Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-11 / 212. szám
Jól vagy szépen élni Egyre többen mondják, amikor a családi költségvetés készül: „egyenesbe jutottunk”. Ki-ki persze másként értékeli a maga korábbi útjának, fel- emelkedésének „görbe”, vagyis nehezebb szakaszait. A puszta megélhetés kátyús, gödrös részein a túlnyomó többség már alaposan túljutott. A kezdet nehézségei után sokan nagyobb „sebességre kapcsoltaik”. A kérdés most már: ж élethez és a továbbhaladáshoz szükséges cselekvéseik után tud- juk-e, hogyan lehet nemeseik jól, de szépen, vagyis tartalmasán élni? Attól szerencsére már kevesen tartanak, hogy az anyagilag biztonságosabb, gazdagabb élet feltétlen velejárója az eltespedés, a kispolgári életszemlélet, az önzés. Arra viszont még mindig túl sokan gondolnak, hogy bizonyos javak megszerzésével nemcsak állítólagos tekintélyhez jutnak, hanem automatikusan megvásárolhatják, birtokba vehetik az élet szépeégtartalmát is. Van, aki ez utóbjbjt divatosan szólva „élet minőségének” nevezi. Valójában az anyagiak jórészt a mennyiségi gyarapodást hozzák: a hűtőszekrényt, tévét, lakást, telket, gépkocsit. A minőségi változást mégsem csupán ezek a kétségtelenül kömyezetmódosító (kellemes, hasznos, nékülözhetet- len stb.) tárgyak eredményezik. Közismertek az ellenpéldák: mindannyian hallottunk már tökéletesen felszerelt lakásokban is ketrecbe zárt, boldogtalan emberekről. A tartalmas élet természetesen csak részben anyagi kérdés. Van-e recept a „szépen él- ni”-re? Elképzelhető-e mondjuk egy telefondoktor, aki minden ilyen bajra alkalmas gyógyírt tud ajánlani? A vírusoknál is változékonyabb, ravaszabb kórok, szomorúságok érhetik az anyagi eszközeivel tapasztalatlanul, ügyetlenül, ostobán, rosszhiszeműen gazdálkodót Aki bölcs, érdekes, színes élet- se vágyik, javarészt önállóan kell, hogy megkeresse a maga számára tartalmas cselekvéseket. A napi munkakeret például többnyire adott. Mindannyian dolgozunk. S legtöbben azt is tudjuk, hogy mi a feladatunk. De vajon elegendő örömet találunk-« tevékenységünkben ? Megkeressük-e elfoglaltságaink szépségtartalmát is? S ha harmonikus viszonyban vagyunk azzal, amit naponta tennünk kell. megtaláljuk-e a megfelelő munkahelyi hangot, kapcsolatokat? Tudjuk-e eléggé, hogy jól és tartalmasán csak úgy élhetünk, ha nem fogyasztjuk egymás energiáját feleslegesen? Aki szépen akar élni, aligha feledkezhet meg arról, hogy idejének igen jelentős részét közösségben és közös célok érdekében kell eltöltendő. Aki egyszer az egymásrautaltság elemi törvényeiről megfeledkezik. nem élhet kiegyensúlyozottan és jó közérzettel: De a szaporodó szabad időben sem elégedhetünk meg a puszta pihenéssel, szemlélődő kikapcsolódással. Aki csupán passzív befogadóként várja, hogy a figyelmes társadalom, a szórakoztatás, a sajtó, a rádió, a tévé, a könyv, stb. majd felkeresi, s nem lesz más dolga, mint hagyni, hogy kellemes esőként zuhogjon rá az információ, a kultúra, az alighanem csalódni fog. Ha nem tudjuk kiválasztani azt, ami éppen nekünk kell, ami bennünket pihentet, szórakoztat, gyarapít, tehát nem cselekvő emberként döntjük el, mi legyen mindennapi életünk „töltete”, kevéslaz esélyünk a tartalmas életre. Mert jól és szépen élni csak akkor lehet, ha az anyagi gyarapodással párhuzamosan életünk tartalmát is szüntelenül lelíríssitjük. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. SZEPTEMBER 11.. KEDD Лга: 1 forint XXVm. ÉVFOLYAM, 312. SZÁM Világ proletárjai, Kétnapos építőgép-tmk szakági értekezletet rendeznek Békéscsabán Témája аж építőipari gépek vevő; sservissxoígálata és a sxakosított gépjavítás, alkatrésxellátás Az Épîfesügyî és Városfejlesztési Minisztérium, a Gépipari Tudományos Egyesület Építőgépipari Szakosztálya és a GTE Békés megyei Szervezete rendezésében szeptember 18-án és # 19-én építőgépeink szakági értekezletet rendeznek Békéscsabán, a Technika Házában. A^ értekezlet témája az építő-: ipari gépek vevő-, szervizszolgálata és szakosított gépjavítás, alkatrészellátás lesz. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályának megbízásából az Építésgazdasági és Szervezési Intézet a fenti témáról átfogó, elemző tanulmányt készített, amit a résztvevőknek előzetesen megküldték. Így módjuk nyílik arra, hogy érdeklődési körüknek legközelebb álló témákkal kapcsolatban véleményt és javaslatokat mondjanak az értekezleten. A tanulmány és a kétnapos értekezléten elhangzó referátumok alapján a kétnapos rendezvényen a vevő- és szervizszolgálat helyzetét, a szakosított gépjavítást, a szakember-ellátottságot, valamint a felszerelés- és alkatrészellátottságot vitatják meg. Mindez tartalmazza azokat az ágazati problémákat és megoldási javaslatoMegyei képzőművészek találkozója Békéscsabán^ Csaknem félszáz megyei képzőművész — hivatásos és (amatőr, valamint művészeti szakkörvezető —* vett részt a Megyei Művelődési Központnak a békéscsabai KISZ-táborban rendezett háromnapos találkozóján. Az első napon, szeptember 7-én ár. Vámosi Ferenc, az Ipar- művészeti Főiskola tanszék- vezető tanára mutatta be gazdag szemléltető anyaggal a huszadik századi egyetemes és magyar építőművészetet. A következőkben Búza Barna Kossuth-díjas szobrász a fel képzőművészetben játszott szerepéről beszélt a középkor, a reneszánsz és századunk legjelentősebb alkotásainak bemutatásával, Rideg Gábor, a Művészet című folyóirat szerkesztője pedig a képzőművészet fél- adatáról, társadalmi helyé-1 roi, a kritikáról tartott vitaindító előadást. A harmadik napon Bencze Gyula, a Képzőművészeti Főiskola igazgatója elemezte a társadalom és a művészet kapcsolatát, az egyéniség és a társadalom viszonyát, egyes művészeti témák időszerűségét. A résztvevők egybehangzó megállapítása szerint: gondolatébresztő, hasznos volt a tanácskozás. (V. F.) kát, amelyeket az idén májusban a Pécsett rendezett VI. építőgépész konferencián tárgyaltak. Szeptember 18-án és 19-én a szakági értekezleten a fenti témakörökben nyolc előadás hangzik el, amelyeket a jelenlevők hozzászólásai követnek. MÄ BIZTATÓ KEZDET GYOMAN (3. oldal) CSABAI VASÁRNAP DÉLELŐTT (3. oldal) ÜNNEPSÉG ŰJKlGYÖ- SON (5. oldal) SPORT 0—9. oldal) Értekezlet a megyei bíróságon Az elmúlt hét végén értekezletet rendeztek megyénk bírói részére Gyulán, a megyei bíróság nagytermében. Megjelent az értekezleten dr. Nagy Miklós, az Igazságügyi Minisztérium főelőadója, dr. Fekete Antal, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára, dr. Oláh László megyei főügyész és dr. Sajti Imre, a megyei rendőrfőkapitány helyettese. A megyei bíróság elnöke, dr. Jakucs Tamás kétórás referátumban ismertette a bíróság feladatait az Elnöki Tanács legutóbbi határozatában foglalt jogalkalmazás jogpolitikai elveinek hatékony és a korábbinál finomabb alkalmazásával kapcsolatban. Dr. Fekete Antal felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy bíróságaink osztálybíróságok és követniük kell a párt osztálypolitikáját. Szükség van bizonyos szemléleti változásra, ügyelni kell arra, hogy a dolgozók ne legyenek kiszolgáltatva a vállalati önkénynek, és hogy a csoportérdekeket ne érvényesítsék a társadalmi érdekre való hivatkozással. Dr. Nagy Miklós is felszólalt, aki a bíróság megnövekedett tekintélyére és kibővült hatáskörére utalva elmondotta, hogy a Békés megyei bíróság jó helyet foglal *él az ország' bíróságainak rangsorában. Egy érdekes felmérés Gyulán A városi tanács munkaügyi osztálya a közelmúltban érdekes felmérést végzett a város félévi munkaerőhelyzetéről. Takarmány betakarítás Negyedszer vágják az idén a lóherét a esorvási Ady Tsz-ben. Képünkön Eszteré Gergely fűkaszáló géppel dolgozik a esorvási határban, (Fotó: Deméay) Ebből kiderült, hogy Gyulára 62 különböző helységből járnak dolgozni, összesen 2017-én. Leg többen, több mint 600-an Gyulaváriból és Sarkadról. Elekről 200-an, Békéscsabáról 171-en. De 3 található közöttük olyan is, aki Szegedről, Debrecenből. Ceglédről érkezik gyulai munkahelyére. Az itt munkavállalók közül ideiglenes lakásbejelentéssel Gyulán lakik 67 férfi és 92 nő. Legnagyobb vonzása az ipari üzemeknek van, hiszen a vidéki dolgozók többsége, 614 férfi és 587 nő ipari üzemben talált munkát. A mezőgazdaságban 358 férfi és 94 nő dolgozik. A város iparában az első fél. évben 2453 férfi és 3396 nő dől, gozott. A mezőgazdaságban 3245 férfi és 830 nő talált munkát. A kereskedelem is sok embernek biztosit megélhetést. Itt inkább a női munkaerő van túlsúlyban, ugyanis, a város keres, kedelmi hálózatában 507 férfi és 819 nő tevékenykedik, összességében tehát Gyulán 8141 férfi és 7170 nő dolgozott a* év első hat hónapjában.