Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

„Túl jói dolgozott” Egyik kedvese képes hetila­pom vezércikket szentelt annak a panasznak, amit egy fiatal tanítónő mondott el a lap mun­katársának. A panasz lényege, hogy nem „kifizetődő” túl jól dolgozni, mert előbb-utóbb fa­gyossá lesz az ember körül a légkör, strébernek nevezik mun­katársai, kiközösítik. Érdemes odafigyelni arra, hogy miért dolgozott — az új­ságíró szerint — túl jól a cikk­ben szereplő tanítónő? Mert: rendszeresen látogatott családot, tanítási szünetben úszni, kor­csolyázni vitte tanítványait, mű­soros délutánokat rendezett. Gyakorló pedagógusok a meg­mondhatói, hogy ezek a tevé­kenységek rendszeres kísérői mindazok munkájának, akik feladatúkat hivatástudattól fű­tötten végzik. Es siessünk is (hozzátenni, hogy ók vannak többségben! A példa mégis el­gondolkodtató, mert túlmutat a konkrét helyzet konkrét elem­zésén, s a vizsgálódások abba a nagyon is bonyolult szférába vezetnék, amit a „pályakezdés”- sei járó problémák köré szok­tunk csoportosítani. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1970. évi februári ülé­sén hangzott el ezzel kapcsolat­ban a következő: „A pályakez­dés, a társadalomba való be­kapcsolódás élményei mély be­nyomásokat keltenek, amelye­ket hosszú ideig, sokszor egész életen át hordoz az ember.” Éppen ezért — idézet az 1971- |ben megalkotott ifjúsági tör­vény 14. paragrafusából — .-Az állami szervek és a munkahe­lyek vezetői segítsék elő, hogy a fiatalok képzettségüknek és adottságuknak megfelelő mun­kakörben helyezkedjenek el...” Az idézetek szellemében ka­nyarodjunk vissza keserű száj- ízű tanítónőnkhöz, akinek — érzésem szerint — azok vették el a kedvét a munkától, akik erre kellett volna, hogy Inspi­rálják még akkor is, ha 6 fá­rad bele a kezdeti nehézségek­be. Ismert ez a jelenség? Is­ros tehergépkocsi vezető fülké­ket szállít — innen a hasonló­ság a két eltérő típus külső meg­jelenéséhez. A nálunk gyártott Rába-Mann motorokhoz a len­gyel gyárak ötéves szerződés alapján adagolókat, a Csepel motorokhoz pedig több százezer csúszócsapágyat szállítanak. Az ilyen jellegű kapcsolatok lényege: amit mi szállítunk és amit mi vásárolunk, egyaránt világszínvonalon álló termék, amelynek előállításában az il­lető gyáraknak nagy tapasztala, ta, jó lehetősége van, a nagy szériák révén pedig olcsóbban készíthetik éL AZ AUTÓIPARI együttmű­ködésről szólva,. az egyik leg­nagyobb érdeklődésre számot tartó program —■ főleg a ma­gánautósok körében — a 126p típusú lengyel Fiathoz kapcso­lódik. Olasz licenc alapján ké­szül majd, eleinte csak aZ ösz- szeszerelése, később a teljes gyár. tás Lengyelországban történik, két gyárban: Bielsko Bialában (ahol most a Syrena nevű kisko­csit gyártják, kizárólag belföld, re )és Tichyben, ahol új, modem üzemet létesítenek. (Mindkét város Dél-Lengyélországban van). Az első időszakban évi 150 ezer kis Fiat gyártását tervezik. Néhány — Lengyelországban összeszerelt kocsit már lehet lát­ni, főképp az autóipari szakem­berek próbálják azokat. Külsőre hasonlít a nálunk újonnan futó 127-esekre, csak attól kisebb, körülbelül a régi 500-as nagy­mért, de nem tipikus! Hogy is­mert, arra álljon itt ismét egy idézet, ezúttal a SZOT 1970. évi júliusi ülésének anyagából: „Az idősebb dolgozók egy ré­sze... rossz példát mutat a fia­taloknak. Ez okoz a két nemze­dék között egy-egy munkakol léktíván, üzemen belül is el­lentmondásokat, és nemegyszer társadalmi szinten is túlzó kö­vetkeztetésre ad okot.” Hogy nem tipikus, arra pél­dák tömegét lehet sorolni. Gon­doljunk csak a szocialista bri­gádokra, a DH (Dolgozz hibát­lanul!) mozgalom terebélyese- désére, a gomba módra szaporo- rodő törzsgárdákra, melyeknek egytől egyig az a céljuk, hogy hosszú távon garantálják a be­csülettel végzett munka örömét, és elismerését. A mindig jó, az időnkénti jobb, és az alkalman­kénti túl jó munka szükségessé, gét, mint a fejlődés, a boldogu­lás egyedüli zálogát. És aki így akar élni és dolgozni az élet bármely területén, az előbb- utóbb társakra talál. Lehet, hogy a saját példája nyomán, lehet, hogy a mások nyomdokain jár­va. Csak egy » fontos : sohase ál­lítsuk takaréklángra önmagun­kat csak azért, mert egy adott környezetben addig az nem volt szokás, mert az a jelszó, hogy „fizetgetnek, hát dolgozgatunk”. Másképpen fogalmazva: sohase (fussunk a képessegeink alatt, (mert ebbe hamarabb belefá­radunk, mintha kifutnánk a formánkat, azt adnánk, ami iga­zán bennünk van. Fiatalos hév­vel és lendülettel, még akkor is, ha közben hideg zuhanyként kapjuk, hogy „nem fogjuk meg­váltani a világot”. Hát persze, hogy nem. A világot nem is kell megváltani senkinek egyedül. De egy parányi mákszem, már mák, mely ha jó földbe kerül, gubót terem, melyben máksze­mek sokasága van már. Egy pa­rányi tett, ha az jó és nemes, olyan folyamatot indíthat el. melynek hatékonyságát előre mérni nem lehet. Szilárd Aidám Rövidfilmek a mozik műsorán Szeptemberben játsszák a mo­zik Vitéz Gábor népszerű tu­dományos filmjét, a Szép új vi- lág-ot, amely a technika vív­mányaival egyre gazdagodó modem élet veszélyeire hívja fel a figyelmet. Ahol a világ if­júsága kezet fog a címe a 102. sz. világmagazinnak E számot természetesen a X. Világifjú­sági Találkozóra készülődő NDK-ban forgatták. György István rendező A kel­ták művészete című színes film­jében a kelta lelőhelyek leg­szebb feltárt darabjaival ismer­kedhetünk meg. Napjaink egyik sokat vitatott és időszerű prob­lémájának megoldási lehetősé­geit mutatja be a Csomagolás- technika az élelmiszeriparban című magyar rövidfilm. Színes román film Az Ariéi­nál, amely egy természeti szép­ségekben gazdag vidékre kala­uzol el. A Dubna szovjet művé­szek alkotása, az atomvárost mutatja be. Sajátos techniká­val készült rajz-játékfilm а Кб, rendezője Andor Tamás. A Bál­vány bolgár, az Agyagemberke csehszlovák színes rajzfilm. Héitéan akarják képviselni hazánkat és Gyula városát Holnap reggel indul Budrióba a Gyulai Körös Népi Együttes Idestova tíz éve, hogy az olaszországi Budno és Gyula I között testyérvárosi kapcsolat alakult ki. Ez idő alatt több alkalommal találkoztak a két város vezetőd. A mind tartal­masabb politikai és szakmai találkozásokat most újabb kö­veti. Ugyanis a budriói városi tanács vezetőinek meghívásá­ra szombaton már elutazott Gyuláról az a küldöttség, amely a kapcsolataik további elmélyítésére hivatott. A gyulai delegáció vezetője dr. Vidó István, a városi tanács elnöke, tagjai Jámbor István, az MSZMP városi bizottságának első titkára, dr. Bereczki Sán­dor, a városi tanács titkára és Nádházi András, a városi Ha­zafias Népfront titkára. A két város mintegy tízéves kapcsolata nyomán azonban most valósult meg az első al­kalommal gyakorlatilag is a kulturális együttműködés. Ezért utazik a korábban megkötött megállapodások alapján hol­nap reggel az olaszországi Budrióba a Kiváló címmel há­romszor kitüntetett, s a két­szeres nagydíjas Gyulai Körös Népi Együttes 38 tagja is. A Szovjetunióban, Bulgáriában, Lengyelországban, Jugoszláviá­ban, Romániában, Franciaor­szágban js jól ismert együttes most 9 napon át Olaszország városaiban akar jó hírt szerez­ni a magyar néptáncnak. Amint Varga András, a gyu­lai művelődési központ igaz­gatója, az együttes vezetője elmondotta, szinte egész évben készültek arra, hogy az olasz testvérvárosban, valamint az Unitá-nak, a kommunista párt lapjának ünnepségsoroza­tán tovább népszerűsítsék a magyar kultúrát, a magyar néptánc szépségét. Az együttes jól felkészülten érkezik olasz földre, hogy Budrióban, továb­bá Goivandban, Casalecchió. ban kiválóra vizsgázzanak. Az idei készülődésre jellemző, hogy ott volt a Gyulai Körös Népi Együttes Debrecenben, a virágkarneválon, a gyulai táncfesztiválon, valamint a ro­mániai Nagyszebenben is tur­nézott. Pénteken este dr. Vidó Ist­ván, a városi tanács elnöke kí­vánt sok sikert a holnap reggel autóbusszal Olaszországba in­duló együttesnek. Majd ezt kö­vette még egy utolsó nagy hajrá, a mintegy kétórás ke­mény próba. Mert azt akarják az együttes tagjai valamennyi­en, hogy Olaszországban is méltóan képviseljék hazánkat és Gyula városát. Balkas Imre ••UnilllllllMinilMnUII Szarvasi képeskönyv мяввшяяяяшяяяяяввяяшятяяят ; ságának felel meg. Vonala tet­szetős. Amiért nálunk elsősorban ér­deklődnek erről a kocsiról, az a mérsékelt ár, kis fogyasztás, s a gyártásban való magyar részvé­tek A 600 köbcentis, léghűtéses, kéthengeres kis Fiathoz — elő­zetes megbeszélések szerint — kilincszárakat, komplett műszer, falat, gyújtásalkatrészeket, tehát olyan felszereléseket, egységeket szállít a magyar ipar. mint ami­lyeneket a jól bevált Zsiguli- programban. Ezekért az alkat­részekért, amelyeket nagy tétel­ben szállítanának, kész gépko­csikat kapnánk vissza. A . len­gyel gépkocsiexport-importtal foglalkozó külkereskedelmi vál­lalat — a POLMOT — vezetői május végén jártak azokban az országokban, ahol a kooperáció, ban érdekelt partnerek vannak, így Magyarországon is. Az el­ső megállapodások júniusra várhatók. A FELSOROLT példák csak kis részét töltik ki a magyar— lengyel gazdasági kapcsoltak­nak, hiszen sok jelentős terüle­tet, jó eredményeket, kínálkozó lehetőségeket nem említettünk. Az ilyen gazdag együttműködés igazolja, hogy ezek a kapcso­latok jól illeszkednek be a szo­cialista országok szélesedő gaz­dasági integrációjába és ennek révén hozzájárulnak a magyar népgazdaság hatékony, és ki­egyensúlyozott fejlődéséhez is. Marik Sándor (Vége) A szarvasi Városi Tanács Képek Szarvas múltjából címmel meg­jelentetett egy nagyon szép kiállítású. jól szerkesztett, s amit legelső­sorban kell említeni, gaz­dag tartalmú kötetet. Amint a bevezető szövegben ol­vashatjuk: „Ez a képes króni­ka Szarvas vá­ros újra tele­pülésének 250. évfordulójára készült (1722— 1972). Célja, hogy korabeli illusztrációk­kal ábrázolja a város fej­lődését és la­kosságának életkörülmé­nyeit az 1722— 1944. közötti időszakban... Anyagát a szarvasi Tes- sedik Sámuel Múzeum a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a Békés megyei Le­véltár (Gyula), valamint szá­mos szarvasi lakos szolgáltatta. A képeket magyarázó szöveg a helytörténeti irödalomból, a különböző kéziratokból és szó­beli közléseikből származik.” Tíz alcím köré csoportosul a kiadvány csaknem másfél száz képe: Az újratelepülés előzmé­nyei, a mezővárossá alakulás, Tessedik Sámuel munkássága, Térképek, helyszínrajzok, Meg­emlékezések a letelepedési év­fordulókon, Látképek, épüle­tek, életképek. Ipar, Szemel­vények Békés megye első nyomdájának termékeiről, Munkásmozgalom, iParaszti do­kumentumok, viselet, díszítő- művészet és Közlekedés, víz­gazdálkodás, mezőgazdaság. Az efliső kép a szarvasi vár XVII. századbeli ábrázolásának reprodukciója — érdekessége, hogy kővár itt sohasem volt, csak a ténylegesen meglevő föld-erődítményt emelte „ran­gosabbá” a metszetkészítő kép­zelete. Aztán pecsétek, címe­rek, régi könyvek címlapjai követik egymást S Tessedik latin nyelvű lemondó levele, amelyet magyar fordításban is közöl a kiadvány, s amelynek egyik passzusa: „A város elöl­járói — a rosszakaratú és irigy emberektől felbújtva — any- nyira nem becsülik nyilváno­san ismert fáradhatatlan, im­már 36 esztendő óta kifejtett munkásságomat, hogy részemre még azt sem folyósítják, ami meghívó levelem szerint jog­gal megillet, most sem. amikor már fél • esztendeje mindkét lelkész munkájának terhét egyedül kell viselnem.” A kötet legérdekesebb olda­lai régi szarvasi képeslapokat, fotókat tárnak az érdeklődő elé. Az Anna-ligeti kastélyt 1901-ből, a városi strandot 1936-ból, az akkori „főgymna- siumot” 1910-ből; ivóvizet áru­sító lajtost a század első év­tizedéből, a Nyári Színkör homlokzatát jó emberöltővel későbbről, felvonuló földmun­kásokat, katonákat az őszi­rózsás forradalom korából; ritka ábrázolást a csaknem év­századdal ezelőtti vasútépítés­ről, esküvői képet 1908-ból, ekét 1810-ből, cséplőgépet száz évvel későbbről, a kötet utolsó képeként Toman János linó­leummetszetét — címe: Kátyú­ban — 1936-ból. j Végezetül valamit arról, ho­gyan is született meg a kiad­vány? Az összeállítanak, dr, Palov Józsefnek, a DATE szarvasi Öntözéses és Meliorá­ciós Főiskolai Kara Növényta­ni Tanszéke docensének, a Tes­sedik Sámuel Múzeum vezető­jének volt fél tucat régi szarvasi képes levelezőlapja. A fél tucatból nem sokkal ké­sőbb — türelmes gyűjtő­munkával — hetven-nyolcvan lett, aztán felmerült az ötlet, hogy ekkora gyűjteményt hasz­nos lenne a nyilvánosság elé bocsátani. A városi tanács ins­pirációjára tovább folytatódott a gyűjtés, s mintegy fél ezer különböző régi ábrázolásból lehetett végül is válogatni a kötetbe. Ez megtörténvén, a kiadvány költségeinek biztosí­tását követően a nyomdai munkák voltak még hátra, amely után a közönség elé ke­rülhetett a minden dicséretet megérdemlő könyv. Bizonyosak vagyunk, hogy fél tucat régi képeslap — vé­gül is a Képek Szarvas múlt­jából alapja ez a néhány da­rab volt — a megye más hely­ségeiben is akad. S ahol ez megvan, a szarvasiak szép tet­te módján talán a többi fel­tétel megteremtése sem lenne belátható időn belül megold­hatatlan ... Daniss Győző 5 ШШШ 1973. SZEPTEMBER 9.

Next

/
Thumbnails
Contents