Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

Kőtelező az iskolaköpeny, tilos a dohányzás, szeszesital-fogyasztás Állásfoglalás az iskolai házirendről Ápolt, tiszta hajviseletet kívánnak À mast érvénybe lépő éj álta­lános iskolai és középiskolai rendtartásokkal kapcsolatban а Művelőcjésügyi Minisztérium közzé teitte allásfoglailását az is­kolai házirendekről. A rendtartás általános irány­elve, hogy a házirend egyes Szolgáltatás Tisztességtelen haszonszerzés nélkül À lakosság ipari javító-szol­gáltató igényeinek kielégítése megkívánja, hogy több kisipa­ros dolgozzon, valamennyi mi­nél rövidebb határidőre és megfelelő áron vállaljon mun­kát. A kisiparosok létszámának emelése a legcélszerűbben úgy oldható meg, ha az állami vagy a szövetkezeti iparban dolgozó szakemberek közül azok, akik kedvet éreznek rá, másodállásként váltanak ipar-, illetve működési engedélyt. Le­hetőségük van erre a még mun­kaképes nyugdíjasoknak is. Elősegítené az ipari javító­szolgáltató tevékenység bővíté­sét, ha a „kontárok” is ipar- engedélyt váltanának, mert — amellett, hogy az adófizetés állampolgári kötelesség — nyu- godtabban tudnának dolgozni- és több munkát vállalhatná­nak. Nem kellene attól tarta­niuk, hogy tetten érik és fele­lősségre yonják őket. A gépekkel, szerszámokkal jól felszerelt műhely ugyan­csak elősegíti a kisiparosok munkáját, ami a mennyiségre, minőségre és az árra is kihat. A minőségi munka azonban megköveteli a szakmai ismere­tek rendszeres bővítését is, amihez a KIOSZ Békés megyei Szervezete tanfolyamok, üzem­látogatások szervezésével, szak­könyvek kölcsönzésével nyújt támogatást. A nagyobb szaktu­dással és megfelelő műhellyel rendelkező kisiparos képessé válik arra, hogy ugyanazt a munkát szakszerűen és rövi­debb idő alatt végezze el. Eh­hez azonban szükséges az is, hogy az illető valóban akarjon jól dolgozni, ne pedig valami­lyen könnyű pénzszerzési lehe­tőséget lásson a munkájában. A tisztességtelen haszonszerzés nemcsak az elkövető, hanem valamennyi kisiparos hírnevé­nek árt, ezért a KIOSZ az ilyen magatartással szemben határozottan fellép. A határidő betartásánál is előfordulnak felelőtlenségek, amelyek súlyo­sabb esetben ugyancsak felelős­ségre vonást követelnek. A KIOSZ Békés megyei Szer­vezete a kisiparosok érdekeinek védelmében intézkedési tervet dolgozott lei, amely többek kö­zött a továbbképzések megszer­vezésére, a kezdő kisiparosok segítésére, a jövedelmek ará­nyában történő adóztatásra, a gyors és garanciális munka fej­lesztésére az ipari javító­szolgáltatásban elmaradt terü­leteken az ellátás javításának a fokozására terjed ki. A könnyűipari miniszter még ez év áprilisában értékelte a KIOSZ munkáját, s az elisme­rés mellett a további tennivaló­kat főként a lakosság ipari ja- vitó-szolgaltato igényeinek még jobb kielégítésében határozta meg Ezt igyekszik a KIOSZ megyei szervezete az intézkedé­si terve alapján Békés megyé­ben is megvalósítani. P- B, pontjait a tanulók, az ifjúsági szervezet és a szülök vélemé­nyének meghallgatásávalhozzák meg a testületek. A tilalmak között külön meg­említi a dohányzást és a sze­szes italok fogyasztását. A rend­tartás megfelelő pontja úgy ér­telmezhető, hogy egyértelműen meg Íréül tiltani az általános és a középiskolai tanulók do­hányzását — az iskola épületé­ben, illetve egész területén, a tanítási időben. Ez a tilalom te­hát az iskolai foglalkozásokra vonatkozik, ide értve a tanítási órákat és az óraközi szüneteket, a tanításra való előkészület ide­jét, a szakköröket, az önképző­kört, a sportkört, az énekkari órát, a rendkívüli tárgyaikat, a korrepetálást, a napközi otthoni, illetve a tanulószobai foglalko­zás teljes időtartamát. Az általános iskolai tanulók­nak semmiféle esetben sem sza­bad engedélyezni a dohányzást. A szeszes italok árusítása, fogyasztása tilos az iskolákban éj, mindenféle iskolai rendezvé­nyen, ideértve az iskolai ifjú­sági kirándulásokat is; A következő tanévtől kezdve általánossá teszik az iskeiakö- peny viselését a diákok számá­ra. A középiskolában kötelező, az általános iskolában pedig kívánatos a köpeny viselése a lányoknak és a fiúknak egy­aránt. A minisztérium azt a gyakorlatot tartja helyesnek, hogy a nevelők a szülőd mun­kaközösségekkel és a diákokkal, az ifjúsági szervezettél együtt ál. lapodjanak meg az általános iskolában a köpeny viselésének elfogadásában, s minden iskolá­ban a köpeny fazonjának, színé­nek kiválasztásában. Kérik a nevelőket is, semmi­féle módon ne erőltessék, ne is engedjék költséges formák választását és fogadják el azt is, ha osztályuk diákjai többféle modellt választanak. A minisztériumi állásfoglalás egyúttal azt is kívánatosnak tartja, hogy a köpenyek beve­zetésével együtt az ékszervise- Jés is a diákokhoz illő, termé­szetes színvonalra korlátozód­jék. Nem tartják helyesnek, ha a tanulók feltűnő, drága gyű­rűikkel, nyakláncokkal, karper­cekkel járnak iskolába, ugyan­úgy helytelenítik a feltűnést keltő bizsutárgyak viselését is. Fontos, hogy megfelelő peda­gógiai tapintattal a nevelők korlátozzák a szópítőszerek használatát is. Számos jogos kifogasra ad al­kalmat egyes tanulók (Lányok é, fiúk) hajviselete. Arra nem lehet vállalkozni — hangsú­lyozza a minisztériumi állás­foglalás —. hogy meghatározzák a haj hosszát, formáját, abban azonban egységesnek kell lenni, hogy a diákoktól ápolt, tiszta, természetes hajviseletet kíván­janak meg. © Nem minden program „televíziós” Bőséggel volt film a televízió hétvégi műsorában. A film közkedvelt műfaj a te_ levízióban is. hiszen az úgyne­vezett „moziválság” is oda ve­zethető vissza, hogy szívesebben nézünk filmet az otthoni kénye­lemben. De ahogyan áz édesség­ből, úgy a filmekből is megárt­hat a sok. Igaz, nem szükséges minden filmet végignézni, de ne_ héz két jónak ígérkező film kö­zött a székről felállni. A televízió szerkesztői a nrű- sorbecs z lássál könnyíthetnének a néző helyzetén. Nemrégien a Népszabadság egyik vasárnapi számában a te­levízió munkájáról, pontosabban a tévés személyiségek hiányáról írt Jovánovics Miklós. A cikk­ben felvetett problémát akarat­lanul is kapcsolatba hozza az embert a műsorösszeállítássaí, hiszen а,л azt tükrözi, hogy je­lenleg kevés az olyan riporter, aki élő, érdekes adással tölthet­né be a műsoridőt. A feleségem, a fiam, meg én című francia film mulatságos, kedves története mi tagadás, kel. lemes másfél órát szerzett. Saj­nos valóságos gond napjainkban a családok felbomlása, az elvált szülőt gyermekének további sorsa. A valóságban azonban nem mindig heppyend-del vég_ ződik az ilyen eset. A Diagnózis című díjnyertes tévéfilm is erkölcsi kérdéseket feszegetett. A vidéken kezdő fia­tal orvosok problémáit, akit ne­hezen találják saját hangú­kat és igazságukat az egyén; ér­dek-harcra berendezkedett kör­nyezetben. Esztergályos Károly kitűnő rendezése tette még iz­galmasabbá Örkény István al­kotását. Vasárnap kimondottan szegé­nyes volt a napi program, mely­ből csak a Kuprin novellájából készült, „A gránátköve? karék” lírai történet és az esti Abody-1 műsor volt á kivétel. A tv-játék rövidsége, a téma romantikája, a látványos rendezés kellemes va­sárnapi kikapcsolódást nyújtott. Ha pedig már az előzőekben az erkölcsi igazságokról sízóltunk, e filmből is érdemes kiemelni egy figyelmeztetést: a hiúságnak nem szabad legyőzni a jóságot. , Szívesen látnánk a televízió­ban hasonló költői tévéjátéko. kát. Ezek napjainkban sem szük­ségtelenek. Abody Béla műsora, Aa én háztájim... nagyszerű példa le­het a korszerű televíziós műso­rok kialakításához. Közvetlensé­ge, fesztelensége, otthonos ma­gatartása eltünteti a képernyő és a szobánk közötti távolságokat. (réthy) A mú megbecsülése A Szegedi Gazdasági Vasút ajándéka — Békéscsabai kalauzkocsi — Nagycenken közlekedik hazánk egyetlen múzeumvasút j a — Kezdettől, 1969-től az voit a cél, hogy hazánk legkülönbö­zőbb részein fellelhető keskeny- vágónyú vasút még meglevő, legértékesebb emlékeit össze- gyűjtsük és Nagycenken, az utó­kor részére megőrizzük — adja a tájékoztatót Lovas Gyula, a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút üzemtörténésze. — Arra is töre­kedtünk — folytatódik! a bpszél. getés —, hogy amit csak lehet, társadalmi összefogással végez­zünk el. A Széchenyi vasútmúzeum el­ső érdemleges dátuma 1970. feb­ruár 20. A KISZ Győr-Soprom megyei bizottsága e napon véd­nökséget vállalt arra, hogy a ha­tárőr alakulatok, a soproni üze­mek és iskolák segítségével Nagycenken megvalósul hazánk működő múzeumvasútja. Első hozzájárulásként a GySEV átad­ta az egykori nagycenki cukor­gyárba vezető, 1200 méteres iparvágányt. A múzeumvasút teljes építési terveit a GySEV műszaki szakemberei társadalmi munkában végezték eL A vonal kitűzésében a soproni egyetem diákja; segítkeztek. A kezdeményezés híre gyorsan bejárta az országot, és aki ctsak tehette, hozzájárult a múzeum- vasút létrehozásához. 1970. au­gusztus 20-án, a munka meg­kezdésekor már megérkeztek az ■első adományok. A szurdokpüs­pöki kovaföldbánya két „nyug­díjas” mozdonyát Bondor József építési és városfejlesztési mi­niszter támogatásával Nagycenk­it szállították. A szurdokpüspö­ki vállalattól négy tehervagont és 3 kilométer hosszúságú sínt is kapott a múzeumvasút. Az építési vállalások gyorsán teljesültek. Az ún. nádtelepi háromszor három méteres alap­területű crház alapjainak kiásó, sát a GySEV Igazgatóságának dolgozói végezték. Az építőanya­got a határőrök hordták, a fa­lazást egy fertödi épíiőbrigáct végezte. Аг ajtókait és ablako­kat a Soproni A sztalosárugyár munkásai készítették, a tetőt a MÁV pályafenntartás; munkásai rakták fel, a GySEV dolgozói ре» dig bevakolták az épületet. Az építkezéshez szükséges vízről a nagycenki tsz gondoskodott. Az első 1200 méteres szaka­szon, Fertőboz és a Barátság ál. tamás között 1970. november fi­ám .megindult a közlekedés. A következő esztendő vasutasnap­ján dr. Gsanádi György közle­kedési és poslaügy; miniszter megtekintette a múzeumvasutat és végigutazta á rövid vonalat. A nagycenki Szécheny; kastély­hoz vezető múzeumvasút tervé­nek gondolata elnyerte a minisz­ter tetszését. MegéE cserié аз eredményes munkálkodást és ar­ra biztatta a lelkes társadalmi építőket, hogy folytassák a mun» kólátokat. Ehhe^ anyagi segít­séget is adott. A miniszter megkezdődött a 2400 méteres új szakasz építése. Felépítették a magyoemk; kastély melletti indó- házat, amelynek külső megjele­nési formája és berendezése a hagyományos vasútállomásokra emlékeztet. A fertőbozi fűtőház építésének feltételei is kialakul­tak. 1972. július 9-én, a 22. vasu­tasnap alkalmával megtörténhe­tett az avatóürtmepség. E naptól Nagycenik, Fertőboz és a Barát­ság állomás között összesen 3 600 méteres vonalon történik a köz­lekedés. Üjabb mnzeäHs értéket érkéz, tek. Az Alföld; Első Gazdásági Vasút békéscsabai vállalata ka» lauz- és személykocsikat aján­dékozott. A vasúti kocsikat a MÁV debreceni járműjavfíú- iizeme tette használatra alkal­massá, A Szegeds Gazdasági Vasút Diesel-mozdonyt küldött. Ezt cselekedte a Kecskemét' Gazdasági Vasút is. A szegedi Diesel-mozdony különösen érté­kes, mivel azt 1928-ban a barce­lonai közlekedési világkiállításon is bemutatták. A Balinkai Bánya Vállalat átadta az András nevű, négycsatlós mozdonyált, amely­nek érdekessége abban rejlik, hogy kéménye góJyeféBaekre«*»- lékezteL A leglúJalBb tejleszfeisél szep­tember 21-én a múzeumvasút fértőbozá állomása és a GySEV községi raagyálloimása teljesen elérik egymást. A nagy, modem, Diesel-mozdony vontatása vonatról közvetlenül ált lehet szállni a keskenyvógámyú mú- aeumvasútra, hogy az utas a nagycenki Széchenyi kastélyt-el „ érhesse. A múzeurrrvasufeft úttörője irá­nyítják, 1972-ben 50 úttörő tett szakmai irányító forgalmi vizs­gát. A vizsgát követően fegadá!. mat tettek arra, hegy feladatu­kat becsülettel teljesítik. (Az úttörőmozgalomból kilépőket évente újak váltják^ A legfon­tosabb helyeken is mindössze egy-egy felnőtt vasutas segédke. zik. Ilyen módon az úttörők va­lóban őrzői, gondbeő; az első fe„ lelős magyar minisztérium köz­munka- és közlekedési minisz^ terének, Széchenyi Istvánnak emlékét őrző múzeumvasútnak. Széchenyi mondotta: „Csak a múlt megbecsülésén épülhet a jelen.” Bönyaí Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents