Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-26 / 225. szám

В szakszervezetben végzett pártmunkárói adtak számot a kötöttárugyár kommunistái A napokban a Békéscsabai Kötöttárugyár szakszervezeté­ben dolgozó kommunisták szá­moltak be az üzemi pártbi­zottságnak és a szakszervezeti bizottságnak az elmúlt évben végzett munkájukról. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1966. május 10—i ; a szakszer­vezetek szerepéről, gyakorlati tevékenységükről és a párti rá- nyitásuk továbbfejlesztéséről szóló határozat végrehajtásá­nak vállalati tapasztalatait összegezték, illetve vitatták meg. Dr. Aradszky Andrásné szb- titkár megállapította, hogy a kötöttárugyárban az eredmé­nyek a párt határozatainak he­lyes és következetes végrehaj­tásaként születtek. Ez a tény egyben forrása annak, hogy az elmúlt években a szakszer­vezet társadalmi súlya, rangja megnőtt. Kellő tekintéllyel rendelkeznek. A gyakorlatban érzékelhető, hogy a szakszerve­zetben végzett pártmunka na­gyon fontos kommunista tevé­kenység. A szakszervezeti munka alapja, hogy szeressék és neveljék a dolgozókat tár­sadalmunk politikai, gazdasági erejének növelésére. Ugyanak­kor biztosítsák a munkásság, jogait, valamint anyagi, szociá­lis és kulturális igényeinek kielégítését. E törekvés segítője, hogy a vállalati szakszervezeti és gaz­dasági vezetés — az utóbbi egy-tkét évben — együttműkö­dése a tapasztalatok alapján jónak mondható. A gazdasági vezetők a dolgozókat érintő döntésük előtt kérik a szak- szervezet és я párt vezetőinek és ha szükséges, az egész tag­ság véleményét. A szakszervezetben dolgozó kommunisták a novemberi párthatározat meggyőző erejé­vel tisztázták, hogy a munkás politikai érdeke, célja, hogy mind többet foglalkozzanak a termelékenység növekedésével. Ennek mintegy következménye az elmúlt évi újítások haszno­sításának eredménye is a csak­nem 1,1 millió forintos jöve­delmezőség. A kifizetett újítási díjak összege meghaladja a 63 ezer forintot. A közös tanácskozás a to­vábbiakban vizsgálta a dolgo­zók munkaidőn túli igénybe­vételét, a munkaerőhelyzetet és a munkaerőmozgást az üze­men belül. Arra törekszenek, hogy a túlórafelhasználást 14 ezerről 3—4 ezerre csökkent­sék negyedévenként. A szakszervezeti munka egyik jelentős része a segélye­zés. Az elmúlt évben n jóléti keret segélyezési alapból 115 ezer forintot fizettek ki 273 vállalati dolgozó részére. Je­lentős mértékben javult az el­múlt időszakban az üzemi ét­keztetés és az üdültetés lehe­tősége. Már készül a jövő évi terv a szociálpolitikai, a mun­kakörülményeket és a munka- védelmet javító intézkedések­ről. Külön említést érdemel a nő- és ifjúságpolitikai munka. A kötöttárugyári tapasztalatok azt igazolják, hogy a nőpolitikái határozat végrehajtása mind jobban a szakszervezeti munka fontos részévé vált. A tanácskozás jónak ítélte meg az eltelt időszakot és ki­mondta: a szakszervezeti mun­kában a megkezdett úton to­vább kell haladniuk. Bíró Béla üzemi párttitkár összefoglaló szavaival élve : — A szakszervezet az eszmei és cselekvési egység erősítése érdekében szorgalmazza a tag­gyűlések színvonalának emelé­sét. Ugyanakkor a szakszerve­zetben tevékenykedő párt­munkások legyenek kezdemé­nyezői a termelési tanácskozá­sok és más fórumOK tartalmi munka javításának. Így я X. pártkongresszus határozatának megfelelően végre tudjuk haj­tani а IV. ötéves terv ránk háruló feladatait. — Szekeres — Túl a kétezerötszázadikon Ahol csak formális a műn ka v e r sen у Az ЕМ. Építőipari Szállítási Vállalat (ÉPFU) Budapesti 1. számú Üzemegységének békés­csabai kirendeltsége az építő­ipart szolgálja ki. Megrendelésre különböző anyagokat szállít az építkezésekhez. Békéscsabán íogatos és gépjár­mű-részlege van. Az utóbbi spe­ciális gépkocsikkal is rendelke­zik, melyek alkalmasak a ce­ment, valamint a nagypanelek szállítására. A gépjármű-részleg vezetője Fülöv László, aki a dolgozók­ról igen elismerően nyilatkozik. Kemény, edzett embereknek tartja őket, akik „mennek” me­legben, hidegben. Amit elvál­lalnak, végrehajtják. A legnehe­zebb feladatoktól sem riadnak vissza, csak pénz legyen Egészen természetes, hogy a pénz hajtóerő. S aki a többet becsületes munkával érdemli ki az a társadalom javát is szol­gálja. Az ilyen szemlélet kiala­kításában fontos szarepe van a szocialista brigádmozgalom­nak. Ám a hírét szerint itt a mozgalom megszűnőiéiben van. Ezért a részlegvezetőtöü mind­járt meg k- kérdezem: — Hány szocialista brigád van? — Kettő. Az egyik a szerelők, a másik a cementszállítók bri­gádja. A gépkocsivezetők az idén kimaradtak — válaszol. Azt nem tudja megmondani, hogy a brigádok egyszer vagy többször nyerték-e el a szocia­lista címet. Tesz azonban egy megjegy­zést: „Ezek kirakat-brigádok”. S úgy mondja, mintha 6 egyál­talában nem lenne felelős érte. Mindenki belenyugodott A folyósón találkoztam négy szerelővel: Suszter Imrével, Sze­keres Sándorral, Irházi Miklós­AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR szerszámkészítő lakatosokat és vésnök szakmunkásokat keres felvételre. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a gyár forgácsolóüzemében. 165702 sál és Andó Mihállyal. Beszél-, getésbe elegyedünk. Hamarosan kiderül, hogy az idén tavasz- szal — a tavalyi eredménye alapján — a szerelőbrigád va­lóban elnyerte a szocialista cí­met. Aztán már nem kapcsoló­dott a munkaversenybe Suszter Imre volt a brigádve­zető. 0 ugyan társai nevében szeretett volna újabb vállalást tènni, de a szakszervezeti bizal­mi, Raffai Mihályné azt mondta neki, hogy elkésett. A szerződés­kötés ideje lejárt. Raffai Mihályné kiigazítja azt, amit Suszter Imre állít: — Én többször is figyelmez­tettem, de mindig azt mondta: majd holnap, majd holnap... És ez lett a vége Mindenki belenyugodott. Ta­lán csak a brigádtagoknak jut az eszébe néha, hogy kár volt abbahagyni. Főként olyankor, amikor más vállalatnál egy-egy szocialista brigád sikeres szerep­léséről hallanak. Mert az TÏPFU- nál — Raffai Mihályné szavai szerint — nemigen foglalkoznak a szocialista brigádmozgalom­mal. Bár ez enélkül is megálla­pítható. Nyomát sem lehet lát­ni olyasminek, ami a munkaver­senyre utalna Még az egyetlen működő, a cementszállító bri­gád naplójában is csak két be­jegyzés van. Az egyik május 16-i keltezéssel az újabb versenyre való benevezést rögzíti. A kö­vetkező oldalon egy fénykép ta­lálható: Nászút a Balatonon fel­írással. A brigád vállalását kü­lön papírra gépelték amit azon­ban elfelejtettek beragasztani a naplóba. Most már szeptember vége van. Hol vannak feljegyezve négy hó­nap eseményei? Itt nem bírálták el És egyáltalán hogy lett a ta­valyi eredmény alapján az idén tavasszal a szerelők és a ce­mentszállítók brigádja szocia­lista? — A naplót elküldtük a válla­lat központjába. Onnan vissza­kaptuk azzal, hogy a termelési tanácskozás elbírálás® alapján a két brigádnak a szocialista cím kitüntetés viselését engedé­lyezik — mondja Raffai Mihály­né. — Az ottani termelési tanács­kozás mit vett alapul? — A brigádnaplót. — Mást nem? . Fülöp László, aki tavaly és az idén huzamosabb ideig beteg volt, közbeszól: — Bizonyára a helyettesem javasolta. — Itt nem bírálták el terme­lési tanácskozáson, hogy melyik brigád érdemes a cím odaítélé­sére? Raffai Mihályné határozottan állítja, hogy vele sem beszélt л részlegvezető-helyettes, pedig az köztudott, hogy ilyen kérdés­ben a párt- és a szakszervezeti bizalmi véleménye is mérvadó. Sajnos Kovács Józseffel, a gépkocsivezetők brigádvezetőjé­vel nem találkozom. Az 6 bri­gádja is elnyerte az idén a szo­cialista címet, aztán „kilépett” a mozgalomból. Hogy miért, azt Bécsi Imre, a volt brigád tagja nem tudja megmondani. De megjegyzi : — Pedig igyekszünk jól dol­gozni. Igazán folytathatnánk a versenyt. Nem lehet elhanyagolni Az előzők alapján azonban nem is igen lehet csodálkozni azon, hogy a gépkocsivezetők „kiléptek” a versenyből, amely itt egészen formális. Sem a rész­legvezető, sem a szakszervezeti bizalmi nincs tisztában azzal, hogy mii a tennivalója. A bri­gádvezetők és a dolgozók is tá­jékozatlanok. Az eddigi módszer csak lejáratása a szocialista munkaversenynek. Az ÉPFU tevékenysége az egész építőipar termelési folya­matának szerves részéit képezi. Az építőipari vállalatok dolgo­zói példát mutatnak a munka- versenyben. Kár lenne, ha en­nek a részlegnek nem tellene többre az erejéből, csak egyet­len „kirakatbrigádra”. Pásztor Béla A Békéscsabai Konzervgyár anyagmozgató targoncáinak harci rendje az augusztus 15- től szeptember 5-ig tartó há­romhetes paradicsomfelvá­sárlási csúcsidőszak elmúltá­val sem veszített mozgékony­ságából. Számít is erre a gyár vezetősége, hiszen az átven­ni tervezett 2170 vagon pa­radicsom helyett ma már a 2550-ik felvásárlásánál tarta­nak. Zöldpaprikából eddig 290 va­gon a beérkezett mennyiség. A gyenge termés miatt a ter­vezettnél kevesebbre lehet számítani. Másodvetésű zöld­babból több mint 100 vagont szállítottak be és még néhány vagon érkezését várják. A konzerv kiszállítása több mint egy hete kezdődött meg. Jelenleg naponta 15—20 va­gon áru kerül belföldre és exportra. (Fotó: Demény) Szüreteiül a „csodabogyót" Szedik a Mecsek hűvös erde­iben az örökzöld ruscus-t, a szú­rós csodabogyót. Az Erdei Ter­mék Vállalat az ősz folyamán 250—300 mázsányit gyűjtet be ebből a mediterrán eredetű cser­jéből. A sötétzöld színű, fényes levelű növényt teljes egészében az Alföldre szállítják — a teme­tők díszéül. - Hagyományos mó­don ugyanis mindig mecseki rus- cusból készítik a halottak-napi koszorúkat az alföldi falvakban, városokban. Az első szállítmá­nyokat már útnak is indították Hajdúba és Szabolcsba. Érdekes, hogy a Dunántúlon egyáltalán nem „divat” ez a szép növény, sem koszorúnak, sem csokornak, annak ellenére, hogy ez a hazája. Az alföldiek érdeklődése viszont éppen az­zal magyarázható, hogy szá­mukra idegen — „egzotikus” — a mediterrán cserje. A GYULAI KERTÉSZETI ÉS VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT dinnyetermesztéshez feles termelőket keres 10 kát. hold dinnye földre. Jelentkezni: Gyűld, Sándorhegy 2. Gerebenics Antal ügyintézőnél. 134135

Next

/
Thumbnails
Contents