Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

A MEGYEI P Á R T Ы Z ОТ T S ÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA W7T>. AUGUST US 30. CSÜTÖRTÖK Á*a 80 fillér XXVm. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Egyenjogú állampolgárok Augusztus 31-én megyei békekonferencia A Hazafias Népfront Békés | megyei elnökségének nemzet, közi béke és barátsági munka- bizottsága a VIII. Magyar Béke­kongresszus előkészítésének je­gyében rendezi meg holnap, au. gusztus 31-én a megyei béke- konferenciát. Békéscsabán, a városi tanács dísztermében dél­előtt fél 10-kor kezdődik Nagy Józsefnek, a HNF megyei el­nökének megnyitójával az ér­tekezlet, majd Szilágyi Péter, a HNF megyei alelnöke számol be a konferencia résztvevőinek a VII—VIII. Magyar Békekong. resszus közötti időben végzett munkáról és a soron következő feladatokról. x A vitát követően választják meg a VIII. Magyar Békekong­resszus megyei küldötteit. MA BUDAPESTEN MUTATKOZOTT BE AZ OROSHÁZI та ÉLET TSZ <3, oldal) MINDENNAPIVÁ VÁLT A JÖ MUNKAKAPCSOLAT A TANÁCSOK ÉS A NÉPFRONT SZERVEI KÖZÖTT (4. oldal) HOGYAN ÉS MIBŐL? (4, oldal) ' ZART A CSABAI IFJÚSÁGI PARK <5. oldal) Ez év szeptemberében ksfl- döttvalasztó gyűléseket tarta­nak a nemzetiségi községekben. A hazánkban, élő négy nemze­tiség — a délszláv, a német, a szlovák és a román — ugya­nis ősszel tartja kongresszusát. Már tavasszal a kongresszus jegyében került sor szerte az országiban azokra a táijértekez- letekre is, amelyeken a nemze­tiségi lakosság megtárgyalta az elmúlt négy év tapasztalatait, számba vették a helyi eredmé­nyeket és gondokat. E tájérte- kezletek vitáiból, állásfoglalá­saiból egyértelműen kicsendül, hogy a Miagyar Népköztársaság a területén élő minden nemzeti­ség számára biztosítja a teljes egyenjuguságot és az anya­nyelv használatát. A magyar és a nemzetiségi lakosság között már hosszú évek óta nincs sem­milyen feszültség. A felmérések arra is rávilá­gítanak, hogy bár hazánkban az 1970-es népszámláláskor 15S ezer lakos vallotta magát vala­melyik nemzetiséghez tartozó­nak — az összlakosság 1,5 szá­zaléka — a valóságban azonban sokkal több, ennek háromszo­rosára tehető azoknak az embe­reknek a száma, akikben még él a nemzetiségi származás tu­data, s még jelentkeznék sajá­tos nemzetiségi igényekkel. Hazánk nemzetiségeire az is jellemző, hogy eléggé szétszór­tan élnek az országban; Szol­nok megye az egyetlen kivétel, ahol még szórványosan sem ta-, lálhatók. A legfontosabb hiva­talos okmányokba nem jegyzik be nálunk az állampolgárok nemzetiségét, ami szintén előse­gíti, hogy az élet különböző te­rületein minden lakos egyenlő elbánásban részesüljön, azonos jogokat élvezzen. A gyárakban, vállalatoknál, termelőszövetke­zetekben sem tartják sehol kü­lön számon, ki milyen nemze­tiségű és ily módon a szlovákok, a németek, a délszlávok, a ro­mánok beleolvadnak a kisébb- nagyobb közösségekbe. A magyar állam nemzetiségi politikájában nagy figyelmet szentel a nemzetiségek sajátos igényeinek, szükségleteinek ki­elégítésére. A választásoknál ás például ma már mindenütt ügyéinek arra, hogy a különbö­ző testületekben a nemzetisé­gek képviselői, megfelelő szám­ban foglaljanak helyet, bátorí­tást kapnak, hogy éljenek alkot­mányos jogaikkal és azt se hall­gassák el, ha valamit sérelmez­nek. Ez a politika igen jó lég­kört teremtett a nemzetiségi falvakban, erősítette az ott élők­ben a bizalmat, ég az áliam­Szerdán avatták fel ünnepé- I lyesen az Özdj Kohászati Üze­mek új, folyamatos acélöntő­művét. Az ünnepségen megje­lent Nyers Rezső, az MS2MP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Csépányi Sándor országgyűlési képviselő, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója — az ipoigán kötelességtudatot. A vegyes lakosú községekben is a múlté lett a nemzetiségiek el­különülése. Messzemenő támogatást él­veznek jelenleg a nemzetiségi­ek minden megyében, hogy fej­lesszék. őrizzék hagyománya­ikat, anyanyelvűket. Azokban a községekben, városokban, ame­lyekben jelentősebb számú nemzetiségi lakik, általánossá váltak a kettős vagy hármas föliratok, az intézményeken, az ■üzleteken, a tanácsoknál pedig anyanyelvükön intézhetik ügye­iket. Gondoskodnak arról, hogy a nemzetiségiek megfelelő köny­vekhez, folyóiratokhoz jussa­nak. Az utóbbi évek kedvező vál­tozásait jelzik a következő ada­tok is. A nemzetiségi óvodák száma ae elmúlt öt esztendő alatt megduplázódott. Nőtt az általános iskolákban anyanyel­vükön tanuló nemzetiségi gye­rekek aránya, megháromszoro­zódott a tanítóképzőkbe járó nemzetiségi fiatalok száma. Az országban mintegy 400 nemze­tiségi klubegyüttes, népművé­szeti csoport található. Természetesen a nemzetiségi­eknek is vannak még jogos ké­réseik, megoldatlan problémá­ik. Ezek általában hasonlóak azokhoz a gondokhoz, amelyek az egész lakosságot is érintik, így például a nemzetiségi gyer­mekintézmények — óvodák, napközik, kollégiumok — férő­hely-száma még a szükséglet alatt .van, az iskolák tankönyv­ellátása néha akadozik. A7i MSZiMP helyei nemzetisé­gi politikáját az élet nap mint nap igazolja. A jó_ határozatok gyakorlatba való átültetése azonban még finomítható és eb­ben a vonatkozásban a helyi ve­zetőkre nagy felelősség hárul. A velük szemben támasztott leg­fontosabb követelmény ebben a vonatkozásban az, hogy állan­dóan figyelemmel kísérjék a nemzetiségiek helyzetét és .min­dent tegyenek meg azért, hogy igényeiket messzemenően ki­elégítsék. Az ősszel sorra kerülő nemze­tiségi kongresszusok várhatóan olyan javaslatokban, gondola­tokban gazdag fórumok lesznek, amelyek jó hatást gyakorolnák a. nemzetiségek demokratikus szövetségeinek a tevékenységé­re is. Segítik majd a szövetsé­geket abban, hogy a nemzeti­ségi politika élveit helyesen ér­telmezve és .alkalmazva, meg jobban szolgálhassák szocializ­must építő hazánkban a nemze­ti egység erősödését. új üzem jelentőségét ismertet­ve — elmondotta, hogy a nagy múltú gyárban a felszabadulás óta valósult meg a nagyolvasz­tó korszerűsítése, amellyel a nyersvastermeiést meghárom­szorozták, valamint az acélmű rekonstrukciója, amellyel az acéltermelést több mint kétsze- ! resére emelték. A Magyar Gyógyszerészeti-; Társaság gyógyszerésztechnoló­giai szakosztálya, a társaság Békés megyei szervezete, a Magyar Kémikusok Egyesülete Békés megyei szervezete és a Békés megyei Tanács Gyógy­szertári Központja közös rende­zésében megnyílt a 3 napos VI. Gyógyszertechnológiai Konfe­rencia Szarvason- Ebből az al­kalomból szerdán hazánk min­den tájáról több mint 200 gyógyszerész, tudományos ku- j tató, műszerész, a gyógyszer- j gyártás és értékesítés illetékes [ szakembere érkezett a Körös- j parti városba; A konferencia színhelye a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskolai ka­rának épülete. Az érkezőket dr. Ragettli János főgyógysze­rész, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Békés megyei szerve­zetének elnöke köszöntötte. A 3 napos gazdag program az or­szág első eszköztörténeti kiállí­tásának megnyitásával kezdő­dött. A főiskola aulájában megren­dezett kiállítást dr. Klauder Ottó professzor nyitotta meg. A gyógyszerészek, a párt-, ta­nácsi és társadalmi szervek he-! lyi képviselői — nagy érdeklő-г eléssel tanulmányozták a té­májában nem mindennapi ki­állítást. Visszamenőleg mintegy 300 évre mutatták be a gyógy­szergyártás technikájának fej­lődéstörténetét. A kiállítás megnyitása után dr. Krüttel Dezső, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság gyógy­szertechnológiai szakosztályának vezetője mondott ünnepi beszé­det. Ezután megkezdődtek a ple­náris ülések, majd 3 szekció­ban folytatják a tudományos megbeszéléséket a gyógyszer­készítés, csomagolás és egyéb aktuális témakörből. A 3 nap alatt összesen 59 előadás hang­zik el Szarvason. A szekció­ülések és kerekasztal-konferen- ciák tapasztalatait záró plenáris ülésen értékelik. А VI, Gyógyszertechnológiai Konferencia résztvevői a 3 nap alatt megismerkednek egymás­sal és a Holt-Körös partján fekvő, 250 éves Szarvas város nevezetességeivel. Megnézik a világhírű szarva­si arborétumot, a Ruzicskay al- kotóházat, csónakkiránduláson j vesznek részt, a városi tanács I Körös-parti pihenőházában sza- ! lonnasütést, ismerkedési estet I rendeznek- Sok kedves program várja az ország minden tájáról megyénkbe érkezett vendége­ket, akik közül jó néhányan el_ látogatnak Gyulára és Békés­csabára is. Ary Róza Nagy Az érdeklődés a kiállításon К, E, Felavatták az ózdi folyamatos acélöntőmüvet VI. Gyógyszertechnológia? Konferencia Szarvason Megnyílt as I, Essköstörténeti Kiállítás Dr. Krüttel Dezső ünnepi beszédét mondja

Next

/
Thumbnails
Contents