Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

> hflésüsaftai Várost Tanács üléséről jelentjük: A vidéki termelőszövetkezetek között elsőnek... fl középtávú fejlesztési terv Möszaka alatt mintegy 3200 lakás épül Békéscsabán Budapesten mutatkozott be az orosházi Új Elet Tsz Dr. Soós Gábor, a miniszter első helyettese méltatta a 25 év eredményeit A belftfescsafoai Városi Tanács- tegnap, augusztus 29-én tartotta ! ülését, amelyen részt vett és j telszólalt tír. Kertész Márton, a J megyei tanács vib-titkára és je- 1 len volt AraczkJ Jutios, a párt vá- ! rosi bizottságának titkára. A vá- ' lasztott testület meghallgatta és megvitatta a tanácsi és nem ta­nácsi szervek fejlesztési célki- tüaésének koordinációs problé­máiról szóló előterjesztést, ame- j lyet Vantaru János tanácselnök- helyettes állított össze a végre- .. hagtó bizottság megbízásába. J Az elterjesztésben számot j adott arról, hegy a békéscsabai j városi pártbizottság és a tanács j együttes ülésén elfogadta a vá- j nos fejlesztésére irányuló IV- otéves terv célkitűzéseit' Ebben első helyre került a város la­kásépítés programjának meg­gyorsítása, a szennyvízcsatorna- j háSőaat rekonstrukciójának tel­les befejezése, valamint a város ivóvíz-eüátásánafk és az óvodai, bölcsődei férőhelyek növelése olyan mértékben, hogy a város lakosságának igényeit a tervidő­szak: végére kielégíthessék. A lakásépítéssel kapcsolat­ban jelentette a választott tes­tületnek, hogy a IV. ötéves terv- ; ben célcsoportos lakásépítési programként 700 állami, illetve j szövetkezeti lakás épül Békés- j Csabán. A célkitűzések szerint azonban a középtávú fejlesztési j terv időszaka alatt — vagyis j 1975-ig — csaknem 3200 lakás építésével számolnak, OTP-tár- sas és lakásszövetkezeti forrná- ban. AIV. ötéves tervben 1971-től ez j év végéig összesen 322 lakás épül meg, amelyből 168 az állami, 126 pedig szövetkezeti. Jövőre j 28 állami és 129 szövetkezeti, az ötéves terv utolsó évében 238 állami és szövetkezeti lakást építenek fel. A lakásépítési program meg- j valósításának egyik alapvető feltétele a közművesített terüle- ' tervtanulmányok bármelyikét is üti fel az ember, valóban a leg­korszerűbb, a gazdasági integrá­ció felé mutató megoldásokat ta­lálja a javaslatok között. Az egyesített kapacitásfejlesztési terv, a nemzetközi méretű gép- rendelési tanulmány, egy-egy építőanyag gyártására készült szakosítási javaslat — ezek mindegyike az együttműködés minőségi változását hozza majd a nyolcvanas évekre: integráló­dást az építőanyaggyártásban. Hasonlóan a legkorszerűbb kö­zös gazdaságfejlesztési megol­dás — a közös beruházás. Erre is van példa 6 ország anyag­gyártóinak egyesített fejlesztési tanulmányaiban. Nevezetesen az azbeszt kitermelési együtt­működés. Ezt a vékony, szálakra bonható, foszló, tűz­álló kőzetet, az azbesztet — szerte a világon keresik. Lelő­hely csak Kanadában, Dél-Af- rikában és a Szovjetunióban lé­tezik. Áz azbeszt szerte a világon a korszerű építőipar, a könnyű- szerkezetes építési mód egyik kulcsanyaga: ebből készül (ce­menttel, homokkal keverve) az eternit hullámlemez, a síkpala, az etemitcső — válaszfalakhoz, tetőfedéshez, borításhoz, burko­láshoz, lefolyók, nyomócsövek, csatornák készítéséhez. Hazánk­ban a selypi eternitcső gyár ta­valy kezdett dolgozni; a 70 esz­tendős nyergesújfalui azbeszt­lemez gyár rekonstrukciója pe­dig — 6 új, részben automata gyártósor telepítése — jövőre fejeződik be. Ezzel a negyedik ötéves terv végére 1300 kilo­méter etemitcső és 22 millió tefk biztosítása. Ezzel kapcsolat­ban az előterjesztő számot adott arról, hogy ez a program mint­egy 125 millió forintot igényel, a víznyerő területek feltárása pedig további 60 millió forintot. A városi tanács csak úgy tudja megvalósítani ezt a programot, hogy saját fejlesztési alapja mellett, amely 49 millió 500 ezer forint, támaszkodik a város ipari üzemeire és szövet­kezeteire, intézményeire. Ezek a vállalatok, szövetkezetek és in­tézmények összesen 1Ю0 millió 920 ezer forinttal járulnak hoz­zá a terv megvalósításához és a tanács még 35 millió forint hi­telt is igényéi. Beszámolt arról is, hogy az Î971. évi óvodai és bölcsődei igény olyan nagymértékű volt, amely közel 400 gyermek elhe­lyezésére nem adott alkal­mat. Tavaly annak ellenére, hogy közel 250 gyermek részére építettek óvodát, bölcsődét — nem csokiként lényegesen az el­helyezési gond. Enyhített vala­mit ennek a problémának a fel­számolásán az, hogy eddig 37 vállalattal és üzemmel kötöttek óvodai és bölcsődei fejlesztésre megállapodást. A vállalatok és üzemek 14 millió 284 ezer fo­rint fejlesztési összeggel járul­nak hozzá a tervidőszak végéig, a város gyermekelhelyezési gondjának enyhítéséhez­A választott testület a jelen­tést megvitatta és elfogadta, majd határozatot hozott a je­lentésben foglaltak végrehajtá­sára- Ezután meghallgatta a ta­nácsi hatáskörű rendezés*, a tanács szervezeti és működési szabályzat hatályba lépése óta szerzett tapasztalatokról szóló jelentést, amelyet az ügyrendi bizottság hevében Prókai Fe­renc. a bizottság elnöke terjesz­tett elő. B. J. ■ HIllMORnnilNIÍSIgüUniaiHIMRinHM négyzetméter lemezgyártó ka- ■ paeitás szolgálja majd az épí- : tőipart és a hazai könnyűszer- : keze tes program végrehajtását, j Így a hetvenes évek elejéhez ■ képest például a palatermelés ! és a csőgyártás kétszeres, a le- : meztermelés pedig négyszeres : lesz 1975-ben. : Megelőlegezett fizetség j A KGST-tagországök mind- E egyikében növekvő eternit- : termeléshez az azbesztet a Szov- ; jetunió szállítja. Nagy mennyi- ; ségekről van szó, különösen, ha jj a következő évek szükségleteit : tekintjük. Ezekkel kell a szov- : jel azbesztbányáknak lépést tar- ■ taniuk — no, de ez a lépés- ■ tartás közös érdek, tehát az új jj bányák nyitásának terheit is il- : lile közösen vállalni. A beruhá- ; zások költségeit — akár kész- ; termék-előállító, akár nyers- ; anya Д-kitermelő beruházásról ! van szó — a termelő az árban : mindig megfizetteti a vevővel. ; Itt, ennek a fizetségnek meg- ; előzéséről van szó, aminek ered. j ményeként hamarabb nyílik : a bánya, és kezd működni mel- ■ lette a feldolgozó üzem. Ezzel ■ — hegy több KGST-tagország, ! velünk együtt — közösen vál- : lalja az új bánya és a feldől- : gozó üzem beruházási költségeit, : hamarabb léphetnek be az az- ■ beszt-anyaggyártó kapacitások ■ az érintett országokban, teljes : erővel szolgálva az építőipart : — pl. a lakásépítkezésekben. S : ebben időt nyerni, a korábban tervezettnél többet építeni —, ■ mert nincs anyaghiány — vala- • mennyi ország számára nagy 3 nyereség. Gerencsér Ferenc : Budapesten, a Mezőgazdasági i Múzeumban rendezett fejlődés- történeti kiállítást az orosházi Űj Élet Tsz, A festőién szép kör­nyezet, az agrárkutatás felleg­várának ódon falai sajátos „ke- I retbe” foglalták az alföldi kol-1 Egy sarok a kiállításon, amely a növénytermesztés fejlődését és a híres orosházi kenyeret mutatja be. Dr. Soós Gábori ünnep; megnyitó beszédét tartja. Mellette Var­ga Mihály elnök látható. lektSv gazdaság kialakulásáról,' fejlődéséről, a küzdelmes évek problémáiról készült beszámo- • tót. Az ünnepi megnyitón Vlucskó Lajos, a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója köszöntötte a megje­lenteket, majd dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettese mondott beszédet. Bevezetőjé­ben elmondotta, hogy a buda­pesti Sasad Tsz után az első vi­déki termelőszövetkezeti bemu­tatót láthatják itt az érdeklő­dők. A főváros és az ország színe előtt speciálisan alföldi környezetben dolgozó kollektíva több mint két évtizedes ered­ményét ismerteti, amit érdemes kellő figyelemmel megtekinteni. Majd így folytatta a miniszter­helyettes.; — Ebben az évben — főként napjainkban — 170 termelőszö­vetkezet ünnepli országszerte megalakulásának negyedszáza- zados évfordulóját. Velük együtt ünnepel az egész termelőszövet­kezeti parasztságunk, egész tár­sadalmunk. A negyedszázad so­rán sok nehézséggel kellett megbirkózniuk. A parasztság szorgalmas munkája a párt és a kormány helyes agrárpoliti­kája, társadalmunk és a mun­kásosztály segítsége meghozta az eredményt. A szövetkezeti gaz­daságok ma az ország mező- gazdasági termelésének 70 szá­zalékát adják, mind magasabb fokon biztosítják az ország élel­miszerellátását,'' a parasztság élet- és munkakörülményeinek fejlődését. — Az elmúlt 26 év eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy he­lyes úton jártunk, amikor a me­zőgazdaság fejlesztésének a pa­Ma más előjellel történelmi színtér, s ebben az Új Élet Tsz elsők között nyitott önmagának utat az ország-világ előtt. Az Új Élet Tsz fejlődéséből csu­pán néhány reprezentatív szám­adatot. ismertetett az előadó, ezeW a következők: 1962-ben az Új Élet Tsz hal- mozatlan termelési értéke dur­ván 15 millió forint volt, 1972- ben 155 millió. Egy dolgozó tagra 43 ezer forint termelési érték jutott, 10 év múlva 258 ezer. Ipari eredeti anyagvá­sárlás 10 év alatt 3 millió fo­rintra! 57 millióra emelkedett, a szövetkezet közös vagyona pedig 23 millióról 131 millió­ra. A tiszta vagyon 10 millió­ról 107 millióra növekedett. Külön dicséretet érdemel az Új Élet Tsz vezetősége és kollek­tívája — hangsúlyozta a mi­niszterhelyettes —, mert nem­csak termel, de állandóan ke­resi az újat, komoly összeget áldoz a kísérletekre, új fajtá­kat honosít meg, országos jel­legű fajtaösszehasonlításával, műtrágya és egyéb kísérletével az egész mezőgazdaságnak nagy szolgálatot tesz. Úttörő mun­kát végzett az Új Élet az ál­lattenyésztésben és a mellék­üzemek létrehozáséban is. Ki­tűnő érzékkel és merészen vál­lalkoztak egy-egy új feladat megoldására. Az ünnepélyes megnyitó után Varga Mihály, az Új Élet tsz elnöke kalauzolta a vendé­geket. Nemcsak a 23 éve gaz­dálkodó szövetkezetnek, de egy picit Orosházának, a viharsar­ki földmunkásmozgalom fel­legvárának, az egykor legna­gyobb magyar falunak is em­léket állítottak a Vajdahunyad- várban. Megsárgult okmányok, levéltári adatok, régi kérvé­nyek „vallanak'’ az egykori paraszti életről, színes fotók, kinagyított fehér-fekete fény­képek, és grafikonok pedig a mai életről tanúskodnak. Megismer­gazdálkodás még töretlen útját, munkájuk, áldozatvállalásuk I nem volt hiábavaló. — Ezért jelent számunkra kü­lön jó érzést, hogy egy-egy termelőszövetkezet eredménye­in át pillanthatunk végig az el­múlt 25 esztendőn, a magyar mezőgazdaság megújhodásának történelmi korszakán. Az Űj Élet bemutatása is bizonyítja, hogy milyen nagy és eredmé­nyekben gazdag utat jártak be szövetkezeteink, hogyan formá­lódott, miként alakult ki az egysége^ magyar paraszti osz­tály. — A színhely, ahol az oros­házi Új Élet Tsz kiállítása nyí­lik, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egyben az agrártörté­raszti jövő út jaként a nagyüze- . mi szövetkezeti gazdálkodást j választottuk. A köszönet és az elismerés hangján kell szólnunk ] ez alkalommal is azokról a pa- ! rasztemberekről, akik az első- ! ként választották a szövetkezeti | llj műszert szerkesztettek a levegő szennyezettségének mérésére a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet szakemberei. Az új konstruk­ció a munkahelyen elhelyezve azonnal jelzi a levegő kén-, il­letve szervesanyagtartalmát, s kimutatja azt is, hogy a szeny- nyezettség szintje mennyiben tér el a megengedettől. A mű­szer mintapéldánya jól vizs­gázott a Chinoinnál és az egyik szovjet vegyipari üzem­nél. A sikeres próba után az új műszer gyártására is vál­lalkozott a Chinoin, s a tervek szerint az idén már 20-at ad át a vegyipari üzemeknek. neti kutatások legjelentősebb munkahelye. A Magyar Tudo­mányos Akadémia agrártörté­neti bizottsága vezetésével évek óta kutatók, muzeológusok kí­sérik figyelemmel a közelmúlt agrártörténetét Dicséretes mun­kával végzik mezőgazdasági múltunk történeti anyagának j gyűjtését, feltárását. A terme­lőszövetkezetek történetét fel­dolgozó munka nemcsak doku­mentációt jelent az utókor szá­mára, de hasznos tanulságot ad a mezőgazdaság forradalmi át­alakulásáról. Ezután részleteket olvasott fel Soós elvtárs az orosházi Űj Élet fejlődéséről megjelent „Küzdelmes Évek” című könyv- : bői amelyben Tóth Lajos író állít örökös emléket az első két évtizednek. Hisz Orosháza a földmunkásmozgalom történel­mi színtere volt századok óta, ■ heti az érdeklődő az alapító- tagoikat, a szövetkezet sokrétű tevékenységét. A lófogatos szán­tás a múltat, a OPS-gépek mun­kája pedig a jelent idézi. Gyö­nyörű versenylovak, fajludak. bő termést hozó növények, gyümölcsfák, melléküzemek lát­hatók a fényképeken, de be­mutatják a dolgozóikról való sokoldalú gondoskodást is. Korszerű üzemi konyhát, ebéd­lőt, kirándulásra induló Ikarus autóbuszokat, öregek klubját vehettek lencsevégre a fényké­pészek az orosházi Új Élet Tsz- ben, s ezeket készséggel bo­csátják az érdeklődők rendel­kezésére. Az orosházi Új Élet Tsz gaz­dag kiállítása szeptember 24- ig látható a hazai agrárkutatás fellegvárában. Aty Вш

Next

/
Thumbnails
Contents