Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

Tanszervásár után és kiixben 1973. október 1—10: Csillagászati hét rÁz eI6tző évekhez hasonlóan, az idén is október első heté­ben rendezik meg a megyei, járási, városi TIT-szervezetek a csillagászati hetet. Az is­meretterjesztő munkában jelen­tős helyet foglal el a csillagá­szati . ismeretterjesztés, hiszen a világűr kutatásának roha­mos fejlődésével párhuzamo­san a hétköznapok emberének a világegyetem, » kozmosz, a Földünket körülölelő végte­len törvényeivel, életével meg kell ismerkednie, világszemlé­letét, felfogását ezzel is alakí­tani lehet. A csillagászati hét ünnepi megnyitása október 1-én lesz a békéscsabai Értelmiségi Klub­ban. Dr Balázs Béla tanszék- vezető egyetemi docens rep­rezentatív előadásának címe : A csillagászat és természet­kutatás. A megye több más helységé­ben távcsöves bemutatók, film- estek színesítik majd az elő­adásokat. Az előadások meg­tartására számos neves hazai tudóst, szakembert hívtak meg, többek között Kulin György professzort, az Uránia Bemu­tató Csillagvizsgáló igazgató­ját, Márki-Zay Lajos csilla­gászt, Kőháti Attila geológust, Béres Istvánt, а ТГГ Csillagá­szati Szakosztályának vezető­jét. A megyei TIT-szervezet az Mén is kiemelten foglalkozik a tanyai ismeretterjesztéssel. En­nek jegyében m tanyai iskolák­ban több. nagy érdeklődésre számitó előadás hangzik el, résziben helyi előadók tolmá­csolásában. Az előadások változatosak, érdekesek lesznek. Néhány cím a sok közül: „A mi csil­lagvárosunk”, „A csillagok időt és irányt mutatnak”, „Élet a Naprendszerben”, „Űrkutatás az ember szolgálatában”, „A csillagos égbolt esztétikája”, „A modem csillagászat bölcső­jénél”, „Csillagok után az élet nyomában”. (—esi) A nyári pihenés, a nyaralás ideje szinte még el sem kezdő­dött, amikor már a papír, és írószerboltok előtt plakátokon hirdették a nyári tanszervásárt. A szülők, diákok többsége hall­gatott is a plakátok fa'hívására: idejében megvásárolták a tan­szereket. A tanév már három hete tart, a csabai boltok előtt azonban reggelente és délután hosszú sorok állnak. Miértjéről, a tanszervásár tanulságairól kérdeztük meg Békéscsabán Su­rin Annát, az István király té­ri üzlet vezetőjét. — Már sok-sok éve minden •nyáron, a tanév kezdete előtt másfél hónappal a szeptember eleji csúcsforgalom elkerülésé­re tanszervásárt rendezünk, így szeretnénk -segíteni a szü­lőknek, diákoknak. Az idei nyár forgalma a tavalyi évhez képest 10 százalékkal, azaz mintegy 120 ezer forinttal növekedett. Sajnos a pedagógusok sokszor nagyon is különleges igényei és a minden évben jelenlevő hi­ánycikkek miatt az első iskolai hónap kezdetén szintén megnő a vásárlók száma. A tanszer­vásár ideje alatt viszonylag kevés árucikk esetében kellett türelemre kérni a vevőket. Hiánycikk volt a redisztoll, a kézimunka fűzötű és szegényes a választék a színes tusokból. A vásár elmúltával készleteink egy része teljesen kifogyott, s mivel ezekből a cikkekből a nagykereskedelmi ellátás is hiányos volt, üzletünkben így hiába keresték. Gondolok itt a fentieken kívül a minden is­kolatípusban szükséges fekete tusra, a bőrtolltartó és olcsó golyóstoll választékra, a hiányzó félíves rajztáblára, az óvodák­ban és alsó tagozaton használa­tos pasztellkészletekre. Az előrecsomagolt füzettasa- kokkal nem volt semmi problé­ma, a vásárlás arányában töl­töttük fel újakkal a polcokat. A közgazdasági szakiközépiskola például e'őre megadta, hogy milyen tanszereket kémek majd a pedagógusok a diákoktól. Gimnáziumok és más szak- középiskolák esetében sok prob­lémát jelentenek a tagozatos osztályok, hiszen a füzetek szá­mában és minőségében is nagy az eltérés. A tanszervásár ideje alatt összesen 6 ezer, füzet-, 850 el­sős és 450 ötödikes tanszercso­magot értékesítettünk. A kö­zépiskolai füzetcsomagokból összesen mintegy 2 200 fogyott el. Az előző évekhez képest pél­dául háti iskolatáskábó', radír­ból, töltőtollakból. íves és ház­tartási papíráruból, valamint az utóbbi években közkedveltté váló rostironokból kedvező és megfelelő választékkal tudtuk fogadni vásárlóinkat. Akiknek pedig még a hiánycikkek miatt hiányos lenne a felszerelése, azoknak ígérjük, hogy rövid időn belül pótolhatja azt. ( nemesi) ÉLETE A NÉPDAL A népszerű karnagy névroko­na. De nemcsak ebben hasonló­ak, hanem lélekben, a'hiyátott- ságban is. Mindketten a nép­dalnak szentelik életüket. Vas Gábor három éve Sar­kadon dirigálja szenvedéllyel az azóta 140 tagot számláló Röpülj páva kórust. Tanító. 1970-ben hivatták a községi pártbizottságra Kérdez, télc, lenne-e kedve egy i'yen mozgalom megszervezéséhez, vezetéséhez. Volt kedve, mi az, hogy volt! Ének-zene szakos ta­nító, meg szép emléket idéznek benne fiatal évei, amikor az illegális találkozókon a munkás., ifikkel együtt énekelt... Sarkadon azelőtt nem volt énekkari munka. A népdalokat csak elvétve éneke’ték a-z em­berek. Magyamótázták, meg a modern dalokat fújták. Az el­múlt évtizedben már a lakodal­mak is úgy kezdődtek, hogy a zenekar a „Hogy ha nékem sok pénzem lesz,..” kezdetű foxot játszotta: ... Amióta a Röpülj páva kőr­ise járnak a férfiak és az asszo­nyok, már Sarkadon is, egyre több népdalt hallani. A kör célja, hogy újra élővé tegye a már-már feledésbe merülő nép­dalokat. Az együttes Vas Gá­bor vezetésével most egy sar- kadí néphagyományokat bemu­tató népi daljátékon dolgozik. Az élet című egész estét betöltő műsor a születéstől a halálig mutatja be az embert, munká­ját, dalait és szokásait. Gyűjtik a műsorhoz a katonadalokat. Egymásnak adják a kilincset a művelődési ház irodájában az emberek. Énekelnek, Vas Gá­bor válogat: sajnos nem mind­egyik dal igazi ma már A régi motívumok keverednek a műdal ritmusával. Bartók Béla viharsarki gyűj­téseit is megpróbálják egybe­szedni. Sok még a munka. A heti két próba, a gyűjtés köz­ben járják a megyét műsora­ikká’, rendszeresen részt vesz­nek az országos bemutatókon; akad már tévé- és rádiófelvétel is. Értékes hagyományápoló cse­lekedetük országos visszhangra talált. Vas Gábor pedig eddigi fá­radozásáért augusztusban meg­kapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést. A szocialista demokrácia másik oldala M iközben egyre többet be­szélünk a társadalmi­politikai rendszer fejlődé_ sét szolgáló intézményekről, viszonylag kevés szó esik arról, hogy a bennük cselekvő, képvi_ seletükben fellépő emberek rendelkeznek-e azokkal a ké­pességekkel, amelyek nélkül ezek az intézmények csak for­málisan vagy rendeltetésüktől eltérő módon működhetnek. Kétségtelen, hogy a párt he­lyesen ismerte fel a szocia/is­ta demokrácia fejlesztésének követelményeit, /amikor a IX. és X. kongresszuson megje­lölte azokat a szükséges intéz­kedéseket, amelyek nélkül nincs továbbhaladás a szocializmus közéletében. Így születtek meg azok a nagy jelentőségű párt- és állami határozatok — törvé­nyek — a szakszervezetekről, az ifjúságpa'itikáról és a KISZ- ről. a nők helyzetéről hozott határozatok; az alkotmánymó­dosítás, a választási törvény módosítása, a parlament szere­pének növelése, az 1971-es ta­nácstörvény, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás racionali­zálását szolgáló intézkedések —, amelyek a szocialista építés mai szükségleteinek megfelelően szabályozták az állami-politikai szervezetek és a társadalmi­politikai szervezetek helyét, szerepét, funkcióját társadal­munkban Kezdeményezték a legfontosabb társadalmi szfé­rákban — a szövetkezeti tör­vényt, a Minisztertanács hatá­rozatát az üzemi demokráciáról ; határozatokat, állásfoglalásokat a szakszervezetek jogairól, kol­lektív szerződésről, szocialista brigádokról. Й jelzett intézkedések végső célja az ember szolgála­ta, olyan politikai viszo­nyok megteremtése, amelyekben az állampolgárok, az üzemek dolgozói közvetlenül, vagy kép­viselőik útján egyre többet te­hetnek környezetük javításáért, munkakörülményeik megváltoz_ tatásáért, az egész ország fej­lettebb szocialista közösséggé való átalakításáért. A szocialista állam és demokrácia meglevő intézményeinek fejlesztése, il­letve újabbak létrehozása segí­tette a tisztánlátást a társadal­mi viszonyokban. ügyekben, hozzájárult a valódi érdekek felismeréséhez, s egyben a tár­sadalmi érdek következetesebb érvényesüléséhez. A szocia,1 ista demokráciában azonban nemcsak magasrendű koi-szerű politikai intézmények létesülnek, melyekben az ál­lampolgárok, я dolgozók mint jogok birtokosai jelennek meg és részesülnek valamiféle kívülről adományozott közjóban, hanem feltételezi a kötelességek tuda­tában levő. felelős személyisé­gek jelenlétét is. Vagyis az in­tézmények nem az embereken kívül és azok fölött léteznek, hanem aktív közr-emükcdésük- kel, tudatos részvételükkel. Amennyire igaz, "hogy jó Intéz­mények híján a legjobb szán­dékú emberek is visszahúzó­dásra, passzivitásra kényszerül­nek, annyira igaz az is, hogy a legnagyszerűbb intézmények is kiüresedett formákká válnak, ha az emberekből hiányzik a vágy, az igény az w aktív cse­lekvésre. Й szocialista demokrácia fejlődésében lehetetten továbblépni magas fokú állampolgári ismeretekkel és tudatossággal élő tömegek nél­kül. A felelős állampolgár jól tudja, hogy a demokratizmus nem a közösségtől váló elszaka­dás, az önmagunkba való zárkó- zás útja — jóllehet az egyén jogainak, biztonságának a védelmét is jelenti —, hanem minden személy emberi felsza­badításának útja azáltal, hogy megteremti egyén és közössége között azt a reális kapcsolatot, amelynek segítségével a közös- ■ ség anyagi és szellemi értékek­kel gazdagodik, s ez végső so­ron az egyénnek is hasznára válik. M indezt azért ke1 lett szóba hozni, mert kevésbé tuda­tos, rossz szokástól bék­lyózott emberek is élnek köz­tünk, akik a szocialista demok­rácia fejlesztését я társadalom­ból, a közügyekből való kilépés lehetőségének tekintik. A min­denki mindenbe beleszóljon és mindenki a magán törekvéseit érvényesítse jelszó nem a szo­cialista demokrácia tartalmát fejezi ki, hanem a polgári li­beralizmusét. Olyanok világ, képe ez, akik félnek az emberek tartós közösségeinek kialaku­lásától, ezért rendkívül tole­ránsak a közösséget bomlasztó individualizmussal szemben. A szocialista demokrácia má­sik oldala voltaképpen azt je­lenti, hogy tovább kell javítani a politikai intézmények, szerve, zetek és az állampolgárok egy­másra találásának és jó együtt­működésének feltételeit. Az intézmények megadják a lehe­tőséget a közéleti .aktivitásra, az állampolgárok pedig részvé­telükkel, felgyemezett felelős­ségvállalásukkal tehetik gazda­gabbá a szocialista demokráciát. Ehhez arra van szükség, hogy a lakóhelyi és munkahelyi közös­ségek a közélet választott tiszt­ségviselőivel és a legaktívabb, legtudatosabb állampolgárokkal, kommunistákkal és pártonkíVü. liekkel együtt lépjenek fel azért, hogy a szocialista de­mokrácia megteremtésére ren­delt szervezetek ne veszítsék el politikai tartalmukat. hhez van szükség nagy számban nemcsak jogo- at, hanem fegyelmet, kö- ta'ességet is ismerő felelős és felvilágosult demokratikus sze­mélyiségekre. Olyan emberekre, akiknek fellépése я demokrati­kus fórumokon közösségformáló, teremtő erővé válik. Pozsgay Imre M u n K a e r ö-f elvétel Kőműves, bádogos, festő szakmunkásokat és SEGÉDMUNKÁSOKAT békéscsabai munkahelyre felvesz a FÉSZEK Lakáskarbantartó Részleg Békéscsaba, Csaba tt, 2, ■* (Réthy)

Next

/
Thumbnails
Contents