Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-30 / 229. szám
Az MSZMP megyei bizottsága 1973. szeptember 28-i, pénteki ülésén számot vetett a Központi Bizottság 1969 novemberi határozatának végrehajtásáról, amely a pártdemokrácia továbbfejlesztését jelölte meg. Megállapította a pártbizottság, hogy a határozatot követő időszakban a pártmunka középpontjába került a lenini normák fokozottabb érvényesítése. Ennek hatása már az 1970-es pártválasztások során kitűnt. Tovább mélyült a párttagok- társadalmi felelőssége, az érdeklődés homlokterébe a pártélet, a közügyek kerültek. S azóta a pártszervek állandóan figyelemmel kísérik és ellenőrzik. hogyan érvényesül a pártdemokrácia. A megyei bizottság ülésén kiféjezésre jutott, hogy Békés megyében a párt életében érvényesül a szervezeti alapelv két alkotóeleme: a demokratikus centralizmus. Bizonyított tény, hogy a centralizmus nem gyengíti a demokráciát, a demokratizmus szélesítése nem szorítja háttérbe a centralizmust. A demokratizmus érvényesülése garanciája a központi, a felsőbb szervek helyes döntéseinek, az irányítás, a centrális vonások fejlődése biztosítéka a demokratizmus kiteljesedésének. A centralizmus jut kifejezésre a demokratizmus olyan elemeiben, hogy a fontosabb döntések előtt kikérik a párttagság kisebb-nagyobb csoportjainak a véleményét, ugyanakkor a demokrácia segíti a centralizmus erősödését akkor, amikor fő feladatnak tekintik a pártszervek a párt- határozatok megértetését az egész párttagsággal. S a párttagság meggyőződése a feladatok helyességéről, biztosítéka az egységes cselekvésnek, a fegyelmezett munkának. A pártdemokrácia egyes elemeinek megsértése gyakran forrása a. helyenként kialakult helytelen gyakorlat, valamint bizonyos kispolgári jelek. Nevezetesen egyesek i abszolutizálják a demokratiz- | must, az egyszerű kérdések katonák harci kiképzésiére is szolgálnak, nem pedig arra, hogy a katonákat krikettezni, hokizni, vagy pingpongozni tanítsák. A Reuter azonban az ..oroszok” szó segítségével sajátos élt ad közleményének. És bár a közönség már régen elfelejtette az unalomig ismételt hisztérikus kiáltozást, hogy „Jönnek az oroszok!’’ és ez már rég anekdoták témája lett. Kína számára most mesterségesen fel. élesztik ezt a hisztériát.. A másik oldalra címezve viszont más motívumot játszanak ki: „Jönnek a kínaiak!” Eh he-/ a provokációs lármához a nyugatnémet Axel Springer lapjai, az amerikai Joseph Al- sop és a szovjetellenes beállítottságú angol David Bonavia mellett (akit Moszkvából kiutasítottak és most Pekingben fészkelte be magát) Nyugat-Európa jobboldali lapjai, az amerikai monopolisták kiadványai, a különféle revansisták és antikom- munisták járulnak hozzá. Kiagyalásaikat rendszerint felkapják a Szovjetunió és Kína számára műsort sugárzó rádióadók, amelyeknek egyetlen célja; gyűMinden kommunista védelmezze a párt politikáját, erkölcsi felfogását eldöntését is a kollektívától várják. Ezzel lényegében szabadulni igyekeznek a személyes felelősségtől. Helyenként a határozatok végrehajtása során csak egyes egyének, szűkebb csoportok érdekét tartják szem előtt, elhanyagolják az egész közösség érdekeit szolgáló feladatok végrehajtását. Az értelmiségi párttagok körében előfordul, hogy kifogásolják a munkásosztály társadalmi, politikai szerepét erősítő intézkedéseket. Nevezetesen: nem megértett náluk, miért szükséges a vezető szervek összetételét munkásokkal javítani. УяппяЬ olvan vezetők, vdnnaK akjk a helyi ha táskör túlméretezését szorgalmazzák. Ennek a nézetnek a képviselői lebecsülik a vezető szerveket és saját kezükbe központosítják a döntéseket, s ezért élőfordul, hogy visszaélnek a hatalommal, elfojtják a bírálatot. Egyeseknél a helytelen gyakorlatot, a kispolgári jellemvonásokat bizonyítja a tapasztalható önteltség, a türelmetlenség, a közöny a közügyek iránt. Fellelhető olyan káros jelenség is, mint a demokratizmus formális kinyilatkoztatása, a párttagság véleményének lebecsülése. Meghallgatják ugyan a kommunisták véleményét, csak éppen nem hasznosítják. 1970-ben, áprilisban és májusban pártalapszervezeti taggyűléseken részletesen megtárgyalták a pártdemokrácia ' továbbfejlesztésének a feladatait. Ez az eszmecsere s az azóta megjelent párthatározatok ráirányították a figyelmet a Szervezeti Szabályzat érvényesítésére, a pártdemokrácia fejlődését gátló tényezőkre. Ennek egyik döntő eredménye az, löletet és bizalmatlanságot szítani. útját állni mindennek, ami a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálásához vezethetne. A KKP X. kongresszusának eddigi közzétett dokumentumait elemezve megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy a maoisták politikájának egyik fő tengelye továbbra is a szovjet- ellenesgég. Ebben az összefüggésben nem fölösleges arra emlékeztetni. hogy a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálásának útján я fő akadályt épp a kínai vezetőségnek az a politiká_ ja képezi, amelynek a féktelen szovjetellenesség és a szocialista országok ellen irányuló aknamunka az alapja. A Szovjetunió álláspontja világos és határozott. Ez az álláspont elvi poli titkát jelent, amely a maóizmus — mint a leninizmussal szemben ellenséges tanítás elmélete és gyakorlata — elleni határozott harcot összeegyezteti a készséggel a KNK-hoz fűződő államközi kapcsolatok normalizálására. És a Szovjetunió nem egy lépést tett is már ebben az irányban. Jurij SztyerligOT hogy a párttagság többsége türelmetlenné vált a pártdemokráciát sértő jelenségekkel szemben. Fokozódott érzékenysége és reagálása a párt eszméitől idegen gyakorlattal szemben. A pártélet lenini normáit a pártszervek és a párttagság többsége érvényesíti is és aszerint él. A \ pártszervezetek egy részében azonban nem fordítanak kellő figyelmet a lenini elvek érvényesítésére. Több helyen megelégednek az elvek formális alkalmazásával, látszatkövetelmények támasztásával. Előfordul, hogy egyes helyeken megsértik a kollektív vezetés elvét, a döntéseket esetenként a titkár hozza meg a vezetőség helyett. A vezető szervek tagjainak egyenjogúságát sérti, hogy nem mindig a javaslat ésszerűsége dönt, hanem a javaslattevő társadalmi, gazdasági pozíciója. Az egyszemélyi felelősség érvényesülésének hiánya pedig gyakran oka a határozatok végrehajtásában mutatkozó következetlenségeknek. A bírálat több esetben nem konkrét, nem a helyi ügyek, fogyatékosságok és személyek hibáit marasztalják el. Nem fejlődött kellően az önkritika, ez nemcsak személyek, hanem szervek esetében is igaz. Erre akkor is fel kell figyelni. ha a kritikák döntő több-, sége megalapozott, nyílt, őszinte, pártszerű keretek között folyik, a pártéletre pezs- dítően hat. A demokratizmus fejlődésének -irányába hat, hogy kimunkálták a különböző szintű pártszervek feladat- és hatáskörét, a párt- alapszervezetek tennivalóit. A feladat- és hatáskört a pártszervek ésszerű decentralizálás elvének alkalmazásával alakították ki. Az alsóbb szervek és szervezetek önállósága, hatásköre és felelőssége megnövekedett. Egyebek közt a községi, az üzemi pártbizottságok tag- felvételi, fegyelmi és káderhatáskört, az önálló igazgatási és gazdálkodási területen levő csú csv ezet őségé к káderhatáskört kaptak. A tsz-ek önállóságának növelése következtében a tsz-pártszerve- zetek felelőssége nőtt a párt gazdaságpolitikája érvényesítésében. Az ipari pártszervezeteknek jelentős feladataik vannak a munka- és üzemszervezés fejlesztésének biztosításában. A helyi ügyekben a helyi pártszervek és szervezetek döntenek. A pártszervek és szervezetek egyre inkább élnek hatáskörükkel, de tapasztalható, hogy a kényesebb kérdésekben nem mindig' vállalják a nagyobb felelősséget. A párttagság J ^ vezeti Szabályzat előírásai szerint részt vesz a párt rendezvényein és élesen bírálja a pártélet elhanyagolóit. 1 Számottevő fejlődés van a demokratizmus fejlődésének egyik feltételében, a tájékoztatásban is. A párttagságot időben tájékoztatják a lényeges kérdésekről. A pártoktatás keretében tervezett megyei tanfolyam jól járuft hozzá a Szervezeti Szabályzat megismertetéséhez. amelyen körülbelül négyezren tanultak. A határozat me^ óta a végrehajtó bizottságok évente beszámolnak a végzett munkáról, az apparátus tevékenységéről a pártbizottságoknak. A pártvezetőségek és csúcsvezetőségek évente egyszer a beszámoló taggyűléseken átfogóan adnak számot a pártszervezetek működéséről, a határozatok végrehajtásáról. Rendszeressé vált a két taggyűlés között a végzett munkáról való tájékoztatás is. Ugyanakkor előfordul egyes alap>szerveze- tekben, hogy szűkszavú közléssel letudják a beszámolást s az ügyók érdemi részéről nem közölnek jóformán semmit. Az alapiezeevezetek egy része a feladatokat nem jelöli meg konkrétan, hanem általában. Ebben számottevő változás az „Emlékeztető” bevezetése óta történt, melyben a döntéseket kell rögzíteni. Az Emlékeztetőt azonban több helyen nem megfelelően vezetik. A fontosabb javaslatokat, határozatokat nem írják le, ezért ezek intézése, végrehajtása és ellenőrzése elmarad. A pártfórumokon biztosítva van, hogy a párttagok kinyilvánítsák véleményüket. Fogyatékosság, hogy a vezetőségek nem fordítanak megfelelő időt a napirenden kívüli, de a párttagokat foglalkoztató kérdések meghallgatására. A pártvezetőségek nagy figyelmet szentelnek a pártmegbízatások rendszerének kialakítására. Jelenleg területenként váltakozva a tagság 65—80 százalékának van rendszeres munkát igénylő pártfeladata. A pártmegbízatásoknál figyelembe veszik a párttagság képességeit, rátermettségét, érdeklődési körét. Természetesen minden párttagnak kötelező a párt politikájának a népszerűsítése és védelme minden olyan jelenség ellen, amely szemben áll a párt politikai céljaival, erkölcsi felfogásával. Vannak azonban párttagok, akik ilyen esetben úgy tesznek, mintha semmit nem vettek volna észre, mások piedig a cselekvés helyett kívülről vagy távolról szemlélik az eseményeket. Azt is szükséges megemlíteni, hogy a pártmegbízatások rendszerével kapcsolatos hiányosságokért csak a legritkább esetekben okolható a párttagság. Legtöbbször az egyes vezetőségek részérőí a helyi politikai feladatok fel nem ismerése vezet ilyen helyzethez. A nárfplpf egyik ^ense rt [JtUieiei pontja továbbra is a pártcsoportok munkája, tevékenysége. A működő pártcsoportok mindenekelőtt a pártvezetőségek álltai hozott határozatokat ismertetik. Nem sikerült elérni a beszámoló taggyűlések előkészítését kivéve, hogy a párttagok véleményét alaposan és folyamatosan megismerjék, azt közvetítsék a vezetőségeknek. Az viszont nagyon jó, hogy a pártszervek és vezetőségek a fontosabb kérdések eldöntése előtt fokozott figyelmet fordítanak a párttagság véleményének összegyűjtésére, megismerésére és tanulmányozására. Ilyenkor fokozódik is a párttagok aktivitása, Hiba, hogy ez kampányszerű s a közbeeső időszakokban csökken a figyelem és természetesen csökken az aktivitás A p>ártdemokrácia továbbfejlesztése megköveteli, hogy nagyobb gondot fordítsanak a p>ártszervek. szervezetek a Szervezeti Szabályzatban rögzített elvek, jogok és kötelességek érvényesítésére. Biztosítsák a vezetőségi ülések, s a taggyűlések rendszeres megtartását. Egyéni beszélgetések útján el kell érni, hogy a párttagok rendszeres szervezeti életet éljenek. Az alapiszervezetek; vezetőségeinek gondoskodniuk kell arról, hogy a pártcsopjor- tok alkalmassá váljanak a taggyűlések szervezeti, politikai, tartalmi előkészítéseére, az aktív vita kibontakoztatására. Több figyelmet szükséges fordítaniuk a beszámolók tartalmára, a végzett munka érdemi elemzésére, az elhatározások indoklására, a párttagság véleményére. Tovább szükséges javítani a párton belüli tájékoztatást, hogy a párttagok ismerjék a feladatokat. Ez egyik feltétele az egységes cselekvésnek. A párttaggyűlések még inkább a pártszerű vita fórumaivá váljanak, ahol a párttagok szabadon elmondhatják véleményüket, javaslataikat, bátrabban kifejthetik kritikai megjegyzéseiket. A pártszerű kritikai szellem kibontakoztatását ne akadályozhassa az egzisztenciális függőség. Kapjon még nagyobb szerepet a határozatok előkészítésében és meghozatalában a párttagság. A párt politikájának és határozatainak végrehajtása érdekében biztosítani kell. hogy lehetőleg minden párttagnak konkrét pártmegbízatása legyen. À pártdemokrácia tése, a párt ereje, cselekvő képessége elválaszthatatlan a pártfegyelem erősítésétől. Minden párttag tartsa be a p>ártfegyelem szabályait, következetesen hajtsa végre a párt határozatait és teljesítse megbízatását. Cseréj Pál 3 мшштт W 1973, SZEPTEMBER 30.
