Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-14 / 189. szám
Nagyüzemi fenyészsertéselc a háztájiban Gondok és teendők a kihelyezés után 1972-BEN Európában, így hazánkban is végigsöpört a ragadós száj- es körömfájás. A veszteségeik mielőbbi helyreállítása, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok kocaállományának mennyiségi és minőségi javítása érdekében a MÉM kocaakció áttervezését rendelte el. Örvendetes, hogy nem csökkent a tenyésztői kedv, a tenyészkocák iránti kereslet nagy. Ehhey, bizonyára hozzájárult az, hogy az akció révén a háztáji gazdaságok rendkívül előnyös feltételek mellett juthattak nagyüzemekből származó, legalább kéthónapos vemhes, nagy tenyészértékű, brucella- és feptospdramentes kocákhoz. Az akció szép példája volt a közös és háztáji gazdaságiik közötti termelési együttműködésinek, és mint ilyen, szinte egyedüli lehetőség arra, hogy vágósertés-termelésünk biztató fejlődése ne szenvedjen csorbát. Az óriási igény miatt annak csak egy része nyert kielégítést, országos viszonylatban azonban a vemheskoca-akció jelentősége a továbbiakban is egyértelmű, hiszen nemcsak a járvány okozta tenyészkoca-ki esések pótlását oldotta meg hanem több évre biztosítja a gazdaságok hízóalap- anyag-eüciáiUítási, hizlalásj tervének teljesítését isi. Tekintettel az előbbiekre, az akció rendkívül nagy gazdasági jelentőséglére és a vásárlók jól felfogott érdekeire, szükséges felhívni a figyelmet a címben jelzett kérdésekre, annál is inkább, mert azok most időszerűek (a kihelyezések nagy része a közelmúltban történt), másrészt a kihelyező gazdaságokhoz bizonyos negatív észrevételek érkeznek, főként takarmányozási vonatkozásban. (A takarmány visszautasítása, étvágytalanság emésztőszervi panaszok, stb.). A szakosított sertéstelepek szakemberei, mind az adás-vételt lebonyolító áülatforgalmi és húsipari vállalatok képviselői munkájukat nagy felelősséggel végezték. Az iparszerű telepeknek nem kevés sajátos problémával is meg kellett küzdeniük, de ma már a tapasztalatok birtokában elmondhatják, hogy bűztem alapját jelentik sertéstenyésztésünk fejlesztésének. Bár az eladót (nagyüzem) csak a szavatossági felelősség terheli, meggyőződésiem, hogy a szakosított telepek a* általuk kibocsátott áru további sorsát is figyelemmel kísérik, az eddig végzett munka alapján jogosan érzékenyen reagálnak minden negatívumra, amelyet egyesek hibásan a korszerű, szakosított telepekre próbálnak hárítani, holott sok esetben ezek a szakértelem hiányára vezethetők viasszá. A KŐVETKEZŐKRE szükséges a figyelmet felhívni: Kihelyezésre főként a nagyobb hústermelő potenciállal rendelkező fajták kerültek. Akár fajtatiszta, akár keresztezett egyedről van szó, a megszokott, jelen esetben speciális környezetből való kiemelés és új környezethez való alkalmazkodás a szervezetre stressként hat, minek következtében az új helyen az étvágy csökken. Ennek időtartama változó, általánosságban 3—4 nap. Ez természetes jelenség. Az új környezetbe,, legtöbb esetben változik a takarmány minőségié ( a nagy biológiai értékű koncentrált tápok mellett gazdasági takarmányfélesegek), sók esetben halmazállapota (száraz, nedves etetés), az etetési technológia, stb., amelyek mind befolyásolják az étvágyat azáltal, hogy megváltozik az emész- tőapparátus élettani tevékenysége (emésztőnedvek kiválasztása, bélflóra átalakulása, stb.). Ezért az új helyein fokozatosan, kb. 6 napos átmenetet biztosítva lehet ráállni a teljes takarmányadagra. Ebben az időszakban csökkentett adagokat etessünk. Étvágyjavító hatású az, ha változatos és olyan elesé- get nyújtunk, melyeit szívesen fogyasztanak (naponta többször kevés tej, míg az emésztőnedvek termelése megindul és ea- zel az étvágy is visszatér). Makacsabb esetekben 1—2 napi kcplaltatás után jó hatású a kamillatea, jő minőségű zöldtakarmány, leforrázott zabdara, híg korpás ivós, hígított sósav (3x1 ml vízzel hígítva). Az étvágytalansággal párhuzamosan gyakori a székrekedés. Eízekben az eseteikben a bél kiürítésének elősegítésére különböző sókát | adhatunk (keserúsó, glaubersó, Károiy-ső). Ebek az eljárások házilag alkalmazhatók. Termé- szetese,, ha az étvágytalanság oka valamely betegség vagy ha az krónikussá válik, szakemberhez kell fordulnunk. A SERTÉS mindenevő, azonban. ez korántsem azt _ jelenti, hogy mindent elfogyaszt. Nyelvén kb. 10 ezer ízleüőszemölcs van (összehasonlításul : az ember nyelvén 2—3 ezer), azonnal a takarmány visszautasításával reagál, ha az nem megfelelő minőségű. Különösen sok gondot okoz a takarmány penész-fertő- zöttségfe (Fusarium), amely egyrészt emésztőszervi (étvágytalanság, hányás, hasmenés), másrészt szaporodásbiológiái zavarokat idé^ elő (külső nemiszervek beszűrődése, visszabúgás, vetélés, stb.). Fontos tehát a jó minőségű, penészgombáktól mentes takarmány! A vemhesség korai megállapítása sertések esetében a szűk szülőutak miatt manuálisan nem megáldható. Eb diagnosztikai próbával történik (Gravignost), éfe mint biológiai próba bizonyos híbaszázalékot rejt magában. Ez azonban elenyésző, a,, általunk eddig kiadott 71 darabból nemvemhes ség miatt visszajelzés nem történt. Ha mégis előfordul, hogy az állat nem vemhes, a szerződés szerint kell eljárni. A várható elles előtt 2—3 nappal csökkentett takarmányadagot adjunk, hogy a telt emésztőszervek ne terheljék az egyébként is hatalmas igénybevételt jelentő szülés lefolyását, a szív és keringési szervek munkáját és a méhösszehúzódiásokat. A sertés szülési időpontjára bizonyos előrejelzésekből következtethetünk: 1—3 nappal a szülés előtt a külső nemiszervek megduzzadnak, kipirosodnak, esetleg kékes árnyalatot vesznek fel. A csecsbimbók megduzzadnak, szintén kipú’osodnak. A hüvelyen keresztül nyálkafolyás észlelhető. A méhszalagok ellazulnak, a horpasz besúpped. Az ellég előtt 12 órával a koca nyugtalan, „fészkel", a csecsekből tejet tudunk kifejni Л fáj;'. sok kezdését megelőző i—3 órában viszont a koca nyugodt, lefekszik. KÜLÖNÖSEN' először szülőknél (a kihelyezett kocák ilyenek) előfordulhatnak szülési rendellenességek. A normálisan lefolyó szülés általában 2—5 óráig tart, befejezését a magzatburok elvetése jelenti. Ha ez az idő megnyúlik, vagy egyes malacok születése között egy óránál hosz- szabb idő telik el, vagy a koca magzatburkait nem vetj eL, állatorvost kell hívnunk. (Rendellenes malacfekves, méh csavarodás, fájásgyengeség; magzatbu- roik visszatartás, relatíve nagy magzat, stb.). Császármetszésre 1 300 úalásból mindössze háromszor volt szükség telepünkön Nagyon fontos, hogy a malacok ay. első napo„ két-háxom óránként szopjanak, magukhoz vegyék a nagy biológiai értékű föcstejet. Az újszülött malac száját és Orrát meg keli tisztítani a nyalkától, hogy a fulladást elkerüljük. Fuilladási veszély esetén az újszülöttet fejjel lefelé lógatva egyszer-kétszér meglengetjük vagy vízbe mártjuk. A köldökzsinór legtöbbsizör magától elszakad, de ha e? nem következik be, akkor a bőr alatt kb. 5 centiméterrel elszakítjuk. I A köldökcsankct fertőtlenítjük. A BRUCELLA- és leptospira- mentes tenyészetekből származó kocákat a továbbiakban kizárólag ezektől mentes tenyészkanokkal fedeztessük, mert a pozitív kanofk a fedeztetéssel fertőznék, ezáltal visszabúgás. elvetélések, meddőség jöhet létre. Ezen a helyen nincs mód a megfelelő tartási, takarmányozási, tenyésztési és állategészségügyi szempontok részletes ismertetésére, csupán a gyakorlatban legtöbbször előforduló problémákat érintettük. Bár a szakosított telepek szakembereinek kapcsolata az egyéni gazdaságokkal a kihelyezés után megszűnik, azt gondolom, továbbra is szívesen állnak tanácsaikkal a partnergazdaságok rendelkezésére, ezáltal is hozzájárulva ahhoz, hogy az akció valóban betöltse rendeltetését Dr. Böő István Klamuti—Muronyj SERKÖVf üzemi állatorvos Növényvédelmi előrejelzés A szőlők a további terméskilátás kritikus időszakába jutottak; a szüretig elkövetkező időszak növényvédelme döntően befolyásolja a termést. A szőlő- peronoszpóra — csapadékos periódus esetleges bekövetkezésével — lényeges karokat okozhat a későbbi érésű szőlőkben. A szőlőlisztharmat elleni védekezéseket országosan, s különösen a dunántúli es hevesi borvidékeken folytatni kell. Jelenleg a legveszélyesebb károsító lehet a bogyórothadást okozó szürkepenész ég fákőrothadás. Az idén feltétlenül indokolt a megelőző védekezések folytatása. Mint a szőlőperonoszpóra és szőlőlisztharmat esetében a Tli'r- metezést vagy porozást, az e betegségek elleni védekezés során is a szüret, illetve a szedés várható időpontja előtt megadott várakozási idő betartásával be kell fejezni. A paradicsomvész elleni védekezéseket — amelyek ugyanakkor a szeiptóriás és altemáriás levelfoltossag ellen is hatásosak, s ezáltal a tenyészidőt megnyújtják — folytatni kell. Meg kell ismételni, illetve hűvösebb területeken meg kell kezdeni a kaliforniai pajzstetű elleni védekezést Nemcsak az almásban, hanem a ribiszkés- ben ás fontos elvégezni. Erős a fertőzöttség azokon a helyeken, ahol az első rajzás idejen nem védekeztek. A kaliforniai pajzstetű elleni védekezés megismétlésével az almamoly ellen esedékes védekezést is végezzük eb Növényvédelmi tanácsadó Molyok a gyümölcsösben — Atkák a zöldségesben A cseresznye és a meggy le- szüretelése után se hagyjuk a fákat védelem nélkül. A szüret idején elszaporodott kaliforniai pajzstetű és kéregmoly ellen okvetlenül érdemes permeteznünk. Olyan készítményt célszerű választanunk (0,25 százalékos Safidon 40 WP-t, 0,1 százalékos Bi 58-at), amely egyúttal a füstösszámyú levél- poloska ellen is hatásos. A permedébe gombaölő szert is tegyünk — 10 literenként 2 dekagramm Orthocidot, Ortho- Phaltánt vagy Dithane M—45- öt —, ha a cilindraspóriumos levélfoltosság fertőzésének tüneteit észleljük a leveleken. A kombinált permedével alaposan permetezzük meg a törzset és a vázágakat is. Birsfáinkat a monilia fokozódó fertőzési veszélyétől кеЦ védenünk. A 0,2 százalékos Ortho-Phaltánből vagy a 0,05 százalékos Delan Sp.-ből készült permedébe tegyünk Sjgö.- don 40 WP-t (0,25 százaléknyit) vagy Sevin 85 WP-t (0,2 százaléknyit) is, az almamoly és a kaliforniai pajzstetű eilen. A molyok elleni védekezés a monilia fertőzésének elhárítása érdekében is fontos teendőnk. Megjelentek és már károsítanak a burgonyabogar nyán nemzedékének egyedei. A burgonyát okvedenül védjük ellenük 0.25 százalékos Safidon 40 WP-vel, vagy 0,2 százalékos Sevin 85 WP-vel, vagy 0,2 százalékos Ditrifon 50-nel, avagy Satox P—50-nel. A permedébe tegyünk — 10 literenként 2 dkg — Dithane M—45-öt a burgonyavész ellen. A para dícsomágy ásókban meg kell ismételnünk a paradicsomvész elleni védekezést. Rajta kívül a takács-atkák kártételének visszaszorítására is gondolnunk szükséges. Az együttes védekezést 0,2 százalék tömény s g gű Dithane M—45- tel (vagy Orthociddal + 0,2 százalék töménységű Poi-Akarí- tox-száL, vagy 0,1 százalékos Bi—58-cal) végezzük. A permetezést követően vigyázzunk a 14 nap várakozási idő betartására! A másodvetésű borsót főleg a lisztharmat és a bortsórozsda veszélyezteti. Lombpusztulásuk akadályozza a virágzást és a termés kötődését. Ezért mindenképpen érdemes ellenük Fundazól vagy Thiovit és Zí- neb kombinációjával védekeznünk. A „Figyelő” augusztus S-i számában olvastuk A házikertről és barátairól Аи ország lakóinak körülbelül egyharmada kertes házban éL Több mint 200 ezer építési telek, 250 ezer hétvégi kert, továbbá 477 ezer hektár kisegítő és egyéni kisgazdaság van az országiban. E terület felén, valaD Középiiletépítö Vállalat szeptember elsejével betanító tanfoivamot indít a következő szakmákba»: — háromhónapos tanfolyamot a gtószkartonválaszfal-szerelő, — hathónapos tanfolamot az ács-állványozó, — hathónapos tanfolyamot a vasbetonszerelő, — hathónapos tanfolyamot a szigetelő és — nyolchónapos tanfolyamot a fűtésszerelő szakmában. A tanfolyam idején a részvevőknek 12 Ft-os órabért, a vidékieknek különélési pótlékot fizetünk, részükre munkásszál_ lásról, ebédről és vacsoráról gondoskodunk. Jelentkezés: augusztus 31-ír a vállalat munkaerőgazdálkodási csoportjánál: Budapest, V., Molnár u. 19. x mint a több mint 600 ezer hektár termelőszövetkezeti háztáji terület mintegy negyedrészén kertészkednek, A népgazdaságnak is előnyös a nagyüzemek által gazdaságosan nem művelhető területek kiskertként történő hasznosítása. Az önellátáson felül a kiskertek árat is termelnék. A kiskerteknek azonban nem az árutermelés az elsődleges célja, Mégis hazánkban, a haszon- kertek (háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok, zártkertek) a ház körüli és hétvégi kiskertekkel együtt az ország összes gyümölcs- és szőlőtermésének 48 százalékát, a zöldségtermelésnek mintegy 20—25 százalékát adják. A közős feladatok: a kerítésépítés. a csemete, a vetőmag, a trágya beszerzése, az agrotechnikai szakértelem elsajátítása, az összehangolt növényvédelem stb. megteremti a lazább, vagy kötöttebb kertközösségeket, amely lehet szakkör, társulás, klub stb. A kerttel rendelkező munkások, alkalmazottak, szövetkeze- \ ti dolgozók és nyugdíjasok száma évről évre örvendetesen növekszik. Ez a körülmény szükségessé teszi a társadalmi, az igazgatási, a közművesítési, az ellátási, valamint településpolb- tilsai' feltételek javítását, .. '
