Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
Az lïlsîàkesek demokráciája D emokráciát akarni ott, ahol egyszemélyi felelősség van — ez, első gondolatra, feloldhatatlan ellentmondásnak tűnik. A hatékony termelés csupa fegyelem. rend, pontosság és utasítás. A termelés folyamata egyben az utasítások végtelen sorának hiánytalan teljesítése is. Nem is lehet másképp korszerű nagyüzemi munka, és valódi Üzemi demokrácia sem. Sőt, az igazi demokráciához kell csak igazán a rend és a fegyelem. Ami a rendnek és a fegyelemnek ellentmond — az az anarchia. Tehát a üzemi demokrácia — fegyelmezett demokrácia: vagyis a megfelelő időben és a megfelelő helyen megnyilvánuló joga, de kötelessége is — beosztottaknak, vezetőknek egyaránt. Egyszerűsítve : döntések előtti véleménycsere a munkaértekezleteken, a termelési tanácskozásokon, a szakszervezeti gyűléseken. a brigádértekezleteken. Döntés után megszűnik a vita, de ez a vita a döntés előtt sem nyújtható bárki tetszése szerint, mert ez a vita, a munkát, . a cselekvést ritkán helyettesíti. S noha a vita önmagában nem baj, azért azt se feledjük soha, hogy a vita tulajdonképpen az eszmecsere, a véleménycsere — hevesebb, szenvedélyesebb formája, s talán heveskedésre sincs mindig szükség. Az üzemi demokrácia egyben az illetékesek demokráciája is. Ez alatt az értendő, hogy teszem azt a lakatos nem igyekszik beleszólni egy-egy fry&r kereskedelempolitikájába, a kereskedelmi igazgatót más belátásra bírni — ez mindenekelőtt a kereskedelmi osztály dolgozóinak, előadóinak, piackutatóinak dolga. A lakatos a karbantartás rendszeré- le. az anyageVátás módiába, a gépek cseréjébe, a bérezés rendszerébe szólhat a saját műhelyében, mert ehhez van naprakész tájékozottsága, ebien gyfüt össze értékes tapasztalata. Ezekben a kérdésekben — a műhelyben szerzett tapasztalatok alapján — már az récék jobban ízlettek neki a legfinomabb otthoni pirognál is. — Nyíl Tyimofejevics! — lépett Peszcov elé a félhományból Ivadék. összerezzent a váratlan szóli- tástól és megállt. — Miben lehetek a szolgálatára ? — Nem ismer meg, Nyíl bácsi ? Peszcov közelebb lépett. — Nem, nincs szerencsém ismerni — jelentette ki határozottan. — Ráesik Montasev vagyok. Akinek annyi perecet hozott ajándékba. — Csak nem?! Ráesik, de megnőttél — és Peszcov átkarolva volt főnökének unokaöccsét, beinvitálta az irodába. — Ülj le, mesélj, hogy él a bácsikád? — Kért, hogy adjam át az üdvözletét, Nyíl Tyimofejevics. — Ennyi év után is hálával gondolok rá, Ráesik. Soha nem felejtem el, milyen jó volt hozzám. S veled mi van? Befejezted a tanulmányaidat külföldön? — Igen. Nyíl Tyimofejevics — hazudta a Montasev-csemete és belemerült a párizsi „szabad élet” ecsetelésébe,, elhallgatva természetesen szenvedélyét a kártya iránt, s azt is, hogy rokonai már régen nem hajlandók kifizetni adósságait, s vég nélküli tivornyáinak költségeit Arról sem beszélt, hogy új pénzforrások után kutatva, hogyan került a német kémügynökség hálójába, s egyéb szennyes ügyek mellett a németek megbízásából miként mérgezett meg egy ismert francia tábornokot, hogy azután Franciaországból Iránba menekülve mentse az irháját egész gyárra érvényes javaslatai is lehetnek ezekben a témákban. mert ebben illetékes... Ha az illetékesek demokráciájának tekintjük az üzemi demokráciát akkor a sokat emlegetett információáramlás is könnyebben megszervezhető. Ügy látszik többnyire ugyanis, hogy az emberek azért nem szólnak bele a dolgokba, mert nincs tájékozottságuk, nem kapják meg a Szükséges információkat. Ezért minduntalan az a program: szervezzük meg az információáramlást., adjunk közérthető, pontos tájékoztatást az embereknek. Ha viszont az illetékesek demokráciáját alkarjuk megszervezni — tehát a kereskedelmi osztály dolgozói a kereskedelmi osztályon élhetnek demokratikus jogaikkal, a lakatosok pedig a TMK-ban — akkor tüstént világos lesz a szervezők számára gondolom, hogy például a TMK-műhely dolgát érintő információk döntő többségével a TMK-műhely munkásai rendelkeznek. Sőt, olyan információknak is birtokában vannaík, amelyekről az igazgatóság esetleg nem ie álmodik. Az információval kapcsolatban még azért is érdekes az illetékesség, mert az emberek többnyire a saját világukról hallanak szívesen, az azt érintő tényekre figyelnek oda. Azzal tudnak mit kezdeni. A munkahelyeken sokszor felvetődik a kérdés: mibe szólhatunk bele? A fentiek alapján a válasz egyszerű: mindenbe — ami rám tartozik, s amihez értek. Ez a lényege az illetékesek demokráciájának: a helyi illetékesség, párosulva a tulajdonosi illetékességgel. Mert a munkavállaló a gyárban, a szocialista társadalomban — egyben tulajdonos is, s mint ilyennek egyáltalában nem mindegy, hogyan mennek a dolgok körülötte. De a dolgok menetét javítani kell, nem rontani, vagy zavarni — ezért kell a helyi illetékességet is hangsúlyozni. amely tehát azonos a hozzáértéssel és a helyi lehetőségek pontos ismeretével. Gerencsér Ferenc ■a*aaiaaaaaaaa*aaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaB»«ai« I a a ; — Hát maga hogy él itt, Nyíl : Tyimofejevics? — A telepről el kellett jön* ; nőm, sokan tudták, milyen kap- • csolat fűzött a nagybácsikádhoz. : Beálltam a gyárba, itt van az út | túlsó oldalán — mutatta Pesz- • cov az ablakon át. — Hogyan lett magából klub- ! vezető? — Volt egy szenvedélyem, Ra- ; esik — mindig szerettem énekel- • ni. A bácslkád is gyakran tré- » fálkozott velem emiatt. A gyár- : ban azután gyakori vendége let- : tem a klubnak, énekeltem a kó- jj rusban, mígnem felajánlották, ! hogy vegyem át a klub vezeté- : sét. A fizetés több. gondoltam ; elvállalom De ez nem fontos. ; Azt mondd el inkább, mi szél ! hozott Bakuba? — Nagy ügyben járok, Nyíl : Tyimofejevics. Fontos ügyben. ; —• Ez természetes. Visszatér- ; nek a régi, szép idők. A néme- 5 tek már nincsenek messze: : Szmolenszk és Odessza alatt : folynak a harcok. Már nem so- jj káig kell várnunk. — De segítenünk kell. hogy jj gyorsabban ideérjenek — Hogyan? Ezt nem értem. ; — A bácsikám azt mondta, ■ hogy nyíltan beszélhetek magi- ï val. j — Rám számíthatsz. a — Be kell juttatni egy kis . csomagot az üzembe, hogy le- l álljon a termelés. Kevesebb ■ benzin a vörösöknek — gyor- jj sabb német győzelem ! — Ez — pokolgép? — suttog- ? ta Peszcov. — Persze, hogy az, Nyíl bá- j esi. Segítenie kell, hogy elhe- j lyezzük a gyárban (Folytatjuk) ■ Másnap kora reggel érkezünk az Alexra. Érezni már, hogy a vége felé közeledik a fesztivál, mert újabb lendületet vesz a jel vény csere Elsősorban a fővárosi gyerekek gyűjtik. Van, akin páncélinget képeznek az apró fémdarabok. A legnagyobb kincs a különböző delegációk nemzeti színnel díszített jelvénye. Ezekhez nehezebb hozzájutni. A sárgaréz színű nagy VIT-érmet senki sem cseréli el. Az NDK-s pionírok és kisdobosok hátukra akasztott kendőkkel sétálnak és .aláírást kérnek minden idegen nyelven be- ; szélőtől. Az is előfordul, hogy J a delegációtagok, mivel nem mindenki ismeri egymást, francia vagy német nyelven kezdenek alkudozni, míg* végre kiderül, hogy ugyanazon ország küldöttei. Ungarische Mi magyarok igen népszerűek vagyunk. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy miért. Talán közrejátszott ebben az is, hogy esténként óriási sikert aratott a Bergendy-együttes és csemegének számítanak temperamentumos magyar táncaink a szabadtéri színpadokon. Persze a propagandánkkal sem ! szégyenkezhetünk. Sőt,. néha az ! az érzésem, túlzásba visszük, hivalkodunk, ugyanis a tereken, az utcákon szinte mindenütt Magyar Ifjúságot osztogatnak és olvasnak a fiatalok. Angol, spanyol és német nyelven jelent meg ez a szám. A zavaró csak az, hogy más ország nem propagálja ennyire magát... Természetesen nem ez a szépséghiba a jellemzőnk, hanem hivatalos delegációnk fáradhatatlan és komoly politikai eszmecse*. réi, művészegyütteseink és szólistáink színvonalas produkciói! Az Alexon állandóan bent áll egy magyar rendszámú Ikarus. Ajándéktárgyakat árusít. Érdekessége, hogy több ezer 1 i I 1 V f IV V V T n IP a к n n TI e íi Г о Bara
