Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

Tanfolyam = titkárnővel Eredeti ötlete támadt annak a főosztályvezetőnek, aki maga helyett titkárnőjét küldte el a tanfolyamra, aki gyorsírással jegyezte az elhangzottakat, majd legépeüive adlta át az anyagot főnökének. Az eljárás helyességét a Tv „Jogi esetek” című műsora telte vizsgálat tárgyává, azon dilemmázva, hogy nevezett osztályvezető cselekedete helyes-e, eJítélen- dő-e, netán fegyelxnileg felelős­ségre is kell varmi tettéért? Szerény véleményemet ebben a kérdésben azzal kezdeném, hogy ezt az esetet — mint minden másikat is — a konkrét helyzet konkrét elemzése teszi majd a „helyére”. Van azonban ennek az intéz­kedési módnair égy olyan vetü- lete is, amin mór érdemes kis­sé eltöprengeni, ami már túl- vezet egy eset elszigeteltségén, többre is enged következtetni. Szekuüity Péter, „Hány nap a világ?” című kötetében írja ezzel kapcsolatban: „A vezércákk-értelkezitet sok. az érteleim szárföldjét féltörő оке» munkamegbeszélés kevés,, a gondolat-termésátlag a kívá- nalmaMbOE képest sokszor ala­csony, g ейукюг gyoemUgetek uralják a mezőt, elnyomva a knltúrnövényt.” De milyen igaza van! Hi­szen akkor unatkozunk egy értekezleten, tanfolyamon, ha. olyannal „tömik a fejűnket”, amit a különböző tömegkom­munikációs eszkÖ7Ökbál már régen megtudtunk, amikor nem apellálnak értelmiünk, csak sze­mélyünk jelenlétéhez, amikor az értekezlet valamennyd tagja „leltár szerint” van jelen. Ami. kor az előadó, vagy előadok egy napirendi pántot pipálnak ki azzal valamelyik, mumkaterv- ЪбВ, bogy téglájukat előadják. Ég amikor a langyos semmffit- mondás végére érnek, és meg­kérdezik a hallgatóság vélemé­nyét, tulajdonképpen nem is kíváncsiak arra, csak ezt így szokás. Ilyenkor hangzik él egy­két ,pofaífürdötf jelentő he­lyeslés, kiegészítés, de ügy, bogy kőében még véletlen sem le­gyen ellentétes a hozzászólás az elhangzottakhoz képest, mert abból csak vita, veszekedés, örök-harag kerekedik. Hogy nem mindenütt ten így? Tudom, és szerencsére a többség egyre távolodik ettől a rossz beidegződéstől, ment ki­nek van arra szüksége — ismét Szekulhy példáját említem —, hogy 35 év alatt, csak azért, mert igazgató, 19 200 órát kel­lett ülnie különböző értekezle­teken. Visszatérve fiőosztályvézetői* esetéhez, több dolog előtteim tnáiris biztosnak látszik. Titkár­nője megdolgozott a pénzéért, nem vádolhatják azzal, hogy „csak fcáivét főz”, meg a tele­fonom érdeklődőknek bejelen­ti, 'hogy a „főosztályvezető elv- társ most tárgyal, házon kívül,', magán kívül van sbb. ;.” És ez jó! Ha a tanfolyam helyett a főosztályvezető pedig soron j levő, égetően sürgős vállalati, népgazdasági érdekeket szolgáló ügyeiket intézett (a tanfolyam anyagát úgyis ismert) — rá sem tudok neheztelni. Mert nemcsak az a pazarlás, felesleges repre- zenrtálás, amikor számlákon tet­ten érhető forintokat tudunk kimutatni, hánem „a semmit­mondó, a mellébeszélő értekez­let is pazarlás, a pocsékolás egyik formája.” — írja Szeku- Irty „Ülünk, üldögélünk” cí­mű novellájában, miközben azt javasolja, hogy érdemes volna a baleseti statisztikáikhoz ha­sonlóan, értékezleti statisztikát is vezetni, csupán attól fél, hogy ez nem menne értekezletek nélkül. Aggodalma ma még jo­gos. Rajtunk, valamennyiün­kön a sor, hogy ne váljunk ön- agyomilésezőkké, hanem értel­mes emberek, okos gyülekeze­tévé akkor, amikor kÿzôs dolga­inkat intézzük falum és városon, kisebb és nagyobb kollektívák keretem belül, Szilárd Ádám A Delta ujj számából Uj fényben az öregedés rejtélye As öregedés és a ha­lál régi rejtélye az orvostudo­mánynak és a biológiának. A sejtek —1 valamennyi élőlény alapegységei — ugyanis nem öregszenek. Állandóan megújul­nak és örökké élnek — ha csak valamilyen külső, hatás szét nem roncsolja őket. Az egysej­tű lények osztódnak, az anya- sejtből két lánysejt lesz — ezek ugyancsak osztódnak. így örökké fiatalok maradnak. Ügy tűnik, a magasabb rendű (élőlények nagyobb specializá­lódásukkal a halállal is elje­gyezték magukat. De hogyan le­hetséges, hogy az egyes sejtek, amelyek nagyobb szövetségbe szerveződtek, egy napon elpusz­tulnak? Ezzel a problémával foglalko­zott az NSZK-beli Wiesbaden- ben nemrégiben megrendezett belgyógyász-kongresszus, össze­foglalva az ezen a területen az utóbbi években elért legfonto­sabb kutatási eredményeket. Az előadások csaknem kivétel nélkül vérünknek azokkal a sejtjeivel foglalkoztak» amelyek­nek a betegségek elleni harc a feladatuk, vagyis a limfociták- nak nevezett fehér vérsejtekkel, amelyek a véren kívül megta­lálhatók testünk második „fo­lyamában’» a nyirokrendszer­ben is.. A vérsejtek a csontvelő­ben képződnek. Hogy miként? — ezt hosszú ideig nem tud­ták. Csak a legutóbbi években sikerült felderíteni, hogy a csontvelő nyilvánvalóan csak egyfajta vérsejtet állít élő — a törzssejteket. Ezek a „félgyárt­mányok” valahol a szerveze­tünkben tárolódnak, s innen hívódnak le, ha valahol szük­ség van rájuk. Csak ekkor „fejlődnek tovább” vörös vér­sejtekké. eritrocitákká, amelyek­nek az oxigénszállításban van fontos szerepük és fehér vér- sejtekké, a test „rendőreivé”, amelyek képesek elfogni az ár­talmas sejteket, például a bak­tériumokat, vírusokat, de akár az elfajzott saját sejteket is. Ultracentrifugával elkülöní­tették ezeket a törzssejteket a vér többi alakos elmétől, s így .megállapították, hogy rend­kívüli mértékben hasonlítanak a limfocitákra. ■ Azzal a képes­ségükkel különböznek tőlük, hogy átalakulhatnak más vér­sejtekké — hogy ennek mi a tudományos alapja, máig sem. tudják. Csak azt tudják, hogy átalakuló képességüket elveszí­tik, miután a nyirokrendszerbe kerülnék. A klinikai gyakorlat már hasznosítja ей a felismerést Ha az emberi szervezetet nagy dózisú röntgen- vagy atommag­sugárzás éri, a vérképző csont­velő szétroncsolódik. Ilyen ese­tekben nagy mennyiségű törzs­sejtet juttatnak a beteg szerve­zetbe alkalmas donortól. Ezek a törzssejtek nemcsak a vérben képződnek újjá, hanem a cson­tokban is letelepednek, és újra- képzik a sérült csontvelőt, vagyis újra működésibe helyezik a vérképző mechanizmust. Lehetséges, hogy ezt az eljárást valamikor a félelmetes betegség, a vérrák (leukémia) különböző formáinak gyógyítá­sára is hasznosíthatják majd. Gyanítják, hogy egyes leukémi­ás betegek elveszítették azt a képességüket, hogy a törzssej­teket normális vérsejtekké ala­kítsák át. A törzssejt-átültetés állat-kísérletekben már hasz­nosnak bizonyult, de csak sok év múlva honosulhat meg a beteg emberek gyógyításában. Szerte a világon sok kutató megállapította már, hogy az életkor jelentős előrehaladtá­val az emberi szervezetnek a betegségcsírákkal szembeni el- lenallóképessége csökken •— ezekről a kutatásokról számolt be a kongresszuson R. L. Wal- ford, Los Angeles-i kutató. A fiatál szervezet fáradság nélkül úrrá lesz a fertőzésen. — olykor anélkül, hogy egyáltalán észre­vennünk —, idős korban azon­ban már egy nátha is végzetes lehet, hogy ne is beszéljünk azokról a súlyosabb fertőzések­ről, amelyeknek idős korban csaknem védtelenül ki van szolgáltatva a szervezet. Miért és hogyan gyen­gül meg idős korban a szerve­zet védekező rendszere? A ku­tatások valószínűvé teszik, hogy ebben a límfociták a bű­nösek. Míg a többi testsejt fo­lyamatosan megújul, a „rend­őr-sejtek” a límfociták minden jel szerint elvesztik ezt a ké­pességüket, így azután már nem győzhetik le az idegen be­tolakodókat. Korábban azt mondtuk — jelentette ki az amerikai kutató a kongresszu­son —, hogy egy ember olyan öreg, amilyenek az erei. Le­hetséges, hogy a jövőben azt Két időszakban épült a vésztői Csolt-Nonostoff Újabb régészeti leletek kerültek felszínre Vésztő határában, az űn. Ma­ger halmon három élvvel ezelőtt kezdte meg az Árpád-kori egy­házi épületegyüttes feltárását T. Juhász Irén. Az idén tovább ku­tatták a templom ismretlen fal­szakaszainak és a rendháznak a feltárását. Most már bizonyos­sá vált, hogy a Csolt-Mon os­tor néven ismert épületegyüttes két időszakban épült. Az első kőtemplom а XI. században épült, egyhajós, féliköríves szent- tély-záródással. A következő év- száizadbam háromhajóssá bővült a templom, de ékkor már téglát is alkalmaztak a kő mellett. Ugyancsak а XII. században épült a rendiház is. A vésztői templom alapterü­lete 16-szor 36 méter, hazánk egyik legnagyobb korabeli temp­loma. A Wenckheim grófok bor­pincéjének építésekor a múlt század végén sok kárt tettet az Alföld páratlan régészeti emlé­kében, ennek ellenére — ha si­kerül a teljes feltárás é® műem­léki helyre állít ás, jelentős kul­turális kinccsel’’ gyarapszik megyénk. A feltárás fényt derített arra is, hogy a második templom épí. tésékor törmelékréteggtel töltöt­ték fiel épület belsejét, a pad­lóját magasabbra emelték az el­sőnél. A rendiház szögletes ü alakban épült, s csatlakozott a templomhoz. A falszakaszok feltárásánál sok Árpád-kori edény töredék került felszínre. Szabadtűzhely és 80 centis hamuréteg újabb edénytöredékekkel „vall” arról, hogy itt volt a rendiház konyhá­ja, étterme. A falalapozás mélységét is vizsgálták. Kiderült, hogy a 3 hajós templom idejében létező padlótól lefelé 2.5 méter mély alapot ástak. Ez érthető, hisz a román stílusban épült teplom vastag falainak tartására erős alapok kellettek. Újabb díszes faragványok, fo- natos növényi motívumokkal dí­szített, csipkeszerű párkánytere. dékek gazdagítják a vésztőd le­letanyagot. Csolt-Monostor to­vábbi feltárását jövőre folytatni szeretnék a régészek. mondjuk majd: olyan öreg, amilyenek a fehér vérsejtjei. A% öregedéssel szoro­san összefügg a modem orvos- tudomány egyik legfontosabb problémája, a rák kérdése is. Nagyon valószínű, hogy a rák különböző formái az utolsó húsz évben azért váltak olyan gyakorivá, mert az emberek manapság olyan életkort élnék meg, ami 50—100 évvel ezelőtt kivételesnek számított. A rák ugyanis jellegzetes öregkori be­tegség. A ráksejtek elfajzott sejtek. Elveszítették azt a ké­pességüket. hogy normális nö­vekedésüket fékezzék, féktele­nül osztódnak. Bizonyosnak lát­szik, hogy az egészséges szerve­zet idegenként felismeri a rák­sejteket és harcol ellenük, amíg csak el nem pusztulnak. Amikor sok ámokfutó sejt jelenik meg a harchoz, a szerváéit védekező rendszere adja a fegyvereket. Kézenfekvő tehát a következte­tés, hogy a rákbeteg szervezeté­ben baj van a védekező rend­szerrel, és egy napon talán majd sikerül orvosi beavatkozással megerősíteni ezt a védekező rendszert. A Wiesbaden! kong­resszus előadásaiból kiderült; számos kutató foglalkozik azzal a világon, hogy a szervezet im­munrendszerét az elfajzott sej­tek ellen megerősítse. Ezen a módon talán előbb-utőbb úrrá, lehetnek az orvosok korunk egyik félelmetes betegségén. sás ÉRTESÍTÉS! „Béke” Tsz Étterem értesíti kedves Vendégeit, hogy 1973. szeptember 1-én, szombaton, zártkörű ren­dezvény miatt zárva lesz. 206886 A KNER NYOMDA felvételre keres férfi segéd­munkásokat Jelentkezni; Békéscsaba. Lenin út 9. Terv- és Mun­kaügyi osztály. 306913 Á Békés megyei felvételre keres gyors- és gépírói, és vizsgázott fêtât. Jelentkezni lehet a válla­lat központjában, Békés­csaba. Tanácsköztársaság útja 44, sz. alatt Ä TIT Békéscsabai Városi Szervezete az alábbi nyelvtan- folyamokat hirdeti meg: angol, német, francia, tutin, lengyel, orosz, oltasz, román, spanyol, szerb-horvat és szlovák, nyelvekből. Jelentkezni szombat, vasárnap kivételével 8—16 óráig, a ТГГ megye; titkárságán (Békéscsaba, István király tér 8í). ■Tblentkezési határidő: 1973. szeptember lé. Minden érdeklődőt szeretettel vár a megyei tit­kárság. __________________________________________ 206941 A Békéscsabai Építőipari Szakszövetkezet azonnali belé­péssel felvesz: — villanyszerelő szakmunlcásokat, — villanyszerelők mellé segédmunkásokat, — asztalosüzembe férfi segédmunkásokat, — asztalos szakmunkásokat, — kőműves szakmunkásokat, — kőművesek теШ segédmunkásokat, — takarítónőt, r- gyakorlattal rendelkező lakatos szakmun­kást, ■M óvás munkahét! Minden szombat szabad* Jó kereseti lehetőség! Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Vörös Október sor, személyzeti elő­adónál. 206942 Szöv, fényképész műterem Békéscsabán, Tanácsköztársaság útjáról 1973. szeptember 3-tól Szabadság tér 16—18 szám alá (KISZÖ V -székház) költözik. Nyitvatartási hétköznap 8—Г8 óráig, vasárnap 9—13 órá­ig. Vasárnap délután zárva, 306912 A. R,

Next

/
Thumbnails
Contents