Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

J* fis© eredményeit Igen kedvezőek

Üj rendszerű kísérletek

a víz oxigéntartalmának növelésére

A rotor, »mely bőven

Az országú* hírű Biharúgral Halgazdaság évente 32 000 mázsa halat ad a fogyasztóknak. Ehhez a haltenyésztéshez igen sok, pontosabban szólva évente 35 millió köbméter vizet használnak fel a Sebes-Körősből.

A biztonságos hal term élés ée tenyésztés érdekében a Kórös- vidéki Vízügyi Igazgatóság már évek óta figyelemmel kíséri a Seoes-Körös vizének tisztaságát, illetve szennyezettségét. Megállapították, hogy a vízminőség- mutatók 1966-tól egyre romlanak. Az országhatáron átlépő folyó alig 30 perces áramlás otán már a Biharúgrai Halgazdaság vízkivételi művéhez érkezik és ezért szükség van arra, hogy a folyó vizének minőségét állandóan figyelemmel kísérjék. Néhány évvél ezelőtt a KÖV1Z1G üzembe helyezett egy he’yrdni vízvizsgáló kis- laboratóriumot, melyben rendszeresen mérték a víz oldott oxigén-, lúg_ és ammóniatartalmát. Így akarják megakadályozni, hogy szennyezett víz kerüljön a halastavakba, amely

Juttat oxigént a vízbe.

rövid idő alatt felboríthatja a biológiai egyensúlyt.

Az elmúlt évben olyan víz- minőeégmérő állomást állítottak fel kísérleti alkalmazásra az OVH műszaki fejlesztési osztályának segítségével és a Vízgazdálkodási Tudományos Ku_ tató Intézet szakmai támogatásával, amellyel a KÖVIZIG vízminőségi felügyeletének tagjai rendszeresen ellenőrzik a vizet.

A mérések kimutatták, hogy a Sebes-Körös vize 50 százalékos oxigéntelítettséggel rendelkezik. Ezért a közelmúltban kísérleti céllal felszerelték a tatabányai víztisztító és dúsító berendezések gyárában készült függőleges tengelyű levegőztető rotort Az első mérések eredményei igen kedvezőek. A berendezés jelentősen növeli a táplá’ó ' víz oldott oxigéntartalmát és ezért a közeljövőben további levegőztető rotorokat állítanak fel, amelyekkel biztosíthatják a halastavakon a vizek kémiai és biológiai egyensúlyát.

аавававвввввваав1

.вввваавваввааоававвав«овшаввтраааа*вввввввв1

eélja kettős. EÍőszŐrt reakciós, nacionalista hangulatot szít az arab országokban, hogy meggyengítse kapcsolataikat a Szovjetunióval, másodszor: elutasít minden javaslatot, amely a konfliktus politikai rendezésére irányul — egyszerűen azért, mert érdekelt a jelenlegi közel- keleti konfliktus fennmaradásában, az újabb összetűzésektől terhelt helyzet fenntartásában! A harmadik világgal szembeni kínai célkitűzéseket jelenleg a gazdasági és segélypolitika Illusztrálja á legjobban, miután ma ez a kapcsolatok fő tartalma. Peking a saját gazdasági helyzetéhez képest viszonylag magas arányú kölcsönöket és segélyeket folyósít. Általános vélemény szerint ezek meghaladják a nemzeti jövedelem 1,2 százalékát.

A kínai kölcsön- és segély- politika egyik gócpontja először Indonézia, az Indiát körülvevő országok (tehát Nepál, Ceylon, Burma és Pakisztán), valamint néhány fekete-afrikai ország volt. (Elsősorban Tanzánia, Zambia és Uganda.)

Az első szakaszban (amelynek csúcspontját Csou En-laj 1964—65-ös ázsiai—-afrikai útja jelentette), meglehetősen nagyszabású stratégiai elgondolás körvonalai bontakoztak ki: Peking vezetése alatt egy Pakisztánra és Indonéziára támaszkodó hatalmi csoportosulásé. Ennek szolgálatában Kína nagymértékben felelős azért, hogy

Indonézia baloldali politikai

erőit a kalandorság irányába

hajszolta. Az 1965-ös katonai puccs és a nyomában fellángoló ellenforradalmi terror jó időre „kikapcsolta” Indonéziát Peking potenciális szövetségeseinek sorából. Ettől kezdve a kínai segélypolitika a megmaradt pozíciókra, tehát Pakisztánra és Nepálra, Afrikában pedig Tanzániára és Zambiára koncentrál.

Magától értetődően Kína segélypolitikája és a harmadik világgal szembeni egész magatartása rendkívül hullámzó és ingadozó — hiszen nem a fejlődő országok érdekelnek elvi támogatása, hanem hatalmi célok vezérlik. A felsorolt, vázlatos példák is mutatják azonban, hogy ezeknek az országoknak a többsége nem hajlandó elismerni Kína hegemén törekvéseit. E politika eddigi mérlegét Alekszejev tanulmánya így foglalta össze: „A harmadik világ országai sorában ie nő a bizalmatlanság a maoista politikával szemben, mert a harmadik világ országai nem óhajtanak Kínával olyan kapcsolatokat, amelyek szovjetellenes bázison létesülnek. A szovjetelle- nesség a fejlődó országokkal folytatott kínai politikában is bukásra van ítélve. Minél hamarább felismerik ezt Pekingben, annál többet használnak a kínai nép alapvető és hosszú lejáratú érdekeinek”.

(—i —e)

A szakszervezetek feladatairól

Beszélgetés dr. Takács Lőrineeel, a Szakszervezetek Békés megyei

Tanácsának titkárával

Az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában a szakszervezetek alapvető feladataként jelöli meg, hogy szervezzék, neveljék a dolgozókat társadalmunk politikai, gazdasági erejének növelésére, ugyanakkor biztosítsa a dolgozók anyagi, szociális és kulturális igényeinek kielégítését, védelmezzék a törvényekben, rendeletekben biztosított jogait.

Az egyik feladat természetesen összefügg a másikkal, mert társadalmunk politikai és gazdasági erejének növelése nélkül nem biztosítható a dolgozók különböző igényeinek a kielégítése, mint ahogy jogainak a védelmezése sem. Következik belő’e, hogy a szakszervezetek akkor töltik be eredményesen hivatásukat, ha sajátos eszközeikkel a termelés segítését állítják tevékenységük központjába. Hogy miként, arról dr. Takács Lőrineeel, az SZMT titkárával beszélgetek, aki először is a szakszervezeteknek a nevelői, oktatói szerepét emeli ki.

— Sokan vesznek. részt a szakszervezetek által évről évre szervezett politikai oktatáson, amelyen a szocializmus építésében előttünk á’ló feladatok megértésére és tudatos megvalósítására kapnak útravalót a dolgozók. A mindennapi véleménycserék is hasonló célt szolgálnak. A szocializmus olyan társadalmi rendszer, amelyben elengedhetetlen, hogy a dolgozók hozzáértően szóljanak bele a vezetés, a gazdálkodás, az igazgatás ügyeibe. Ehhez azonban ismerniük kell a társadalom céljait, törekvéseit, a fejlődés folyamatának összefüggéÍ

seit Úgy is mondhatnám, hogy fejleszteniük kell az általános műveltségüket.

— A társadalmi és az egyéni törekvéseknek természetesen összhangban kell állniuk. Véleménye szerint mivel lehet ezt elősegíteni?

íj — Főként igazságos, kedvet

; teremtő bérezéssé1, a munka ■ szerinti elosztás elvének követ- ■ kezetes betartásával. A terme- ■ lésnek adott helyzetben aligha i van nagyobb akadálya, mint a 3 részrehajló, egyeseket indoko- • latlan anyagi előnyökhöz juttató • bérezésnek, hiszen így mások- : nak vagy többeknek kell az il- ! letők helyett is dolgozniuk. Sem S a rang, sem a képzettség nem i jogcím a kivételezésre és külö- ■ nősen visszataszító, ha valaki ■ személyi „jószolgálatokkai1” ér- • demli ki a magasabb keresetet, ■ a több prémiumot vagy jutal- j mat, sőt olykor az előléptetést, i Aki hű a társadalmunkhoz, az : ilyet nem enged meg magának ; és nem néz el másnak sem.

; — Előfordul, hogy valakit

csak azért részesítenek hátrányban, mert nő vagy éppen- I seggel fiatal.

: — A termelés szempontjából

I a legkevésbé sem a nem vagy ■ a kor mérvadó. Egy-egy munka. ! körben az dolgozzon, aki meg- : felelő képzettséggel rende’kezik, : ért hozzá, akarja és tudja is ; csinálni, amit rábíznak. Az a ■ vezető, aki nem és kor sze- ■ rint kategorizálja az embereket, : ettől teszi függővé a bérezést ; és az előléptetést, a párthatá- 3 rozatot veszi semmibe.

В

! — Tapasztalatom szerint az

j utóbbi Időkben sok szó esik

!

■

■

■

13 ЁЁШПЩ

i W 1913. AUGUSZTUS 25.

az anyagi és csak kevés az er. kölcsi elismerésről. Nem kellene a kettőt megfelelő arány, ba hozni?

— Valóban, jó néhány helyen szinte másodrendű kérdéssé vált az erkölcsi elismerés. Pedig a jól dolgozó, tisztességes gondolkozású emberek nagyon is vágynak arra, hogy észrevegyék őket, szorgalmas munká-. juk, hozzáértésük, törekvésük | szélesebb körben is ismertté váljék. Ilyen vonatkozásban nagy szerepe van Békés megyében a Népújságnak, de a vállalatokon, üzemeken belül is meg kell találni a módot arra, hogy a munkában, magatartásban való példamutatás elismerést kapjon. Legyen nevük az élenjáróknak! Am az ilyen törekvés csak akkor eredményes, ha a vezetők mentesek a szubjektív megítéléstől. Máskülönben olyan erkölcsi kár származik belőle, ami szinte helyrehozhatatlan.

— Mi a véleménye ax üzemekben folyó szocialista munkaversenyről?

— Olyan téma ez, amiről órákig lehetne beszélni. Én azonban most csak néhány lényeges kérdésre térek ki. Véleményem szerint ott, ahol a munkaversenyt jól szervezik, rendszeresen értékelik, az eredményt a nyilvánosság elé tárják és elismerik. nagyon is észrevehető a hatásában. A mozgalom egész célkitűzése tulajdonképpen a termelés elősegítését szolgálja. Még akkor is, ha a tanulásról, művelődésről, szocialista magatartásról beszélünk, mert mindez közvetve visszahat a termelésre, amely az alapja egész fejlődésünknek.

— Hogyan érti ezt Takács elv. társ?

— Röviden a következőkre gondolok: a meglevő eszközök, gépek, berendezések, segítségével kell megteremtenünk a fejlettebb technika beszerzésének lehetőségeit. Eredményesebb termeléssel előbb jutunk a fejlettebb technikához, amelyen rövidebb idő alatt, kevesebb munkával több terméket lehet előállítani. Így jobban ki lehet elégíteni az igényeket és az embereknek több szabad idejük is marad. Mert nem örök szabály a 44 órás munkahét sem. Hogy mikor lesz majd kevesebb órára csökkenthető, az a fejlődésünk ütemétől függ. Mindebből

Hagyomány már a Szarvasi Állami Gazdaságban, hogy a többgyermekes családanyák, illetve a gyermeküket egyedül nevelők az iskolaév megkezdése előtt anyagi segítséget kapnak a gazdaságtól. Az idén 185 családban összesen 345 gyermeket érintett az iskolasegély, A gazdaság vezetői az Árpád- étterem kerthelyiségében hívták össze az édesanyákat, ahol Nagy József igazgató köszöntötte a jelenlevőket. Tájékoztatást adott arról, hogy miként igyekszik segíteni a gazdaság a gyermekes családok gondjain. Szólt a gazdaság eredményeiről, a dolgozók fegyelmezett, jó munkájáról, helytállásáról.

következik, hogy a termelés eredményessége nem csupán a jelenlegi szükségletek kielégítését szolgálja, hanem a nyugod- tabb, emberibb jövő felé való előrelépést is. A szocialista brigádoknak egész tevékenységükkel ezt a nemes célt is szolgálniuk kell.

— Az emberek általában úgy tudják, hogy a szakszervezetek fő tevékenysége a munka, és szociális körülmények javításának szorgalmazására, a munka, és egészség- védelemre, a különböző munkaügyi kérdések törvényben előírt módon való rendezésére, a művelődés, az üdülés, a sportolás elősegítésére terjed ki. Hogyan kapcsolódnak ezek össze a szakszervezetek termelést segítő törekvéseivel?

— A munka, é* szociális körülmények javítása. a munka- védelem és más szakszervezeti feladat megvalósítása lényegében a termelés elősegítését szol. gálja. Amikor például a szak- szervezetek óvoda építését szór., galmazzák, a munka egyik fontos feltételét igyekeznek megte_ remteni az anyák számára. A dolgozók egészségét óvják a túlzott túlórázások megakadályozásával Hasonlóan a munkavédelmi előírások betartásának megkövetelésével, a balesetek megelőzésére való törekvéssel is. Mert tudvalevő, hogy a beteg vagy az éppenséggel csonkulásos balesetet szenvedett ember egy időre, olykor egész életére munkaképtelenné vá’ik. A szakszervezetek fontos feladatai közé tartozik többek között az újítási, ésszerűsítési tevékenység felkarolása, népszerűsítése. És természetesen annak az e’ősegíté- ee is, hogy a dolgozók vegyenek részt a vezetés gondjainak megoldásában. Tárják fel a hiányosságokat, hibákat, visszaéléseket, igazságtalanságokat. Érezzék azt valamennyien, hogy nemcsak munkavállalók, hanem a termelőeszközök tulajdonosai is. Mindez együttesen teremt olyan közhangulatot, amelyben az ember a’kalmassá válik képességéinek teljes kifejtésére, s egyszersmind társadalmunk politikai, gazdasági erejének fokozott növelésére — fejezte be a beszélgetést Takács elvtárs.

Pásztor Béla

A gazdaság ugyanis akkor tud több segítséget adni, ha eredményes a gazdálkodás. Így függ össze a dolgozóik helytállása, s a róluk való sokoldalú gondoskodás. Az édesanyák részére az Iskolasegélyt — gyermekenként 200 forintot — Dudás Mihály, a gazdaság szb-tit- kára adta át. Fenti célra csaknem 70 ezer forintot fordított ez alkalommal a gazdaság. Balogh Kálmánné például 8 gyermek után 1600 forintot kapott, Kovács László pedig 6 gyermekre 1200-at. Csaknem száz család kapott 3, vagy több gyermek után, 12-en voltak a gyermekűiket egyedül nevelők.

Édesanyák tanácskozása

Iskolasegélyt kaptak a többgyermekes családok a Szarvasi Állami Gazdaságban