Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

Tízéves az ÉTÉ meggyei szervezete Jubileumi ünnepség Békéscsabán Egy évtizeddé? ezelőtt, 1963. szeptember 13-án alakult meg 73 taggal az Építőipari Tudo­mányos Egyesület Békés me­gyei szervezete. Taglétszáma időközben megháromszorozó­dott, s jelenleg már eléri a 220-at. Az évforduló alkalmá­ból ízléses, képekkel illuszt­rált kiadványt jelentettek meg, amely a megalakulástól nap­jainkig ad áttekintést a szer­vezet életéről és tevékenységé­ről. Ezt tették tegnap, pénteken dél­előtt is azon az ünnepségen, ame­lyet Békésosalbén, a Technika Házában rendezték. Korok Fe­rme dnök köszöntötte az ün­nepség résztvevőit, akiknek kö­rében ott volt Mikolás Tibor, az ÉTÉ főtitkár-helyettese, Araczki János, a városi párt- bizottság titkára, Zsilinszki András, a megyei pártbizott­ság munkatársa, és dr. Rom­vári László, a megyei tanáes tervosztályának vezetője. Az ÉTÉ főtitkár-helyettese Ünnepi beszédében értékelte a szervezet tízéves tevékenységét Elismeréssel szólt arról a munkáról és szorgalomról, ami­vel hozzájárultak a megye ipa­rosításához, a lakásépítés fej­lesztéséhez, a korszerű anya­gok és szerkezetek, valamint az új technológiák kimunkálásá­hoz és alkalmazásához. Ebben is kiemelkedőt alkotott a kerá­mia panelos munkabizottság, amely a Szilikátipari Tudomá­nyos Egyesület tagjaival közö­sen továbbfejlesztette a tégla- középblokfeos építési módot, s ezzel megteremtette a korsze­rűbb lakásépítés technológiáját. A tagság továbbképzését és is­mereteinek gyarapítását —• hangsúlyozta — jól szolgálták az országjáró tanulmányutak, mert ezekről visszatérve a szakemberek eredményesen al­kalmazták az új módszereket a termedéiben. Beszede után a szervezet ti­zenegy tagjának adott át ju­talmat Ezután ár. Romvári László a megye építéspolitikai célkitű­zéseiről tájékoztatta a jubiláló szervezet tagságát, amely szak­májánál fogva eddig is nagy részt vállalt a beruházások végrehajtásából. Mint mondot­ta: az elmúlt öt esztendőben 60 százalékkal növekedett az építőipar termelési értéke a megyében, s m,a már eléri az évi 1,8 milliárd forintot. A jövő feladataira utalva a kö­vetkezőkben összegezte az épí­tőipari beruházásokkal kapcso­laton követelményeket, kérve hozzá a szakemberek támogatá­sát Mégpedig a teljesítő­képesség állandó és ütemes emeléséhez; a korszerű tech­nológia célszerű alkalmazásá­hoz; a műszaki tervezés és kivitelezés összhangjának meg­teremtéséhez; a gazdaságos, időtálló megoldások alkalmazá­sához; a kivitelezési idő to­vábbi csökkentéséhez; a szín­vonalas műszaki ellenőrzés és a jó minőség biztosításához; valamint ahhoz, hogy az épít­mények elhelyezése minden­kor feleljen meg a jó település- rendezési terveknek. Zsilinszki András a megyei és a városi pártbizottság elis­merését és jókívánságait adta át a 10 éves jubileumát ün­neplő szervezet tagjainak. El­mondta, igen nagyra értékelik azt a munkát, amelyet a me­gyeszékhely és a megye fejlesz­tésében kifejtettek. Mindehhez az i* hozzájárult, hogy szoros kapcsolatot és jó együttműkö­dést alakítottak ki a megye ve­hető testületéivel. Bakó Ignác, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége nevében üdvözölte az ünneplő­ket, Hámori János titkár pedig a GTE megyei szervezetének képviseletében. Az emlékünnepség után a részvevők Békéscsabán és Gyu­lán megtekintettek több, az el­múlt évtizedben megépült be­ruházást és létesítményt, vala­mint folyamatban levő építke­zést P. P. néfc, de ha idegenek varrnak jelen, akkor mindenki megné- mui. Azt hiszem, mégis bonyolul­tabb ez a dolog. Jel® ezt az is, hogy a közgyűlésen e 27 fiatal közül még soha senki sem szólalt fel. Nagy hiányosságaik vannak a közéleti szereplésben, de rögtön hozzá kell tenni, hogy ezért elsősorban nem ók bt* biztathatok! Őszintén szólva egy kicsit az ifjúsági mozgalom is elijesztet­te őket a szerepléstől, a véle­ménynyilvánítástól. Nem vé­letlen, hogy a KISZ-titkár be­számolója egyik legnagyobb problémának a komolytalansá­got tartotta! Talán azért, mert a KISZ neve sokáig és sok he­lyen csak elnöki asztalt, térítőt, vizeskancsót, öreges üdvözlése­ket és alig érthetően körülírt beszámolóka* jelentett? Sokszor hallották az ilyen megfogalmazásokat: „erősítsük a kommunista jelleget”, de ta­lán még senki бет fogalmazta meg számukra azt, hogy ez a napi termelési, továbbtanulási, művelődési gondok megoldását, egymás segítését jelenti... Ezért sem tudnak szólni! KÖZÉLETÜNKBEN, így az ifjúsági mozgalomban is megvan *f«eeeB»aeae»eaeaaeatsBàteCiBB*is<se«e>ee®«**sw»»a® I már a lehetőség a demokratíz- l mue kiszélesítésére. Nem nosao- ; gatásra, hanem a problémák, a S feladatok tiszta, érthető feltárá- ; sára és megfogalmazására van ! szükség. Ez az egyik legfonta. : sabb alapja a véleménynyilváni- : tásnak, a demokratikus légkör • megteremtésének. Ezek a fiatatok, mim a be. jj számolóból kiderül, olyan jól ! dolgoztak, hogy elnyerték az ! országos elismerést. De vajon « tudták-e pontosan, hogy miért ; dolgoznak a mozgalomban? Ha : tudták volna, akkor a taggyű- E lés sem marad vélemény nélkül, : hiszen nemcsak végrehajtói és jj résztvevői, hanem alkotómunká. : sai lettek volna a Bem Tsz-ben * folyó ifjúságpolitikai munkának, ■ Olyanok, akik mindezt valóban j a sajátjuknak tekintik. ÜGY GONDOLOM, hogy a j mozgalmi murika eredménye i nem csupán a programokkal, s az eseményekkel mérhető. A ; szemléletváltozást kellene érté- • kelni. A szemléletváltozáshoz * viszont kezdettő’ fogva nélkü- ; lözhetetlen a vezetők és a ve- ; zetettek közötti rendszeres vé- | leménycsere. Ez a demokratíz. E mus iskolája, a mozgalmi élet E sava-borsa! E a Eéthy István Vii-levegö-élet Kiállítás Budapesten— környezetvédelmi ankét Szarvason „A környezeti ártalmakat leküzdéséről az embernek Az ENSZ fent idézett jel­mondata világosan tükrözi, hogy a világ minden táján gondot okoz a környezetvéde­lem A víz- és a levegő- tisztaság, a csend, a nyugalom az egészséges életmód előfel­tétele. Ezt szemlélteti a Buda­pesten megnyílt Nemzetközi Környezetvédelmi Szakkiállítás, valamint ehhez kapcsolódik a Klimatherm ’73 című kiállítás. Erről a kiállítást megtekintő Zana Zoltánná számolt be ol- vasóinknak. hlimatherm *73 Környezetvédelmi kiállítás nyílt 1973. szeptember 25-én a BNV Petőfi-csarnokában, ma­gyar és neves külföldi válla­latok részvételével. A most megnyílt kiállítás is bizonyítja, hogy nincs okunk aggodalomra; a lassan szinte tudományággá fejlődő környe­zetvédelem, a természet, az emberiség segítségére siet. A nagyvárosokban egyik legnagyobb ellenségünk a zaj, annál is inkább, mert a zaj okozta halláscsökkenés nem gyógyítható, csak megelőzhető. Ennek я városok építésénél ma már alkalmazott kiküszöbölő módszerei az erdősáv-telepítés, a laza beépítés, vagy az út­kereszteződések kiküszöbölése például felüljárókkal. Láthat­juk tehát, hogy az urbanizáci­ós ártalmaik csökkentése egy­fajta környezetvédelem: a hul­ladékártalmatlanítás, ipari vá­rosnegyedek építése, a zöldte­rület növelése, a közlekedési ártalmak, a zsúfoltság csök­kentése. Megismerhetjük az iparihulladék-kezelésnek a nép­gazdaság szempontjából is fon­tos, úgynevezett nyer&anyag- megmentési módját: az újra­hasznosítást. Világszerte kuta­tások és beruházások folynak a még nem hasznosított hulladék megmentésére. az ember okozza, kell gondoskodnia.” zánk a háztartási és ipari hulladékok megsemmisítésének és hasznosításának problémái­val foglalkozik. A másod- nyersanyagok exportja és im­portja a nemzetközi kereske­delem önálló ága, melyben Magyarország is részt vesz a MÉH révén. A MÉH 1972-ben 3447 millió forint anyagmen­tést végzett. Bár a kiállítás elsősorban a szakemberek érdeklődésére szá­míthat, másoknak is hasznos és érdekes lehet, hiszen végső soron rólunk van szó! Ssartas A mezőgazdasag kemizálása, a dinamikus iparfejlesztés szű- kebb környezetünkben, Békés megyében is — veszélyezteti a víz és a levegő tisztaságát. A Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportja az idén má­sodszor rendezett ankétot a környezetvédelemről. Erről Ary Róza tudósít. Ez alkalommal Szarvason, az Öntözési Kutató Intézet köz­pontjában gyűltek össze víz­ügyi szakemberek, orvosok, párt_ ée tanácsi vezetők. Haza­fias Népfront-aktívák, hogy tárgyaljanak az időszerű prob­léma tennivalóiról. A vendége­ket Takács Lajos, a Körösvidé­Mezőgazdasági A MEZŐGÉP mezőberémyi gyáregysége belföldre a saját tervezésű olajfűtésű MEDOULA elnevezésű kazánt gyártja, amely lakások, közületek, szo­ciális létesítmények stb. köz­ponti fűtésére szolgál. Készít építkezésekhez fémszerkezeteket is. Exportra rendsodrót, ekét, kuitivátort és boronát gyárt, amely értékben a termelés И Vízügyi Igazgatóság igazga­tó-főmérnöke köszöntötte. Mél­tatta a környezetvédelem nagy jelentőségét, s ecsetelte a ránk váró feladatokat. Ezután dr. Vadász Gyula, az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógy­fürdőügyi Igazgatóság igazgató­ja tartott előadást. Dr. Márkt-Zay Lajos, a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság képviselője a szarvasi Holt- Körös idegenforgalmi jelentő­ségérő] és környezetvédelméről beszélt. Az előadásokból és a felszó­lalásokból kiderült: a Körösök völgyének víztisztaisága, levegő- tisztasága egyelőre kedvezőbb az országos, illetve a nemzet­közi átlagnál. Társadalmi ösz- szefogás szükséges ahhoz, hogy megóvjuk környezetünk tisz­taságát. Különösen kiemelt vé­delmet érdemel Gyula fürdő­város, ahol .a Várfürdő gyógyu­lásra, pihenésre, szórakozásra egyaránt kedvező feltételeket biztosít. A szarvasi Holt-Körös vízi sportolásra, a hét végi sza­bad idő kellemes eltöltésére rendkívül alkalmas. De a Kö­rösök völgyében számos más helyen találni meleg vizű gyógyfürdőt, szabadstrandot, vízi sporto’ásra kitűnő lehetősé­get. Éljünk a kedvező adott­sággal. s állítsuk az egészséges életmód szolgálatába az eddi­ginél jobban a vizet a jó leve­gőt. gépek exportra mintegy 70 százalékát képezi és az idén várhatóan eléri a 60 millió forintot. A vállalatnál júniusban újítá­si hónapot tártottak, melynek során a műszakiak és a munká­sok egyaránt több olyan újítást adtak be, amely elősegíti a gazdaságosabb termelést. A gyáreg.vségk közötti versenyben a mezőberényiek a H. helye­zést érték el. Külön csarnokban kaptak he­lyet a magyar és külföldi vál­lalatok műszerei: a vízgépé­szeti vállalat víztisztítói, a Ra- delkis elektrokémiai eszközei, a Chemokompex környezetvédel­mi komplett berendezései, va­lamint a Munkavédelmi Tudo­mányos Kutató Intézet és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. A kiállításon neves angol, svéd, német és francia cégek termékei is be­mutatkoznak. A környezetvédelem termé­szetvédelmet is jelent. Hazánk erdőterülete 1970- ben egymillió 567 ezer hektár volt, ebből mindössze 10,5 szá­zalék szolgálta a környezetvé­delmet, az üdülést; évente pe­dig 13 ezer 500 hektár került betelepítésre. A környezetvédelem sok gondot okoz népgazdaságunk­nak. Az elhárításra becsült be­ruházása igény évente 2,5—3,5 milliárd forintot tesz ki. A leg­több Okot sorrendben a víz, az ipar, a levegő, az urbanizáció, a mezőgazdaság okozza. Mint az eddigiekből is kiderült, a víz tisztán tartása a környezet­védelem egyik legfontosabb feladata. Hazánkban 1970-ben naponta 1,54 millió köbméter szennyvíz keletkezett, ennek 0,4 százaléka tisztitatlan álla­potban került vissza a termé­szetbe; napjainkban tehát ma­gáért a vízért és tisztaságáért is küzdenünk kell. A kiállítás méltán foglalko­zik a KGST-országok összefo­gásával is. 1971-ben született meg az a környezetvédelmi tu­dományos együttműködési egyezmény, melynek célja a kutatások koordinálása. Ha­ÉRTESÍTÉS! A békéscsabai Árpád’fürdő vezetősége látogatói számára tájékoztatásul közli, hogy a fedett rész tatarozás] munkálatai elkészültek. Ezért októ­ber 1-től az Árpád sor felőli bejárad megszűnik és október 2-től a Vilim utca felőli bejáraton keresztül — a tahidon át — látogathatják a fürdőt vendégeink. Nyitvatartási idők: Hétlón szünnap. Nók számára: kedd, csütörtök, péntek 8—18 óráig Férfiak számára: szerda 8—18 óráig szombat 7—18 óráig *■ vasárnap 7-~l2 óráig Masszírozás t—10-ig vasárnap kivételével. Fürdőruha használata kötelező! Október Ib-töl díjtalan gépi masszázs! X

Next

/
Thumbnails
Contents