Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-09 / 185. szám

120—130 ccnlis táncoló babat „óriás* bohóc készül exoorfra Szarvason

A Szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezetben készült játékok már évekkel ezelőtt kivívták a sikert nemcsak hazánk minden táján, de külföldön is. Évente mintegy 100 ezer baba kerül exportra. Egyebek között grotex mesefigurák, hosszú lábú, hosz- szú nyakú textilbabák, népviseletbe öltöztetett gyönyörű babák kerülnek Hollandiába, Svédországba, Nyugat-Németor- szágba és más államba.

A svéd népviseletet például 28

változatban kutatták fel, Szarvason szövik a ruhaanyagot is, s Svédországba exportálják a népviseleti babákat. Újabban 120—130 centi magas ún. táncoló babák készülnek exportra. Az óriásbaba papucsát úgy képezik ki, hogy a gyerek a saját lábát is beleilleszti, így együtt táncolnak a játékbabával. Ugyancsak nagy sikert aratott külföldön az óriás bohóc, amiből több ezer darabot gyártanak exportra.

Sárospataki vázlat

Békás megyei résztvevői Is ! voltak a július 16—29. közötti sárospataki alkotótábornak, | amelyet ez idén először rendez- t tek a Kazinczytól — s az őt idéző Móricz Zsigmondiéi — Bodrog-parti Athénnek nevezett városban.

— Milyen volt a tábor, mit jelentett az ott-tartózkodó alkotóknak? — kérdeztük Hankó Ilona békéscsabai rajztanártól.

— Nagyon kellemes élményeket szereztünk. A várost patinás múltja, gyönyörű természeti környezete és mai lakóinak vendégszeretetben is megnyilvánuló lokálpatriotizmusa egy-1

aránt dicséri. Jártuk a várost, kirándultunk Tokajba, Füzérre, Hollókőre, megismerkedtünk az ország más tájain élő, dolgozó kollégákkal.

Természetesen dolgoztunk is, sok-sok vázlatot készítettünk — képünöön beszélgető partnerünk rejza, a pataki Rákóczi- várról —, s ezekből kiállítást rendeztünk a művelődési házban.

Először szerveztek ilyen tábort a patakiak s a búcsúzás napján mindannyiunknak az járt a fejében: jó lenne részt venni a legközelebbi ottanj tábor munkájában is.

(ввааааааааававааавааааааааааишишиивввав«аввааввавввв»1

Kazancev vallomása szerint Szere brjakov hosszú évek óta nincs kapcsolatban a németekké1. Azt hiszem akkor dönthetjük el, milyen szerepet szánunk Szerebrjakovnak. ha találkozott Kazancewel.

— Egyetértek. Apropó, elege, dett Kazancev vallomásával ?

— Sok fontosat megtudtunk tőle. lényegesen kiegészíthetem a vázlatomat. Azok я karikák, amelyek a német kémiskolákat jelölik, nem üresek többé. Kazancev rendkívüli megfigyelő, nek bizonyult.

194!'. márciusában valósággal tombolt a tavasz Bakuban. Szergejev, aki egy héttel azelőtt tért vissza Iránból, mintha különösen élvezné a kellemes estét, lassan bandukolt az örmény utcában. Még a négyszögletes tér előtt, amit a bakuiak valamiért Parapet-nak neveznek, megállt egy háromemeletes ház a1 ott. Meggyőződve, hogy ez a 24-es számú ház. belépett az udvarra, majd fölsietett az első emeletre Kopogtatására egy pirospozsgás, szürke szemöldökű, borzas ősz hajú férfi nyitott ajtót, aki már túl lehetett a hatvanadik évén.

— önt keresem. Egyedül van? — kérdezte Szergejev.

— Igen.

— Azért a holmiért jöttem, amit Svantesz lelkész hagyott önnél megőrzésre — mondta Szereejev a szobába lépve.

— Elismervénye van?

— Parancsoljon — Szergejev átnyújtott egy első kiadású tízrubeles bankjegyet.

Az örek sokáig tartogatta a markában, úgy látszott, hogy

figyelme összpontosítása köz. ■ ben el is fe’edkezett a vendég- • ről. Láthatóan váratlanul érte : a látogatás, s most igyekezett ■ összeszedni a gondolatait.

Esztendők múlva annak a ba_ ! kui lutheránus templomnak volt : az őre. amelyben Svantesz lel- • készkedett, amíg ki nem utasí- • tották a Szovjetunióból államéi. ! lenes tevékenységéért. Gyakran • kellett teljesítenie lutheráns ; egyházi személyiségek titkos j megbízatásait, hozzászokott az : óvatossághoz. A lámpa fényé- • ben sokáig vizsgálgatta я tízru_ ; belest, majd egy könyvből egész ! sorozat hasonló bankjegyet elő- : véve összehasonlította a számo- : zást. Csak ezután szólalt meg: ;

— Foglaljon helyet, ázonnal ! hozom, amiért iött.

Néhány percre eltűnt a szom. ■ szédos szobában, majd egy ki- ; sebb bőrönddel tért vissza, s ! ’etörölve róla a port letette : Szergejev széke mellé.

— Tessék, én bele se kuk- * kantottam. kulcsot nem hagy- » tak hozzá. Fel kell törnie a zá- • rat.

— Majd megbirkózom vele. ; — Szergejev kezet nyújtott az : öregnek, és gyors léptekkel tá- : vozott.

Otthon felnyitotta a bőrön- : döt. egy gondosan becsomagolt : rádióadót talált benne. Moso_ ; lyogva nézte a régi ismerőst. • Pontosan ilyen készülék haszná- ! latára képezték ki Teheránban. ; Kezelése egyszerű: városi há- ; lózatró1 és teleppel egyaránt ! működtethető. :

A bőröndöt a készülékkel ■ együtt betolta az ágya alá, s ! leemelt egy Csehov-kötetet a : polcról. :

(Folytatjuk.) :

Й gyógyítás nélkiiioziieteilen

kizkatnái

Ki nem volt még beteg életében? Magunkról tudjuk: az ágyhoz kötött ember gyönge, elesett. Gyógyulásához nem elég a hibátlan diagnózis, a pontos sebészkés, a jó gyógyszer. Kell valaki, aki biztató szavakat mond, aki jó erős levest hoz. friss kötést, lázmérőt, aki felrázza az összegyűrődött párnát, aki törődik velünk, aki tartja bennünk a lelket, aki ápol. Ápolónőik. A szónak nincs férfi-megfelelője. A betegápolás női tulajdonságokat feltételez : gyöngédséget, fáradhatatlanságot, türelmet, ősi törvény, hogy az ápolás női hivatás. Róluk írok most. Ápolónőkről. A gyógyítás nélkülözhetetlen köz- katonáiróL

Vissza az éleibe

A békéscsabai városi kórház sebészeti pavilonjának első emeletén a fehér csapóajtó fö- lőtt szerény kis tábla jelzi: Intenzív Therápiás Osztály. Dr. Ábrándi Endre osztályvezető j főorvos sok munkája közepet- j te is szívesen és barátságosan fogad. Elmondja, hogy az intenzív osztály szervezése, létrehozása tulajdonképpen már öt évvel ezelőtt megkezdődött, tényleges működése pedig 1971 novemberében. Ennek az osztálynak a létrehozására égetően szükség volt, mivel a hagyományos betegosztályozás eddigi módszerei figyelmen kívül hagyták a betegek állapotának súlyossági fokát. Ide a különböző osztályokról olyan betegek kerülnek, akik kritikusan súlyos állapotuknál fogva komplex, intenzív kezelésre szorulnak. Ilyenek például a légzési elégte’en- ségben szenvedő, eszméletlen betegek, vagy akiknek agyi károsodásuk, tetanuszuk, tüdőembóliájuk, szívinfarktusuk van. Az intenzív osztályon ma már lehetségessé vált, hogy a más osztályokra felvett életveszélyes, sokszor a klinikai halál állapotába jutott betegeknek bizonyos száza1 ékát megmentsék az életnek. Az újraélesztés feltételeinek biztosításához gépek_ re, műszerekre, de alapvetően ápolónőkre van szükség. Mert ápolónők nélkül nincs betegellátás. Előkerül a fehér köpeny, a sapka, a maszk és a lábzsák. Néhány perc és máris beszélhetek velük munkájukról, vágyaikról, gondjaikról-.

Pannika nővér

Élt egyszer egy apró termetű Pannika nevű lány. Ez a kislány idővel megnőtt és elhatározta, hogy ápolónő lesz. De a szülei nem akarták. Féltették. Azt mondták, gyenge lelkületű, nem bírná sokáig betegek mellett. 0 akaratos volt és nem hagyta magát. Elment Gyulára az egészségügyi szakiskolába és két év múlva, mint kész nővérke jelentkezett a békéscsabai kórház sebészeti osztályán. Nemsokára Kelemen Mik’ósné lett. Született egy kisfia, majd egy kislánya. A szülési szabadság ideje alatt leérettségizett я közgazdasági technikum esti tagozatán. Mo6t itt ül mellettem a központi megfigyelő-fülkében, amely üvegablakokkal és a személyzet közlekedését biztosító kis ajtókkal van ellátva. A megfigyelő-fülke előtt ’.egyezőszerűen helyezkedik el a két háromágyas és a két egyágvas betegfektető. Előttünk a műszerfalon ellenőrizni lehet az oxigénnyomást, észlelni a betegek esetleges jelzéseit. Az egész kórterem állandó hőmérsékletét és páratartalmát az ablakkeretekre épített klímaberendezés biztosítja.

— Miért ragaszkodott ennyire az ápolónői hivatáshoz?

— Lehet, hogy frázisnak tűnik. de én se tudok mást mondani: szeretem az embereket.

Hiszen a munkám tári*va maga az élő ember. Elmondok egy történetet, a me1 у azt példázza, érdemes és kell is állandóan, fáradságot nem ismerve dolgozni : az emberért. Nemrégiben egy 74 éves bácsit hoztak át a belgyógyászati osztályról súlyos infarktussal. Menetközben a folyosón megállt a szíve. Átesett az újraélesztés különböző fázisain. Négy-öt nap múlva, amikor magához tért a hőmérőzésnél, azt mondja nekem:

— Látja nővérke, már nincs is lázam.

Nem is tudta, hogy ő már

egyszer tulajdonképpen meghalt. Hogy mit éreztem akkor? Nem tudom elmondani. Ne haragudjon...

Csillogó szemében öröm bujkál. Terve az, ha a gyerekek megnőnek, elvégzi az intenzív , ápolónői tanfolyamot. A munkáját nehéznek tartja, hiszen 12 nővér munkáját hatan végzik el, három műszakban. Az alapfizetése 1800 forint, ehhez jön még 300 forint ágymelletti és 10 százalék éjszakai pótdíj. Veszélyességi pótlékot nem kapnak, de ő úgy véli: megérdemelnék.

— Szabad idő? — kérdezi sóhajtva. — Én már akkor is boldog vagyok, ha valamelyik lány műszakot cserél velem és egymás után két vasárnap együtt lehetek a családommal.

Társ a gyógyításban

Tények: Magyarországon az 1972_es esztendőben 450 egészségügyi dolgozó változtatott állást. A megkérdezettek túlnyomó többsége saját kérésére hagyta ott a pályát. Ugyanebben az évben 2241 az érettségizett egészségügyi szakközépiskolások száma, közülük 451 helyezkedett el betegápolóként

— Miért?

Kelemen Miklósné ezt így fogalmazza meg:

— Mert a mai ápolónők nők a szó egyszerű és köznapi ér- te'mében. Hiszen maguk is menyasszonyok, feleségek, anyák, akik, ha letelik a szolgálat. a bölcsődébe sietnek, a KÖZÉRT-be vásárolni, esetleg éppen fodrászhoz készülnek, egyszóval pontosan úgv élnek, mint bármelyik más lány vagy asszony. Sokan azért válnak hűtlenekké eredeti hivatásukhoz. mert egyre nagyobb a választék a munkalehetőségekben, és bizony akad, aki inkább a könnyebbet, az egyműszakost választja. És akik itt maradnak...

Magdi nővér, aki magáról nem szívesen beszél, sűrűn bólogat mellettünk, ö az osztályvezető-nővér. Huszonegynéhány éve ápolónő. Tőle kérdezem meg:

— Mit is jelent az ápolónői hivatás?

— Amikor azt mondjuk ápolónő. sokak előtt az ágytálat hozó nővér képe jelenik meg. Pedig az ápolónői munka változatos, igen sokrétű, megunhatatlan. Az ő feladata, hogy betegét felkészítse a különböző vizsgálatokra, elmondva azok lényegét, a félelmet elosz'assa. Nemcsak gyógyszert oszt, hanem iniekciót. infúziót is ad. Az ápolónői szolgálat állandó készenlétet, felelősségtudatot és szakértelmet feltételez. Az orvos is társának tekinti a gyógyításban. És a gyógyító munka kedvező eredményeit már együttesen élvezik.

Edit és Éva

Az egészségügyi törvény 1972. július 1-én lépett életbe. Az Alkotmány kimondja: „minden á1- lampolgár joga az ingyenes, magas szintű orvosi ellátás” A magas szintű egészségügyi-ellátásnak viszont egyik feltétele a jól képzett és megfelelő létszámú ápolónői gárda. Az állam

elsősorban bérkorrekcióval segített. 1970-ben bevezették az ágymelletti pótdíjat, a következő év júniusában pedig rendezték az ápolónők fizetését. A munkaidő-csökkentés egye1 őre csupán cél. A megvalósítás az elkövetkezendő évek feladatai közé tartozik. És még valami : A nővérszállók létesítésének kérdése. Békés megyében például Gyulán, Orosházán van nő_. vérszálló, csak éppen a megye- székhelyen, Békéscsabán nincsen. Ez pedig sokat segíthetne a kórház ápolónő-gondjain. És megoldaná elsősorban a most végzett fiatal, vidéki nővérek lakásproblémáit.

Varga Edit és Som'yai Éva fiatal ápolónők. Szeretik a hivatásukat, hisznek a gyógyítás erejében. Edit gimnáziumban érettségizett, öt éve ápolónő. Nemrégiben emelték a fizetését, most már 1760 forintot keres. A munkából fáradtan tér haza és kikapcsolódásként olvas vagy tévét néz.

— Hogyan lettek ápolónők?

— Én gyógyszerész asszisztens akartam lenni — kezdj Edit. — Kétszer is jelentkeztem. Nem vettek fel. Aztán abbahagytam. Munka mellett elvégeztem a hároméves ápolónői tanfolyamot, itt, a kórházban. Most itt vagyok — tárja szét a karját és mosolyog. Az intenzív osztályon másfél éve do1 gozik. A gyógyászatnak egy új, nagyszerű területe ez, ahol még nagyon sokáig szeretne dolgozni.

— Mit is mondjak? — kérdezi Éva. — Éppen három órája, hogy dolgozom, mint ápolónő. Három évig a faipari ktsz-ben segédmunkás voltam. Bútorokat ragasztottam. De én ápolónő akartam lenni. Sikerült. És most nagyon boldog vagyok. Irulva- pirulva felel kérdéseimre. Érthető a zavara, nagv nap ez a mai az életében. Elindult egy nehéz, de szép úton és reméljük. hogy nem fordul vissza.

— Miért szép az ápo'ónőj hivatás? — azt már Edittől kérdezem.

— Tudja, mi a betegekkel, ha eszméletlenek, akkor is beszélgetünk. Keresztnevén szólítjuk, babusgatjuk őket. Figyeljük, ahogy lassan, fokozatosan visszatér az értelmük, újjászületnek... Amikor hívnak, hogy nővérke legyen szíves, elfeledjük gondjainkat. bánatunkat, csak velük törődünk. Cserébe jó szót, hálát és szeretetet kapunk.

A beszélgetés véget ér. És én most arra gondolok, hogy ezek az ápolónők érzik, tudják, hogy valakinek visszaadni az életkedvét a ’egnagyobb öröm a világon. Megvan bennük az a bizonyos plusz, ami hivatásukhoz kell. Olyan ápolónők ők, akiket százával, ezrével vár az ország és akiknek érdekében érdemes szót emelni minden fórumon.

Seres Sande"

Könyveink

külföldön

Lengyelországban népszerűek a magyar írók művei — idén is tucatnyi magyar regényújdonsága van a lengyel könyvpiacnak. Többek között megjelent Thurzó Gábor „A szent”, Somogyi Tóth Sándor „Gabi”, Rónay György „Képek és képzelgések", Jókai Anna „Tartozik és követel” és Szerb Antal „Utas és a holdvilág” című munkája. Az év ’ végéig az olvasók kezébe kerül Kertész Ákos „Makra”, Szabó Magda „Mózes egy, huszonkettő” és Lázár Ervin „A fehér tigris” című könyve is.