Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

37 30S forint A ió vezetési tapasztalatok* A uezrsen; mozgalom segít céljaink elérésében Л rímben jelzett összeget meg­keresheti egy jő szakmunkás ti­zenkét hónap alatt, megnyerheti egy négytalálatos lottószelvény szerencsés tulajdonosa, lehet ennyi pénzt néhány évi szorgos takarékoskodással összegyűjteni. S ekkora összeget kaphat mun­kaidőn kívüli nyolc órai munká­jáért egy néhány száz fős kol­lektíva. • Harminchétezer—háromszáz­nyolc forintért vásárolható tíz jó minőségű télikabát, vagy száz mázsa kenyér, lehet érte kapni egy kisebb használt gépkocsit, vagy a szerencsét megpróbálva í' bb, mint tízezer totószelvényt. S fe’ajánlhatja valakj a pénzt például közösségi célokra. Mint lapunk egy korábbi szá­mában írtunk róla, a sarkadi cu­korgyár félezernél több dolgozó­ja egy teljes műszakot dolgozott társadalmi munkában, hogy a befolyt összeg felét —37 308 fo­rintot — a létesülő megyei ta­nyai kollégium építésére ajánlja fel. (A másik felét szintén kö­zösség) célra fordítják.) Fogalmam sincs róla, az ősz- szegből hány kollégium) férő­hely. vagy egy férőheyuek há­nyadrésze „telik ki”. De azt tu­dom, hogy — igen-igen ritka ki. vételtől eltekintve — behozha­tatlan hátrányban van az osztat­lan iskolában, nem szakos tanár­tól tanuló gyerek azokkal a tár­saival szemben, akiknek egy ta. nítási óra ténylegesen negyven­öt teljes perc, akiknek speciáli­san képzett szakember tanítja a fizikát és a magyar irodalmat, A kritikusok egyöntetű véle­ménye szerint az idei lengyel színházi évad legsikeresebb előadása Gogol Revizora volt, amelyet A. Hanuskevic rende­zésében a varsói „Narodovi” színházban játszottak. Lengyelországban jelenleg 50 drámai színház működik; egy év alatt mintegy 400 bemuta­tót tartanak 8 millió néző alapján kristályosodnak k) azok a feltételek, gondolatok, amelyek alapján a vezető operatőr a képi megvalósítás folyamatát megter­vezi és megszervezi. Már előze­tesen ismerni kell a darab sze­repeit megvalósító színészeket, a helyszínt, a díszleteket, a szín­pad felépítéseit és a világosítás követelményeit Ha nem a stúdi­óban történik a felvétel, altikor a mikrafonozós mellett tisztáznia kell, hogy a tévé közvetítő ko­csi kaphat-e elegendő áramot Elég-e az áram a lámpához, kell-e a helyszínre áramfejlesztő agregátort kihozni és ha zajos ez, lehet-е alkalmazni. Megbe­széli a fővilágosítóval, hány lámpára lesz szükségle, sőt azt is el kell dönteni, hogy hova kell a lámpáikat elhelyezni. FÉNYEK, SZÍNEK IRÁNYÍTÓJA A helyzet bonyolultabb, ha Színes felvétel készül. Ilyenkor nemcsak a lámpák elé helyezen­dő színes fóliáikról kell gondos­kodnia, hanem a díszlétek szí­nét, térfogatát is meg kell be­szélnie a díszlettervezővel, a felvétel színkompozíciója szem­pontjából. Mielőtt a felvétel megkezdő­dik, a vezető operatőr már jól ismeri a darab forgatókönyvét. A díszletek egy helyen állnak, mozdulatlanok. De a szereplők mozognak és ezért a rájUL- irá­nyított ún. személyi fényt moz­gatni kell. A beállításokat tehát korrigálni kell A próbák ide­jén már pontosan látja a ve­akik már tizenkét-tizenhárom éves korukban személyes ta­pasztalatból ismerhetik meg a mikroszkópot és az élő színhá­zat. S azt is tudom, hogy a kol­légiumba kerülő tanyai gyerek a tudás megszerzésében már nem hátrányos helyzetű többé. Igaz, az otthon melegét, az édesanya fáradhatatlan, féltő gondoskodását egyetlen kollégi­um sem pótolhatja teljes mér­tékben. De ad helyette más tö­rődést, a pedagógusét, a Közös­ségét. Ad helyette más szerete­tek a társakét, a felnőtt társadalom nem rokon tag­jaiét. S adja a villanyt, a könyvet, a jó iskolát, a dél­utáni optimális tanulási lehető­séget, az egészséges étkezést. S adja végezetül a tanyai életben szinte elkerülhetetlen, legtöbb­ször egyáltalában nem a gye­rek ereiéhez, iskolai igénybe­vételéhez méretezett, terhes munka alóli felszabadulást Köz­ben nem zárja ki a gyermek életéből a családot sem, hiszen a szombat egy része, a vasárnap s az iskolai szünetek a családé maradnak — az anyai szeretető és a ház körüli munkáké az apai érdeklődésé s a kisebb testvé­rekkel való foglalkozásé — 37 308 forint — ekkora ösz- szeget kaphat munkaidőn kívüli munkájáért egy néhány száz fős kollektíva, amit egyebek között úgy is felhasználhat, hogy fel­ajánlja a tanyai gyerekek kol­légiumának építésére. Amint ez megtörtént Sarkadon, ahogy ezt megtették a cukorgyárak. (daniss) zero operator о—ivdinci a c»c- . tében is a kép kompozícióié- ! naik megfelelő világítási eljá- \ rásait. A rendezőnek segítőtársa a ; vezető operatőr a jó képkom- • pozíció megteremtésében — ; bár sok rendező maga „dik- : tálja” a képeket. A jó rendező j — és a televíziónál sok rende- ; ző kitűnő képkompozíciót tud ! teremteni. Előfordul, hogy a 5 rendező mindent egy kézben 5 akar tartani, akkor 6 irányítja : a kamaramanokat is. A ve- : zető operatőr ilyen esetben a ! kamerák képeit ellenőrzi, a : szín, a fény, a jelenet han- | gulata, a képkompozíció szem- : pontjából, 6 veszi észre az : olyan hibákat, amelyek a ren- ; dező figyelmét elkerülik, (pl.: ■ rossz gépmozgás, életlenség ; stb...) A vezető operatőr a pró- ! ba előtt beosztja a kamera- ! manoicat — tehetségük és ! felkészültségük szerint, ki mi- • lyen gépre kerül. A könnyebb ; feladatokat a kevésbé gyakor- ; lottakra, a művészi igényű ké- ! рек készítését a legjobbakra j bízza! : ■ Kecskés László vezető ope- ■ rátör minapi befejező tényke- • dése az volt, hogy a Mátra- ; füred Cifra palotájának abla- ! kaira sárga molinó függönyt : szereltetett. Minden ablak mö- ; gött két ezres lámpa fénylett ; és így a napokban közvetített ■ „Juniális” című adáshoz meg- ■ teremtette a valódi, esti vagy S éjszakai hangulatot. Sényi Imre • Termelőszövetkezetünk gaz­dasági fejlődésével párhuzamo­san alakult, fejlődött gazda­ságunkban a versenymozgalom. Kezdetben több objektív ténye­ző akadályozta a szocialista munkaverseny kibontakozását. Sokan nem tudták felmérni, ér­zékelni üzemen belüli hasznos­ságát, csak a gazdasági ered­ményt tartották szem előtt. A kettő kapcsolatát nem ismerték fel. Ma már bebizonyosodott, hogy a gazdasági eredményt a jól szervezett versenymozgalom hatásosan tudja elősegíteni. Nem volt könnyű megalapozni és kiszélesíteni a mozgalmat, mert hiányzott az anyagi és erkölcsi alap (gyenge gazdálko­dási eredmények, vezetőválto­zások). Jelentős fordulat volt a szö­vetkezet életében az 1966-ban bekövetkezet vezetői csere. Az új vezetők haladottabb, kor­szerűbb szemléletükkel is igye­keztek a gyenge adottságú és zilált szövetkezeti gazdaságot kedvezőtlen helyzetéből kivezet- ni. Eerülve a sablont Az új vezetés felismerte, hogy a gazdasági megerősödés csak úgy érhető el. ha a megfelelő szakgárda megteremtése mel­lett képes a kedvét vesztett tag­ságot, a közös gazdaság fejlődését szolgáló célok megvalósítására lelkesíteni, mozgósítani. Ehhez a tagokat és a szakvezetőket meg kellett ismertetni a cé­lokkal, el kellett fogadtatni azo­kat és meg kellett szervezni a végrehajtást. Ennek elérése a versenymozgalom lehetőségei­nek hasznosítása nélkül aligha lett volna olyan sikeres. Első legfontosabb teendő volt az emberek tudatának formálá­sa, a verseny komolyságának megteremtése, a reális és ösz­tönző feltételek kitűzése, a fo­lyamatos értékelés, ellenőrzés, majd a teljesítmények anyagi elismerése. A kedvező légkör, megfele­lőbb szövetkezeti élet kialakí­tása alapjául szolgált a mozga­lomnak is. A vezetők egymás közti, a ta­gok és vezetők közötti új, meg­javult kapcsolat kedvezően ha­tott termelőszövetkezetünk éle­tére és eredményességére. Szövetkezetünk életében a versenymozgalom a gazdasági megerősödéssel együtt vesztett lendületéből és egyre Inkább el­laposodott. Míg 1968 évben 213 fő, 1969-ben 217, 1970-ben 230 fő’ addig 1971-ben 204 fő vett részt szervezetten a mozgalom­ban. Szükségessé vált tehát, hogy a j mozgalom tartalmát és színvo­nalát javítsuk. A versenyszem­pontokat kidolgoztuk minden ágazatra, külön-külön meghatá­rozva a feladatokat. — kerülve a sablont. így kerültek kimun­kálásra a közöst előbbre vivő. de a tagság jövedelmét is Ked­vezően érintő versenycélok. Részt vesz 347 fő Meghirdettük minden szinten a szakemberek versenyét is. Ez lett az elsődleges mozgatója az egyéni, munkacsapat és brigád- versenyeknek. Az értékelésnél j külön pontszámot lehetett el­érni azzal, hogy az adott ága­zatban milyen formában szer­vezték meg a versenyt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1972. évben már 347 fő nevezett a különböző szintű versenyekre. Rendszeressé tettük minden • A Terme'ószóvetkezetek Orszá- . go« Tanácsa és a Központi Sajtó- szolgálat pályázatán a kedvezőtlen j adottságú tsz-ek kategóriájában j második (Újat nyert pályamű. ( területen az ellenőrzést úgy, hogy évente háromszor bizott­ságok értékelik az egyes szak­emberek munkaterületének eredményeit az előírt verseny- szempontok alapján. Szakembereinkkel a verseny­mozgalom keretében minden év­ben külön-külön termelési meg­állapodást köt a szövetkezet ve­zetősége Ez tartalmazza a ho­zamtervet, árbevételi tervet, költségtervet, az egy napra ju­tó munkabér-felhasználást. A megállapodás rögzíti az ered­ményességi bérezés mértékét, melynek alapja az alapbér és biztosított kiegészítő bér, mely a saját tervteljesítéstől függő­en 0—30 százalékig terjedhet. A tervfeladatok együttes tel­jesítése esetén a kiegészítő bér az alábbiak szerint illeti meg a függetlenített dolgozókat: bri­gádvezető 6 százalék, üzemágve- zető 8 százalék, kerületvezető 10 százalék, központi vezető 12 százalék. Növelő és csökkentő tényezők A terv 100 százalékon felül teljesítése esetén minden túltel­jesített százalék után 1—1 szá­zaléknyi eredményességi bér ke­rül jóváírásra. Az egy napra ju­tó munkabér minden 1 százalé­kos túllépése esetén — 4 szá­zalékig — 2 százalék, 4 százalék felett 3 szá­zalék kerül levonásra. Vi­szont minden százaléikmeg- takarítás 1 százalékkal növeli az eredményességi bér összegét. A kerület részlegvezetőit íbri- gádvezető, üzemágvezető, mű­helyvezető stb.) saját tervének teljesítése esetén az elérhető maximális eredményességi bér 60 százaléka illeti meg, míg a hiányzó 40 százalékhoz akkor juthat hozzá, ha a kerület egész terve is megvalósul. Ha terv nem teljesül, akkor eredmé­nyességi bért nem lehet fizet­ni A gondatlanságból eredő tűzkár, a balesetből származó haláleset is kizáró tényező. A szakvezetők tevékenységének ér­tékelésénél még azt is figye­lembe veszik, hogy — a dolgozói közül hányán vesznek részt a versenyben, — milyen rendet tud tartani a reá bízott munkaterületen, — hogyan tartja meg a va­gyoni, sizemélyi és egészségvé­delmi előírásokat. — értékelésre kerül a szak­mai munka és a tervteljesítés, — figyelembe veszik, hogy a szocialista társadalom együtt­élési szabályai szerint él-e az illető. A gyümölcstermesztők vállalása A különböző munkaterületek versenymegallapodásai közül röviden ismertetem példakép­pen a gyümölcstermesztők ver- senyvállálását. A gyümölcster­mesztők vállalják, hogy a ré­szükre kiadott tervet teljesítik. Ez esetben 500 forint verseny­jutalom illet meg minden itt dolgozó tagot. Minden 1 száza­lékos túlteljesítés esetén sze­mélyenként 10 forint verseny­jutalom kerül elszámolásra. Vál­lalják. hogy az almaexport ará­nya 80 százalékos lesz. Feltétel az is, hogy évente 200, illetve 250 napot minden­kinek le kell dolgoznia, még­pedig az almaszüretben 40 mun­kanapot, a kajszi- és őszibarack­szüretben 20 munkanapot. Nem szabad megsérteni a vagyon-, személy- és egészségvédelmi elő­írásokat. Vállalják hogy a szocialista társadalom együttélési szabályai szerint élnek és dolgoznak. En­nek megfelelően rendszeresen részt vesznek a tsz és község i nyilvános gazdasági, társadalmi lés politikai rendezvényein, а I társadalmi munkában, a politi­kai és szakmai oktatásban. A versenymozgalom sikere ér­dekében kidolgoztuk a moz­galom alapszabályait. Ez meg- ihatározza: ki, hogyan vehet részt a mozgalomban, mi a kö­telessége, milyen feladatok tel­jesítése szükséges. Rögzíti, hogy ki nyerheti el a „Mezőgazdaság kiváló doglozója” jelvényt, a „Sccialista brigád” címet, a „Kiváló szövetkezeti dolgozó” címet, kimondja továbbá az anyagi elismerés mértékét. „V erseny tanács" és a nyilvánosság Sokáig rendszeresen műkö­dött szövetkezetünkben a ver­senybizottság, amelyet 1972-ben a munkacsapatok és brigádok küldötteiből alakított „verseny- tanács” váltott fel. Az előző években hiba volt az, hogy nem megfelelő nyilvános­ság előtt és sok esetben csak sablonosán végeztük az értéke­lést. Lényeges és fontos, hogy minden versenyző tsz-tag érté­kelésre kerüljön és az ered­ményt ismerje meg az egész szövetkezeti tagság. így min­denki jobban érzi majd mun­kája jelentőségét. Különösen nehéz a politikai és kultúrális vállalások teljesíté­sét előírni és mérni. Mi olyan feltételeket szabtunk, hogy a szocialista brigád címet csak akkor nyerheti a brigád, ha mindenki elvégezte a 8 álta­lánost, vagy kétévenként a bri­gád minden tagja részt vesz a téli politikai oktatásban. A különféle társadalmi mun­kákban rendszeresen és aktívan részt is vettek tagjaink. 1972- ben igen eredményesen zárult a „Lakitelek községért egy na­pot” mozgalom. Segítettünk az épülő kövesút földmunkájában, a község parkosításában és fá­sításában. Gondot fordítunk a kezdemé­nyezések bátorítására, az öt­letek ösztönzésére és megva­lósítására Ezért üzemen belül „pályázatokat” szoktunk kiírni a termeléssel kapcsolatos külön­böző feladatok kidolgozására. Így például 1972. évben pályá­zatot hirdettünk a létesítendő termálkút hasznosítására és fó­liatelep kialakításának megva­lósítására. Hasonló módon old­juk meg a szakosított szarvas­marhatelep fásítását, bekeríté­sét. parkosítását, az üzemi rend előírását. Felélénkítettük az úiítási moz­galmat is. Megfelelő újítási sza­bályzatot dolgoztunk ki a helyi viszonyok figveleinbevételével. A jó szellemű munkaverseny sokat segített nekünk a beta­karításban. Korábban minden évben sok gondot okoz az alma- és szőlőbetakarítás, 1972-ben olyan lelkes felbuzdulást ta­pasztaltunk tagságunk körében, hogy három szombaton és va­sárnap — szövetkezetünk vala­mennyi dolgozójának részvételé­vel — sikerült ezt a munkát elvégezni. Igv az almaszedés szeptember végére befejeződött. Az átlagos értékesítési ár ki­logrammonként körülbelül 1— 1,50 forinttal magasabb lett a tervezettnél, így összességében 800 ezer — 1 millió forint több­letbevételhez jutott szövetkeze­tünk. Versenymozgalmunk eleven­ségét, lendületét bizonyára nö­velni fogja az 1973. évben ne­gyedévenként megjelenő tsz versenyhiradó is. Gulyás József, a lakitelki Szikra Tsz fóagromónusa 400 bemutató egy évben } előtt. A külföldön is ismert lengyel sizíniegyüttesek sorában előkelő helyet foglal el a már 24 országban szerepelt Wroc­law! Pantomim színház. A legutóbbi három év alatt a lengyel társulatom 20 alkalom­mal bizonyították magas mű­vészi színvonalukat nemzetközi fesztiválokon.

Next

/
Thumbnails
Contents