Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-17 / 192. szám

Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Ä kormány megtárgyalta b'ock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének és Piotr Jaro- szevicznek, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsa elnö­kének augusztus 9. és 11. között Varsóban folytatott tárgyalása­iról szóló jelentést. A kormány­fők tájékoztatták egymást or­szágaik társadalmi, gazdasági fejlődésének időszerű kérdései­ről, megvitatták a magyar— lengyel együttműködés tovább­fejlesztésének módjait, s véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi helyzet több kérdéséről. A teljes nézetazonosságot tük­röző megbeszéléseket a Minisz­tertanács hasznosnak ítélte és a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter és a Köz­ponti Földtani Hivatal elnöké­nek előterjesztését a hazánkban folyó szénhidrogén-kutatás helyzetéről. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a szénhid- rogén-vagyon feltárása érdeké­ben gondoskodni kell a kutatá­sok tervszerűségének fokozásá­ról, javítani kell a színvonalat, s ennek biztosítására megfelelő intézkedéseket tett. A pénzügyminiszter, valamint az építésügyi és városfejleszté­si miniszter előterjesztése alap­A Minisztertanács tárgyalta... Kell az ellenőrzés! Az esetenkénti, vagy rendsze_ rés ellenőrzést egyetlen vállalat sem kerülheti el. A gazdaság- irányítás jelenlegi módszerei a korábbinál nagyobb hatáskört, döntési jogot biztosítanak a he­lyi vezetőknek, de azzal a felté­tellel, hogy a társadalmi célok érdekében mindenki a törvé­nyes előírások szerint a legha­tékonyabb módszerekkel köteles irányítani a reá bízott válla­latot, gyáregységet, vagy mű­helyt, s erről időnként számot is kell adnia. Csakhogy ezekkel az ellenőr­zésekkel olykor nincs minden rendben. A Minisztertanács a mostani ülésén megállapította, hogy a törvényes rendelkezések végrehajtásában tapasztalt fo­gyatékosságok, valamim a tár­sadalmi tulajdon elleni cselek­mények miatt az ellenőrzés ha­tékonyságát fokozni kell. Nem elég, ha a különböző felügyele­ti szervek egymástól függet­lenül teljesítik az ellenőrzési tervüket, de nem közlik egy­mással a tapasztalataikat, ha­nem sokszor ugyanazokat a részleteket vizsgálják, de kü- lön-külön nem jutnak el a prob_ lémák gyökeréig, mert a mód­szeres oknyomozás, az átfogó elemzés helyett kapkodnak, rögtönöznek. Ezért sok helyen nem derültek ki a valóban je­lentős hibák; a mulasztókat és a károkozókat nem vonták fe­lelősségre. Mindezt el lehetett volna kerülni, ha az ellenőrző szervek összehangolnák a ter­veiket, közösen . — szükség ese_ tén szakértőkkel. — komplex" vizsgálatokat végeznének. A kormány fontos vezetési eszköznek tekinti az ellenőr­zést. Ez nemcsak minisztériumi munkamódszer, hanem minden igazgató, műiielyfőnök és bri­gádvezető elengedhetetlen in­formációt gyűjtő tevékenysége. Akire embereket és értéktár­gyakat bíztak, akinek nagyobb a hatásköre és sokszor kell ítél. nie, döntenie, annak nagyobb az ellenőrzési kötelessége is. Ez egyéni és kollektív feladat. Igaz, a művezetőnek csak né­hány en bér munkájáért, biz­tonságáért kell felelnie, de azt épp úgy ellenőriznie kell, mint a főmérnöknek és a könyvelő­nek a saját, viszonylag nagyobb szakterületét. A vezetői appa­rátus minden tagjának megvan a maga elhatárolt ellenőrzési köre, de ezek belső kapcsolaté­3 BÉKÉS 1833. AUGUSZTUS 12. ért, a komplex egészért a gaz­dasági egység vezetője a felelős. S mégis az üzemek egy részé­nél sokszor még ma sem tudják felkutatni a balesetért, a se- lejtért, az anyaghiányért, vagy éppen a felesleges készletek tö­megéért hibáztatható személye­ket, mert hiányzanak az egy­értelmű. szabatos munkaköri le­írások, tisztázatlan az intézke­dési és aláírási jog, nincs meg­felelően elhatárolva a felelőssé­gi kör. A felső vezetőkhöz las­san áramlik a kontroll-informá. ció. A vezetők ritkán igénylik és elemzik a beosztottak észre­vételeit, még ritkábban vitatják meg a közvetlen munkahelyen, a műhelyben, az osztályon egy- egy kollektíva munkáját. S jó néhány vezető azért lesz ideges, ha „vendégek'’ érkeznek, mert elmulasztotta a belső ellenőr­zést, s nem tudja, mit találnak majd a felügyeleti szervek el­lenőrei. Feltűnő, hogy ezek az emberek még az intézményes lehetőségeket sem használják ki, hiszen nagyon kevés válla­latnál dolgozik megfelelő kép­zettséggel és hatáskörrel rendel­kező belső ellenőr, vagy aktív felügyelő bizottság, s több szö­vetkezet vezetősége évek óta nem számolt be a közgyűlésnek a gazdálkodásukat átfogó el­lenőrzés tapasztalatairól. A kormány a legutóbbi ülé­sen meghatározta azokat az ál­talános ellenőrzési elveket, amelyeket minden vezető mun­kájában érvényesíteni kell. El­rendelte azt is, hogy törvény- sértés, vagy súlyosabb gazdasá­gi hibák esetén miként kell soron kívül megvizsgálni a vál­lalatok gazdasági tevékenységét, távlati tervüket, munkaerőgaz­dálkodási módszereiket, a be­ruházásaikat, a helyi munka és a központi célkitűzések össz­hangját. A soron kívüli ellenőr­zésre okot adhat: az eredmény- csökkenés, a veszteség, a részé- sedési vagy fejlesztési alap hi­ánya, az export—import ará­nyok megbomlása, ha ezek be­következnek, rajta kívül álló ókát a vállalat nem tudja kel­lően igazolni. Az ellenőrzés szerepéről és módjáról szóló új kormányhatá­rozat nem az eredmények csökkenése. vagy a fegyelem romlása miatt született, hanem a decentralizáltabb vezetési módszereket fejleszti. Azért, hogy kevesebb legyen az ellen­őrzés elmulasztása miatt félre­vezetett, és későn felébredő vezető, s hatékonyabbá váljon az irányító munka. Azért, hogy többet tudjunk magunkról és egymásról. Ratkai J. István ján a kormány határozatot ho­zott a tanácsi kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok szabályozó rendszerének to­vábbfejlesztéséről, szervezeti 4és működési rendjének korszerű­sítéséről. A rendelkezések jobb lehetőségeket teremtenek a la­kosság életszínvonalát közvet­lenül érintő tanácsi kommuná­lis és közüzemi szolgáltatások színvonalának emeléséhez, fo­lyamatos és tervszerű fejleszté­séhez. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és a pénzügy miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a gazdálkodás felügyeleti és belső ellenőrzésének fejlesztésé, ről. Fokozni kell az ellenőrzést mind a felügyeleti munkában, mind a vállalati és szövetkeze­ti vezetés döntéseinek előkészí­tésében, a végrehajtás értékelé­sében. Különös figyelmet kell fordítani a nagyvállalatok ellenőrzésére. Az eddigi­nél jobb munkakapcsolatot kell teremteni az ellenőrzést végző szervezetek között, A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa tájékoztató jelentést ter­jesztett a kormány elé a to- vábbdolgozásra ösztönző nyug­díjpótlék hatásáról és a nyug­díjasok foglalkoztatásának ala­kulásáról. Az elmúlt év tapasz­talatai kedvezőek. 1972-ben az előző évhez képest csaknem 15 százalékkal több nyugdíjkor­határt elért dolgozó vállalta, hogy egy vagy több évig to­vább folytatja munkáját. Kívá­natos, hogy a nyugdíjjogosult­ság megszerzése előtt álló dol­gozókat az eddiginél megfele­lőbben tájékoztassák a tovább- dolgozás lehetőségeiről és elő­nyeiről. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette. Gyártásismertető és gyakorlati bemutató a kiállítás ipari szakmai napján о Az igazságügyminiszter be­számolt az elhagyott telkek helyzetéről. A kormány elfo­gadta az előterjesztésben sze­replő javaslatokat, amelyek biztosítják az érvényben levő jogszabályok hatékonyabb vég­rehajtását. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) A Csongrád, Békés és Hajdú j megyei építőipari vállalatok, j szövetkezetek 300 szakemberé- j nek mutatta be augusztus 15- [ én délelőtt az újkígyósa ÁFÉSZ fedéllemez-üzeme a szigetelő és fedéllemezek építésének mó­dozatait. A megnyitót követően Kö­szörűs Sándor, a szövetkezet igazgató-elnöke tartott ismerte­tőt Korszerű szigetelő és fedél­lemezek és azok építési tech­nológiája címmel, amelyet vita követett. Ezután az építőipari szektorban hazai, svéd és nyu­gatnémet cégek gépeivel mu­tatták be a fedéllemez építésé­nek gyakorlati tudnivalóit. A gyártmányismertető sikerét bi­zonyítja, hogy több mint két és fél óráig a meghívott szakem­bereken kívül a vásár látoga­tói is érdeklődéssel figyelték a bemutatót. Mesterséges csapadék 24 ezer hektáron Következik a cukorrépa, a kukorica és a másodvetések öntözése — Időszerű belvízvédelmi munkálatok a KŰViZiG-hez tartozó területeken Az elmúlt hetekben lehullott kevés természetes csapadék, a tovább süllyedő talajvízszínt következtében a növények által felvehető vízmennyiség annyira megfogyatkozott, hogy 50 cen­timéter mélységig a KÖVI- ZIG-hez tarozó területeken nem éri el a 10 millimétert sem. A napi párolgás viszont megha­ladja az öt mlMirngtert. Ezek az adatok arra figyel­meztetnek, hogy a gazdaságok a rendelkezésükre álló öntöző- kapacitások maximális kihasz­nálásával kell hogy biztosítsák a cukorrépa, a kukorica és a takarmányfélék, illetve a rétek, s legelő^ vízigényét. A másod­vetések öntözése is az elkövet­kező napok feladatai közé tar­tozik, elsősorban a nagy meny- nyiségü tömegtakarmányok biz­tosítására. Békés megyében eddig 24 ezer 200 hektáron öntöztek a gazdasagok. Ez az öntözésre berendezett területnek, illetve kapacitásnak csak 75 százaléka. Az aratás befejezését követően azonban javult az öntözőbe­rendezések kihasználtsága. A felmérések tanúsága szerint több gazdaság példamutató, jó eredményt ért el, köztük a szeghalmi Petőfi Termelőszö­vetkezet, amely a rendelkezés­re álló 370 hektáros kapacitás ellenére 665 hektár területen, azaz 180 százalékos kihaszná­lással öntözte földjeit. A békés­csabai Május 1. Tsz és a füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz eredményei szintén említésre méltóak. Sajnos akad nem egy olyan gazdaság is, amely az ön­tözési lehetőségeit egyáltalán j nem használja ki és meglevő j öntözőberendezéseit még most is a raktárakban, vagy a színek alatt tartja. Ilyen a biharugrai Felszabadult Föld Tsz, illetve a köröstarcsai Petőfi Tsz is. Gondok és teendők természe­tesen nemcsak az öntözésben, hanem a belvízvédelemben is vannak. A Körös vidéki Vízügyit Igazgatóság kísérleti jelleggel ez év őszén első alkalommal vízzáró résfal építését kezdi meg a Kettős-Körös bal part­ján. A résfalépítés célja, hogy a védőtöltés alatti kedvezőtlen összetételű altalaj okozta átszi- várgást megakadályozza és ez­zel jelentős kiterjedésű mező­gazdasági művelés alatt álló te­rületen a biztonságos termelés feltételeit megteremtse. A munkálatok szeptember közepén kezdődnek és a terv szerint október közepén ezt az igen jelentős és újszerű eljárást országos bemutatón ismertetik szélesebb szakmai körben. A belvízvédekezés zavarta* lansága érdekében emellett a mezőberényi belvízöblözet fej­lesztése során épülő nagyzugi szivattyútelep gépészeti beren­dezésének gyártására a KÖVI- ZIG a Ganz-MAVAG-gál kö­tött építési szerződést. A szer­ződésben a Ganz-MÁVAG a szivattyúk beszerelését eredeti­leg 1974. március végére vállal­ta. Most a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szocialista szerző­dést kötött a Ganz-MÁVAG- gal, amelynek értelmében a ko­rábbi határidő helyett a szi­vattyútelep gépei már e hó vé­gén, de legkésőbb szeptember 10-ig rendeltetési helyükre ke­rülnek. К, E. E, iVem szomjazik a paprikaföld a békési Egyetértés Tsz kertészetében. A csapadékhiányt ön. tözöreudszer segítségével pótolj ák. Fotó; Demény

Next

/
Thumbnails
Contents