Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-24 / 197. szám

iuiiiiáló városok Д város, a városi lét mindig . élesztője volt a nemzeti j tevékenységnek, fontos | szereplője egy-egy ország nagy napjainak. Idézhetnénk, I — sok más mellett — a magyar i történelemből, Debrecen, Cég- ' léd, Szolnok jelentőségét az 1848—49-es forradalom és sza­badságharc időszakából vagy akár — a munkásmozgalomban játszott kimagasló szerepük alapján ■— a budapesti munkás- kerületek példáját. De általáno­sabb, összefoglaló értelemben is elmondhatjuk városainkról, hogy ezek a községeknél általá­ban forgalmasabb, rendszerint zárt építkezésű, közművesített, különleges jogállású, főként ipari és kereskedelmi jellegű települések a történelem során egy-egy vidék, tájegység gazda­sági, kereskedelmi és művelődé­si központjaivá váltak. Magyarországon egymás mel­lett léteznek, élnek öreg, szinte matuzsálem korú városok, test­véri egyetértésben, városi létük serdülő vagy legifjabb korában élő társaikkal. Álljunk meg egy pillanatra kedves városaink fé­nyesebb, vagy még csupán a városi lét korai, új szakaszait jelző születésnapjainál, évfordu­lóinál. Jubiláló városok. Székesfe­hérvár vagy Esztergom ezer­éves jubileuma időbeüileg csak­nem egybeesik hazánk törté­nelmi létével, honfoglalás utá­ni életével. E városok millenni­uma megdobbantja az ország minden lakosának szivét; mint ahogyan fővárosunk centenári­uma, Tokaj, Győr. Szolnok sok százados évfordulója az egész ország, szocializmust építő tár­sadalmunk közös ünnepe. De nemcsak ilyen ritka, nagy év­fordulók vannak: Balassagyar­mat fél évszázada város, Csepel és Ózd jövőre huszonöt éves, Kazincbarcika, Keszthely, Oroszlány, Tata húszéves, Aj­ka 15 éves város lesz. Sárvár és Sárospatak pedig az idén ünnepli várassa nyilvánításának ötödik évfordulóját. nyi küzdelem, nemes törekvés, harc es kudarc húzódik az év­számok mögött. Esztergom. Szé­kesfehérvár, Veszprém ország- alapitó I. István királyunk vá­rosai, s e rangjukat a történe­lem sok évszázados viszontag­ságai közt is meg tudták óvni, védeni. De a magyar művelődés történetében kevéssé járatosak is tudják, mit jelentett a ma­gyarság megmaradásában, a kultúra terjesztésben Erdősi Szilveszter János Sárvárott nyo­mott első magyar nyelvű bib­liája, vagy milyen szerepet ját­szottak Lórántffy Zsuzsanna sá­rospataki kollégiumának tudós professzorai a magyar művelő­dés gyarapításában. Különleges jogállásról beszél­tünk városainkkal kapcsolat­ban, s ez igaz: a magyar váro­sokat, azok tanácsait több jog, szélesebb hatáskör illeti meg, de több munka és nagyobb fe­lelősség is. A legtöbb ebből — most a munka és felelősség ér­telmében — fővárosunké, a száz esztendeje egységes Buda­pesté, s elsősorban ennek mun­kásaié, dolgozóié. De osztoznak vele, s jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy mindinkább lélekszámúkat meghaladó arányban vidéki nagyvárosaink —. Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr, Pécs, Békéscsaba — és a többiek is. Ez a fontos szerep, felelősség még súlyosabban esik a latba, ha szocialista célkitű­zéseinkről beszélünk. Arról például, hogy szocialista építé­sünkkel gyorsítani akarjuk a város és a falu közötti különb­ségek elhalványulását, eltűné­sét. Jubiláló és nem jubiláló vá­rosainktól egyaránt azt kíván­juk, azt várjuk el: e nagy ko­héziós szerepet minél eredmé­nyesebben töltsék be. Váljanak igazi, meghitt otthonává ipar­nak, kereskedelemnek, kultúrá­nak, s elsősorban azoknak, aki­kért mindez van: a szocializ­mus építésén munkálkodó, szo­cialista rendszerünkben élni és boldogulni kívánó dolgozóink­nak. Levsin Alexandr Grigorjevics Három esztendeje már annak, hogy a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem, a moszkvai Me­zőgazdasági Műszaki Egyetem és a Gyulai Állami Tangazda­ság között megállapodás ’ szüle­tett, hogy a moszkvai egyete­misták a tangazdaságban vesz­nek részt szakmai gyakorlaton. * * * Nemrégiben érkezett Gyulára dr. Kaiíás Ferenc és Rékásy Endre kíséretében — mindkét­Sztarsinov Jevgenyij Nyikolá jevics ten a Gödöllői Agrártudomá­nyt Egyetem tanárai — a szov­jet fiatalok csoportja, akiket Martinov Anatolij Vasziljevics, és Bogatürjev Alexandr Vene- diktovics, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa vehetett. A fiatalok már az első nap hoz­fl kélsopronyiak Hévízre készülnek Immár hagyománya van an­nak. hogy a kétsopronyiak a té_ li időszakot Hévizén töltik. Kü­lönösen a múlt esztendőben vált népszerűvé a hévízi üdü­lés az idősebb szövetkezeti dol­gozók között. A téli gyógyüdülést az idén is megszervezik a Coopturist Békés megyei kirendeltségének közreműködésével. Október 1-e es 1974. április 30-a között 22- 25 fős csoportokat küldenek Kétsopronyból Hévízre 9 napos váltással a nyári fáradtságos munka kipihenésére. A téli gyógyüdülés szervezését a két­sopronyiak elkezdték. 5 ммштщ 1973. AUGUSZTUS' 24. öt év és ezer esztendő! Meny­ü. L. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére- továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: • lakatos, vízvezelékszerelő, bádogos, Ф esztergályos, kovács, lemezlakatos, Iv- О és lánghegesztő, motorszerelő, • csőszerelő, kazánfűtő • szakmunkásokat, továbbá • Öltözőőrüket, őröket és férfi • segédmunkásokat Vidéken minden szombat szabad. Jó kereseti le_ hetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, « központban havi 75,— Ft-ot kell fizetni. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztöképzés Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: BUDAPEST, XVIII,. GYÖMRÖI ÜT 79/83. vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. 8192 „Jól szervezett, kitűnő gazdaság a gyulai“* SZOVJET EGYETEMISTÁK GYAKORLATON a gyulai Állami tangazdaságban zákezdték a munkához és két héten át minden soron levő mezőgazdasági munkából dere­kasan kivették részüket. Néhány nappal ezelőtt meg­látogattuk a gazdaságban a szovjet egyetemistákat. Marti­nov Anatolij Vasziljevics és Bo­gatürjev Alexandr Venedikto- vics éppen Csomós Istvánnal, az állami tangazdaság igazgatójá­val beszélte meg a napi felada­tokat Megkérdeztük Martinov Anatolijtól, az itt töltött hetek alatt milyen tapasztalatokat, be­nyomásokat szerzett? —' Mindenekelőtt köszönetét mondok magam és a csoport valamennyi tagja nevében a gazdaság vezetőinek és kollektí­vájának azért a szívből jövő fo­gadtatásért, amelyben itt volt részünk. Nagy várakozással jöt­tünk Gyulára, hiszen előttünk itt járt csoportok tagjaitól sok szépet, s jót hallottunk erről a magyarországi kisvárosról. Nem csalódtunk. Azonkívül, hogy hasznosan, sokat tanulva töltöt­tünk itt két hetet, lehetőségünk nyűt arra is, hogy megismerkedj jünk városuk történetével, kul­túrájával és az emberekkel. Nagyon nehéz röviden vála­szolni arra, milyen tapasztala­tokat szereztünk. Egy azonban bizonyos, a gazdaságot a magas színvonalú gépesítés jellemzi és korszerű a munkaszervezés. A mi véleményünk is megegyezik azokéval, akik előttünk itt jár­tak; az egyetem jól választott, amikor a Gyulai Állami Tan­gazdaságot jelölte ki a gyakor­lati munka színhelyéül. A ta­nuláshoz, a tapasztalatszerzés­hez itt minden feltétéi adott Ezt bizonyítja az Is. hogy egye­temünkről, a végzős hallgatók hasonló gyakorlati foglalkozá­son részt vesznek Bulgáriában, az NDK-ban és Csehszlovákiá­ban. Míg ezekben az országok­ban tíz-tíz fős csoportok dol­goznak, addig Gyulán csaknem harmincán. * * • Levsin Alexandr Grigorje­vics, a Moszkvai Egyetem Kom. szomol-bizottságának tagja, itt a csoport megbízott Komszo­mol-titkára. — A Moszkva melletti Bolo­godjé városban élek, onnan já­rok be mindennap az egye­temre. Nagyon örülök az itt töl­tött napoknak és hogy rövid idő alatt összebarátkoztam az itte­ni emberekkel. Az sem akadály, hogy különböző nyelven beszé­lünk, hiszen a munka, ami itt ránk vár, nem ismeretlen szá­munkra. Nagyon ízletes a ma­gyar konyha, legkedvesebb éte­lem lett a töltött káposzta. Averin Jurij Vaszflevics, a csoport „hangulatmestere”. Munka után előveszi harmoni­káját és a vidám dallamok él­feledtetik az egész napi fárasz­tó munkát A szomszédos lucemafáiblán Sztarsinov Jevgenyij Nyikoüaje- vics vágja gépével a rendet. 0 a csoport legidősebb tagja. — Három évig voltam a had­seregben, majd három évig egy kolhozban, s onnan jelentkez­tem az egyetemre. Averin Jurij Vasziljevics Nemcsak a daljátékban, a csoportban is „három a kis­lány”. Egyik szőke, a másdi< vö­rös, a harmadik fekete. Puch- linszkaja Kira Vlagyimirovna vörös hajú. Moszkvai, 22 éves. Szemén még látszik a fáradt­ság, ami nem is csoda, hiszen éjszakai műszakban dolgozott a lucemaliszt-üzemben. — Egy moszkvai tervezőiro­dában dolgoztunk Tányával együtt. Onnan jelentkeztünk az egyetemre. Éppen most jártunk bent a városban, körülnéztünk az üzletekben, vásároltunk is néhány holmit, amit ajándékba viszünk haza. Megnéztük per­sze a magyar lányokat is, ho­gyan öltöznek. Nálunk nincs ennyi mini ruha. No, és persze a konyha is érdekel. Odahaza kedvenc ételem a borscs, az orosz palacsinta — ha a mama készíti — és a Pirog Itt Ma­gyarországon nagyon fűszerezik az ételeket, de azért ízlik. Meg is tanultam néhány receptet, Tanya, Kira, Ljuk. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents