Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-08 / 184. szám

Mit mondott nekem a kiállítás? Amikor beléptem a békéscsa­bai Munkácsy Mihály Múzeum kapuján, hogy megnézzem a „Mi hoztuk az időt” című kiállítást, mintha valami különös varázs­lat hatása alá kerültem volna. Megelevenedett előttem az óko­ri régészeti leletből előkerült egyiptomi írnak szobra. Nem szobor volt többé, hanem em­ber. Felegyenesedett évezredes ülő helyzetéből, felemelte a ke­zét, a teremre mutatott és így szólt: „Nézd meg a képeket, ol­vasd el az írásokat és értsd meg saját korodat!” Nem tartott soká a révület, mert ahogyan lépkedtem előre, képtől képig, egyre tárgyilago- sabb, tisztább látókörű lettem, úgy érzem el kell mondanom másoknak is, mit mutatott meg nekem ez я kiállítás. A munkások régen a történe­lem sötét, tőkés-fasiszta korsza­kában igen embertelen körül­mények között laktak. „Viskó” volt az a kifejezés, amely ráil- lett a legtöbb munkásember há­zára. A felszabadulás után meg­indult a munkáslakások, építése, a kiállítás ezt a fejlődést így rögzíti 1960-tól 1970-ig: Az ösz- szes munkáslakások közül: 1960- ban egyszobás 68,5 százalék, két­szobás 28,7 százalék és három­szobás 2,8 százalék. 1970-ben egyszobás 47,2 százalék, kétszo­bás 44,9 százalék és a három- szobás 7,9 százalék. Ha arra gondolunk, hogy ezek a lakások valóban világos, szép, tiszta és lakályos otthonok im- már, akkor jól értettük meg a képsorok egyik mondanivalóját. A fölépült lakásokból 1960- ban komfortos 12 százalék, fél- komfortos 8 százalék és kom­fort nélküli 80 százalék. 1970-ben komfortos 19,5 százalék, félkom­fortos 11 százalék és komfort- ' nélküli pedig 69,5 százalék. A munkáscsaládok egy főre eső szolgáltatáskiadása a kö-1 vetkezőképpen alakult: 1965-ben összes szolgáltatásra 1359 forin- j tot, 1971-ben 1960 forintot adott kj egy család. E kere­ten belül jelentősen emelkedett a jelzett idő alatt a kozmetikai cikkekre, testápolásra költött összeg, valamint a rádióra, tv- re kiadott pénzösszeg is. A ruházati kiadások így ala­kultak öt év alatt: 1965-ben 3— 15 éves korig 1170, 1971-beft 1729 forint jutott ruhára. 1965- ben 15—30 évig terjedő időben egy férfi 2357 forintot, egy nő pedig 2 538 forintot költött, míg 1971-ben egy férfi 3208 forintot, egy nő pedig 3 555 forintot köl­tött ruhára. Ezek a számok csak kiraga­dott részletek. Nem rögzítik az egész kiállítás mondanivalóját. Olyanok, mint egy csepp a ten­ger örökké hullámzó vizéből. Azt azonban mindenki tudja, hogy egy csepp vízben is jelen van a tenger. — Aki többet akar látni, érteni saját korából, tekintse meg a kiállítást. Lészkó András Köszönjük, hogy segítettek A vésztői nyugdíjasok nőklub­jától érkezett levél szerkesztő­ségünkhöz, melyben sorban kö­szönetét mondanak a békéscsa­bai Szabadság Tsz vezetőinek. Hozzásegítették őket ahhoz, hogy idős korban eljussanak egy ed­dig még nem látott vidékre, s megismerhessék hazánk legszebb tájait. A tsz jóvoltából ugyanis — a kiránduláshoz autóbuszt kaptak — Eger és Miskolc kör­nyékére látogathattak. Mara­dandó és rendkívüli élményt szereztek ezáltal. Lida igyekezett, hogy szavai minél meggyőzőbben hangozza­nak, de nem mentette föl ma­gát az egoizmus vádja alól A lány úgy megszerette ezt a kis­sé idősebb, de számára egysze­rű és jó embernek tűnő férfit, hogy nem akarózott elválni tő­le. A múlt héten is, amikor Szergejev két napig betegeske­dett, s nem ment be a képvise­letre, Lida alig találta a helyét. — Miért nem gyógyittatja ma­gát komolyan? — Teheránban nem jók a kö­rülmények ehhez. Azt hiszem, csak a kórházi ápolás használ­na, de idegen helyen fűlik a fogam tőle... — Meg sem ismerhettük egy­mást. s máris el kell válnunk — mondotta halk-szomorúan Li­da. — De az egészséget nem sza­bad kockáztatni. Segítenék, de nem áll módomban. A lánynak összeszorult a tor­ka. Könnyekkel küszködött, annyira sajnálta a férfit. — Lida, kedves — kézen fogta a lányt — egy éven belül maga is hazatér, és ismét találkozunk. Meglátja, elrepül az az év. Ad­digra én is meggyógyulok. — Igaza van, Jakov — Megérkeztünk — mondta Szergejev és megállt. — Elme­gyünk este a klubba? Beugor- jak magáért? — Várom — felelte Lida és gyorsan eltűnt a kapuban, mint­ha a könnyeitől menekülne. A kétszobás lakás, amelyet Ól­jával bérelt, szegényesen volt berendezve. A „hálószobában” két öreg vaságy, egy asztalka hajlott tükörrel meg egy ru­hásszekrény állt: a másik szo­bát cikornyás, évszázados heve­A herényieknek soha nem volt szégyellni valója ró, kerek asztal és néhány ro- ; zoga szék gazdagította. Igaz, a ; lakás bére sem volt drága. Ólja éppen ruhát vasalt. — Mi történt, Lida? Nem vagy : magadnál! — kiáltotta, átölel- ; ve a barátnőjét. Lida leereszkedett a heverő- : re. j — Jakov haza akar utazni. • Nagyon beteg — mondta. Ólja letette a vasalót és mel- ! lé ült a díványra. : — Lidocska, már régen sze- ■ retnék beszélni. veled Jakovról. ■ Lehet, hogy nem rám tartozik, • de nekem többet számítasz egy- j szerű barátnőnél. Igyekezz job- : ban megismerni ezt az embert. : — Éppen eléggé ismerem — Nem igaz, alig tudsz róla I valamit. Titokzatos férfi. Sze- > rintem felesége is van, hiszen : már negyven éves. Száraz errt- • bér, egy mosolya sincs. Túl so- ■ kát beszél a betegségéről, de ■ azért elcsavarja egy lány fejét. ! — Tévedsz, Olenyka. — Li- ! da elhúzta a kezét barátnőié- i tői. — Jakov rendes ember, ki- ■ egyensúlyozott. Nincs abban ! semmi furcsaság, hogy még nem : nősült meg. Katona volt, sokat : utazott, egyszerűen nem talált ; egy olyan lányt, akit megsze- ; retett volna. Aztán a front, a ■ sebesülés... Azóta sem épült fel : teljesen És különben sem szá- : ráz ember, ahogy mondod — j gazdag lelkű, kellemes. ” — Lehet, hogy becsületes em- • bér, mégis azt mondom hogy ■ nem ismered eléggé, ö csak ! magára gondol. — Ólja, ne akarj összeveszni : velem. . Ólja legyintett a kezével és ; felemelte a vasalót. (Folytatjuk) ! Dr. Bak Mihály Békéscsabáról alig félórai uta­zás után érkezik a látogató me. gyénk legnagyobb községébe, a 250 éves Mezőberénybe. Ziva­taros két és fél évszázadot ért meg a nagyközség. A történelem formálásából is kivették részü­ket Berény lakói. Ebben az esztendőben hármas jubileumot ünnepelnek; a köz­ség újratelepítésének 250. év­fordulóját, Petőfi születésének 150. évfordulóját és a munkás- dalkörük megalakulásnak 75. évfordulóját. 250 éve annak, hogy a török- dúlás után a három nemzetisé­gű — magyar, szlovák, német — őslakók letelepedtek я termé­keny Körös menti tájon, s az­óta is a legnagyobb egyetértés- * ben és békességben élnek. Be­rény népének élete úgy alakult, j hogy soha nem volt szégyellni ; valója; élete, munkássága a ha_ 1 ladást szolgálta. Az 1848-as szabadságharc zászlói alatt sok száz berényi harco’t. Az 1849-es Frei Ádám- féle felkelés, az 1849-es paraszt­mozgalmak, a Várkonyi-féle agrárszocialista megmozdulások széles bázisa, az 1920—30-as ' évek szociá’demokrata mozgaL- I ma. mind a kizsákmányolás és 1 az önkény elleni aktív tiltakozás állomásai. A felszabadulás után alig kel­lett 20 esztendő, hogy a mező- gazdasági községből fejlett, kor­szerű mezőgazdasági üzemekkel rendelkező ipari település vál­jon. Sok parasztemberből öntu­datos. ipari munkást formált a fejlődés. A község a megye egyik ipari bázisává nőtt fel. A MEZŐGÉP, a PATEX, a tégla­gyár, a ktsz-ek biztosítanak munkalehetőséget a lakosság­nak. A termelőszövetkezetek az agrotechnika jó kihasználásával könnyítik tagjaik munkáját. Jó gazdálkodásukkal a legjobbak mellé fejlődtek fel. Számos szép eredménnyel di­csekedhetnek a nagyközség la­kói, így pL a község vízmű- vesítése befejeződött, szennyvíz- vezetékének gerince megépült, az utcákon betonjárda épült, a villamosítás befejeződött. Üj üz_ letház biztosítja a jövő évtől a lakosság bővebb választékát S amire a legbüszkébbek, hogy minden bölcsódés és óvodás korú gyermeket e1 tudnak he­lyezni a gyermekintézményeik­ben. Az ünnepi tanácsülésen „Me- zőberényért” kitüntetést hárman Madarász Fálné Az új üzletház jövőre bővé bb áruválasztékot kináL Schidt György kaptak, akik munkájukkal a község fejlődését elősegítették. Dr. Bak Mihály szülész-nőgyó­gyász és fogorvos 1937 január 17-től gyógyít Mezőberényben. A község közegészségügyi hely­zetének javítása érdekében ki­fejtett munkája során ismer­te meg a lakosság szélesebb rétege. Az egészségtelen cigány­telepek felszámolásáért és a művi vetélések ellen küzd fárad, hatatlanul. Fáradságot nem is­mer a csecsemőhalandóság csök­kentése, az elfogadható körül­mények között történő szülés le­hetőségének megteremtése érde­kében. Az ő érdeme, hogy 1949- ben — a megyében másodiknak — a község szülőotthont kapott. 1975-ben kezdeményezéséi'« az ivóvízhálózat kiépítését meg­kérdik. A tanácsok megalakulá­sától tanácstag. A sok szak- és társadalmi munka mellett a tu­dományos munkám is tellett ide­jéből. Szerénységével, közvet­lenségével vált a község Miska bácsijává. Madarász Pálné 1929-től vesz részt a munkásmozgalom harcá­ban, tagja a szociáldemokrata párt baloldali irányának A község felszabadulása után két nappal — 1944. október 8-án — részt vett az MKP községi szer. vezet ének megialakításában. Szervezője és alapító tagja az FMSZ-nek, ahol ma is aktív ve. zetőségi tag A község fejlődésé, ben elévülhetetlen érdemeket szerzett. Schidit György nyudíjas ta­nácselnök 1952—1966-ig állt a. községi tanács élén. Igen jelen­tős szerepe van, hogy я község valamennyi utcájában villany és betonjárda van. Az 6 érdeme is, hogy Mezőberény ismét rendel­kezik gimnáziummal. Néha ere. jét meghaladó erőfeszítéseket tett a község fejlesztésének érdé. kében és я lakosság ügyes-ba­jos dolgainak intézésében. A község lakói szeretettel és meg­becsüléssel emlékeznek rá. Az elmúlt csaknem 30 év ered­ménye, az ottél ők küzdelmei, munkája я ma születendő és élő ifjú nemzedék előtt példaként lebeghet. Szekeres András

Next

/
Thumbnails
Contents