Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-12 / 188. szám
Á szárazmalom újjászületése A szabad idő növekedése előre látható és kiszámíthatatlan következményeket hordoz. Mind gyakrabban kerül válaszút elé egyén és közösség, mi mellett döntsön, mit ítéljen szükségesnek. Egyik napról a másikra divatossá, fölkapottá lesz valamelyik üdülőhely; tömegek szálljak meg. Építsenek új üzleteket, éttermeket, bővítsék a szolgáltatásokat? S ha jövőre vagy két év múlva már csupán néhány látogató lézeng, mert más a „sikk”? A szabad idő hasznosítása elválaszthatatlan többi dolgainktól: a beruházásoktól, a közlekedésfejlesztéstől, a művelődési hálózat gyarapításától, a takarékosságtól, a háztartásom gépesítésétől, az üdüléstől, a gyermekirtbézmenyiek színvonalától. SemmiveI vagy mindemnél? Ügy is fogalmazhatunk: ami a gazdaság egyéb tarület.ein történik, аи kihat a szabad időre, a szabad idő hasznosításának szokásai viszont sok tekintetben befolyásolják a gazdasági tevékenységet. Azaz meg kéül találni azt az egészséges arányt, amely a semmivel nem törődés és a mindennel foglalkozás között van. Az éiő vizek két legnagyobb ellenségét, a fenolt és a higanyt — ezek származékait — az idén előreláthatóan jóváhagyásra kerülő környezetvédelmi irányelvek remélhetően visszaszorítják. Ez épp úgy javára válik az ivóvízellátásnak, a vizek élővilága megóvásának, mint a — horgászásnak. Igen ára, de vannak, akik azt szeretnék, hogy ezek az irányelveik tiltsanak el mindenfajta motoros járművet a tavakról, folyókról. Megoldható-e ez, s egyáltalán: szükséges? Másféle sorrend Bóklásszunk tovább e tágas példa-réten. Az életkor meghosszabbodása, a nyugdíjasok közismerten növekvő tábora új igényeket, új szükségleteket teremt. Az idős emberek nehezebben utaznak, de helyben rengeteg időt tölthetnek el különböző kedvükre való foglalatossággal, hiszen nekik a nap minden órája szabad... Tíz év alatt a négyszeresére növekedett a lakosság által igénybe vett hitelek — üsz- szegük tavaly 34 milliárd forintra rúgott —, de míg korábban bútor-, televízióvásiáriásina, stb. kérték és kapták nagyobb részét, most a lakásépítés, a hétvégi faház megvétele, a külföldi utazás az indok. Djecemberbey, négy és fél millió betétkönyv volt forgalomban. A betétek összege 59 milliárd forintot tett ki, csupán gépkocsinyeremény betétkönyvre 5,7 mffliárdot helyeztek el. S hogy anyagi lehetőségeink javui- nak-e, arra felelhet a következő tény is. 1960-ban a teüjes betétösszeg 5,5 milliárd forint volt, míg 1972-ben pusztán a növekedés hatmilliárd! Lakás, nyaraló, gépkocsi, utazás... ezek a fő takarékossági okok. Másféle sorrend, mint egy-másfél évtizede... Példák és összefüggések Gyarapítsuk még a példatárat. Tíz év alatt az egy főre jutó könyvre, újságra kadott forintok Az orosházi Szabadság Tsz- ben 600 hektáron bevezetik a nádudvari iparszerű kukoricatermesztést. Takács Attila főág- j ranómus tájékoztatása szerint i eftr Johndeere gépsort vásár©1A szmihazra, mozira szánt forintok viszont megcsappantak. 1960- ban mindössze 13 000 villamos hűtőszekrényt adott el a kiskereskedelem, tavaly ennek több, mint a hússzorosát! Mosógépből 140—150 ezer kel él évente, a háztartási villamos vízmelegítők eladott mennyisége tíz év alatt megtízszereződött. Kelendőbb a varrógép, de a padlókefélő gép fölött elmúlt аи idő, a lakkozás ettől a munkától megszabadította az asszonyokat. Végül egy utolsó példa. 1960—1965 között évente ezer-ezerötszázzal nőtt a megvásárolt fényképezőgépek mennyisége. Az utóbbi esztendőkben viszont 13—16 ezerrel. Mert könnyebben jut rá pénz s igény is, idő is lett e hasznos kedvtelésihez. A példákból nem nehéz kihámozni az összefüggéseket. Az .emberek először otthonuk korszerűségét kívánják megteremteni — vagy magával otthon kialakításával kezdik —, s csak azt követően néznek körül, milyen is a tágabb világ? Természetes folyamat ez. Erőszakot tenni rajta hiba lenne. Hatni rá, terelni a társadalmilag kívánatos irányba: szükséges; sőt, elengedhetetlen. Kettős háttér Elégedettek lehetünk-e azzal, hogy ma már száz háztartás közül negyvennégyben ott a hűtő- szekrény, ötven ben a mosógép? Önmagában nem rosisz eredmény, ám csak akkor igazi segítség, a7 asszonyokat akkor juttatja szabad időhöz, ha nagy a választék mélyhűtött árukban, ha az úm. hűtőüánc nem szakad meg van1 elegendő hűtőkocsi a szállításhoz, hűtőpiult az üzletekben, s olyan csomagolás, amely a hazaérkezésig nem engedi felmelegedni az árut... Mosógép. A modeiv, automatához vezetékes ví* kell; ma az összes település 36 százaléka rendelkezik vízművel... Gáz. Az országban 600 ezer háztartásban élvezik a vezetékes. 1,3 millióban a palackos gáz előnyeit. Hasznos eszköz? Persze. Am a palackcsere bonyodalmai ma még sűrűn ürmöt kevernek az örömbe, „ellopják” azt a7, időt, amelyet a tűzrakás; begyújtás elmaradásával nyert a család. Egy évtized alatt kétezerrel bővült a vendéglátóhelyek száma, de az ételforgalom növekedése jócskán elmarad az italokétól... Az élelmisztTboltdknak ma már fele önkiszolgáló rend- szjerű, de az árukiválasztásnál megtakarított idő sokszor elvész a pénztárnál való sorban álláskor. 1969-ben és 1970-ben — amikor az iparban és építőiparban bevezették a szabad szombatot — ugrásszerűen gyarapodott a strandok látogatóinak tábora. Egyszeriben kevés lett a kabin, a szekrény, olykor még a víz, a fű is... Ahhoz, hogy a szabad idő valóban szabadon eltölthető legyen, kettős háttérre van szükség. A közös, aza7 társadalmi méretű igyekezetre, s az egyéni, otthoni törekvések egészséges irányainak meg!elésére. Mészáros Ottó Következeik: Közös keringő nak és bábolnai terményszárítót létesítenek. A beruházási költség mintegy 10 millió forint. A fejlesztés elősegíti a jobb minőségű kukorica termesztését és a termésátlag növelését. Kézímalmot magam is forgattam gyerekkoromban s nagyjából ebben az időben a gőzmalom rovátkolt fémhengerével is találkoztam. Utána láttam jó pár szélmalmot s csodáltam többféle vízi malom bölcsen egy_ A szarvasi malmok történetének legjobb ismerője, dr. Palov József. szerű szerkezetét. A szárazmalommal azonban csak az elmúlt napokban ismerkedtem meg, mégpedig mindjárt e típus nevezetes példányával, a szarvasival, amely a legtovább, 1962- ig dolgozott a hasonló magyar- országiak közük Míg dr. Palov Józseffel, a DATE Öntözéses és Meliorációs Főiskolai Karának docensével, a Tessedik Múzeum vezetőjével a megújuló zsindeiykalappai büszkélkedő régi épület felé igyekeztünk, szinte magától adódott a kérdés: mi is tulajdonképpen a szárazmalom? — A szárazmalmot nem a víz 9 шшш 1973 AUGUSZTUS 13. és nem a szél hajtja. Egyik fajtája a taposómalom, amelynek belül lépcsőkkel borított vízszintes tengelyű hengerében ösz- szefogódzott emberek lépegettek óraszámra s mindig felfelé igyekezve, valójában egy helyben járva mozgatták áttételek révén a forgatókövet. Másik fajtája a tiprómalom, amelynek hatalmas, ferde síkú korongján ökrök, bivalyok járták — mindig egy helyben maradva — végeérthe_ tetten útjukat. A harmadik pedig — mint a mi malmunk is — az úgynevezett járgányosma- lom. Ez volt mind közül a legelterjedtebb, amiért is a mai szóhasználattal csak ezt nevezzük szárazmalomnak. Megérkeztünk. Széles pilléreken nyugvó, kör alakú, vagy tíz méter magas sátortető alatt ha_ talmas kerék — a kerengő — forog. Kerületén gyerekkar-vas- tagságú akácfacsapok a fogak, amelyek belekapaszkodnak az örlőköveket forgató orsókba. — A keringőt — veszi át a szót Palov József — lovak húzták, amelyeket úgy vezettek be a küllők közé, hogy földig döntötték az óriási kerék peremét. Bent a lovak lépésben jártak, percenként kétszer mentek kör_ be, amely fordulatszám áttételekkel az őrlőkőnél száztíz-száz- húszra gyorsult. A kövek közül kiömlő őrleményt deszkából ácsolt ventillátor osztályozta, más tárolóhelyre fújva a köny- nyű pelyvát és két különböző favályuba terelve a finomabb- durvább köleskását. Néhány tengely, a keringő ötméteres bálványának csapja s a bálványtalp acélperselye kivételével minden csupa fa. — A malom története? — 1836-ban épült. Nagyon sok hasonló működött akkortájt Szarvason és az országban. Száz esztendeje mintegy hatezer-háromszázat számolhattak belőlük. Az első gőzmalmok megjelenése után azonban — érdekes, hogy a legelső, a soproni gőzmalom ugyanabban az esztendőben kezdett dolgozni, mint a mi szárazmalmunk — visszaszorult ez a típus. 1950-ből már csak négyről tudunk s 1962-ben ennék a keringője is utolsót fordult. Most azonban új életre kel. Igaz, nem őrletni járnak majd ide az emberek, hanem múzeumnézőbe. Néhány hét múlva befejeződnek a felújítási munkák s októberre, a múzeumi hónap alkalmából tervezzük a megnyitást.. Elkészült már a malmot ismertető, gazdag tartalmú kiadvány. Az utolsó oldalak egyikén ez áll: „A szarvasi szárazmalom restaurálását az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával a Szarvasi Városi Tanács Kivitelező Csoportja végezte el 1972—73-ban. A helyre- állítás költségeit a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága, a Szarvasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és az Országos Műemlék Felügyelőség fedezte. A műemléket a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum gondozza”. Szűkszavúan, de pontosan vallanak e mondatok, hogy az arra illetékesek jól sáfárkodtak lehetőségeikkel, egy ritka ipari műemlékünk sorsával. Amelynek következményeként pár hét múltával a közönség is birtoká_ ba veheti megyénk legújabb múzeumát. (d-ő) Szabó András ács, aki társával. Szalay Gáborral a helyreállítási munkák legnagyobb részét végezte. (Fotó : Demény Gyula) KinrsSnh és gondunk, a szabad idő 2. Az igények yálaszútja 111,28-ról 186,42-re emelkedtek. Iparsserű kuhorieatermesxtést vezetnek be
