Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-14 / 215. szám

Sinka-emléktáblát avattak Vésztőn Пей Ferenc mondta az em- léktábla-avató beszédet. Az id5 is kegyeibe fogadta a szerda délutáni vésztői ün­nepséget. Tiszta égbolt, jól- esöen meleg napsütés fogadta a Sinka István hajdani lakóháza elé gyülekező vésztői eket s a megye más helységeiből érke­zőiket. idősebbeket és egészen fiatalokat, rokonokat, ismerő­söket. régi barátokat. Sinka-versek s a vésztői gim­názium leánykórusának nép­dalai keretezték a megemlé­kezéseket. Először Deák Fe­renc, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának helyettes vezetője szólt a költő életmű­véről, vésztői tartózkodásáról. Ez a község volt az első olyan állomás életében — mint mon­dotta —, ahol független lehe­tett a „kasznárok uralmától”, itteni évei választották el ko­rábbi nyomorúságos helyzetét Budapestre kerülésétől Itt íkapta az első irodalmi elis­merést Féja Gézától, ide kö­tődik Veres Péterrel, Szabó Pállal alakult barátsága. Éle­tének ebben a szakaszában jelent meg első kötete, a Him­nuszok Kelet kapujában s egy későbbi, a Pásztorének. S itte­ni barátait, szomszédait örökí­ti meg a Fekete bojtár vallo­másai című regény. Hegyest János a régi barátok nevében idézte a költő ember­ségét, segítőkészségét a kor­társak. közöttük az akkori fia­tal irodalmárok iránt. Emléke­zését ezzel summázta: „Sinka műveiben emléket állított Vésztőnek, most Vésztő emlé­ket állít Sinkáríak.” A régi ház falán elhelyezett emléktáblát Deák Ferenc lep­lezte le, majd koszorúkkal rót­ta le tiszteletét a községi ta­nács és a Hazafias Népfront községi bizottsága, a debrece­ni Alföld című folyóirat szer­kesztősége s a Sinka-család. Vésztői diákok helyezték el a községi tanács és a Hazafias Népfront koszorúját. (Fotó: Kemény Gyula) A békéscsabai FÉK képzőművészeti stúdiójának kiállítása Tucatnyinál több '— kedvte-, lésből a képzőművészet gya- I korlásával foglalkozó — alkotó félszáznál több művét állítot­ták Iki a Jókai Színház előcsar­nokában. A Fegyveres Erők Klubja képzőművészeti stúdió­jának korábbi bemutatkozásai­ról már régebben ismert és csak a legutóbbi időben jelent­kező festők, szobrászok, fafara­gók. A sokszínű és színvonalában is változatos képet nyújtó tár­lat anyagálból Gubis Mihály, Párzsa János, Petrovszki Pál, Takács Sándor és Vágó Ferenc alkotásai adják a legteljesebb esztétikai élményt. , | Gubis Mihály Öregség című] olajképe egy megtörtén, szeré- j nyeri a kapulépcsőn ülő asz- szony alak javai vall gyengéd emberszeretetről. Párzsa János fehérből-barnából-zöldből kom- i genált régi házai nyugodt rit- ! musukkal sugallják az elmúlt idők hangulatát. Györgyi című szobra egyszerűségével, tiszta formáival ragadja meg az ér­deklődőt. Sziluettszerű meg_ formálás teszi érdekessé Pet­rovszki Pál Dobozi táj című olajképét, hasonló lényegre törés dicséri a Hazafelé markánsan rajzolt ember- és állatalakjait. Takács Sándor plakettjeit Ma­dách drámai- költeményei ih­lette, legsikeresebben Az em­ber tragédiája első prágai, londoni színét, eszkimójelene­tét ábrázaló darabokon. Vágó Ferenc faragott széke, asztali és kézi tükre nagy mesterség­beli tudásról vallanak. Kazet­tájának mesei növényekkel kö­rülfuttatott juhásza, juhai, ma­darai pedig arról tanúskodnak, hogy alkotójuk természetes egyszerűséggel beszéli a nép­művészet nyelvét. A kiállítást vasárnapig te­kinthetik meg az érdeklődők. • • Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta az ágazati irányítás érvényesülésé­ről szóló jelentést. A miniszté­riumok javuló mértékben lát­ják el ágazati irányító tevékeny­ségüket. Fokozták ellenőrző te­vékenységüket, fejlődött az in­formációs rendszer. A kettős alárendeltség megszűnésével új alapokra helyeződött és fejlő­dött- a minisztériumok, valamint a tanácsi szervek közötti kap­csolat. A tanácsi ágazati szer­vek mindinkább teljesítik a fel­adataikat. a szakmai felkészült­ség azonban, több helyen még nem megfelelő. Fejlődés mutat­kozik az egyes népgazdasági ágakhoz tartozó szövetkezetek ágazati irányításában. E terü­leten jobban figyelembe kell venni a sajátosságokat. A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette és további feladatul tűzte ki az egy_egy ágazat egészét felölelő irányító munka javítását. A Minisztertanács megtár­gyalta a vállalati szervezési te­vékenység fejlesztésére vonat­kozó kormányhatározat végre-, hajtásáról szóló jelentést. Az elmúlt év tavaszán hozott ha­tározatot a dolgozók kedvezően fogadták. Gyorsabbá és tudato- sabbá vált a szervezési tevé­kenység. A határozatban foglalt feladatok eredményesebb meg­valósítása érdekében a vállala­toknak jobban ki keli használ­niuk a munka_ és üzemszerve­zés javításában rejlő lehetősége­ket. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette és úgy döntött, hogy a határozat végrehajtásáról, az elért ered­ményekről és a jelentkező ne­hézségekről a munkaügyi mi­niszter és a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke egy év múlva tegyen jelentést a Minisztertanácsnak. A külügyminiszter jelentést terjesztett a kormány elé a szeptember 5—7. között a Len­gyel Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A külügyminiszterek átfogó véle­ménycserét folytattak a magyar —lengyel kapcsolatok helyzeté­ről. Megelégedéssel állapították riogy azok örvendetesen fejlődnek, amihez különöskép­pen hozzájárultak a két or­sóig legmagasabb szintű veze­tőinek találkozói. Megvitatták a két országnak a Varsói Szerző­dés és a KGST tagállamai együttműködésének erősítésére irányuló tevékenységét, továb­bá a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit. A szívélyes, ba­ráti és elvtársi légkörben le­folytatott tárgyalásokon az összes érintett kérdésben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a megfigyelésre kije­lölt ipari nagyvállalatok 1968— 72 közötti fejlődéséről. Ezek a vállalatok állítják elő az or­szág ipari termelésének mint­egy a felét és adják az ipari ex­port nagyobb hányadát. Tevé­kenységük általában összhang­ban áll a központi gazdaságpo­litikai élvekkel, a vállalatok a gazdaságirányítási rendszer egységes keretei között — ese­tenként egyedi rendezésekkel és intézkedésekkel — eredmé­nyesen működnek. Közülük né­hány vállalat nagyobb állami támogatásra szorult. Ezek intéz­kedési tervet készítenek ter­mékstruktúrájuk átalakítására, annál a hat vállalatnál pedig, ahol ez saját erőből nem old­ható meg, központi intézkedé­sekre került, illetve kerül sor. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miniszter, valamint az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnöke jelentését az ener­giaellátás helyzetéről és a téli felkészülésről. A népgazdaság tüzelőanyag-ellátása kiegyensú­lyozott. A villamos energia iránti igény — az ötéves terv előirányzatainak megfelelően — jelentősen növekedni fog. Az ellátás biztosítása érdekében, több más intézkedés mellett még az év vége előtt üzembe helyezik a Dunamenti Hőerőmű, és az Inotai Erőmű újabb rész­legeit, s további importlehető­ségeket is biztosítanák. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter jelentést ter­jesztett a kormány elé a nyári betakarítási munkák végrehaj­tásáról, a terményfelvásárlás helyzetéről, valamint az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A gabonabetaka­rítás zökkenőmentesen, a szo­kásosnál rövidebb idő alatt megtörtént. Zavartalan volt az alkatrészellátás. A termés — a korábbinál kisebb vetésterüle­ten — nagyobb, mint az előző évben volt. A nyári érésű zöldség és gyümölcs felvásárlá­sa azonos a tavalyival. Néhány termékből, elsősorban zöldpap­rikából a felvásárlás jóval ki­sebb volt a tavalyinál, de a la­kosság ellátása érdekében — még az export terhére is — intézkedések történtek. A gaz­daságok alaposan felkészültek az őszi munkákra. A Minisz­tertanács a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A művelődésügyi miniszter, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és főtitkára előterjesztést tett a köznevelés fejlesztését szolgáló pedagógiai kutatásokról. A kormány úgy határozott, hogy az országos szintű kutatásokat a köznevelés szolgálatában álló pedagógiai kutatásokkal ki kell egészíteni. A kutatásai segítsék elő a távlati döntések tudományos megalapozását, tisztázzák a köz. neve’és, az iskolaügyi tervezés elméleti-módszertani kérdéseit, a köznevelési rendszer szerkeze­tének és tartalmának kimunká­lását. A kutatómunka össze­hangolására az érdekelt állami és társadalmi szervek képvise­lőiből bizottság alakul. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az energiahordozók termelése és behozatala biztonságos téli ellátást tesz lehetővé Jelentés az energiaellátás helyzetéről és a téli felkészülésről Az energiaellátás helyzetéről és az 1973/74. évi téli felkészü­lésről a Minisztertanács elé ter­jesztett jelentés többek között megállapítja, hogy a nópgaz- (daság tüzelőanyag-ellátása az év eddigi időszakában alapve­tően kiegyensúlyozott és már megtették a téli felkészülés ér­dekében a szükséges intézkedé­seket ás. Ennek megfelelően az energiahordozók termelése és behozatala fedezi a felhaszná­lók szükségletét és lehetővé te­szi, hogy kellő időre tárolják a biztonságos téli ellátásihoz szük­séges készleteket. Többek között ezt a megállapítást támasztja alá, hogy a hazai szénbányászat az idei módosított előirányzatát várhatóan 237 OOO tonnával túl­teljesíti, 6 a jövő év első negye­dében is — az előzetes számítá­sok szerint — többet szállíthat­nak az országnak, mint ez év azonos időszakában. A hazad ter­meié^ és a behozatal összessé­gében kielégíti a várható téli szémgényéket. A gázolaj- és a bitumenigenyék növekedésével igyekezett lépést tartani a kőolajfeldolgozó Ipar. lis, mert mintegy kétszázezer tonnányi termékkel többet állít elő az idei tervben előirányzott­nál. Meghatározták már a jö­vő év első negyedévi féldogozás. hoz szükséges kőolajimportot is, amelyhez ezúttal is nagy segít­séget nyújt a Szovjetunió. Az idén a fűtőolaj-ellátás zavar­talan volt, de a mezőgazdaság­nak esetleges többletgázolaj-fél- használása a fűtési idény kez­detén átmenetileg problémát okozhat a lakosság ellátásában, amit viszont enyhíteni lehet a szállítási kapacitások növelésé­vel. Az elosztást segíti, hogy korszerűnek mondható a ter­melés is. A jelentés szerint az őszi-téli j viilamosenergia-eliátásban szá­molni kéLl azzal, hogy a csúcs- terhelés a múlt évihez viszonyít- j va 8,7 százalékkal növekszik A ] Dunamenti. Hőerőmű bővítése- j ként épülő 8-as számú 215 me- ; gawattos gépegység párhuzamo- ; san kapcsolása és gz inotai gáz- : turbinás, erőmű két 100 mega­wattos gépének üzembe helyezé­se viszont különféle szállítási problémák miatt késik. A csúcs- terhelés időszakában így nagy gondot okozhat az igények ki­elégítése. Ezért a Nehézipari Minisztérium máris több intéz­kedést tett éf- újabbakat tervez az erőművek új gépeinek mi­előbbi üzembe helyezésére, a villamosenergia teljesítmény, mérleg feszítettségének enyhíté­sére. A Minisztertanács jóváhagyó­lag tudomásul vette a jelentést, s utasította a nehézipari mi­nisztert. hogy folyamatosan kí­sérje figyelemmel a villamos- teljesítmény helyzetét és az egyensúly biztosítása érdekében tegye meg a szükséges intézke­déseket. (MTI) Továbbra is támogatja a termelőket a Békéscsabai Konzervgyár Ebben az évben a Békéscsa­bai Konzervgyár a zöldbab és a paradicsom termelésére szerző­dött gazdaságokat anyagilag is segítette. A zöldbab vetésterüle­tének minden holdja után 500, a paradicsom után pedig 400 fo­rint növényvédelmi hozzájá­rulást fizetett. A paradicsom­termelők a nyolcvan holdon fe­lüli vetésterületre további 600. tehát összesen ezer forintot kaptak ilyen címen holdanként. A felvásárlási-csúcs mérséklé­sére a konzervgyár felvásárlási felárral ösztönözte a gazdaságo­kat. Az augusztus 15-e előtt át­adott, illetve a szeptember 20-a után átadásra kerülő paradicso­mért kilogrammonként 10 fil­lért fizettek, illetve fizetnek a felvásárlási áron felül. A gyár a napokban ugyanezen feltételek mellett az 1973-ban érvényben levő felvásárlási árak alapján kezdte meg az 1974-re szóló szerződéskötéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents