Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
Bulgária ünnepén Maszonkűenc éve, 1944. szép. tember 9-én a bolgár haladó erőket tömörítő Hazafias Front, élén a kommunista párttal, fegyverrel döntötte meg a fasiszta diktatúrát. A sikeres felkelést követően, a diadalmasan előretörő szovjet hadsereggel együttműködve, a bolgár hazafiak részt vettek nemcsak hazájuk, hanem több más kelet-eu_ ropaj ország, köztük hazánk fel_ szabadításában, a hitleri fasiszta hadsereg teljes megsemmisítésében. A felszabadulást követően megindult a harc a népi hatalom megteremtéséért. Az azóta eltelt csaknem bárom évtized a célok megvalósításáról tanúskodik. A második világháború előtti Bulgária Európa legelmaradottabb, legszegényebb országainak egyike volt Ipara alig volt, a termelés túlnyomó részét adó mezőgazdaság is fejletlen volt. A szocializmust építő bolgár nép azonban áldozatkész, sokszor hősies munkával alakította át hazáját. Bulgária ma már gyorsan fejlődő iparvagrár ország. Gazdasági sikere, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével a szocialista társadalom építésében elért nagy eredményei önmagukért beszélnek. Az új társadalom felépítésének útján az első feladat a szocialista ipar megteremtése volt. Az egykor teljesen hiányzó nehézipar ma már a bolgár népgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata. A jelenlegi VI. ötéves terv időszakában (1971— 75) az ipari termelés 55—60 százalékkal növekszik; az egy főre jutó energiatermelés például 2300-ról 4000 kilowattórára, az egy főre jutó acéltermelés pedig 192-ről 400 kg-га emelkedik. A nemzeti jövedelem növekedése 47—50 százalékos lesz. Ebben az évben az ipari termelés 9,2 százalékkal növekedett, s az egykor nagy problémát jelentő munkatermelékenység növekedése is elérte a 6,4 százalékot A bolgár pórt- és állami vezetés jelenleg a dolgozók élet- színvonalának emelését, szociális és kulturális körülményeinek javítását tekinti legfőbb feladatának. Nagy gondot fordítanak a minimális bérek szintjének emelésére, a lakáskérdés végleges megoldására. A Bolgár Népköztársaság a felszabadulást követő évek során igen nagy sikereket ért el gazdasági és belpolitikai téren csakúgy, mint külpolitikájában. Bulgária mint a szocialista tábor, a KGST és a Varsói Szerződés szilárd tagja, aktív béke- politikát .folytat. Nemzeti ünnepükön bolgár barátaink érthető elégedettséggel tekinthetnek vissza a sikerekben gazdag 29 évre. Mi pedig, a bolgár nép valamennyi barátjával egyetemben őszinte szeretettel kívánunk további sikereket, újabb nagy eredményeket a szocializmus építésének útján. A. K. A KNDK negyedszázada Negyedszázaddal ezelőtt, 1948. szeptember 9-én történelmi for_ dulat kezdődött Korea több ezer éves krónikájában. Ezen a napon kiáltották ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, a koreai nép első független államát. E messzi félsziget népe évszázadokon át harcolt puszta nemzeti létéért, fennmaradásáért. az idegen elnyomók, előbb a kínai és mandzsu urak, majd az őket felváltó gyarmatosítók, a japánok ellen. A független Korea megalakításának lehetősége akkor adatott meg, amikor 1945 augusztusában a szovjet hadsereg elűzte a megszálló japánokat. A második világháborúban győztes négy nagyhatalom úgy döntött, hogy a kialakult helyzetnek megfelelően — egy időre — a 38. szélességi foktól északra a szovjet, attól délre az amerikai hadsereg segít az élet újra megindításában. Azt is elhatározták, hogy hamarosan demokratikusan megválasztott központi kormányt alakítanak. A terv azonban csak terv maradt Az amerikaiak — a koreai reakcióra támaszkodva— nem ismerték él az 1948 augusztusi általános válasz^ tások (a déli pártok is indultak) eredményeit, nem ismerték el a választások nyomán megalakított Korea Legfelsőbb Nemzetgyűlését és kettészakították az országot. Válaszul a legfelsőbb népgyúlés kihirdette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulását. Korea két részének útja elvált egymástól. Alig két évvel később a fiatal köztársaságnak szembe kellett néznie az ENSZ zászlaja alatt végrehajtott amerikai agresszióval. A koreai nép hősies harca, a szocialista országok egységes támogatásával, meghátrálásra kényszerítette az agresszorokat. A szocialista országok a békében is támogatták a népi Koreát, amely a hatékony internacionalista segítséggel nemcsak a pusztító háború okozta sebeket gyógyította be, hanem gyom, imponáló fejlődésről tett tanúbizonyságot. Megtörtént az, amit a nemzetközi sajtóban sokszor emlegetnek- koreai csoda néven. Ma a KNDK — Japán után — a Távol-Kelet legiparosodottabb országa. És amíg egykor Dél-Ko- rea volt a félsziget éléstára, ma sokkal kevesebb megművelhető területe ellenére, a KNDK tölti be ezt a szerepet. A KNDK eredményei. a fáradhatatlan külpolitikai tevékenységgel együtt fontos szerepet játszanak abban, hogy az ország békés újraegyesítésének gondolata Dél-Koreá- ban is egyre inkább tért hídít. A KNDK ezt tekinti elsőrendű külpolitikai feladatának, amint, hogy a koreai nép hőn óhajott vágya is ez. Phenjan fáradozásai egy éve meghozták az első eredményt. Észak_ és Dél-Korea közös nyilatkozata rést ütött a két országrészt negyedszázada elválasztó falon. Ez azonban csak a kezdet volt. A szöuli kormány, ahogyan csak teheti, úgy késlelteti az azóta folyó kormányközi megbeszéléseket, bizonyítva, hogy még hosszú, fáradságos harcra lesz szükség. Mindenesetre a KNDK következetes erőfeszítései jelentősen növelték az ország nemzetközi tekintélyét. Ez fejeződött ki abban iß, hogy a KNDK-t felvették az Egészségügyi Világszervezetbe és több ország létesített vele diplomáciai kapcsolatot. A KNDK elszigetelésére^ irányuló szöuli politika tehát kudarcot vallott. A szocialista Korea — mint ezt Kim ír Szén legutóbbi 5 pontos javaslata is mutatja —, most arra törekszik, hogy a párbeszédet kimozdítsa a holtpontról. E javaslatok — a katonai konfrontáció megszüntetése, sokoladalú együttműködés, közös ENSZ-képviselet — megvalósításának a legnagyobb akadálya az amerikai csaptok délkoreai jelenléte. A KNDK küzdelme az ország békés egyesítéséért. a feszültség enyhítéséért — ezt az eltelt negyedszázad bizonyítja —, csak a szocialista országok internacionalista közösségére támaszkodva lehet eredményes. Most, amikor nemzeti ünnepükön szívből köszöntjük koreai testvéreinket, biztosíthatjuk őket, hogy a magyar nép mindig szolidáris lesz igazságos harcukkal. Tizenhét évesek a varrógépnél A Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepén három férfi és 200-nál több nő dolgozik. A nők melltartót, női és bébinadrágot, otthonkát és fiúknak farmer bársonynadrágot varrnak. Hogy milyen korúak az asszonyok és a lányok, azt megtudhatjuk abból, amit Bálint Istvánná telepvezető mond: — Minket, idősebbeket beleszámítva is csak 21 év az átlagéletkor. Az idősebbek kevesen vannak, a 21 évesnél fiatalabbak viszont annál többen. Az Angela Davis brigád tagjai pedig nagyrészt szinte „szemtelenül” fiatalok. Alig 17 évesek. Csak néhány idősebb asszony dolgozik velük. Két éve fejezték be az általános iskola VHI. osztályát. Akkor jöttek ide varrni. Harminckét fős brigádot alakítottak és a tavalyi eredményük alapján az idén elnyerték a szo- cialista címet. Páratlan siker. Szerényke és a többiek Szebenyi Mihályné szalagvezető a kezdetről így beszél: —Hancúroztaik, nevetgéltek, zabolátlanok voltak. Gondoltam, kár volt nekik idejönni. De nem sok idő kellett, amíg megszokták a rendet, fegyelmet. Az első. fizetésnél rájöttek, hogy érdemes szorgalmasan dolgozni. Tóth Ida iskolai nevén Szerényke. Ű a brigádvezető. Azért esett rá a választás, mert gyakorlatilag éppen az ellenkezője annak, amit a beceneve kifejez. Őszintén, jó magyarosan megmondja a magáét, ha arra éppen szükség van. A brigádvezető nem is lehet „anyámasszony katonája”. Most ő mutatja be néhány társnőjét. Először Diriczi írónkét, Cilit — Hogy került ebbe ae- üzembe? — kérdezem tőle. — Ez az egy választásom voűt. Három testvérem van, édesapám gépkezelő. Rá van szorulva a keresetemre a család. Azt mondták ugyan: „Ne dolgozz, hanem tanulj tovább!” Mégis idejöttem. — Elégedett? — Szeretek varrni. És elhatároztam, hogy elvégzem majd a ruhaipari technikumot. — Megelőzi a szalagvezetőt? — Nem, mert ő most kezdi a tanulást, én pedig csak jövőre — 18 évesen — iratkozhatok be. Irénke a legnagyobb élményének azt a percet tartja, amikor az első fizetését átvette. Több volt 1000 forintnál Boldogan sietett vele haza. — Anyu „irigyelte”, aztán azt mondta: „Amit keresel, a tied” — emlékszik vissza. — Most mennyit keres havonta? — Rendszerint 1400—1500 forintot. De ezért nagyon meg kell dolgozni. A teljesítményt fillérre kiszámítják. Még nem rúgták le Csordás Marcella valamikor a Mard nevet kapta, amit szentelt vízzel sem lehet lemosni róla. Osztálytársai közül többen idejöttek az üzembe. Követte őket. Jól érzi magát a társaságukban. A szülei is úgy akarták, hogy maradjon Szeghalmon. Minek ment volna máshová? Jövője van. Nemcsak mint varrónőnek, hanem, ha akarja elvégezheti a ruhaipari technikumot, ő pedig alkarja, éppen úgy, mint Török Marika, Tóth Esztike, Szabó Marika. Kopusd Kató és Szálai Margitka. Meg aztán még akinek kedve lesz hozzá. Sándor Margit a brigádveze- to helyettese. A beceneve Sanyi, ami talán a fiús mentalitásából ered. Mert tessék elképzelni: Margitka az üzem női labdarúgó-csapatának az egyik kiválósága. Békésen és Szentesen is bemutatkozott már a csapata. — Még nem rúgták le? — Nem. De ebben a játékban a gáncs és a gyomorba vágás nem ritka. A lányok sem finomkodnak az ellenfélled- — Sok élménye még nincs, de egy-egy sikeres akciót követő tapsvihar megdobogtatta a szívét. Egyébként nem akar véglegesen az üzemben maradni. Egészségügyi szakközépiskolába szeretne kerülni. Ez a vágya, ami teljesülhet ás. Két szál szegfű Csinos fiatal lányok. Önéletrajzuk egyelőre csupán néhány sorba belefér, de valamennyiü- ket bemutatni még így is lehetetlen, A brigádról azonban van még mondanivaló. Az többek között, hogy patronálja az 1. számú általános iskola Lenin úti II. osztályát. Hogy miből áül a patronálás, arról Szerényke így beszél: — Mázoltuk az ajtókat, ablakokat, rendbe hoztuk a meny- nyezetet, takarítottunk, zászlókat varrtunk. Szorgalmasan dolgoztunk és három délelőtt elkészültünk. A munkánk értéke meghaladta az 5 ezer forintot. — Kaptak érte elismerést? ■HHinmiiiMuiiuupuiiuiuuaiiiiu — Május 1-ére a községi tanácstól elismerő levelet és két szál szegfűt kaptunk, amit most a brigádnaplóban őrzünk. Persze a szocialista brigád cím elnyerésének ez a társadalmi munka is egyik feltétele volt. — Mi az újabb vállalás? — Az iskolát — Bálint Józsefre tanár nénivel együttműködve — továbbra is patronáljuk. Nemsokára megyünk a függönyöket varrni. És újabban vállaltuk egy másik osztály patronálását is. Nem felnőttek, de már nem is gyerekek. Az iskolai évek emlékei azonban még nagyon frissen élnek bennük. Talán ezért is mennek vissza oda szívesen és szorgos munkával szebbé varázsolják ifjabb társaik környezetét. Voltak együtt Szegeden, városnézésen. Sok szépet láttak. És hát, ha aa IBUSZ még idegenvezetőről is gondoskodott volna, mint ahogy abban megállapodtak! Az ismeretszerzés, a művelődés, a tanulás hozzátartozik ahhoz, hogy egy brigád a szocialista címet kiérdemelje. Most már tudják így, 17 évesen is. Sok segítséget kapnak a felnőtté váláshoz Bálint Ist- vánnétől és Latyak Imrénétől, a szakszervezeti bizalmitól. Persze az elbírálásnál azért mégis első szempont a munka. Abban pedig hiba nincs. Pásztor Béla 1вааавававваааЕяавмввваамаааааааавама* Cukorrépasseson Mint már hírül adtuk, megyénkben is megkezdődött a cukorrépa feldolgozása. Megyeszerte szedik a répát. Képünk a békéscsabai Lenin Tsz répagyűjtő helyén készült, ahonnan nagyobb tárolóhelyre szállítják a kiszedett répát és így képeznek tartalékot, hogy egy esetleges rossz idő esetén is folyamatos legyen a szállítás a cukorgyárnak. (Fotó: Demény) Megyei vállalat, A MEZŐGÉP Vállalat Békéscsaba székhellyel Központi Gyáregysége, MÉRLEGKÉPES végzettséggel Békéscsaba, Szarvasi út felvételre keres SZÁMVITELI VEZETŐT elektromos anyagok ÉS BELSŐ ELLENŐRT ismeretében jártas keres. anyagbeszerzőt, Kézírásos jelentkezést. egymüszakos beosztásba villanyszerelőket, kőműves „Jelentkezés és raktári segédmunkásokat. szeptember 15-ig" » jeligére kérjük Jelentkezés: a gyáregység a békéscsabai hirdetőbe, személyzeti előadójánál. 201090 20Í073
