Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-07 / 183. szám
Tudomány — Technika] Gépesített posta A tudomány társadalmi hasznossága A postai munka nemcsak hazánkban, de a világ sok más országában is korszerűsödik. A gépesítés alapja mindenütt a mienkhez hasonló irányítószámrendszer. A technika olyan régi mint maga az ember, hiszen az emberré válást az első szerszám elkészítése jelentette. Bolygónk arculata évezredek folyamán a tudomány fejlődésével teljesen átformálódott. E változások kilencven százaléka azonban az utolsó három emberöltő alatt ment végbe. A tudományok fejlődése termékenyítőleg hatott az emberi társadalom fejlődésére is. Jánossy Bajos profesz- szorrai folytatott beszélgetésünkkor e hasznos kölcsönhatás kérdéseiről volt szó. — Milyen szerepet játszik az ember a tudomány és a társadalom formálásában? — A társadalom az őskorban akkor kezdett kifejlődni, amikor elkezdődött az emberi' munka. Bizonyára nem túlzás, hogy a munkával együtt kezdetleges formában megjelent я tu_ domány is. A tudományos gondolkodás egyrészt a természet, másrészt a társadalom összefüggéseinek a megértésével fogL lalkozik. Korábban a különféle jelenségeket a természet által, vagy a vallásos felfogásúak Isten által adottnak tekintették. A gondolkodó ember azonban ebbe nem nyugodott bele és firtatni kezdte, hogy mik azok a valódi összefüggések, amelyek a jelenségek mögött állnak. A társadalomtudományoknál sok esetben kiderült, hogy azokat az adottságokat, amelyek látszólag kívülről meghatározottak. tulajdonképpen я ' társadat lom, tehát az ember határozza meg. A tudományos • tevékenység nemcsak egyszerű kíváncsiság. A jelenségek mögötti összefüggések megértésével egy lépéssel továbbjutunk és a megértés birtokában környezetünket meg is tudjuk változtatni. A társadalomban az összefüggések megértése hasznos társadalmi változásokat idézhet elő. A természeti törvények megértése pedig lehetővé teszi, hogy a természeti erőket fel tudjuk használni saját célunkra. Ha kissé román, tikosán azt mondjuk, hogy az ember legyőzi a természetet, akkor ez csak részben felel meg a valóságnak. A természetet nem lehet legyőzni, a természeti törvények tőlünk függetle_ nek és minden körülmények között érvényesek. Azonban e törvényszerűségek kihasználása igen hasznos lehet mind saját magunk, mind az egész társadalom számára. — Milyen példákat tudna mondani a felismerésre, a megértésre és a megvalósításra? A múlt században mélyreható és aprólékos vizsgálatok az e’ektromosság különböző tulajdonságainak megértésére vezettek. Csakis a törvényszerűségek megértése birtokában sikerült később elektromos gépeket és automatákat konstruálni, amelyek nélkül a mai társadalom már elképzelhetetlen. Érdekes mozzanat volt Maxwéllnek egy látszólag apró felfedezése, amely az akkori elektromágneses elméletnek egy látszólagos ellentmondására mutatott rá. Maxwell elméleti úton megmutatta, hogy hogyan lehet az elektromágneses egyélenleteket úgy módosítani, hogy az ellentmondás eltűnjék. Ez a módosítás technikailag az egyenletekben egy további tag bevezetését jelentette. Az így módosított élmé_ let egy érdekes jelenség feltárására vezetett: így ismerték fel — először elméletileg — ss elektromágneses hullámok létezését. Ebből következtetve rájöttek, hogy a fény maga is elektromágneses jelenség. A puszta megalapításon kívül rájöttek arra is. hogy a fényen kívül más elektromágneses hullámokat is elő lehet állítani mesterségesen. És így Hertz, Marconi és mások munkája nyomán létrejött a drótnélküli táviró, a rádió és a televízió. — A tudomány fejlődésének gyorsasága napról napra fokozódik. Szinte már úgy tűnik. minden jelenségre magyarázatot kaptunk és nincs mit felfedezni. Véleménye szerint a mai tudomány milyen feladatok megoldása előtt áll? — A felsorolt példák jól mutatják. milyen fontos szerepe van a tudománynak és annak alkalmazásának társadalmunkban, Ma sok vonatkozásban egyre nagyobb szerepe van az atomenergiának. A mai tudomány legnagyobb és egyelőre teljesen megoldatlan feladata a következő: fejlett technikánk segítségével ter_ mészeti kincseinket félelmetes gyorsasággal használjuk fel és félő. hogyha ez így megy tovább, akkor üresre esszük „éléskamránkat” és utána éhenha- lunk. A természet- és társadalomtudományok legnagyobb fel_ adata az ember» tevékenység olyan keretekbe irányítása volna, hogy ez a fenyegető perspektíva ne valósuljon meg. Budai Mária egy ablak elé kerülnek. A kezelő a biilenytűkön lekopogtatja a levélre írt irányítószámot, ezt a gép rögtön jelrendszerré alakítja, és lumineszkáló festékkel rányomja a borítékra. fy* ’'«fyÆÊÊÊ Ш A képen látható automatikus szelektáló és osztályozó gépsort a norvég posta állította üzembe. Ez az „okos” berendezés mindenekelőtt szétválogatja a gépi feldolgozásra alkalmas, szabványos méretű küldeményeket és az ezektől eltérőiket. A következő lépésben a gép azt ellenőrzi, hogy a súly és méret szerint osztályozott leveleken van-e, illetőleg a megfelelő helyen van-e a bélyeg. Az automatasor következő feladata az, hogy a levelekre kézzel írt irányítási számokat géppel érzékelhető jelekké alakítsa át, és az első számjegynek megfelelő jel szerint szétossza őket. Az elsőt a kódoló, a második feladatot az előzetes szétosztó gépegység végzi. Az írógéphez hasonló külsejű kódolóban a levelek egyenként Az előzetes szétosztó berendezés azután az első számjegynek megfelelő gépi jel' — kódjel — alapján osztályoz. Természetesen a további számjegyek szerinti osztályozást is elvégezheti a gép. Utazás a mezozoikumban Ennek az őskori pu ha testűnek a kagylója egy méternél nagyobb átmérőjű volt. Ekkora méreteik: még azokat a meglepe- tésekher; hozzászokott geológust), kát is csodálkozásra, késztették, akik Ukrajna déli részén a Kré- tás lerakódásokban erre „ leletre bukkantak. A különleges kagyló korát a szakértők százmillió évre becsülik. Rajza és leírása megjelent „Az Ukrán SZSZK mezozoikus állatvilága” című ötkötetes katalógusban, amely több mint 2 500 korall, puhatestű és egyéb, tengeri és szárazföldi őskori fajt ismertet. Ezek között számos olyan faj akad, amelyet eddig nem ismert a tudomány. Az élőlények napvilágTj, került maradványaiból mégha tá- rozható a kőzetek kora, lerakódásuk módja éjg az a sorrend, amelyben a földtörténet több mint százmillió évét felölelő mezozoikum idején a réfcegaődé. sek végbe mentek. Ez volt az a korszak, amelyben a Kaukázus, a Krím-félsziget és a Kárpátok kialakultak és erősen- megváltozott a tengerek partvonala. Ekkor képződött sok nyersanyai giunk, az ércek, a kőszén, a kőolaj és я só is. Az őskori állatvilág tanulmányozása hozzásegíti a geológusokat az ásványkincsek feltárásához. Eredmények a jégeső elleni küzdelemben Harc a „csend éjszakája” ellen A nagyothallás ma már népbetegségnek számít: az emberiség egytizedét sújtja. Lehet ellene védekezni, de idejében fel kell ismerni a hallásikárosult- ságot. Minél korábban, annál jobb. Egy egyszerű kis készülékkel, a hanggenerátorral már az újszülöttek között is megtalálják a halláskárosultakat. Az újszülött ugyanis már élete első pillanatától hall, sőt, ötnapos koráig jobban, mint később. Volt már rá eset, hogy kéthónapos csecsemőt láttak el halló- készülékkel. Svédországban minden gyermekorvos zsebében van egy piros ceruza és egy Ms csegő; a gyermek figyelmét leköti a piros ceruza, s közben megrázza a csengőt. így a még nem iskolás korú gyermekek között rendszeresen felkutatják a halláskárosultakat, akiket azután kezelnek. Természetesen laboratóriumokban azután sokkal komolyabb felszereltséggel, műszerekkel is megvizsgálják a Msgyermekeket. Azoknál a (kisgyermekeknél, akik valamit hallanak — és ilyen a betegek túlnyomó hányada — hallókészülékkel és a , szülők által otthon végzett, hallásfejlesztésnek nevezett gyakorlatokkal meglepő sikereket lehet elérni. A rosszul halló gyermekek négy százalékánál sokszor egy egyszerű mandulaműtét elegendő a hallás visszanyeréséhez. Hz ember végtelen idők óta kénytelen a természet elemeivel dacolni. A szárazság, az özönvízszerű esőzések mellett a jégeső is évről évre jelentős károkat okoz a mezőgazdasági kultúrákban. Ázsia és Európa egyes területei különösen sokat szenvednek a jégeső pusztításától. Indiában és Kínában 1—2 kg-os jégdarabokat is észleltek, a Szovjetunió középső vidékein nem számítanak ritkaságnak a 4—500 gr-os jégdarabok. A Kaukázus környékén 2—3 évenként narancs nagyságú jég esik, s évi átlagban 1 mfflió rubei kárt okoz ezen a vidéken. Érthető, hogy a Szovjetunióban évek óta behatóan foglalkoznak a jégeső elleni küzdelem problémájával. A kutatás nemcsak elméleti síkon folyik, hanem igen eredményes gyakorlati módszereket dolgoztak ki a „jégelhárítás” frontján. A védekezésnek nagyjából az a lényege, hogy a. jégfelhők keletkezését és vonulási útját radarral mérik és pontos jelzések alapján ágyúval, rakétával ezüstjodidot lőnek a felhőbe. Az ezüstjodid itt nagymértékben befolyásolja a vízpára kristályosodását és megakadályozza a nagyobb méretű jégszemek képződését. Ezzel a módszerrel az elmúlt években a Kaukázus északi részén, Örményországban és Grúziában összesen 1 millió hektár növénykultúrát — javarészt szőlőt és gyümölcsöt — védtek meg, de néhány évvel később már csupán Örményországban 2 millió hektár terület megvédését tervezték be ezzel a módszerrel. fl jégeső elleni védekezésnél igen fontos a célzás mellett a beavatkozásra, tehát az ezüst- jodid-bombák belövésére alkalmas időpont kiválasztása. Másrészt azt is pontosan meg kell határozni, hogy milyen felhőkbe kell fellőni az ezüstjodidot. Radarhullámok segítségével letapogatható a jégszemcse átmérője és sűrűsége. A jégfelhőket tehát a technika mai állása mellett elég pontosan be lehet már mérni. Áltálában 4—? ezüstjo- didos bombával lehet megvédeni egy 200000 hektáros területet. Amikor a jégszemcséket tartalmazó felhő a védendő terület felé közeledik, lehetőleg még a zónahatár elérése előtt megkezdik bombázását. Az ezüstjodid hatására a szemcsék zsugorodnak és végül esőcseppekben hullanak le a földre. A nagy kumulusz-felhőket szintén mindaddig bombázzák, amíg radar segítségével a nagy átmérőjű szilárd szemcsék letapogathatok, és dara vagy eső formájában le nem hullanak. őz említett módszer nem túl költséges és a termés megmentése bőven behozza a ráfordítást. Általában 20—100 gr ezüstjodid bevitele egy köbkilométer nagyságú felhőbe 1 cm átmérőjűre zsugorítja a tojás nagyságú jégszemeket abban a felhőmagasságban, ahol a hőmérséklet 0 C fokkal ggyenlő. A Szovjetunióban ma már több szerv foglalkozik a jégeső elleni küzdelem különböző kérdéseivel A Georgiái Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének munkatársai szerint ezzel a módszerrel már napjainkban is mintegy 75 százalékos eredményt lehet elérni. Még számos kérdést kell azonban tisztázni ahhoz, hogy ez az eljárás tökéletes védelmet nyújtson a pusztító jégesők ellen. M. L. íNÍPÚJSÁG, 1973. AUGUSZTUS 7.
