Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-27 / 226. szám
Nők a pult másik oldalán A belkereskedelemben négyszázötvenezren dolgoznak, ennek hetven százaléka nő! Nap mint nap találkozunk velük. Ott vannak a pult másik oldalán és kiszolgálnak bennünket, akik sokszor türelmetlenek, idegesek vagyunk. Felvilágosítanak, tanácsot adnak, miközben aggódnak beteg gyermekükért és töprengenek, hogy mi lesz vacsorára. Kilométereket gyalogolnak a pult mögött, húszkilós ládákat cipelnek. számolnak, s mi meg- botránkozunk azon, hogy olykor-olykor már fáradtan mosolyognak. Szinte a kirakatban élnek állandó idegfeszültségben. Tevékenységüket, hangulatukat látjuk, helyeseljük vagy bíráljuk. Leginkább bíráljuk. Jogosan? Kérdezzük meg őket. Harmincnégy év hosszú idd BARTYIK ANDRASNÊ, a békéscsabai 30. számú ABC- áruház eladója azonban másképpen fogalmazza meg a rövidke mondatot: — Harmincnégy év szép idő! Igen, ha valaki ennyi időt tölt el a pult mögött egyfolytában, megszakítás nélkül, az szereti я szakmáját és akkor valóban szép idő, hasznos idő. — Hogyan lett kereskedő? — Az eredeti szakmám varrónő. De mivel kereskedőhöz mentem férjhez, én is az lettem. A férjemmel együtt szerettem meg a foglalkozását is. Voltunk önállóak, dolgoztam szövetkezeti boltokban, három éve vagyok itt. ebben a szép, nagy áruházban. Én soha nem ismertem a fáradtságot. Pedig nem volt könnyű. Hat gyereket neveltem fel, és arra büszke vagyok, hogy sikerült belőlük tisztességes embert neveini. Van közöttük esztergályos, osztályvezető, adminisztrátor és természetesen kereskedő is. Most már azért egy kicsit elfáradtam, ötvennégy éves vagyok, jövőre meg vek nyugdíjba. Szeretnék utána is bejárni dolgozni. Hiányozni fognak a vevők. Hogy ők milyenek? Higgye el, nincs rossz vevő. Türelmetlen, igényes és még ki tudja, hányféle van, de rossz, az nincs. Mindig meg kell találni a megfelelő hangot, akkor nem lehet probléma. Egy kicsit pszichológusnak js kell lenni egy kereskedőnek. A fizetése' 1900 forint, any- nyit gyalogolt a pult mögött a több mint három évtized alatt, hogy körbejárhatta volna a földet... BÄNSZKI ANDRÂSNÉ 17 éve kereskedő. Jelenlegi munkahelye Erzsébethelyen, az Univerzél 9. számú vegyesruházati boltjában van, ahol öt éve dolgozik. Egy nyolc- és egy hatéves fiú anyukája. Férje a téglagyárban fizikai munkás. — Milyennek tartja a munkáját? — Most már sokkal könynvebb. Míg benn dolgoztam a városban, nehezebb volt. Az ebédidő is csak arra volt jó, hogy haza menjek meg vissza. Itt jól érzem magam, kulturált körülmények között dolgozom, ami nagyon sokat számít. Nekem még nem volt problémám egyetlen vevővel sem. Igaz, sokszor bennünket szidnak, ha nincs megfelelő minőségű vagy mennyiségű áru. Pedig mi, idejében megrendeljük, csak éppen a nagyker. vagy az ipar közbeszól. Ügy érzem, nagyobb megbecsülést érdemelnénk. SZARVAS JÂNOSNÊ, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 71. számú zöldség— gyümölcs-boltjában boltvezetőhelyettes. Békéscsabán, a Szabadság téren. Gimnáziumban érettségizett. Másfél évig volt tanuló. 1968-ban szabadult fel. Három éve dolgozik jelenlegi munkahelyén. A tolt háromszemélyes, havi forgalma átlagosan eléri a 130 ezer forintot. Egy körülbelül 24 négyzetméter alapterületű raktárban beszélgetünk. ami egyben iroda es étkezőhely is. — Szereti a szakmát? — kérdezem. — Különben nem lennék itt. Nehéz munka ez Naponta úgy átlagban hat mázsa súlyt kell emelni. Jönnek я szállítók, jönnek a vevők, nincs megállás . . . Most például helyettesítek. A boltvezető szabadságon van. Egész nap benn vagyok. Tizenegy óráig, míg a harmadik kartársnöm be nem jött, egyedül voltam. — Sokáig tudna panaszkodni? — Ne higgye! Megszoktam... Ha mondok valamit, azt sem panaszként mondom. Semmi különöset nem kérek, csak egy kis bizalmat, megértést. Mert én is dolgozó nő és családanya vagyok. — És mi lenne akkor, ha mondjuk vasárnap is ki kellene nyitnia я boltot? — Csak ne fesse az ördögöt a falra! Nagyon szeretem a szakmám, de akkor tényleg nem tudom, mi lenne... Hej, az a szabad szombat A dolgozó nőknek nagy segítség a néhány éve bevezetett rövidített munkahét, illetve a kéthetenkénti szabad szombat. A kereskedelemben ilyen nincs. Legalábbis a Pult mögött dolgozók részére. Itt először я feltételeket kell megteremteni. De mik a feltételek? Váltott műszak, szervezettebb áruszállítás, nagyobb létszám, jobb munkaszervezés. Az önkiszolgáló boltokban például a szükségesnél több alkalmazott dolgozik, ilv módon, miközben a szakma munkaerőhiánnyal küzd, pazarlóan bánnak a kevés létszámmal, felvigyázót faragnak я szakképzett kereskedőkből. — MI A VÉLEMÉNYE HEGEDŰS SÂNDORNÉNAK, a békési ÁFÉSZ 22. számú gyermekruházati bolt eladójának? — Hát igen, belátom, hogy paradox a helyzet. Ide, hozzánk például fel kellene venni még egy eladót. Az viszont elvinné a jutalékunkat, sokkal kevesebbet keresnénk. Meg aztán egy szahadkasszás boltban meg kell válogatni я partnereket is. Hej, az a szabad szombat, de jó is lenne... — tárja szét a karját tanácstalanul. Fiatal asszony. A kisfia kétéves. Férje a boltvezető és van egy tanulójuk is. Havi átlagos forgalmuk 260 ezer forint A bolt kicsi és zsúfolt, nincs szociális helyiség. A férje elvégezte a boltvezetői tanfolyamot, ő pedig szakmunkás- vizsgát tett. A fizetésüket nem emelték fél. — Mire gyűjtenek? — Egyelőre lakásra, mert az a legfontosabb. Már épül és nagyon várjuk, hogy beköltözhessünk. — Érte már meglepetés, itt a pult mögött? — Igen. Nemrégiben az egyik vevő fiúnadrágot akart vásárolni. Amikor egy olcsó, de a célnak megfelelő, erős. csinos kis nadrágot ajánlottam neki, felháborodva kérdezte: — Hogyan lehet ilyen vacakot forgalomba hozn;? — Maga mit mondana ilven- kor? — kérdezi tőlem mosolyogva. Mert egy eladónak ilyenkor is illik mosolyogni. Több fiatal kellene Rendkívüli nehézségekbe ütközik a kereskedelem szakemberigényeinek a biztosítása ;s. Dér Máriával, a kereskedelmi tanulóiskola igazgatójával beszélgetek a kereskedelmi tanulók helyzetéről. Az 1973—74- es tanévre 284 tanulót vettek fel. A felvettek 71,1 százaléka lány, tehát a szakma tovább nőiesedik. A vállalatok igénye ötszáz főre tehető. Az isko’a jelenlegi kapacitása azonban nem hír el nagyobb létszámot. Az emelt szintű oktatás bevezetése sem oldható meg éppen ezen okok miatt. És még valamit: a kereskedelmi munka kulturált viselkedésű, bizonyos általános műveltségű, pszichológiai érzékű. jól számolni tudó embereket követe' meg. Nos, a most jelentkezett tanulók 2,8—3_as átlagos eredménnyel végezték az általános iskolát. PAPP ÉVA MÁSODÉVES TANULÓ szintén a 30. sz. ABC- áruházban dolgozik. Sima, szőke frizurája van. Elegáns, csinos, modern fiatal lány. Amikor megkérdezem, hogy miért akar kereskedő lenni, ezeket mondja: — Az igazság az, hogy 3,5- tel végeztem a nyolcadikat. Nem nagyon szerettem tanulni. Valami olyan szakmát akartam, ami kapcso’atban van az emberekkel. — Mik a további tervei? — Szeretnék leérettségizni. Ha végzek, beiratkozom a közgazdasági szaikközépiskolába. — Nem lesz nehéz? — Tudom mire gondol. Most már én is rájöttem, hogy komolyabban kell venni a dolgokat: a tanulást és az életet egyaránt. — És ha elvégzi a középiskolát, itt marad a szakmában? — Az még nagyon messze van. Azt hiszem igen ... nem tudom... A KPVDSZ megyei bizottságának 1973. április 16-án kelt tájékoztató jelentésében olvasható: „ . . iskolai végzettség vonatkozásában a megyei statisztika szerint 1 580 fő nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel, ebből 881 fő nő, 21 fő harminc éven aluli fiatal, továbbá a szakképzettség aránya sem éri el a hetven százalékot.” Tehát nagy szükség van művelt, szakképzett, szakmájukat szerető kereskedődre. Tenni kell valamit, nem szabad, hogy elkallódjanak! Kereskedők és nők. Néhá- nyukat szólaltattam meg. tudom, csepp a tengerben. És azt vallom, hogy lényegesen többet kell törődni az üzletekben, áruházakban dolgozó nőkkel és intézkedéseket, kell tenni védelmükben. Elsősorba azért, mert ezt megérdemlik. erre szükségük van, de azért is, mert az ő véde’mük egyben a vásárlóknak is az érdeke. RÁKÓCZI FERENC, A KPVDSZ MEGYEI TITKÁRA MONDJA: — Megvizsgáltuk a megye kereskedelmi hálózatában dolgozók — ezek túlnyomó része asszony és lány — szociális ellátottságát. A következő ered. ményre jutottunk: a kereskedelmi dolgozók 43,6 százaléka olyan egységben dolgozik, ahol a szociális e’látottság színvonala megfelel a normálnak, 32,1 százaléka középszintű ellátottsága üzletben. 24,3 százaléka pedig minimális ellátottságú egységben vagy üzletben tevékenykedik. Ezekben az üzletekben a tisztálkodási lehetőséget egy lavór jelenti, az öltözőt pedig a raktárnak egy része. Ezeket a nehézségeket nem tud. juk egyszerre és hamarosan megoldani. De napirenden kell tartanunk és erőnkhöz képest segítenünk kell, az bizonyos. Hogy miben segítenek. arról vajmi keveset mondott, pedig, ha figyelembe vesszük. hogy a hazai kereskedelmi forgalom a legutóbbi években örvendetesen megnövekedett, elkelne egv kis segítés. Békés megyében például a kiskereskedelmi forgatóm 1970. ben 16 százalékkal, 1971-ben 13 százalékkal, 1972-ben öt százatokkal volt nagyobb az előző évinél így az összes eladási forgalom tavaly elérte a 6,2 milliárd forintot. A megnövekedett feladatokat azonos, vagy kevesebb létszámmal kénytelenek ellátni. Már évek óta munkaerőhiánnyal küzd a kereskedelem, miközben a vásárlás ezvre inkább bizalmi kérdéssé V"'’ к — owes — író-olvasó találkozók, kőnyvbélak, vetélkedők az őszi megye i könyvheteken Az elmúlt heti előkészítő tanácskozás után szerdán délelőtt a Megyei Könyvtárban találkoztak az október 11-től november végéig tartó őszi megyei könyvheteket szervező könyvbarát bizottságok vezetői s a szövetkezeti könyvterjesztő hálózat munkatársai. A megbeszélés végeredménye: az író-olvasó találkozók mellett — melyekre mintegy húsz írót. költőt hívnak a megye városaiba, községeibe — könyvbe lak, szellemi vetélkedők. könyvsorsolás gazdagítja a rendezvénysorozatot s ebben az időszakban adják át a megyei olvasómozgalom díjait. Mindezeken kívül célja a könyvheteknek, hogy az átlagosnál több értékes mű jusson az olvasók kezébe, elsősorban a falvakban tanyákon éíő olvasók kezébe. Közép- és felsőfokú gáztanfolyamot szerveznek Békéscsabán Megyénk földgázellátásának hasznosítása szükségessé teszi a szakemberek képzését, illetve továbbképzést. Ennek előmozdítására a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete önköltséges közép, és felsőfokú gáztanfolyamot i-endey Békéscsabán. A középfokú tanfolyamon elsősorban a kivitelezői, üzemeltetői. beruházási és műszaki ellenőrt igényeknek megfelelő lesz az oktatás. A felsőfokú tanfolyamon magasabb színvonalon folyik maid az oktatás. Itt főleg a tervezési, beruházási és műszaki ellenőri szempontokat veszik figyelembe. Mindkét tanfolyamon ezenkívül a szükséges biztonságtechnikai é<j engedélyeztetési ismereteket is elsajátítják a hallgatók. Az oktatást a MTESZ megyei szervezete az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület gázszakosztálya, valamint a Fővárosi Gázművek bonyolítja le. Az oktatáshoz nagy felkészültségű előadókat kémek fel. A tanfolyamok heti egy alkalommal egé«z napos előadásokból állnak. A felsőfokún hatvan órát, a középfokún negyven órát tesz ki az oktatás Az előadások után konzultációs lehető, séget is teremtenek a résztvevőknek. A tanfolyamokat előre, láthatóan 1973 októbere és 1974 februárja között rendezik meg Kétssás kilométeres sebességgel A vasúti személyszállítás csak akkor állhatja a versenyt a közúti és légi közlekedéssel, ha jelentősen fokozza a menetsebességet. Kélt-három évtizeddel ezelőtt még az óránkénti 190 kilométeres sebesség elérése volt a cél, ma viszont a 200 km/ óra vagy azt meghaladó sebesség a korszerű szerelvényekkel szemben támasztott követelmény. Rigai mérnökök tervei alapján elkészült a képen látható villamos motorkocsi amely 14 vagont vontatva, körülbelül ezer utast juttathat céljához 200 km/ óra sebességgel A szerelvény irányítása a lehető legnagyobb mértékben automatizált. A vonatvezető állandó tájékoztatást mindenkori sebességéről és hollétéről, s a vezérlőpulton kigyulladó számok jelzik 3 számára megengedett sebességet a pálya adott szakaszain. A kocsik ülései kényelmes karos- székek, az utastér pedig légkondicionált. Különös gonddal oldották meg a vagonok hang- szigetelését és rugózását is. A sebesség fokozásához azonban nem elegendő csupán egyre nagyobb teljesítményű mozdonyokat építeni, a vasúti pálya állapota, minősége is döntő fontosságú. Az óránkénti 400 —500 kilométeres sebességet már nem is lehet sínen gördülő hagyományos konstrukciókkal elérni hanem csak a lebegtetett, lineáris motorokkal mozkap az előtte haladó vonat gatott megoldásokkal. A Kner Nyomda megvételre felajánl : 1 tűt hidraulikus 1 Ull lemezollót A Körösi Állami Gazdaság, Gyoma, Pf. 19. tehenészeti telepre állást hirdet ÉJJELI VÁLTÓSNAK. Típus: OLH—3/2050 Munkásszállást biztosítunk. Gyártási év: 1970. Bér megegyezés szerint. Érdeklődni: 12—105 telefonon, Gárdosi- náL Jelentkezés a gazdaság központjában Puskás telep201390 vezetőnél.
