merevedett volna. A fájdalom elviselhetetlenné vált. A két borzalmas szem, ott a bokrok között, vészjóslóan összehúzódott, a katona úgy érezte, már nem ereszti őt ki többé a vadállat a karmai közül... M atarazo, a barát, a ba.itár- sa mögött arra sietett. Zihált a félelmetes hőségben. Hirtelen megállt, arca elgondolkodó kifejezést öltött Felesége, akit ő iS szeret, házasságtörő. A barátja. aki őt szerette, megcsalta. A bosszú érik... Megfordult és hangtalanul rohant a hely felé, ahol az elhagyott ember feküdt. Szinte láthatatlanul suhant a közelébe. Megtöltötte puskáját és Hinojosa katona koponyája hátsó részét megcélozta, homályosán látszott a liánok alatt. Semmi mozgás! Azután valami váratlan történt. A védtelen katona ott az út szegélyén. már nem bírta a próbáltak következtetni. A keresztény dogmák terjedése évszázadokig béklyóba kötötte a természettudományok fejlődését. A csillagászat igazi előrehaladásáról is csak Kopernikusz munkássága után beszélhetünk. Hosszú út vezet Galilei egyszerű távcsövétől a mai rádió- és napteleszkópokig. Igaz, ezeknek a modern műszereknek az értéke is „csillagászati” összegeket tesz ki Egy-egy kiemelkedő teljesítményű távcső százmillió dollárokba kerül. Sokan fel is teszik a kérdést: érdemes-e ilyen nagy anyagi áldozatot hozni azért, hogy a Földtől '■ávol- eső jelenségeket tanulmányozzuk? Az efféle kérdésekre már rettenetes feszültséget, a félelmes fájdalom elgyengítette érzékeit, minden elfeketedett előtte. Lankadtam hullott a karja lefelé. E pillanatban megmozdult a puma, összehúzta magát, ugrásra készen. A vadállat e mozdulatát vette észre a háttérből Ma. tarazo éppen, mielőtt a ravaszt meghúzta volna Most már nem tétovázott és nem gondolkozott. Mechanikusan tette, a fegyvert felemelte és a lövés felvillanó tüzére a nagy vadállat az ágak köziül a földre zuhant. A lázas katona rémülten felugrott, Matarazo barátjára meredt, aki a lombozat alól eléje- toppant. Hinojosa egy szót sem szólt, hanem kéziét nyújtotta megmentője felé. Matarazo. a kemény szívű bajtárs. hidegen végigmenté és szólt: „Gyerünk!’’ Átkarolta a beteg katonát, aki fegyverére támaszkodott. Elindultak onnan. Lassan vánszorogtak a szétszórt csapat megmaradt tagjai után. akik közé tartoztak ők is. két ember, két bajtárs Estére ismét felüvöltött a7 őserdő. Ezerszeresen visszhangzott a vadállattok és erdei lények lármája. Chaco Boreal magas égboltja alatt. Egy hosszú sorban vonuló kócsagcsapat szárnycsapásai villantak fel a nap utolsó sugaraiban, és a fény visszatükröződött az egymást vonszoló két ember izzadt arcán... Fordította: Sényi Imre az eddigi eredmények is pozitív választ adnak, nem beszélve a tudomány beláthatatlan jövőjéről. Mindenekelőtt el keli ismerni a csillagászatnak azt a hatását, hogy segítségével az ember megfelelően tudja értékelni önmagát. Azt, hogy az emberi tudat térben és időben nagyobb távolságokat fog át. A többmillió fényév átmérőjű extragalaxi- soktól az atomot alkotó legparányibb elemi részecskékig tudunk mérni, számolni, gondolkodni. Bebizonyosodott, hogy a földi viszonyok közt munkálkodó természeti törvények érvényesek az egész világegyetemben is Tehát a tőlünk többmillió fényévre levő égitesteken, az egész világegyetemben ugyanazok az anyagok fordulnak elő, egyazon törvények irányítják az anyag mozgását. Amilkor az űrhajósok a kozmoszból először lefényképezték a Földet, akkor a különböző országok tudósai szinte egyszerre kezdték hangsúlyozni a környezetvédelem fontosságát. Meglátták a Föld fényképét — kézz"*- fogható bizonyíték: íme, itt élünk és félteni kezdték az energiákat, a „evegő tisztaságát a tengerek élővilágát, a növények fejlődését, az életet. A többszáz kilométer távolságból készült felvételek új távlatokat nyitnak a meteorológia, az óceánkutatás. a térképészet és más tudományágak fejlődéséhez is. Aki egyszer is látott olyan fényképet, amelyen a Föld — az újholdhoz hasonlóan — sarló alakúnak tűnik, az megérti, hogy bolygónk csak annyiban különbözik a többi égitesttől, hogy történetesen éppen itt élünk Cialkovszkij, a nagy orosz csillagász évtizedekkel ezelőtt megállapította. hogy a Föld az emberiség bölcsője, de nem maradhatunk örökké a bölcsőben. A mi nemzedékünk abban a nagyszerű korban él, amikor — Gagarintól a holdutasokig — a szemünk előtt történnek a csodálatos eredmények. A csillagászati hetek alkalmából a megyénkben elhangzó előadások is azt segítik, hogy mind tudatosabb értői legyünk a tudomány eredményeinek. Andódy Tibor Közben a három mázsa kevesebb, mint egy negyed hektár termése Megyénkben 1965-ben összesen még 560 hektáron díszlett a dohány. Tavaly már csak 138- tm. Közben a termésátlagok sem emelkedtek, országosan sem. Legfeljebb csak az egy főre jutó dohány „fogyasztás”: 1.75 kilogrammról 2,3-ra. S a jó dohány külföldön is keresett cikk. De országosan is csak 17 ezer tonnát termeltek tavaly be_ lőle az 1968 évi 27 ezerrel szemben. Mj baj van hát a dohány- nyál? Nem terem eleget? A kondorosi Vörös Október Tsz 1 420 hektáros szántójából mindössze 0,6 százalékot, mintegy nyolc hektárnyit köt le a dohány. A tsz főagronómusa — Szabó József — szerint ennyit is csak azért, mert 3 felszámolt kertészet nődolgozóit másutt nem tudnák foglalkoztatni. Meg azután tekintettel vannak a vidék dohánytermesztő hagyományaira is. Egyébként... Tavaly a szövetkezet dohányos brigádja nyolc mázsát takarított be hektáromként. A többj — mert volt az 14 mázsa is — kirnt maradt. Nem győzték fűzni a leveleket. A régiek közül már csak négyen maradtak: Pekárik György és János, Gáspár Györgyné: a Jutka néni, no és Gyurcsán Jani bácsi. A7 • újak meg — köztük csak egy férfi Filóczi György — kevesen vannak. Hiszen az egész tsz-ben is csak alig 250-en dolgoznak. A dohányfűzés pedig szakértelmet igényel. Így nem csoda, hogy a dohány a tsz-ben tavaly nem is hozott többet, mint amennyibe az előállítása került. Jobb lenne talán mással hasznosítani -Azt a nyolc hektárt is? Pekárik György, a kondorosi Vörös Október Tsz dohánytermesztési brigádvezetője, egykori dohány őstermelő, már-már két_ ségbe esett, amikor hallotta, hogy a nők — Ladnyik János- né, Ladnyik Anna. Juhos Mi- hályné és lányai: Judit és Zsuzsanna, no meg Stréni Jánosné annyira húzódoznak a kézi fűzéstől. Nem is könnyű munka. Végigizgulta az utat. amikor a szövetkezet vezetőivel a Nyírségbe utaztak az idei dohányfű- zőgép-bemutatóra. Meglátni és megszeretni.. Így volt ő a Metz Suprával. a nyugatnémet gyárt_ mányú. elektromos meghajtású, varrórendszerű dohányt űzőgéppel. A prospektusból kiderült, hogy ez a gép másfél óra alatt varr össze egy mázsa dohányt füzérré. Gyors fejszámolás: és a nyolc hektár marad ! És az asszonyok sem zsörtölődnek többé. Mert bizony nem kis „dohány” van a dohányban. Ha jól csinálják! És most kezdjük elölről. Hallgassuk meg Joó Mártont, a békéscsabai Dohánybeváltó Üzem munkatársát. — A vetőmagot a dohánybeváltó adja. Ez legfeljebb 15 forint. egy hektárra számítva, a , forint születése óta változatlanul. Kondoroson az idén még kézzel takarították be a dohányt, de jövőre megveszik a törőgépet is. Mint ahogy a fűzőgépet is megvették. Hogy miből? Eddig úgy volt. hogy a bevétel fele a tsz-é. fele a brigádé. Most a brigád -az ötven százalékból ötöt átengedett a gépvásárlás fejében És jól tették Ha csak azt vesszük, hogy az idén az utolsó „szem” dohánylevél is bekerült a dohányföldekről, sőt a dohány már szárad is a pajtákban, a dohányosok meg a cukorrépa, a kukorica betakarításéban vesznek részt, dolgozhatnak a háztájiban, egészen novemberig, amikor á levelek csomózása kezdődik az átadáshoz, akkor is az’ mondom: megérte. De számoljunk! Egy mázsa olyan minőségű dohányért, amelyet a kondorosa Vörös Október Tsz-ben termesztenek, a dohánybeváltó 3 300 forintot fizet. S ez még nem is. a legjobb minőségű, mert annak az átvételi ára 6000 forinton felül van, Mivel a tsz több éves szerződést kötött, mázsánként még nyolc százalékos felárat Is kapnak. Ez 3 600 forint. Ebből levonjuk a 15 forintos vetőmag árát, 150 forintot, a talaj munka és talajerő utánpótlás költségét, nyolc-tíz forintot a varrózsineg_ re, a gépbe ugyanig nem kell már a régi 500 forintosat használni. Marad több mint 3 400 forint, mázsánként. Ennek a fele a brigádé. Fele a tsz-é nyereségként. Azaz 1700 forint. Ha tavaly legalább 12 mázsát betakarítottak volna a termésből, a szövetkezet minden hektár do- dohányon mintegy 20,5 ezer forintot keresett. voln,a tisztán. (A fűzőgép pedig, amely 11—14 hektár termését képes feldolgozni, ennek alig kétszeresébe kerül.) Hasonlítsuk össze ezt az eredményt a búzáéval, amely 32 mázsás átlagtermés mellett 8 500 forint nyereséget ad. Igaz, nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy dohányból nem lehet kenyeret sütni. De lehet vele növelni az ország deviza- készletét, különösen az igen keresett Burley dohány term észté, sével. Ezt tudva, vajon miért nem növelik hát mégsem a dohány termőterületét ? Maradjunk a kondorosi Vörös Október Tsz-nél. Egy gép a 11—14 hektár dohánytermést mintegy 10—12 ember segítségével fűza fel úgy, hogy öt ember végzi a betakarítást, öt pedig őt szolgálja tó. Ezenkívül a dohányt még szárítják is. Pajtákban. Egy pajtában átlagban három hektár termése fér el. Ekkora pajta 70 százalékos állami támogatással! a tsz-nek 150 ezer forintjába kerül. Ám a három hektár két év alatt — valóban szerény számításaink szerint is — behozza a pajta árát. Vagyis megéri. Érdemesnek látszik tehát a kondorosi Vörös Október tsz- ben a jelenlegi nyolc hektárról 11—12-re növelni a dohány vetésterületét Ezt tervezik is — Hogy mikor lesz ennél is több dohányunk, azt azért nem ilyen egyszerű megválaszolni — ez a véleménye Styecz Györgynek, a tsz gépcsoportvezetőié- nék. És igaza van. Ha a kondorosi Vörös Október tsz-ben két. szeresre akarnák növein: a dohányföldek területét, akkor a 200 ezer forintnyi nyereséggel szemben már 400 ezret könyvelhetnének el évente Ám ehhez újabb tí7 ember, még egy gép 40 ezerért ég legalább három pajta kellene 450 ezerért, ami együtt 500 ezier forin* Igaz, ez visszatérülne egy-két év alatt. Utána pedig már minden forint tiszta haszon lenne. Csakhogy az 500 ezret előre kéll fifizetni. Vagyis azzal a tanulsággal kell zárnunk ezt a kört. hogy nagyon jól jövedelmezhet, igazán sok ,dohány”-t hozhat a dohány. csak azit kell kiszámolnia annak, aki belevág, hogy mikor, mekkorát. De érdemes. Számolni dohányt termesizteni is. Hogy min. denkinek több „dohánya” legyen: a dohánytermesztésben dolgozó tagoknak is, a tsz-nek iq és a népgazdaságnak is. Kő vár y g. Peter
