Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-15 / 216. szám
Szolgáltatás a nyereségtől függetlenül V annak témák, amelyek nem kerülnek le a napi újeá- gok hasábjairól, mégsem oldódnak meg teljesen. Ezek közzé tartoznak a különböző szolgáltatások, olyanok is, amelyek elkerülhetetlenek, például a kéményseprés, temetkezés. De ezeken a kényszer igénybevételeken túl, mindenki tudja, hogy a jövedelmezőség és az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan nő az igény a javító-szolgáltatás növelésére, otthonunk modernizálására. Ezeket az igényeket a szolgáltató vállalatoknak és a tanácsok kommunális üzemeinek kellene kielégíteni. Azt írtam kellene kielégíteni, mert az óhaj és a gyakorlat között egyelőre még nagy a távolság. Amikor ezeket a vállalatokat létrehozták, az volt az elgondolás, hogy a kisiparosságnál nagyobb anyagi és műszaki felkészültség biztosításával meggyorsíthatják a lakossági megrendelések ellátását. Sajnos nem egészen így történt. A vegyes feladatokat vállalók elsőn sorban a nagyobb munkát igénylő, tehát nagyobb nyereséget hozó megbízatásokat keresték. Valljuk be őszintén, hogy ezen nem Is csodálkozhatunk. Ha nagyobb a haszon, nagyobb a jövedelem. Azt azonban nem állhattuk és nem állhatjuk továbbra sem szó nélkül, hogy csak a nyereség dominál ott is, ahol kényszerszolgáltatást vesz igénybe valaki; például я temetkezésnél. & mi hozta a jövedelmezőséget ? Az árak felfelé hajszolása. 27—30 százalékos haszonkulcs-számlázás, vagy a tanácsi kommunális üzemnél 22 százalékos, stb. Ezen. a helyzeten eddig még azoknak a különböző kedvezményeknek bevezetése sem segített, ame’yek a lakossági megrendelések vállalását vonzóbbá igyekeztek tenni. Más ösztönzőkre volt szükség. Bízunk abban, hogy a Minisztertanácson legutóbb elfogadott rendelet nyomán 1974-ben nyílj van eredményesebbé válnak majd az előnyök, — de addig még várnunk keű. A rendelet lényeget függetlenítik a nyereségtől a tanácsi kommunális és közüzemi vállalati dolgozók jövedelmét Bővebben: a Minisztertanács határozatot hozott a tanács kommunális és közüzemi szolgáltató válla1 átok szabályzórendszerének továbbfejlesztéséről, valamint szervezeti és működési rendjének korszerűsítéséről. A határozat többek között olyan alapvető szolgáltatásokat érint mint a víz, a csatorna és fürdőszolgáltatás, a távfűtés, a melegvízszolgáltatás, a köztisztaság, kéményseprés, a park- fenntartás, valamint a temetkezés, stb. A határozat azt célozza, hogy az említett vállalatoknál fel kell oldani a csupán formai nyere- ségérdekeltségű rendszert, és a szolgáltatások jellege közötti ellentmondásokat, bár az említett szolgáltatások . fenntartására eddig is jelentős állami támogatásra volt szükség Az állam évenként 1,22 milliárd forintot meghaladó összeget biztosít árkiegészítés címén, s eltekint mintegy 1,6 milliárd forint tisztajövedelem — eszköz- lekötési járadék, illetményadó — befizetésétől Ezért a mostani határozat szerint a személyi jövedelem .növelését függetleníteni kell a nyereségtől. Így most már tisztességtelennek tűnik majd a nyereség hajhászása mögé bűjva az árak emelése, így biztosabbá válik az említett vállalatoknál do’gozók személyi jövedelmének megfelelő alakulása, mert a nyereségtől függetlenül a népgazdasági terv céljainak megfelelően emelhetik a vállalatok a béreket. A lakosság számára alapvető fontosságú szolgáltatások után az állam természetesen továbbra is folyósítja a támogatásokat — ezzel is biztosítva a megalapozott gazdálkodás feltételeit. Az érdekeltség meghatározásában és értékelésében nagy szerepet töltenek majd be a tanácsok. Mód nyílik arra is, hogy a fejlődő társadalmi igények színvonalasabb kielégítéséhez kapcsolják a vezetők anyagi ösztönzését. * C sak üdvözölni tudjuk az 1974. január 1-én bevezetésre kerülő módosításo_ kát, mint amelyek enyhítik a lakosság kiszolgáltatottságát. Ékre a rendeletre elsősorban nem is annyira a vállalatoknak volt szüksége, hanem nekünk mindannyiunknak, akik szeretnénk végre elérni, hogy alapvető igényeinket jobban, lakásainkat gyorsabban, olcsóbban, korszerűbben javítsák meg. Rocskár János Tájoló— a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltésére r ZA Magyar Népköztársaság nagy gondot fordít a fiatalok művelődésére, az ifjúság kulturális életére, a kulturális szolgáltatások megkönnyítésére.” — olvashatjuk az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács Tájoló ’73—74 című most kiadott füzetének bevezetőjében A 120 oldalas kiadvány rövidesen a diákok, szakmunkástanulók, ifjúmunkások kezébe kerül. A Tájoló célja, hogy sokoldalúan segítse a szabad idő tartalmas eltöltését, a programkészítést. A füzetben az újkeletű színház- és hangversenylátogatási kedvezmény részletes leírása mellett az OIOT további segítségével, kulturálódási lehetőségeivel ismerteti meg az olvasót A pár éve hozott ifjúsági klubokról szóló rendelet irányelvei, a működési szabályzat egyes kivonatai, az 1973/74-eg évad színházi és hangversenyeseményeit, filmbemutatókat, múzeumok és a TIT rendezvényeinek kalauzát is megtalálhatjuk a narancs, sárga kis füzetben. Mellékletként a Tájoló közli hazánk művelődési központjainak, más művelődésügyi intézményeinek, ifjúsági klubjainak címjegyzékét megyénkénti felosztásban. Volán S. sz. Vállalat felvételre keres fizemanyagkút-kezelőket, Mávaut-gépkocsivezetőket, kalauzokat, tehergépkocsi-vezetőket, valamint érettségizett női és férfi munkaerőket. Jelentkezni léheti Békéscsaba, Szarvasi út 87. Munkaügyi önálló Osztály; Munkába járáshoz ingyenes autóbuszbérletet biztosítunk. 201238 Mindenki a fedélzeten volt Az iram, a megállást nem ismerő tempó most már napról napra szelídebbé válik. Szinte észrevétlenül tér visz- sza a megszokott ütem. Immár jut idő fellélegezni. Tréfálkozni a szalagok mellett Míg a nyár üzenete: a nap j hevének piros lángjától duz- j zadó paradicsomok üvegbe kerülnek. De az emberek még karjukban érzik azt a három hetet A karjaikban, a hátukban, a derekukban, sajgó lábaikban. Azt a 21 napot, amikor reggel 6-tól este 10-ig mindenki a fedélzeten volt Mint végeláthatatlan piros szőnyeg jött, terült a paradicsom, mintha a világ valamennyi vörös bogyóját ide gyűjtötték volna. Ide a Békéscsabai Konzervgyárba. Hogy azután az a 250 ember, aki a gyár négy feldolgozó vonalánál teljesít szolgálatot, lecsót hámozatlan paradicsomot, zakuszkát, paradicsomsűrítményt készítsen belőle. Három műszakban. Lassítás nélkül Augusztus 15-től szép. tomber 5-ig. S amikor egyetlen napon, de 21 napig minden nap 100 vagonnyi paradicsom érkezett be a gazdaságokból és a 28. napon már 40 vagonnal túljutottak a kétezredik vagon paradicsomon is — hozzátéve, hogy most már csak 50—60 vagonnyit szállítanak a gyárba naponta — igazán nehéz lenne eldönteni, hogy melyik műszakot állítsuk példaképül a másik kettő elé, hogy kit emeljünk ld név szerint az itt dolgozók közül A Molnár Albert vezette Duna műszakot is csak azért emeljünk ki név szerint az őket mutatja be munka közben cim feletti felvételünk. Nehéz próba volt ez a 21 nap, de ember és gép jól vizsgázott. Jól vizsgáztak a munka szervezői, a munka végzői, a kulcshelyekre állított tapasztalt régi szakmunkások, a válogatók, a feldolgozók, a készáruk sterilizálói, az anyagmozgatók, a targoncavezetők és targoncáik, sőt még a tanulók és a kisegítők is vagyis —",hogy még egyszer éljünk a konzervüzem vezetőjének; Botyánszki Mihálynak a szavaival — itt minden, ki a fedélzeten1 volt, méltánytalan lenne hát bárkit a többiek fölé helyezni Blessen tehát mindenkit az elismerő szó. A tsz-tagot a konzervgyári dolgozót egyaránt Mindenkit aki részese volt annak, hogy míg tavaly csak 900, az idén 1 800 vagonnyi paradicsomot tudott a gyár átvenni és eltenni „télire”. Megőrizve ezzel azt ami a zimankóban legjobban hiányzik: a vitaminokba épült napfényt — a nyárból. Kőváry E. Péter Munkahelyi yezetok oktatása A MTESZ keretében működő szervezési és vezetési tudományos társaság kétnapos országos tanácskozása pénteken kezdődött ei Szombathelyen. A közel ötezer mérnököt közgazdászt szociológust jogászt újságírót tömörítő társadalmi szervezet megyei és városi egységeiben segíti az országosan időszerű gazdasági célkitűzések megvalósítását A munkahelyi vezetőik képzése az egyik legfontosabb feladata. Jelenleg az oktatók képzése folyik, akik majd a munkahelyeken, a termelés közvetlen irányítóit tanítják. A tervezőmunkában is segítik eligazítani a szakembereket. A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott az 1990-ig kidolgozandó távlati fejlesztési tervekről, ezeknek regionális része is lesz, ezért a társaság 23 megyei és városi szervezetében részletesen megvitatják azokat. Szerencsére a tagság igen fiatal: a 30 éven aluliak száma 1100, a 30—35 év közöttieké 650. Így hosszú távon számítani lehet rájuk a munkában. (MTI) A felvásárlás csúcsidőszakában naponta négymillió forintot termeltek a „hagyományos” hárommillió helyett a konzervgyáriak. Ebben természetesen benne volt a készáru sterile- zését, (amit otthon csak dunsztolásnak mondunk) végzők munkája is. (Fotó: Demény) 3 (ÉPÚJSÁG* 1973. SZEPTEMBER l£k
