Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

MA A BÜROKRÁCIA: SZŰ A TÁRSADALOM TESTÉN (3. oldal) • GON DŐL ATCSBRE ÉS DÖNTÉS <5. oldal) Nem kerül milliókba „A főiskola hallgatójává fogadom.. Ünnepélyes, tanévnyitó Szarvason Vállalati körtükben egyre in­kább meggyőződéssé válik: túl igényesek a hazai üzem- és munkaszervezők. A minap is panaszkodik az egyik nagy ve­gyi üzem vezérigazgató-helyet­tese: „Nálunk a szervezést jóformán csak méregdrága szá­mítógépekkel tudják elképzel­ni, s lassan odajutunk, hogy addig, amíg nincs számítógép, szóba sem állnak velünk a szervező intézetek.” Meggyőződésem, mindez nem ok nélküli panaszkodás. Valóbán úgy Jest a dolog, hogy a „profi” szervezők kez­dik lebecsülni az úgynevezett „gyalog szervezést” (szakmai körökben használatos ez a kifejezés), vagyis a szervezés­nek azokat a klasszikus mód­szereit, amikor nem annyira technikát, hanem a kézenfek­vő racionalizálást hívják se­gítségül. Ezért is figyelemre méltó minden olyan kezdemé­nyezés, amely mögött a gon­dolkodás, a különösebb befek­tetés nélkül végrehajtott egy­szerűsítés fedezhető fel. Példá­ul a Szerszámgépipari Művek esetében. Ez a fiatal, mindösz- sze tízéves nagyvállalat ' — mellesleg a legnagyobb expor­tőrök egyike — úgy szervezte meg a munkáját, ahogy min­denkori lehetőségei megenged­ték. Mégis jelentős — túlzás nélkül mondható, hogy a vál­lalat jövőjét biztosító — ered­ményüket ért el. A SZIM termelését bizonyos ciklusság jellemezte. Kaptak egy megrendelést, mondjuk száz darab esztergagépre, ezt elkészítették, függetlenül .at­tól, hogy a vásárlónak milyen időpontokban kellett szállíta­ni. Ezután hozzáláttak a kö­vetkező megrendelés teljesíté­séhez, s ily módon a vállalat mindig egyetlen feladatra .koncentrálta az erőit. A mód­szer kezdetben hasznosnak bi­zonyult, de egy idő után ész­re kellett venni, hogy a cikli­kus gyártásban rejlő tartaléko­kat kimerítették. A sorozat­nagyságok esetleges növelése sem hozhatja meg a kívánt ön- költségcsökkentésá, gazdaságos- sági eredményeket. A tömegtermelés lehetőségeit más helyen, az alkatrészgyár­tásban keresték és találták meg. Hozzáfogtak a saját gyár­tású alkatrészek feltérképezé­séhez ég kiderült, hogy a le­hetőség szerinti szabványosí­tással, tipizálással rendkívül nagy lehetőség nyílik az azo­nos alkatrészek különböző tí­pusú gépekbe való beépítésé­re. Ez a viszonylag egyszerű fel­ismerés forradalmi változáso­kat indított el a gyárban. Le kellett rombolni az egész ed­digi gyártásszervezést. meg kellett változtatni a százezer­nyi alkatrésztömeg nyilvántar­tását. Az osztályozás új rend­je lehetőséget adott arra is, hogy az új gyártmányok ter­vezésénél a szerkesztők tuda­tosan használják fel a rendel­kezésre álló alkatrészgarnitú­rát. Ezzel sikerült megszüntet­ni az egyes alkatrészek újra „feltalálását”. Most már csak azt kellett meghatározni, hogy melyik alkatrészből mennyit kell gyártani, s az új rendszer megkezdhette működését. , Az egész nem más, mint egy kis gondolkodás, egy ötlet, s annak — igaz, sok munkával történő — következetes megva­lósítása.. Nem került millióik­ba, de milliókat hozott a kony­hára. Más példa: az ország talán legnagyobb lakásépítő üzeme, j a 43-as Állami Építőipari Vál­lalat. olyan bérezési rendszert dolgozott ki, amely — éssze­rűségénél fogva — gyorsabb és jobb minőségű munkára ösz­tönzi a dolgozókat és amely elég egyszerű ahhoz, hogy a brigádtagok voltaképpen ma­guk végezhetik el a „bérszám­fejtést”. A vállalat jelenleg az átlagbérszabályozás módsze­rét követi, ezt azonban gondos számítások alapján, a termelő- egységekre lebontva bértömeg­ként kezelik. Minden elvégzett munka után bizonyos összeget kapnák я brigádok, s ennek nagyságát előre közliik a dol­gozókkal. Az ismétlődő mun­kafolyamatokra egyösszegű utalványokat adnak, amelyeket rajzzal látnak el, tehát a mun­kás nemcsak a munkafolya­mat leírását, de annak műszaki dokumentációját is kézhez kapja a megbízáskor. A mun­ka elvégzését az építésvezető igazolja. A módszerrel — bebi­zonyosodott — nagyobb terme­lési értéket lehet létrehozni ugyanazzal a létszámmal. A termelési egység vezetőinek bi­zonyos prémiumkeret is ren­delkezésükre áll, amelyből — a szokástól eltérően — nem a határidő betartását, hanem az elvégzett munkák minőségét jutalmazzák. Ehhez sem kellett kompli­kált géppark, nem kellettek méregdrága beruházások. Csali egy kis gondolkodás, egy kis lelkiismeretesség... Félreértés ne essék: nem a gépek, a tech­nika, s legkevésbé a számító­gépek mellőzhetőségét igazol­ják a példák. Éppen ellenkező­leg: ezek a vállalatok felis­merték, hogy a számítógépe­ket sokkal komplikáltabb, ösz- szetettebb feladatok megoldá­sára kell igénybe venni. De ezekhez a feladatokhoz csak akkor lehet hozzálátni, ha a vállalatgazdaság egy-egy rész­területe már az ésszerűség kö­vetelményei szerint működik. A számítógép nem való bér- számfejtésre, vagy alkatré­szek könyvelésére. Segítségével a vállalati gazdálkodás komp­lex folyamatát lehet és kell megszervezni, sőt irányítani. Emellett nélkülözhetetlen a szervezői aprómunka, s ezt le­becsülni nagy hiba. Verteb Csaba A Debreceni Agrártudományi Egyetem Szar-vasi Öntözéses- Meliorációs Főiskolai Karán tegnap, szeptember 11-én dél­előtt 10 órakor tanévnyitó ün­nepséget rendeztek. Egyetemi tanárok, vendégek és a 368 fő­iskolai hallgató megtöltötte a városi művelődési központ színháztermét, ahol dr. Ács An­tal rektor köszöntötte az év-, nyitón megjelenteket, majd mél­tatta a főiskola jelentőségét az ifjúságpolitikai párthatározat megvalósításában. A mezőgazdasági pálya nagyon nehéz. A szak­emberek az élő vi­lággal dolgoznak. Eszük és ke­zük munkájával hozzák létre a népgazdaság élelmiszer-szükség­letét. Ezt a tevékenységet csak jói felkészült szakemberek szer­vezhetik, irányíthatják. Ez a fő­iskola erre tanítja meg az ifjú­ságot. — mondotta a rektor töb­bek között. Ezután esküt tettek az első éves hallgatók, majd valameny- ( nyiükkel kezet fogott dr. Mi- . hályfalvy István, a szarvasi fő- | iskola igazgatója, Вам1 a föls- I kola hallgatóinak sorába fogad­ta a 117 szakember jelöltet, akik közül a Békés megyeiek aránya á tavalyinál 50 százalék­kal kedvezőbb! Megyénk nagy­üzemeiből 38 fiatal kezdte tanul­mányait az 1973/74-es tanévben Szarvason. Hétfőn tért haza romániai körútjáról a gyomai Körösmenti Néptánc Együttes, amely szep­tember 4. és 10. között Arad megyében Borosjenőn, Kisjenőn és még négy községben lépett fel osztatlan sikerrel. Az együt­tes a tavalyi nyáron megyénk­ben szerepeit borosjenői népi együttes turnéját viszonozta a két megye kulturális kapcsolatai elmélyítésének jegyében. A táncosok csoportjának vesse­Dr. Acs Antal rektori díszben szól a fiatalokhoz Aszódi Károly, a főiskola KISZ-titkára is köszöntötte az első éveseket majd kihirdették és átadták három tanulónak a Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndíjat, amely havi 1000 forintos jövedelmet jelent An­tal György szarvasi, Bűz Esz­ter nagykőrösi és Sólyomváry László székesfehérvári harmad­évesnek. tői Deák Ferenc, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályának osztályvezetője és Cserei Attila, a megyei pártbizottság propa­ganda és művelődésügyi osztá­lyának politikai munkatársa voltak. Az együttes fellépéséit mindenütt sok szeretettel fogad­ták. A magas színvonalú folklór műsor sikeréhez a tréfás népi rigmusokat előadó Nácsa János és a kitűnő szólótáncos Bau Ka­talin is hozzájárult. Dr. Mihályfalvy István: „A főiskola hallgatójává fogadom.-” Az első éves hallgatók az eskü szövegét mondják. (Fotó: Demémy) Nagy sikerrel szerepelt Romániában a gyomai Körösmenti Néptánc Együttes

Next

/
Thumbnails
Contents