Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-25 / 224. szám

/ / Végső búcsú Vályi Pétertől (Folytatás az 1. oldalról.) Az állandó kapcsolat és érint- kevés keresése az emberekkel példaadó, nemes tulajdonsága volt. — Halála súlyos vesztesé­günk. Gazdag tapasztalatokkal rendelkező államférfi, kima­gasló gazdaságpolitikus, _ pár­tunk kiváló harcosa távozott el közülünk. A valóság iránti ér­zékkel rendelkező marxista— leninista gazdaságpolitikus volt. Felismerte, hogy gazdasági ha­tékonyság nélkül nincs megala­pozott szocialista» társadalmi fejlődés. Amit tett, azért tette, hogy jobb legyen a sorsa ma és a jövőben a munkásságnak, a parasztságnak, az értelmiség­nek, minden dolgozó embernek. — Vályi Péter pályája, é’ete, munkássága egybeforrott szo­cialista társadalmunk fejlődésé, vei. Az elmúlt több mint ne­gyedszázad alatt a szocialista gazdaság kialakításának, fej­lesztésének minden lényeges mozzanatábaan cselekvőén és alkotóan vett részt. — Az értelmiségnek ahhoz a rétegéhez tartozott, amely a leghamarabb talált rá a tár­sadalmi cselekvés forradalmi erejére — a kommunista párt­ra —, amelyhez egész életében hű maradt. Mélységesen inter­nacionalista. a proletár nemzet­köziség gondolatának őszinte híve és harcosa volt, a felsza­badulás utáni közgazdász­nemzedék egyik sokoldalúan képzett tanítója. — Vályi elvtárs már gz első hároméves terv készítésekor részt vett a szocialista tervgaz­dálkodás kimunkálásában. Ti­zenöt éves tervhivatali munkája során, csaknem ötéves pénzügy, miniszteri, majd miniszterel­nök-helyettesi tisztségében szün­telenül azon fáradozott, hogy az állandóan megújuló követel­ményeknek megfejelő, korszerű tervezési és irányítási rendszert alakítsunk ki. Minden erejét lat. ba vetette, hogy olyan népgaz­dasági tervünk legyen, amely az ő szavaival élve „valóban optimálisan felhasználja adott­ságainkat, fejleszti az ország termelőerőit és alapja lesz az életszínvonal gyors emelésé­nek”. — Vályi elvtárs egyik vezető egyénisége, jól felkészült harco­sa volt a gazdaságirányítási re­form előkészítésének és megva­lósításának. Meggyőződéssel val­lotta: folyamatosan javítanunk, finomítanunk kell tervezési és szabályozási rendszerünket. Az a jótanács is fülünkben cseng, hogy ehhez a vezetés színvona­lát állandóan magasabbra kell emelnünk.­— Elévülhetetlen érdemeit a magyar külgazdasági kapcsola­tok bővítésében sokan csak az­óta ismerik, amióta miniszter- e'nök-helyettes lett. Pedig a nagv horderejű feladat megol­dásáért több mint húsz évig do1, gozott keményen. gvaV'-m az éj­szakai pihenést is feláldozva. — Fáradhatatlanul munkál­kodott azon, hogy a magyar népgazdaság fokozza részvételét a nemzetközi munkamegosztás­ban. Sokat tett azért, hogy to­vább erősödjék a szocialista or­szágok gazdasági együttműködé­se, a KGST-országok a gazda­sági integráció útjára lépjenek, s mindez szilárd elvi alapon, helyes módszerekkel történjék. Széles látóköre és sokoldalú te­vékenysége kiterjedt arra is, hogy a fejlődő világgal, a nyu­gat-európai országokkal és más kontinensekkel szintén fejleszt­hessük gazdasági kapcsolatain­2 ШЛШШ 13%a, SZEPTEMBER 25. Hétfőn Üzbegisztán fővárosá­ban, Taskentben ünnepi ülést tartották abból az alkalomból, hogy a köztársaságot a „Népek Barátsága” Érdemrenddel tün­tették ki. Az ülést Nazar Mat- csanov, az üzbegisztáni Legfel­sőbb Tanács elnökségének elnö­ke nyitotta meg. A Szovjetunió i és az Üzbegisztán! Köztársaság 1 himnuszának elhangzása után Leonyid Brezsnyev, az SZKP ; KB főtitkára átnyújtotta Üzbe- j gisztán képviselőinek a „Népek 1 Barátsága” Érdemrendet. Az ünnepi ülésen Leonyid Brezsnyev mondott beszédet. kát. Kezdeményezője volt szá­mos gazdaságpolitikai terv ki­dolgozásának, amelyek a fejlő­dő országokhoz fűződő kapcso­lataink kiterjesztését szolgálták — Vályi elvtárs a magyar— szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bi­zottság elnökeként személyesen figyelemmel kísérte, kezdemé­nyezéseivel is elör evitte a két szocialista ország együttműkö­dését. / Kitartóan dolgozott a többi szocialista országhoz fűződő gaz­dasági kapcsolataink elmélyíté­sén is. A szocialista országokkal való gazdasági együttműködé­sünket, a KGST fejlesztését úgy tekintette, mint termelőerőink hatékonyabb fejlesztésének biz­tosítását és a szocialista orszá­gok testvéri közössége erősíté­sének egyik legfőbb forrását. — Mélyen átérezte és állam- férfiúi munkásságában legjobb tudásával igyekezett valóra vál­tani a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésének elvét. Val­lotta: a kereskedelem, továbbá a nemzetközi gazdasági, műsza­ki, tudományos együttműködés — a kölcsönös érdekek tiszteletr ben tartása mellett — jótékony hatású mind a gazdaság fejlő­désére, mind a világbéke meg­szilárdítására. Fehér Lajos ezután méltatta Vályi Pétert mint politikus mér­nököt és közgazdászt, aki jól tudta : nagy a jelentősége annak, hogy a tudás közkincs legyen. Értette az emberek gondolkozá­sát, ismerte vágyaikat, törekvé­seiket, s az emberek is megér­tették öt. Vályi elvtárs együtt­érző, őszinte ember volt. Mun­katársait mélységesen tisztelte: hatott rájuk és tanult \s tőlük. Életeleme volt az emberi együtt működés, a kölcsönös megértés légköre. Vályi elvtárs tettei, sza­vai, írásai mindig emlékeztetnek majd bennünket nagyszerű elv­társunkra és harcostársunkra. Lényének mélységes embersége tovább él kortársaiban. A ter melőüzemtől folyamatosan fel­felé ívelő alkotó életpályája tár­sadalmi rendünk nagyszerű le­hetőségeinek bizonyítéka. Alko­tó, tehetséggel teremtő kommu­nistától, melegszívű harcostárs­tól. igaz baráttól búcsúzunk. Csak az enyhítheti fájdalmun­kat, hogy életművét a halál nem ragadhatja el tőlünk. Áttekintve és nagyra érté­kelve sikerekben gazdag életút­ját, kegyelettel rójuk le tisz­teletünket ravatalánál Megren­dültén átérezzüik a benn üriket ért veszteséget, osztozunk családjá­nak mély gyászában. Vályi elv­társ emlékét megőrizzük, s úgy folytatjuk a harcot, ahogyan ő harcolt, az általa is áldozatké­szen képviselt eszmék maradék­talan valóra váltásáért — fejez­te be búcsúztató beszédét Fehér Lajos. A KGST végrehajtó bizottsá ga és titkársága nevében Fran tisek Hamouz búcsúzott az el­hunyttól. Barátai és pályatársai nevé­ben Holló János akadémikus, a budapesti Műszaki Egyetem ta­nára búcsúzott Vályi Pétertől. A gyászbeszédek elhangzása után a sírkertbe vonult a gyá­szoló sokaság. A sírhantot eb- boritották a kegyelet virágai, koszorúi. A temetési szertartás az In- ternacionálé hangjaival ért véget. . Rászvétnyilvánítástk Vályi Péter iislála alkalmából Vályi ^éternek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének halála alkalmából rész­vétét fejezte ki a magyar párt­ós állami vezetőknek Sz. Tqdo- rov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és T. Colov miniszterelnök­helyettes; L. Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsának elnö­ke és F. Hamouz miniszter­elnökhelyettes, D. Bijedics, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság Végrehajtó Ta­nácsának elnöke; R. Rodri­guez és F. Bravo, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kor­mányának elnökhelyettesei ; P. Jaroszewicz, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke, valamint K. Ol­szewski és M. Jagielski mi­niszterelnök-helyettesek; J. Ce- denbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt KB első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke és D. Gombozsav. miniszterelnök-he­lyettes; W. Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke és G. Weiss miniszterelnök-helyettes; G. Maurer, a Román Szocia­lista Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke és G. Radu- lescu miniszterelnök-helyettes; A. Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és M. Leszecsko miniszterelnök­helyettes; Pham Van Hong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának elnöke; N. Faggyejev, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának titkára. Részvétét nyilvánította M. Rahman sejk, a Banglades Né­pi Köztársaság miniszterelnöke, A. N. Mohamed Hasszam, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke; S. Phouma, a Laoszi Királyság miniszterelnöke, dr. B. Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi kancellárja; G. Nimeri, a Szudáni Demokratikus Köztár­saság elnöke; I. Amin ugandai elnök, F. Dent, az Amerikai Egyesült 'Államok keres­kedelemügyi minisztere; Sz. Szingh, az Indiai Köz­társaság külügyminisztere; M. Gutierrez, a ffolíviai Köztársaság külügyminisztere; F. Navarrete, Costa Rica Köz­társaság ügyvezető külügymi­nisztere; F. Morales Bermudez, a Perui Köztársaság gazdasági és pénzügyminisztere. A fentieken kívül a szocia­lista országokból és a világ minden tájáról nagyszámú részvétnyilvánítás érkezett mind a párt- és állami szer­vekhez, mind a gyászoló csa­ládhoz. * ♦ » Részvétét nyilvánították több külföldi diplomáciai képvisele­tünkön a hétfői nap folyamán számos ország kormányának, diplomáciai képviseletének, kommunista pártjának nevé­ben is. Brezsnyev Üzbegisztánban Pablo Neruda halála Pablo Neruda kommunista, forradalmár chilei költő hét­fő hajnalban Santiagóban elhunyt. 69 éves volt (ABN, TASZSZ), Rabként halt meg a latin­amerikai kontinens jelenkori irodalmának legkiemelkedőbb alakja, irodalmi Nobel-díjas, nemzetközi Lenin-békedíjas, a fasiszták által meggyilkolt dr. Salvador Allende elnök közeli barátja, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, aki. három és fél évtize­den át küzdött a chilei forra­dalmárok pártjában. Pablo Neruda, eredeti nevén, Ricardo Nef tali Elizier Reyes Basealto, 1904. július 12-én szü­letett a Chile déli részében levő Parral faluban. Vasúti munkás apja egy szerencsétlenségben pusztult el, tanítónő anyját a tüdőbaj ölte meg. Szenvedések­kel teli gyermekkorában írta első verseit, átvéve az általa csodált és nagyra becsült Jan Neruda cseh író és költő ne­vét. Tanulmányait a santiagói egyetemen végezte, ahol meg­szerezte a francia nyelv- és irodalomtanári diplomát. Első kötete Crepusculario címen 1923-ban jelent, meg s rövide­sen ismertté tette nevét a vilá­gon. Ebben az időben fordul érdeklődése a társadalmi küz­delem, a munkásosztály harca felé. A harmincas évek végétől tagja a Chilei Kommunista Párt­nak, amelynek Központi Bi­zottságába is beválasztják. Nagykövetként és szenátorként is a chilei nép igazságos érde­keiért küzd. 1948-tól 1952-ig emigrációba kényszerül, bejárja a világot, jár a Szovjetunióban, sa későbbiek során többször el­látogat Magyarországra is. 1953-ban nemzetközi Lemn-bé- kedijjal, 1965-ben irodalmi No- bel-díjjal tüntetik ki. A Népi Egység kormánya 1970-ben párizsi nagykövetnek nevezi ki és csak súlyos beteg­sége miatt mond le két évvel később a Chile számára igen fontos tisztségéről. Hazatérése­kor több tízezer ember ün­nepli az Attende elnök társa­ságában megjelenő Pablo Ne- rudát. , A szeptember 11-én hata­lomra jutott ellenforradalmán rezsim a súlyosan beteg köl­tőt halála pillanatáig őrizet­ben tartotta. Bár a puccs nap­ján halálhírét költötték, tizen­két nappal túlélte barátja, Attende elnök halálát. Magyarországon kiadott leg­fontosabb művei: Amerika, 1948, Ébredj, favágó, 1951, A szőlők és a szél, 1954. Elemi ódák. 1961, Száz szerelmes szo­nett, 1962, Válogatott versek, 1969. Utolsó versét 1973. szep­tember 23-án közölték lapjaink, „Zsarnokok” címmel. Tombol a reakció Chilében Tarkójukon összekulcsolt kéz- ■ zel menetelő foglyokat terelnek Santiago utcáin a koncentrációs táborrá alakított Nemzeti Sta­dion felé az ellenforradalmár junta katonái. Hírügynökségek vasárnapi és hétfői jelentések szerint újabb megtorló akció­kat indítottak a fasiszta ható­ságok. A chilei fővárosban háztömböket zárnak körül, majd osztagaik „szélsőséges személyek” és ..fe’forgató iro­dalom” után kutatva lakásokat törnek fel és emberek tucatjait hurcolják el. Koszigin Belgrádban — Brandt New Yorkban - Magyar pártmunkáskiildöitség Romániában Aleikszej Koszigin hétfőn dél­előtt 10 órakor Belgrad ba érke­zett. A belgrádi repülőtéren a magas rangú vendéget Dzsemal Bijedics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke és más magas rangú jugoszláv sze­mélyiségek fogadták. * * • Aleksaej Koszigin szovjet mi­niszterelnök útban a jugoszláv fővárosba, átrepült hazánk fö­lött. A repülőgép fedélzetéről táviratban üdvözölte Kádár Já­nost. az MSZMP KB első1 titká­rát, Losonczi Pált. я Magyar Nélpköztársaság Elnöki Taná­csának elnökét és Foo^ Jenőt, a Magyar Népköztársaság minisz­terelnökét. A szovjet miniszter_ elnök legjobb kívánságait fejez­te ki országaink barátsága és sokoldalú együttműködése to-1 vábbi megszilárdításához a bé­ke és a szocializmus érdekében. Willy Brandt nyugatnémet kancellár és kísérete vasárnap este New Yorkba érkezett. A kancellár a repülőtéren várako, zó újságíróknak nem nyilatko­zott kilencnapos egyesült álla­mokbeli látogatásának prog­ramjáról. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására Pap Jánosnak, az MSZMP KB tagjának, a Veszp­rém megyei Pártbizottság első titkárának vezetésével vasárnap délben pártmunkásküldöttség utazott Romániába. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren Háry Béla, a KB osztályvezető- helyettese búcsúztatta. Jelen volt loan Cotot, a Román Szoci­alista Köztársaság magyarorszá­gi nagykövete. Dr. Tímár Mátyás és Frederick B. Dent tárgyalásai Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Frederick B., Dent, az Egyesült Államok kereskedelemügyi mi­nisztere hétfőn tárgyalásokat folytatott a két ország gazdasá­gi kapcsolatairól Frederick B, Dent, hétfőn dél­előtt látogatást tett dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter­nél. A két miniszter eszmecse­rét folytatott a többi között a GATT-tagságunkkal kapcsolatos együttműködésről, s a Magyar- országnak adandó legnagyobb kedvezmény elvéről A megbesaé léseken re|szt vett Nagy János külügyminiszter­helyettes, dr. Szalai Béla kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes és Richard Foote Pedersen, a-7 Egyesült Államok budapesti nagykövete is. Lázár György. a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Orszá-i gos Tervhivatal elnöke hétfőn délelőtt _ hivatalában fogadta Frederick В. Dent-et. Az esz­mecserén részt vett Nagy János külügyminiszter-helyettes. dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Richard ' Foote Pedersen, az Egyesült Államok budapesti nagykövete i&

Next

/
Thumbnails
Contents