Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-25 / 224. szám
A seregély haszna és kára Szak-diplomáciánk Hamburgban Napjainkban egyre gyakrabban hangzik el a figyeimezte- tés, hogy az ember tevékenysége súlyosan károsítja a természetet. Ha a társadalom nem lesz körültekintőbb, nemsokára az ember is érezni fogja saját felelőtlenségének következményeit Az állatok közül azok. amelyeknek a kul- túrtáj kedvez» feltételeket teremtett, nagyon elszaporodtak, s az ellenük folytatott küzdelem a modern vegyszerek és technika ellenére is egyre nagyobb gondot jelent Ilyenek elsősorban a rovarok és' a rágcsálóik. A legtöbb faj sorsa azonban a gyorsabb vagy lassúbb kipusztulás, s ez főleg a lassabban szaporodó gerinceseket fenyegeti. Kivétel ezek közül néhány olyan faj, amelyek az átlagosnál jobban tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A madarak közül ilyenek a veréb, a feketerigó, a balkáni gerle, a vetési varjú és a seregély. Ezek a madarak napjainkban is tömegesen fordulnak elő, számuk néhol még növekszik is. Az általuk Okozott időszakos károk miatt gyakran az irtásukat követelik, elféledve ilyenkor, hogy sok esetben ez a kártétel elenyészően kicsi az egész évi hasznos tevékenység mellett. A seregély esetében is sokkal többször emlegetik időszakos kártevését, mint egész évi rovarpusztító munkáját. » Á seregély természetrajza A seregély egész Európában megtalálható. A hideg iránt nem túlságosany érzékeny, enyhe teleken kisebb csapatai'1 itthon is maradnak. Zömük októberben Dél-Európába és Észak-Afrikába vonul, de tavasszal korán, február végén, márciusban visszatér. Az egész országban elterjedt, de a költési időszakban csak a fészkelőhelyek környékén található, Régebben az embertől távol, erdószélek, ligetek odvas fáiban, sziklafalak üregeiben csoportosan fészkelt. Ma a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva. minden alkalmas helyen költ, még az ember közvetlen közelében is. Az újabb adatok szerint már Budapest minden kerületében is megtelepedett. A tavasszal visszatérő seregélyek először csapatosan járják a mezőt és csak áprilisban kezdenek fészekrakáshoz. Az alkalmas odúkért gyakran heves harcot vívnak más madarakkal, elsősorban a verebekkel. Általában párban élnek, de előfordul, hogy egy hím két tojóval is társul. Felváltva kotlának az 5—7 kékeszöld tojáson, amelyekből két hét múlva kelnek ki a fiókák. A szülők szorgalmasan etetik az utódokat. A kikelés után három héttel, május végén repülnek ki. A fiatal seregélyek nyár elején csapatokba verődnek és nagy zajjal kóborolnak az erdőn, mezőn. Társas repülésükre a gyors Irányváltozások, kavargás a jellemző, leszálláskor hirtelen kanyarodva érnek a földre. A seregély mindenevő madár, táplálékának zömét az év legnagyobb részében rovarok és lárváik, csigák, férgek teszik ki, kisebb mennyiségben gyümölcsöt, bogyót és magvakat is fogyaszt. Egy pár naponta 1000—2000 rovart is feletet fiókáival. Szívesen tartózkodik a legelésző állatok közelében, részben felszedegeti a rovarokat, részben az állatok élősdi- jedt pusztítja: kicsipkedi még| a bőrükben levő nyüveket is. Káros. vagy hasznos? Károkat elsősorban ősszel okozhat, amikor a rovarok mellett gyümölcsöt — elsősorban szőlőt — is fogyaszt. A nyár folyamán az első költésből származó fiókák néha megdézsmálhat jáik a cseresznyét, de ezt a kártételt jelentéktelennek mondhatjuk. A szelőkben, ahol nagyobb tömegben jelentkezik, komoly gondot okoz. Ebben az időszakban, augusztus 15. és október 15. köOj házfkertjeink egy része neon a legjobb talajokon létesül, sőt a tereprendezés és az építkezés során a felső talajréteg szennyeződik is az építkezési törmelékkel. Nem sokkal jobb azonban a régebben kialakított kertek talajának minősége sem. Szervesanyag-készletiik több. nyíre nem optimális, szerkezetük az állandó taposás következtében rossz. Ha ezen nem változtatunk, csak apró. értéktelen gyümölcs és konyhai felhasználásra alkalmatlan zöldség lesz munkánk „eredménye”. Talajunk megfelelő termőképességét. jó szerkezetét szerves- trágyázással alakítjuk ki. Erre legalkalmasabb az istállótrágya lenne ez azonban nem áll mindig rendelkezésre, s ha vásároljuk, jelentős költségei indokolatlanul drágítják a háztáji kertészkedést. Nincs is rá feltétlenül szükség, mert mi magunk is készíthetünk jó minőségű szerves trágyát a kertben és a háztartásban bőségesen rendelkezésre álló anyagokból — a lehullott lombból, a zöldségágyá- sok nővén y marad vány ai bői, a konyhai hulladékból, ha azokat összegyűjtve komposztálással trágyává érleljük. A komposzttelepet úgy helyezzük el a kertben, hogy lehetőleg „ne szúrjon szemet”, s nagyobb fák és bokrok árnyékolják be. E* utóbbival óvhatjuk a gyors kiszáradástól, és nem kell gyakori öntözéssel pótolni a szerves anyagok lebomlásához szükséges vízmennyiséget. A kertben és a háztartásban összegyűlt szerves hulladékot itt gyűjtsük össze. A folyamatosan felhalmozódó anyagot 1,5—2 mélg ШУШШ *W 1973, SZEPTEMBER 25. i zött a természetvédelmi, törvény engedélyezi lőfegyverrel történő irtásukat, azonban más módon is távol lehet őket tartani a szőlőtől, például különböző fényes, zörgő tárgyak kifüggesztésével, magnetofonon a vészjelző hang lejátszásával, kerepelőkkel. Ha az éjszakázó helyük közelében bogyós gyümölcsű fákat ültetnek, ezek is elvonják a madarak egy részét. . Szőlőpusztításukkal kapcsolatban még egy tényt érdemes tudnunk: a szőlőt károsító seregélyek nem a nálunk fészkelők csapatai, mert ősszel azok már délebbre húzódnak, hanem az északról érkező vándorok! A szőlőket tehát nem védjük azzal, ha az itt költő madarakat és fészkeiket pusztítjuk, ezért a természetvédelmi törvény ezt szigorúan tiltja. A seregély tehát egész évi rovarpusztításával egyik leghasznosabb madarunk, emellett időszakos kártétele — amelynek egy részét nem is a hazánkban élők követik el — elenyésző. H. J. I ter széles és mintegy égy méter magas prizmába rakjuk I össze úgy. hogy minden 20 centiméteres réteg fölé 10 cm vastag kertiföldet rétegezzünk. Aj. istállótrágyával csaknem azonos értékű komposztföldet készíthetünk, ha a szerves hulladékhoz folyamatosam műtrágyakeveréket adagolunk. Az egy mázsa komposztálandó anyaghoz f# kilogramm pétisót, 1 kilogramm szuperfoszfátot és 1 kilogramm kálisót keverjünk. Még ennél is jobb hatást érhetünk el a Plantosam 4—D elnevezésű műtrágyákeverékkel, amely a három legfontosabb tápelemen kívül a növények számára fontos nyomelemeket is tartalmazza. Ebből 1,5 kilogrammot adjunk köbméterenként. A nitrogén műtrágya elősegíti a hasznos mikroszervezetek elszaporodását is. amelyek meggyorsítják a szerves anyagok lebontását a növények számára könnyen felvehető egyszerűbb vegyületekké. A rétegezés során a komposztálandó anyagot öntözzük hogy a bomlási folyamat hamarabb meginduljon. A befejezett prizma tetejét földdel zárjuk le, a közepén * sekély árkot húzva, amely a csapadék vagy az öntözővíz beszivárgását segíti elő. Ha a komposzttelepet nem tudtuk teljesein árnyékban elhelyezni, akkor a tetejére nagy lombozató, rövid tenyészidejű zöldségféléket ültessünk, például tököt vagy uborkát. Ezzel egyúttal már a komposzt hasznosítását is megkezdjük. A szerves anyag lebomlása egy, másfél év folyamán megtörténik, ez idő alatt a prizmát alapos forgatással és à hiányzó nedvesség pótlásával kétszer- háromszor rakjuk át. Ha a prizma anyaga földdé érett, akkor a talaimunkával egri dóbein keverjük be a trágyázandó talajba. négyzetméterenként 1— 1,5 kilogrammot adagolva Az idei legnagyobb és legjelentősebb nemzetközi kertészeti kiállításon, Hamburgban hat bemutatót iktattak a programba. A megnyitó, illetve a záróbemutatón kívül az augusztus 16. és 19. között lezajlott „valamennyi kertészeti termék főbemutatója” számított a legfontosabb eseménynek a rendezvényen. Szerencsés volt tehát az a választás, hogy a magyar napot augusztus 17-én tartsuk meg. A főbemutató alkalmával soron következő negyedik bírálat jelentős magyar sikereket hozott: 20 arany-, 15 ezüst-, 11 bronzérmet, egy tiszteletdíjat és egy elismerést nyertek el termékeink. A bíráló bizottságok által megítélt díjak figyelemre méltó hányadát (mintegy harmadát arattuk le, holott legnagyobb konkurrenseink — elsősorban Olaszország és Spanyolország — is ott voltak a mezőnyben. A számszerűen is megmutatkozó sikereken túl, a pavilonban rendelkezésünkre bocsátott helyen a tavaszi bemutatónknál mutatósabb és a látogatók körében is nagy elismerést kiváltott elrendezésben tártuk anyagainkat a „világ szeme” elé. • • » A magyar nap eseménye a kiállítás területén levő impozáns kongresszusi épület egyik reprezentatív termében • adott fogadás volt, ahol Hamburger László, a kiállítás magyar kormánybiztosa — kereskedelmi képviselőnk — előadást tartott kertgazdaságunk eredményeiről, és egv színes kisfilmet mutattunk be hazánk gyümölcstermesztéséről. Az előző napi díjkiosztás és a sikeres bemutató felkeltette az érdeklődést, így a fogadáson mintegy száz meghívott vendég vett részt. Megjelent W. Eckström, Hamburg Szabad és Hanza város mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó — miniszteri rangú — szenátora és K. Ley, a német kertészek szövetségének elnöke is, magyar részről pedig dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint Pe- kó József MÉM kertészeti osztályvezető. A kialakult baráti hangú beszélgetések, a vendégek rendelkezésére bocsátott kiadványok, ismertetők — s ezek közül különösen az igén jól sikerült, színes képekkel illusztrált A kertészet Magyarországon című, 36 oldalas tájékoztató — erősítették kertgazdaságunk jó hírét fontos kereskedelmi part. nereink körében. A helyi sajtó anyagai — színes tv-riport, dr. Lénárt Lajos rádióinterjúja és a napilapok beszámolói — fokozták a kedvező visszhangot. • • • A vásár látogatói között ige* sok szakember is megtekintette bemutatónkat a magyar napon. Körükben is általános volt az elismerés, s a kiállítás vezető rendezői — természetesen nem hivatalosan — úgy nyilatkozták, hogy amennyiben az október 4-i záróbemutatón hasonlóan vagy esetleg még sikeresebben szerepelünk, reményünk van a kiállításon részt vevő nemzetek versenyének összesítésébe» az első helyre. Ehhez azonban javítanunk ke1 lene megjelenésünkön! Elsősorban az tűnt' fel, hogy a hazánkat képviselő kiállítók egy része nem érzi át a feladat felelősségét. Kevés, nem eléggé gondosan válogatott, „kikészített” anyagokat küldtek — enyhéd szólva — gyenge csomagolásban. (Volt olyan gyümölcs té- telünk, amelyet azért nem bou csáthattonk a bíráló bizottság elé, mert piszkos volt a rekesz!) Ez alól talán csak a Szentesről érkezett termékek kivételek. Véleményünk szerint feltétlenül fokozható kertészetünk bemutatásának szívonala. Talán га érdekeltség hiányzik; egy európai világkiállítás feltétlenül megérne némi anyagi ösztönzést — persze szigorúan az elért eredmények alapján4. A- Htmgexpo kitett magáért. A tavaszi bemutatóhoz képest lényegesen jobb munkát végzett, s ha a záróbemutatóra hasonló lendülettel, és egy kicsivel л mostaninál jobb körülmények, lehetőségek között készül fel, rajta nem múlhat a siker. Javítható lenne még propagandánk is. Dr. Möcsényi Mihály, a kertészeti egyetem professzora igen hasznos ilyen jellegű munkát végez. Nemcsak a kertművészettel, a sok elismerést kiváltó magyar kerttel kapcsolatosan, hanem kertészetünk más ágazatainak vonatkozásában is, de jóval erédményesebb lehetne még egy vagy két hasonló kvalitású szakember tájékoztató .szak-diplomáciai” tevékenysége. Géotttf Jánoe Modern lakásba modern tapétát! Import tapétákból nagy választékot és soron kívüli kivitelezést kínál a „Fészek” lakáskarbantartó részleg Békéscsaba, ti., Csaba u. 2, Tel.: 12—297 Munkavállalás kizárólag Békéscsabán A komposzt
