Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
1ММИ I A battonyai Dózsások negyedszázada TnÉtadírtí a jö*» wi termés talaját készítik el» T izenkét család, voit uradalmi zsellérek fogtak össze 1948-ban bogy közösen műveljék azt a néhány holdnyi földet, amelyet 1945-ben jogos tulajdonukba, adott az állam. Battonyán a2 ugari résztől délre 150 katasatrális hol- dorti alakították meg a T ózsa mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoportot. Mint minden akkor alakult közösség a battonyai Dózsások is úgyszólván a nulláról indultak. Három fogatunk, egy ekénk, fogasunk, boronánk, rozzant tanyánk és egy vetőgépünk volt. Hagyományos módszerrel, kézi erővel dolgoztunk. A tizenkét családból már csak egynéhány van. A többiek az idő múlásával elhaltak. Alapító levelünk dátuma 1948. december 1. Mint olyan sok helyen ay: országban, nálunk is nehéz volt a kezdet, s csak jóval az alakulás után 1953 körül alakult ki úgy gazdaságunk, hogy tehenészetről is beszélhettünk, amelynek már a’pban az időbe,-,, jó híre volt a környéken. Berkei r anyakoca törzslenyészetünk alapja lett a későbbi sertésállományunknak, természetesen azóta a korszerű követelményeknek megfelelően áttértünk a fehér bőrű sertések tenyésztésére. A 1*50 katasztrális holdhoz évek során nagyon sok föld jött új belépőkkel erősödve 1962-ben már 3200 holdon gazdálkodtunk. Elért eredményeink — amelyek mai szemmel nézve közel sem voltak kimagaslóak — arra- ösztönözték a, tompapusztai Viharsarok Termelőszövetkezet tagságát, hogy kérje csatlakozását szövetkezetünkhöz. Az egyesülés után alakult ki jelenlegi földterületünk. vagyis 4600 katasztrális hold. Tagságunk száma pedig 550 körül mozgott. A Viharsarok gazdái ugyanolyan zselléreit voltak a felszabadulás előtt a Purgli féle uradalomban, mint az alapítóink, majd a később hozzánk cs aüakczo ttak. Szövetkezetünk megalakulása uitán 12 évvel hozzákezd- tünk állattenyésztő telepünk építéséhez. Lényegében az elmúlt 10 év eredményezte, hogy ma már két 100-as tehén-istállónk és egy 30-as ellető1 istállónk van. Mégis akkor raktuk le a szarvasmarha-tenyé150 holdas kcndertáblánkrol takarítunk be, szetünk alapjait. Bikahízíalá- sumfc már azokban az években is jelentős volt. Évente 30 darab öt-hait mázsás hízott bikát adunk el a legjobb mi- , nőségben. Eredményeink a marhshízlalásban nem voltak mindig a legjobbak, de most már elmondhatjuk, hogy járás- szeirí© híresek vagyunk a tenyésztésben. Jól példázza ezt, hogy ma mái- havonta 33 kilogrammos súlygyarapodással számolunk. Az egy káló marhahús, pontosabban mondva az előállításának önköltsége nálunk. 24,40 forint. Ha azt, mondjuk, hogy ez a környéken a legjobb, nem állítunk valótlanságot. Szövetkezetünk tagsága munkaszeretetének köszönhető elsősorban mindaz amit eddig elértünk. Nem voit fcöny- nyű az út, amit megtettünk. 1962-ben még 16 féle növényt termesztettünk, A növénytermesztés szakosítását csak № evvel ezelőtt a Viharsarok termelőszövetkezettel történt egyesülés után kezdtük eL Ma már csupán hatféle növényt holdanként 10 mázsával többet mint tavaly. természtünk. Ebben első helyet foglal él a kenyér- és takarmánybúza. És az is eredményünk, hogy saját előállítású vetőmagot termelünk. Ezenkívül kukoricát, cukorrépát, napraforgót, kendert és repcét. A Dél-Békés megyei Tsz Szövetség területén cukorrépa termelésünkkel 1972-ben rekorétot értünk et HoKtaakfent 270 mázsát takarítottunk be. Azzal is dicsekedhetünk, hogy napráftorgó-termésünk a tavalyi évben jóval közepes fölött volt, holdanként 11,5 másság átlaggal. Az eredmén yekben. amelyeket magunkénak mondhatunk, tagságunk munkaszeretetén túl jelentős része van szakember gárdánknak. 196:1- ben egyetemi, főiskolai végzettségű szakemberünk meg nem voit. Tíz évre rá, vagyis 1972-ben három egyetemi és felsőfokú képzettségű, négy középiskola i végzettségű szakvezetőnk volt. Jórészt az ő munkájuknak is köszönhető, hogy a tavalyról 5 millió 665 ezer formt tiszita jövedelmet könyvelhetett el szövetkezetünk. Az ó szakértelmüknek tulajdonítható. hogy az önköltségek jó alakultak gazdaságunkban. Egy mázsa búzát 144 forintért, egy mázsa kukoricát 166 forintért, egy mázsa cukorrépát 44 forintért, egy mázsa napraforgót 332 forintért, egy mázsa kendert 141 forintért állítottunk elő;. Az út, amelyet megtettünk nagy erőfeszítést kívánt tagságunktól és a szövetkezet vezetőségétől. Jól példázza ezt, hogy megalakulásunk után húsz évvel egy tagra eső évi jövedelmünk 14 ezer 835 forint volt, a tavalyi évben pedig 2 forint híjával 22 ezer 500 forint. Ebben nincs benne a tagjaink háztájiból származó jövedelme. Az is jól példázza gazdaságunk fejlődését, hogy 1968-ban tiszta állóeszköz-értékünk 6 millió 612 ezer forint volt, tavaly pedig meghaladta a 13 mülió forintot. Amint аггд idősebb tagságunk jól emlékezik, a kezdeti években hagyományos kézi szerszámokkal dolgoztunk. Gépparkunkat csak 1963-tól kezdtük kialakítani. 1968-ra 34 traktorral, 20 pótkocsival egy tehergépkocsival és három kombájnnal rendelkeztünk. Bár a statisztikai ' összehasonlítás azt mutatja, hogy 1972- ben kevesebb a traktorállományunk, 31 darab, ám traktoregységben jóval felette van a négy évvel ezelőttinek. 1968-ban 57 egységgel számoltunk, tavaly pedig traktoregységünk két tized híjává! elérte ;J, 66 egységet. A három kombájn helyett pedig ebben az évben nyolc arató-cséplő gépünk vágta a gazdaság fennállása óta legjobb búzatermésünket, holdanként ezen a nyárón 22,6 mázsát takarítottunk be. Naav figyelmet fordítottunk és fordítunk a jövőben is arra, hogy nyugdíjasaink, járadékosaink ne szenvedjenek semmiben sem hiányt. A törvényekben meghatározott nyugdíjon felül minden évben segítjük őket és pénzben 219 nyugdíjasunknak mintegy 30 ezer forintot fizetünk ki összesen. Természetben adunk nekik tüzelőt, mintegy 20 ezer forint összértékben. Esetenként elhalálozás alkalmával, vagy súlyos betegségnél gyorssegélyben is részesítjük őket, ezenfelül kedvezmenyesen adunk takarmányt háztáji gazdaságukhoz. Szövetkezetünk vezetősége 13 tagú. Közöttük két asszony van, a szakvezetésben pedig három nődolgozónk tevékenykedik. A fiatalok aránya meghaladja a 90 százalékot. Termelőszövetkezetünk profilja a múlt év végére alakult ki teljesen. Ez lehetővé tette, hogy a jövőt illetően középtávú tervekben rögzíthettük elképzeléseinket. Tervünk, hogy az állattenyésztésben változatlanul nagy súlyt helyezünk a bikahizlalásra. Gondoltunk arra is, hogy mivel tejtermelésünk nem éri el a kívántat, ezt a meglevő ta- karmánybázis helyi feldologo- zásával emelni fogjuk. Ennek érdekében 143 tehenünket 1976-ig brucellózis mentessé tesszük és az elöregedett állományt felfrissítjük Sertéshús-termelésünk sem kielégítő. Jelenleg 1300 darab 120 kilogrammos hússertést adunk át az állatforgalmi és húsipari vállalatnak évente. Tervünk szerint 1975-re sertéstelepünk korszerűsítésével, bővítésével évente kétezer hízót adunk államunknak. A hús és tejtermelési program része a .jelenleg épülő hat tonna/óra kapacitású korszerű szárító. Ennek mevalo- sítására közéi .egymillió forintot fordítunk. Üzembe helyezése után a szárító biztosítani fogja termelőszövetkezetünk takarmánybázisának minőségi veszteség nélküli feldolgozását. Növénytermesztésünkben nem kívánunk változtatni a kialakult profilon. Korszerű gépek vásárlásával azonban teljesen ki akarjuk zárni a nehéz fizikai munkát növényramunk már tavaly megkezdődött és résize a cukorrépa-, kukorica-termesztés komplex gépesítése. T ermelőszövetkezetünk az eltelt 25 évben nagy erőfeszítésekkel elért eredményei szolídak. Jövő terveink megvalósításához munkaszerető tagságunk, a szakvezetés, a párttagság és a társadalmi szervezetek aktivistái a biztosíték. Velük együtt elérjük azokat a célokat, amelyeket középtávú terveinkben magunk elé tűztünk. (—) BÉtís mere^sn 20 1973. AUGUSZTUS 19. ™* V Épiüö terményszárítónk része a hús- és tejtermelés) programunk nak. termesztésünkből. Ez a prog5 tn ЛШШП1ГП1ШШ1!!: 11 21EtS»»SBUmmtmS31S»!ISlZS|SRSIlU!SUI!U32!HSI!IIlBlllUUmHSI!l
