Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
Á világból többet ismerő, művelt emberek sokaságára van szükség Munkatársunk beszélgetése Badár Jánossal, a békési járási pártbizottság első titkárával A PART MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA AUGUSZTUSI Ülésén elemezte és megvitatta a békési ja. RAS KÖZMŰVELŐDÉSI HELYZETÉT, A KÖZMŰVELŐDÉS PARTIRANY1TÄSANAK TAPASZTALATAIT. ERROL BESZÉLGETTÜNK BADAR JANOS ELV TÁRSSAL, A BÉKÉSI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRÁVAL. e Kérem, tájékoztassa lapunk olvasóit : milyen nézőpontok alapján vizsgálták meg a közművelődés, valamint a közművelődés párti rányítása- naoc helyzetét? — Napjainkban a társadalom életében mind nagyobb jelentőségűvé válik a közművelődés állapota. Erre több vonatkozó pártihatározat is felhívja a figyelmünket, és az élet mindennapos dolgai, melyeket ezekben a határozatokban figyélemkel- tően összegeztek. Alapvető nézőpontunk az volt. hogy mű- veüődespoli tükank egységes értelmezésére és egységes irányítására van szükség. Ahhoz, hogy a közművelődés javuljon, hatásosabb legyen a községi bizottságok irányító munkája, megvalósuljon a komplex közművelődési tervezés, változzanak az anyagi, tárgyi és személyi feltételek, koncentrálódjanak a helyi erőforrások — mindehhéz elsősorban arra volt szükség, hogy felmérjük és elemezzük a helyzetet, és jó következtetéseket vonjunk le azokból. Hozzá kell tennem még, hogy vizsgálódásaink során különös gonddal foglalkoztunk- az üzemi pártszervezetek tevékenységével, és a munkásság általános, szakmai és politikai műveltségének javítását segítő törekvésekkel. O Milyen megállapításokra Jutottak egy-egy témakörben? — Megállapítottak, hogy а közművelődés hatóköre és hatékonysága járásunkban nem éri el a társadalmi fejlődés által megkívánt színvonalat. Mielőbbi változások szükségesek az irányításban, a szemlélet alakításában. Nálunk is divatos lett az a helytelen nézet, hogy a közművelődés csak a művelődési szetvek és a tömegszervezetek feladata. Amikor ennek ellenkezőjét hangsúlyozzuk, márds világos, hogy a közművelődés a pártmunka lényeges oldala. A vizsgálódásaink is azt bizonyítják. hogy a kulturálódási igény és a kulturálódóira fordított idő mennyisége egyenes arányban nő a magasabb iskolai végzettséggel. Járásunkban a 15 éven felüli lakosság 50 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Igaz, hogy többségük 50 éven felüli, de mintegy 2500 negyvenöt éven aluli van közöttük, a felnőtt lakosság 12 százaléka. Azt hiszem, nincs szükség másféle számadatra, ez a néhány is világosan jelzi : járásunkban sürgős és nagy feladatok várnak a közművelődésre, és a legfontosabb irányító erőre, a különböző szintű pártszervekre. Nem nélkülözhetjük a kommunisták nagyobb személyi felelősségét. önálló kezdeményező készségét és világos, jövőt jól látó tájékozottságát. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a sikerek alapját a közművelődés pártirányításának kibontakozó tatásában látom. Járási pártbizottságunk a közművelődési helyzet rendszeres elemzésével elmélyülten foglalkozik, és a helyes határozatokkal, intézkedésekkel igyekszik munkálkodni az egységes szemlélet kialakításán. Ilyen volt például az a két évvel ezelőtti intézkedésünk is, amikor felmértük a párttagság általános műveltségének helyzetét, és 211 párttagot felkértünk az általános is- kd* él végzésére. Ennek az intézkedésnek eredménye volt később. hogy az 1972/73-a* tanévben már nemcsak párttagok, hanem párton kívüliek is mintegy kétszeresére növelték a dolgozók iskolájába járók számát. Valamennyi tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy járásunk közművelődésében fő kérdés: hogyan egyesítsük a hagyományos és az új közművelődési módszereket? Az is világosan látszik, hogy a művelődéspolitikában elengedhetetlen az, hogy a pártmunka szerves része legyen, végül pedig az, hogy a közművelődésbe minél nagyobb tömegeiket vonjunk be. Meghatározó jelentőségű a jó kádermunka, hogy a művelődési intézmények élén hivatott vezetők álljanak, akikben a szakmai és politikai tudás rátermettséggel párosul. Ez a szubjektív oldal. Azt' hiszem azonban másról is kéH . beszélni: О Az elemzésből kitűnik, hogy az anyagi és a tárgyi feltételek felmérésével részletesen foglalkoztak, és keresték a helyi erőforrások koncentrációjának lehetőségét, Kérem, erről is beszéljen. — Ha a közművelődésről beszélünk, nem kerülhetjük el a feltételek számbavételét, az anyagi és a tárgyi lehetőségeket, mélyek nélkül a legjobb népművelő sem produkálhat semmit. Ügy látjuk, hogy járásunkban jó úton "halad ez a dolog. Igyekszünk a meglevő erőforrásokat összpontosítani, és a művelődési intézmények fenntartásához a termelőszövetkezeteket, ÁFÉSZ-éket és üzemeket is megnyerni. Csárda- szálláson, Kamuion, Tarhoson már megvalósult ez az elgondol lás, és nagy reményekre jogosít. Példát is említek: Kamuion a közös fenntartás előtt 20 ezer forint volt a támogatás, amelyet a tanács adott a művelődési háznak, amióta a termelőszövetkezet is részt vállal ebből, az intézmény 120 ezer forinttal gazdálkodhat. Ugyanakkor Kamuion már tető alatt van az új ifjúsági ház, ennek építésében ott van a KISZ mellett a tanács és elsősorban a termelőszövetkezet, son felépült az új művelődési ház, és új könyvtárat is avattak. A Vizesfási Állami Gazdaság központjában 4 millió forintért építettek új kultúrházat, Csárdaszálláson a termelőszövetkezet segített rendbe hozni a kultúrttáz építési hibáit. Szintén a közös összefogás gyümölcse lesz majd a mezőberényi művelődési ház bővítése, melyhez az állami támogatás 5 milliója mellé a mezőberényi termelőüzemek szintén 5 milliót adnák. Most vizsgáljuk a lehetőségét annak, hogy Bélmegye- rén hogyan bővíthetnénk a kultúrházat, és ugyanez a problémánk Köröstarcsán is. О Nemcsak a békési járásra jellemző, hogy az üzemekből, termelőszövetkezetekben, intézményekben sokszor felüti a fejét olyan szemlélet, mely nem támogatja a továbbtanulni, művelődni szándékozó dolgozóikat. Mit tapasztaltak ezzel kapcsolatban? — A szemlélet létezik és meg kell küzdeni vele. Évek óta gondunk ez, de az sem véletlen, hogy egyre ritkábban kerül szóba. Az üzemek alapvető többségében rendszeres — például az j iparitanuló-képzés. a szakmai ’ továbbképzés. Különösen a köz,, oktatási határozatok gyakoroltalc jótékony hatást az üzemi Iközszellemre, és segítettek a továbbtanulás, továbbképző kibontakozását. Negatív jelenség, hogy az általános iskola elvégzésére még mindig kevés az ösztönzés. Megállapítottuk például, hogy 10 üzemünkben mintegy 2 ezer fizikai dolgozó közül 36 százalék nem végezte el az általános iskolát. Sokatmondó adat viszont, hogy 59 százalékuk elvégezte, 5 százalék pedig középiskolai végzettséggel rendelkezik. Összes ipari dolgozóink yj százalékának van szakmunkás oklevélé, 43 százaléka betanított munkás. 15 százaléka segédmunkás. Sajnos a termelőszövetkezetekben rosszabb a helyzet. Aláhúzó ttan említem meg, hogy a kulturális alapok felhasználásának módjában és arányaiban súlyos hibákat tapasztaltunk. Az alap nagy része szociális igényeket elégít ki, (segélyezés, üdülés, külföldi utak költsége, reprezentáció). Kulturális célra jóformán csak akkor jut, ha az üzem, vagy a termelőszövetkezet szerződött támogatást ad a művelődési háznak, könyvtárnak vagy iskolának. Az is feladatokat megjelölő tény, hogy általaiban nem kielégítő a munkások részvétele a kulturális rendezvényeken, a közművelődési életben. A munkásság köréiben a hagyományos népművelési formák kihalóban vannak, úgyszólván teljesen megszűntek az üzemi szakkörök, az öntevékeny művészeti csoportok. A korábban annyi eredményt elérő Mezőberényi Pamutszövő és a Hidasháti Állami Gazdaság szakszervezeti művelődési otthona is túl van fénykorán. Az újjáformálódó üzemi és termelőszövetkezeti közművelődés bázisainak a szocialista brigádokat tartjuk, melyek különösen a termelésd kultúra fejlesztésében mutatnak példát, kulturális vállalásaik mércéje azonban még alacsony, ezek teljesítésével is sok probléma van. О Kérem, hogy e néhány részletkérdés elemzése után vázolja fél a járás közművelődésének általános képét! — Ügy találjuk, hogy járásunk lakosságának kb. a féle részesül részvételt igénylő közművelődési szolgáltatásban. (A Ismét megrendezik a fővárosban a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet hagyományos őszi árubemutatóját szeptember 3—14. között. A bemutató színhelye ezúttal a Városligetben, a Nemzetközi Vásár. XII. pavilonja lesz. Az 1973. évben 145 millió forint termelési értéket előállító szövetkezet termékeinek jelentős hányada exportra készül és a mintegy 40 millió forint értékű külföldi értékesítésnek körülbelül egynegyede tőkés piacon talál vevőre. A szövetkezet fő profilja az irodai, vendéglátóipari, létesítmény — berendezési és kerti bútorok előállítása, de a páratlanul gazdag termékskálából — százon felül van a gyártott típusok száma — szinte minden igényt ki tudnak elégíteni a lakásban felhasználható bútoroktól kezdnem soroljuk ide.) Ä lakosság másik fele szinte teljesen közömbös, igényei még mint szórakozási lehetőség sem jutnak el a közművelődési rendezvényekig, eseményekig. Tárgyi feltételeink sem kielégítőéi-:, ez azonban nem indokolja az érdektelenséget. Felméréseink azt tükrözik, hogy a békési járás lakosságának mintegy 5—10 százaléka jár rendszeresen a művelődési intézményekbe. Kifejezetten biztató, hogy járásunk minden öíődik állampolgára könyvtári oivasó, a baj csaik az, hogy többségük 18 éven aluli, és az iskolák elvégzése után a könyv iránti érdeklődés rohamosan csökken. Azt ig szorgalmaznunk szükséges, hogy a művelődési intézményekben minél több fiatal találjon tudást gyarapító elfoglaltságot, kulturált szórakozást. Megjegyzem még, hogy a szocialista hazafiságra nevelés egyre jelentősebb forrásává vált a csaknem minden községünkben kibontakozó honismereti, hely- történeti munka, és több, jól szervezett jubileumi ünnepség. О Bizonyos, hogy beszélgetésünk keretében nem eshetett szó mindenről. Az eddig elmondottak azonban jól körvonalazzák a járás közművelődési helyzetét, a pártirányítás tapasztalatait és feladatait. Kérem, ezeket összegezze. — Ami a legfontosabb: községi pártbizottságaink, párt- aüapszervezeteinfc feladata, hogy minden eszközzel segítsék a művelődéspolitika egységes értelmezését, annak a szemléletnek az erősítését, hogy a pártmun- ka nagyon fontos oldala a köz- művelődéssel való foglalkozás. Ennek feltétele, hogy a párt irányító szerepe valóság legyen, és a határozatok végrehajtásának ellenőrzése is a tevékenység elmaradhatatlan részévé váljon. Nélkülözhetetlen, hogy a termelőüzemek párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői jobban vegyenek részt a közművelődésben, több esetben azt is mondhatnánk, hogy lássák be ennek jelentőségét és lépjenek a tettek mezejére. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy szorgalmazzuk az anyagi, tárgyi és személyi feltételek javítását, és ha szükséges, az eszközök koncentrálását, melynek különböző lehetőségedről már az előbb beszéltem. Vizsgálódásaink eredményei, következtetései önmagukban hordják a feladatokat. Azt hiszem, a legtalálóbb zárómondat az lehet, hogy az újabb cselekvések ideje következett eL A célok világosak: a világiból többet ismerő, művelt ember többre képes munkájában, önmaga megvalósításában is. És ahhoz, amit akarunk, ilyen emberek sokaságára van szükség, itt a békési járásiban is. Sass Ervin ve egészen az üdülők és hétvégi pihenőházak berendezéséig. A már bevált bútortípusok mellett, melyek jelenleg is keresettek, számos újdonsággal is jelentkeznek a kiállításon. Elsőként említhető a BOTORÉRT pályázaton díjat nyert KINGA-gamitúra, mely több funkciójú lakásberendezési együttes, variálható elemekkel. Újdonság a krómozott vázas, üvegtetős GABI asztal, valamint a belföldön alig ismert CORVIN emelhető asztal, mely szintén több funkció ellátására alkalmas. Ezenkívül számos más újdon- gág is látható' a kiállításon, melyeket 1974-ben gyártani kíván a szövetkezet. A kiállítás iránt mind a kereskedelmi szervek részéről, mind a felhasználók részéről nagy az érdeklődést televíziót és a rádiót ezúttal Békéstaiho-' Szeptember 3-án nyílik Budapesten a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet kiállítása Népszerű tanár Dr. Papp János, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola magyar—történelem szakos tanára népművelői munkájának elismeréseként a SzcoialistaKultúráért kitüntetést kapta. Tizenkilenc éve a csabai középiskolában. Kezdetben, önálló helytörténeti munkák, köztük a Békéscsabai színészet történetének négy kötete Gazdag a kritikusi tevékenysége a könyvművészet, a zene, az irodalom terén. — À kitüntetésemhez •— véle. ményem szerint — mégis a legjobban a Bibliotheca Bekesiensis sorozat szerkesztése járulhatott hozzá. 1966-ban jelent meg az első kötetünk Gyóni Gézának — iskolánk egykori diákjának — válogatott verseivel. A sorozat megszületését később a körülmények játéka tette lehetővé. A nyomdaipari szakközép-osztály és a tanműhely léte, a végzős tanulok részben már kiforrt tehetségű, tudású diákjai, őket igyekeztem összefogni: az alkotókedv ne sikkadjon él, maradandó emléket tudjunk felmutatni évek múltán is. A másik körülmény a megye izgalmas, érdekes kulturális helytörténeti anyaga, aenelyne^ még csak töredékét dolgozták feL Épp ezért egy disszertáció anyagaként a megyei könyvműhelyek történetével szeretitek foglalkozni. Eddig nyolc kötet jelent meg, a v-ilenoedik novemberben hagyja ei a nyomdát, címe: Justh Zsigmomd parasztszínháza. Bibliofil jellegű, kis példányszámú, számozott kötetek ezek, amelyen köt a könyv gyűjtőinek, szerelmeseinek szántunk. New Yorkitól a British Múzeumig, Párizstól Moszkváig a világ majd mindpn nagyobb könyvtárába eljutnak a kötetek, természetesen az ország könyvgyűjteményei sem kivéte. lék. Három újabb kötet vár nyomdára, s így 1975-ig 12 kötetre emelkedik a Bibliotheca Bekesiensis sorozat. A gimnáziumban a Ktner Imre Tudományos Diáktársaság érdeklődési körének vezetői tisztét is ellátja. Az elmúlt évben jelent meg az első kiadvány: „E* a mi munkánk.” Diákjai tisztelik, munkáját segítik. Népszerű tanár. Érdekes, izgalmas órái sokaknak emlék márnád hosszú éveken ált Vallja: a pedagógiai munka is igazi nép. művelés. Része annak az egésznek, amely megyénk, országunk megismerését, hagyományainak ápolását, ая esztétikára, a szépre való nevelést jeleníts. (nemesi) 9 BCKÉSHícm^ Ш1 saatPTBUiwai %
