Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

Szolgáltatás a nyereségtől függetlenül V annak témák, amelyek nem kerülnek le a napi újeá- gok hasábjairól, mégsem oldódnak meg teljesen. Ezek közzé tartoznak a különböző szolgáltatások, olyanok is, ame­lyek elkerülhetetlenek, példá­ul a kéményseprés, temetkezés. De ezeken a kényszer igénybe­vételeken túl, mindenki tudja, hogy a jövedelmezőség és az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan nő az igény a javító-szolgáltatás növelésére, otthonunk modernizálására. Eze­ket az igényeket a szolgáltató vállalatoknak és a tanácsok kommunális üzemeinek kellene kielégíteni. Azt írtam kellene kielégíteni, mert az óhaj és a gyakorlat között egyelőre még nagy a távolság. Amikor ezeket a vállalatokat létrehozták, az volt az elgon­dolás, hogy a kisiparosságnál nagyobb anyagi és műszaki felkészültség biztosításával meg­gyorsíthatják a lakossági meg­rendelések ellátását. Sajnos nem egészen így történt. A ve­gyes feladatokat vállalók elsőn sorban a nagyobb munkát igény­lő, tehát nagyobb nyereséget hozó megbízatásokat keresték. Valljuk be őszintén, hogy ezen nem Is csodálkozhatunk. Ha nagyobb a haszon, nagyobb a jövedelem. Azt azonban nem állhattuk és nem állhatjuk to­vábbra sem szó nélkül, hogy csak a nyereség dominál ott is, ahol kényszerszolgáltatást vesz igénybe valaki; például я te­metkezésnél. & mi hozta a jö­vedelmezőséget ? Az árak felfe­lé hajszolása. 27—30 százalékos haszonkulcs-számlázás, vagy a tanácsi kommunális üzemnél 22 százalékos, stb. Ezen. a helyzeten eddig még azoknak a különbö­ző kedvezményeknek bevezetése sem segített, ame’yek a lakossá­gi megrendelések vállalását vonzóbbá igyekeztek tenni. Más ösztönzőkre volt szükség. Bízunk abban, hogy a Minisz­tertanácson legutóbb elfogadott rendelet nyomán 1974-ben nyílj van eredményesebbé válnak majd az előnyök, — de addig még várnunk keű. A rendelet lényeget függetle­nítik a nyereségtől a tanácsi kommunális és közüzemi válla­lati dolgozók jövedelmét Bő­vebben: a Minisztertanács ha­tározatot hozott a tanács kom­munális és közüzemi szolgáltató válla1 átok szabályzórendszeré­nek továbbfejlesztéséről, vala­mint szervezeti és működési rendjének korszerűsítéséről. A határozat többek között olyan alapvető szolgáltatásokat érint mint a víz, a csatorna és für­dőszolgáltatás, a távfűtés, a melegvízszolgáltatás, a köztisz­taság, kéményseprés, a park- fenntartás, valamint a temetke­zés, stb. A határozat azt célozza, hogy az említett vállalatoknál fel kell oldani a csupán formai nyere- ségérdekeltségű rendszert, és a szolgáltatások jellege közötti ellentmondásokat, bár az említett szolgáltatások . fenntartására eddig is jelentős állami támo­gatásra volt szükség Az ál­lam évenként 1,22 milliárd fo­rintot meghaladó összeget bizto­sít árkiegészítés címén, s elte­kint mintegy 1,6 milliárd fo­rint tisztajövedelem — eszköz- lekötési járadék, illetményadó — befizetésétől Ezért a mos­tani határozat szerint a szemé­lyi jövedelem .növelését függet­leníteni kell a nyereségtől. Így most már tisztességtelennek tű­nik majd a nyereség hajhászása mögé bűjva az árak emelése, így biztosabbá válik az emlí­tett vállalatoknál do’gozók sze­mélyi jövedelmének megfelelő alakulása, mert a nyereségtől függetlenül a népgazdasági terv céljainak megfelelően emelhe­tik a vállalatok a béreket. A lakosság számára alapvető fontosságú szolgáltatások után az állam természetesen továbbra is folyósítja a támogatásokat — ezzel is biztosítva a megalapo­zott gazdálkodás feltételeit. Az érdekeltség meghatározásában és értékelésében nagy szerepet töltenek majd be a tanácsok. Mód nyílik arra is, hogy a fej­lődő társadalmi igények színvo­nalasabb kielégítéséhez kapcsol­ják a vezetők anyagi ösztönzé­sét. * C sak üdvözölni tudjuk az 1974. január 1-én beveze­tésre kerülő módosításo_ kát, mint amelyek enyhítik a lakosság kiszolgáltatottságát. Ékre a rendeletre elsősorban nem is annyira a vállalatoknak volt szüksége, hanem nekünk mindannyiunknak, akik szeret­nénk végre elérni, hogy alap­vető igényeinket jobban, laká­sainkat gyorsabban, olcsóbban, korszerűbben javítsák meg. Rocskár János Tájoló— a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltésére r ZA Magyar Népköztársaság nagy gondot fordít a fiatalok művelődésére, az ifjúság kultu­rális életére, a kulturális szol­gáltatások megkönnyítésére.” — olvashatjuk az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Tanács Tájoló ’73—74 című most kia­dott füzetének bevezetőjében A 120 oldalas kiadvány rövidesen a diákok, szakmunkástanulók, ifjúmunkások kezébe kerül. A Tájoló célja, hogy sokoldalúan segítse a szabad idő tartalmas eltöltését, a programkészítést. A füzetben az újkeletű színház- és hangversenylátogatási ked­vezmény részletes leírása mel­lett az OIOT további segítségé­vel, kulturálódási lehetőségeivel ismerteti meg az olvasót A pár éve hozott ifjúsági klubokról szóló rendelet irányelvei, a mű­ködési szabályzat egyes kivona­tai, az 1973/74-eg évad színhá­zi és hangversenyeseményeit, filmbemutatókat, múzeumok és a TIT rendezvényeinek kalau­zát is megtalálhatjuk a narancs, sárga kis füzetben. Melléklet­ként a Tájoló közli hazánk mű­velődési központjainak, más művelődésügyi intézményeinek, ifjúsági klubjainak címjegyzé­két megyénkénti felosztásban. Volán S. sz. Vállalat felvételre keres fizemanyagkút-kezelőket, Mávaut-gépkocsivezetőket, kalauzo­kat, tehergépkocsi-vezetőket, valamint érettségizett női és férfi munkaerőket. Jelentkezni léheti Békéscsaba, Szarvasi út 87. Munkaügyi önálló Osztály; Munkába járáshoz ingyenes autóbuszbérletet biz­tosítunk. 201238 Mindenki a fedélzeten volt Az iram, a megállást nem ismerő tempó most már nap­ról napra szelídebbé válik. Szinte észrevétlenül tér visz- sza a megszokott ütem. Im­már jut idő fellélegezni. Tré­fálkozni a szalagok mellett Míg a nyár üzenete: a nap j hevének piros lángjától duz- j zadó paradicsomok üvegbe kerülnek. De az emberek még karjuk­ban érzik azt a három hetet A karjaikban, a hátukban, a derekukban, sajgó lábaikban. Azt a 21 napot, amikor reg­gel 6-tól este 10-ig minden­ki a fedélzeten volt Mint végeláthatatlan piros szőnyeg jött, terült a paradi­csom, mintha a világ vala­mennyi vörös bogyóját ide gyűjtötték volna. Ide a Bé­késcsabai Konzervgyárba. Hogy azután az a 250 ember, aki a gyár négy feldolgozó vonalánál teljesít szolgálatot, lecsót hámozatlan paradicso­mot, zakuszkát, paradicsomsű­rítményt készítsen belőle. Három műszakban. Lassítás nélkül Augusztus 15-től szép. tomber 5-ig. S amikor egyetlen napon, de 21 napig minden nap 100 vagonnyi paradicsom érkezett be a gazdaságokból és a 28. napon már 40 vagonnal túl­jutottak a kétezredik vagon paradicsomon is — hozzátéve, hogy most már csak 50—60 vagonnyit szállítanak a gyár­ba naponta — igazán nehéz lenne eldönteni, hogy melyik műszakot állítsuk példaképül a másik kettő elé, hogy kit emeljünk ld név szerint az itt dolgozók közül A Molnár Albert vezette Duna műszakot is csak azért emeljünk ki név szerint az őket mutatja be munka köz­ben cim feletti felvételünk. Nehéz próba volt ez a 21 nap, de ember és gép jól vizsgázott. Jól vizsgáztak a munka szervezői, a munka végzői, a kulcshelyekre állí­tott tapasztalt régi szakmun­kások, a válogatók, a feldol­gozók, a készáruk sterilizálói, az anyagmozgatók, a targon­cavezetők és targoncáik, sőt még a tanulók és a kisegítők is vagyis —",hogy még egyszer éljünk a konzervüzem veze­tőjének; Botyánszki Mihály­nak a szavaival — itt minden, ki a fedélzeten1 volt, méltány­talan lenne hát bárkit a töb­biek fölé helyezni Blessen tehát mindenkit az elismerő szó. A tsz-tagot a konzervgyári dolgozót egy­aránt Mindenkit aki részese volt annak, hogy míg tavaly csak 900, az idén 1 800 va­gonnyi paradicsomot tudott a gyár átvenni és eltenni „té­lire”. Megőrizve ezzel azt ami a zimankóban legjobban hiányzik: a vitaminokba épült napfényt — a nyárból. Kőváry E. Péter Munkahelyi yezetok oktatása A MTESZ keretében működő szervezési és vezetési tudomá­nyos társaság kétnapos orszá­gos tanácskozása pénteken kez­dődött ei Szombathelyen. A közel ötezer mérnököt köz­gazdászt szociológust jogászt újságírót tömörítő társadalmi szervezet megyei és városi egy­ségeiben segíti az országosan időszerű gazdasági célkitűzések megvalósítását A munkahelyi vezetőik kép­zése az egyik legfontosabb fel­adata. Jelenleg az oktatók képzése folyik, akik majd a munkahelyeken, a termelés közvetlen irányítóit tanítják. A tervezőmunkában is segí­tik eligazítani a szakembere­ket. A Minisztertanács a kö­zelmúltban határozatot hozott az 1990-ig kidolgozandó távlati fejlesztési tervekről, ezeknek regionális része is lesz, ezért a társaság 23 megyei és városi szervezetében részletesen meg­vitatják azokat. Szerencsére a tagság igen fiatal: a 30 éven aluliak száma 1100, a 30—35 év közöttieké 650. Így hosszú távon számítani lehet rájuk a munkában. (MTI) A felvásárlás csúcsidőszakában naponta négymillió forintot termeltek a „hagyományos” hárommillió helyett a konzerv­gyáriak. Ebben természetesen benne volt a készáru sterile- zését, (amit otthon csak dunsztolásnak mondunk) végzők munkája is. (Fotó: Demény) 3 (ÉPÚJSÁG* 1973. SZEPTEMBER l£k

Next

/
Thumbnails
Contents