Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-23 / 223. szám
К 41маасаш1шшмвшшт1»9еяшш1иш1шв1т!месс«1мв11вмвипвмп|1внН||И1|и|Пв(1мш11ттпптзпнмш«1ти11<н*1Шнамишвивммс1«ш11тт1»' Addig nyújtézank amíg a takarónk ér A kötegyáni Petőfi Tsz tagjai minden évben jobban élnek /Ъ/Ш&-г csak azért is emlé- íщ/jj kezete, marad szá- FШ M munkra a dátum, *“—' * mert -csupa kilencesből áll. 1949 augusztus 19-én 19 taggal alakítottuk meg Kötegyán'ban a Kossuth utcai párthelyiséglben az eilső termelőszövetkezetet. Ez a 19 ember; Borbély Ferenc, Nagy Károly, a két Hajdú Károly, Szőlősi István, Szőlősi József, Szőlősi György, Lukács Gábor, Bujdosó Sándor, Nagy József, Hadi Gábor, Szőke Imre, Nagy Elek, Hajdú János, Komló- si János, Barta József, Új József, Hajdú László, határozta él a kötegyáni „Béke” Termelőszövetkezeti Csoport megalakítását. 370 hold és a bizakodás, két , kezünk erejében. Ez volt minden vagyonunk. A Lukács-féle tanyát választottuk központnak. Közeledett az ősz, s meg kellett kezdem a munkát. Igen ám, de nem volt mivel. Egy lovat vettünk Gyulán a vásárban, egy hét múlva pedig Csuta Gábortól a másikat. Kértünk az egyik nagygazdától' két ökröt is kölcsön. Szegények voltunk mindany- nyian, de a szövetkezet még szegényebb. Már akkor kiellett különböző hivatalos leveleket küldözgetni és a bélyegrevalót ás ügy adtuk össze. Hogy egy kis pénzt szerezzünk a kollektívának, a vízügyi igazgatóságtól kaptunk egy régi rossz hidat le. bontásra. Az itt szerzett munkabért tettük be a szövetkezeti kasszába. Ez volt az első közös vagyonunk, közös szerzeményünk. Egy évvel később, 1950- ben a többi kötegyáni emtber is egyre jobban megbarátkozott a közös gazdálkodás gondolatával. Ekkor alakult meig az Új Világ, 51-ben a Kossuth, 53-ban a Rákóczi Tsíz. 1955-ben egyesült a Rákóczi a Kossuth-tal, majd 1958- ban a Béke, a Kossuth-tal, és megalakult a Vörö,, Csillag. 1959- ben a Március 15 és az Aranykalász, majd 1980-ban az Új Élet Termelőszövetkezet. A szétszórt területen gazdálkodó termelőszövetkezet vezetői érezték, hogy így szétforgácsolva az erőket nemigieni jutnak egyről a kettőre. Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak az összefogásnak és 1961-ben az Aranykalász, a Március 15-e és az Új Élet hozott határozatot az egyesülésre és vették fel a Táncsics nevet. , 1964-ben pedig a Táncsics és á Vörös Csillag egyesüléséből jött létre a mostani Petőfi Termelőszövetkezet. Szövetkezetünk nem tartozott sohasem a lendületesen fejlődő, nagy eredményeket elérő IQ Bim HttWsss1973. SZEPTEMBER 23. szövetkezetek közé. Nem voltak kiugró eredményeket produkáló éveink, ráadásul „sovány esztendők” is — 1970, 71, 7? — sújtották gazdaságunkat. A természeti csapások ellenére sikerült úgy gazdálkodnunk, hogy nem volt mérleghiányunk, sőt még tartalékot is tudtunk képezni. Ezt úgy sikerült elérni, hogy egyrészt helyes biztosítási formát választottunk — az árvizes esztendőkben a biztosító kifizette kárunkat —, másrészt a előző években is tartalékoltunk, s ezek segí tettek. Ha túlzottan nem i$ dicsekedhetünk, nincs okunk a szégyenkezésre sem, az 1949 óta eltelt évek alatt elért fejlődésünkre. Ennék bizonyságául és összehasonlításul álljon itt néhány adat az 1965-ös és az 1972-es évek eredményeiről. Amíg egy dolgozó tagunkra jutó részesedés 65-ben alig érte el a 11,5 ezer forintot, ez az ' összeg az elmúlt évben már meghaladta a 20 ezret, összes közös vagyonunk az említett időszakban több mint- hétmillió forinttal gyarapodott. A tiszta vagyonunk pedig 16 millióról 35 millió forintra nőtt- Jól alakult a szövetkezet halmozatlan termelési értéke is. Ez a 14,5 millió forintról több mint 28 millió forintra emelkedett. Évről évre fejlődik nővé ny termesztésünk, amelyből a szövetkezet 1965-ben 6 miliic 800 ezer forint árbevételt ért el, tavaly pedig már több mint 14 milliót. Jónak mondható az áru- értékesítésünk. Búzából az elmúlt évben csaknem 19 ezer naá- zsáf értékesítettünk az 1965-ös, 5,5 mázsával szemben. Hízott sertésből 1965-ben 1476, 1972ben 2377 mázsát adtunk el. Tejtermelésből még nagyabb a fejlődés, hiszen az említett 1965. évi 1344 hektoliterrel szemben, tavaly már csaknem 4 000 hektolitert értékesítettünk. Kedvezően alakultak a termésátlagok is. Hektárra átszámolva 1969-ben őszi búzáiból átlagunk 16,9, tavaly már 23,1 mázsa volt, noha a korábbi évekhez viszonyítva fejlődés mutatkozik, ennek ellenére mégsem lehetünk Hízott sértésből tavaly több mint ketezer mázsát adtunk ej. Kivesszük részünket a Dália-programból, amely a szarvasmar habús-termelés fokozását tűzi ki célul. elégedettek. Megfelelő fajtakiválasztással 6—10 holdas parcellákon folyik a kísérlet a föl- dünknek legjobban megfelelő A cukorrépa-betakarítást már korszerű gépsorral végezzük. Egy gépsor nyolc dolgozóval 120 ember napi munkáját végzi el. gabonafajták kiválasztására, hogy termésátlagainkat tovább tudjuk fokozni és hogy elérjük legalább a járási átlagot, őszi árpából hektáronként 22,8 mázsát értünk el 1935-ben, tavaly már 35 mázsát. Cukorrépából a 277.5 mázsás termés helyett már 334.5 mázsát termeltünk. Napraforgóból is a dupláját. 5,9 mázsa helyett 13,7 mázsát. Mi is — hasonlóan más termelőszövetkezeteiéhez — azzal a gonddal küzdünk, hegy öregszik tagságunk. Ennek ellensúlyozására fokozottabban törődünk a kézi munka felszámolásával, és gépek beszerzésére. Erre évenként sokat költünk és már tavaly a gépek, berendezések, járművek értéke elérte szövetkezetünkben a 13 millió forintot Régien megyeszerte falunak tartották Kötegyáni. Ebben a megállapításban sok volt az igazság. Szegény embere^ lakták ezt a falut Gyökeresen megváltozott a helyzet, amióta a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptünk. Most már nincsenek megélhetési gondjaik a kötegyáni em- ; bereknek. Foglalkoztatási gon- í dók azonban akadnak. A kö?ség_ ] ben mintegy 100 nő tudna mun. i kát vállalni. A község és a ter- j melőezövetkezet vezetői keresik j a megoldást, azonban az eddigi I tárgyalások eredménytelenek ] voltak. Megoldást azonban kall j találnunk, ezért különböző vál- j lalatokkal és szervekkel tárgya- I lünk tovább valamilyen üzem j idetelepítésér ői. 'érvéin^ között szere- | pel, hogy a jövőben ! megliezdjük nö- ! vénytenmelésben a ! zárt rendszer kiala- j kítását. Tovább fejlesztjük ál- j lattenyésztésünket, ehhez vi- j szőni egyre több gép és új épü- i let kell. Nem akarunk i erőnkön felül beruházni, ■ azt az elvet tartjuk i szem előtt, hogy addig nyújtóz- j zunk, amíg a takarónk ér. Ab- j ban azonban biztosak vagyunk, ] hogy nálunk is egyre jobb, egy- j re könnyebb lesz az élet, s en_ j nek a célnak eléréseben érez- I zük dolgozóink támogatását. í (—) ! Öntözőberendezésünkkel szeptemberben is bőségte csapadékot juttatunk az őszi káposzta és repceföldre. Alapító tagjaink közül jelenleg már csak négyen dolgoznak a szövet kezetben.
