Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-12 / 188. szám

Kilenc világnap Berlinben Az elmutt napokban, sokat írtaik a világ lapjai erről a ha­talmas politikai fesztiválról. A Föld valamennyi televízióállo­mása fő programban számolt be naponta a x- Világifjúsági Ta­lálkozó eseményeiről. Minden világgá repült az éter hulláma­in, ami ott történt, így tulaj­doniképpen az egész emberiség figyelemmel kísérhette a Német Demokratikus Köztársaság fő­városának színpompás és törté­nelmi jelentőségű eseményeit. Valamennyi földrész száz­negyven országának összesen 700 ezer fiatalja vett részt jú­nius 28. és augusztus 5. között a programokban. Fantasztikus szám. Azért az, mert ennyi fia­tal emelte fel nyíltan és hatá­rozottan szavát a fasizmus, a militarizmus ellen, a kizsákmá­nyolással szemben; a békéért, a népek közötti barátságért és szolidaritásért. Akiket képviseltek, azok a Föld összlakosságának 50 szá­zalékát adják. Korunk nemzet­közi helyzetében történelmi je­lentőségű volt egy ilyen tömeg haladó demonstrációja. Erőteljes figyelmeztetés azok­nak, akik újabb pusztításon spekulálnak. A fesztivál a pillanatok va­rázsából, a művészi produkciók­ból és a rendkívül felelősség­teljes elméleti munkából ötvö­ződött. Mindezek részleteit visz- ! szaadni lehetetlen vállalkozás, j azaz egyetlen ember nem képes rá, de a résztvevők magukkal vitték a találkozó egy-egy epi­zódját. alapvető állásfoglalásait, melyek együttesen befolyásol­ják majd a világ dolgait. végigjárták a szerelvényt és I énekelték a fesztivál lelkesítő és fülbemászó dalát Augusztus 1-én, reggel 7.30 órakor megérkeztünk Berlin ! schönefeldi pályaudvarára. A ; szivárvány színeivel festett | zászlók lengtek mindenütt és ! virított rajtuk a fesztivál- virág. A közeli repülőtérre | szünet nélkül érkeztek a gépek, a világ legkülönbözőbb tájal- röl hozták a turistadelegáció­kat A magyar csoportok tagjai­nak „H” és „V” betűvel ellá­tott . csomagjait gépkocsikra rakták és a szálláshelyre vit­ték. Bemutatkoztak a csoportok német idegenvezetői, csatlako­zott hozzánk a már kint levő magyar tolmács, kiosztották a VIT-bérleteket. az étkezési töm­böket. A bérletekbe bevezet­tük személyi adatainkat, amely­hez az alábbi szöveg tartozott: — ak] turistadelegáció tagja­ként vesz részt az antiimperla- lista szolidaritás, béke és ba­rátság jegvében rendezett X. Világifjúsági és Diáktalálkozón Berlinben, az NDK fővárosá­ban. A bérlet Mnt-tartózkodásunk í idején valamennvi közlekedési ■ eszköz díjtalan igénybevételére J jogosított. íny Berlin! A magyar turistadelegáció második csoportja július 31-én indult Budapestről a fesztivál­ra. Különvonatunk másnap haj­nali 3 órakor gördült lse az NDK határállomására. Bad Schandauba. A fesztivál meg­nyitóját még itthon néztük a televízióban, így felismertük a peron hangszóróiból áradó ze­nét és éneket, Hanus Eisler és Brecht szolidaritási dalát. Fel­pattantak az ajtók és mosoly- gó arcú, kék Inges német fiata- [ lók, az FDJ tagjai borultak j nyakunkba. Rövid üdvözlő-j szavak és máris mindenki lent j állt a szerelvény mellett, alig győztük átvenni a sok jelvényt, zászlót. gyümölcsöt és üdítő1 italt. Pengtek a gitárok, együtt énekeltük a DlVSZ-indulót és csatlakoztunk az ütemes kiáltá­sokhoz: Frieden, Freundschaft, .Solidarität! Egy óra múlva a drezdai pá­lyaudvaron ismétlődött ez a A pol-beat-énekeeek pont. Amíg ezt hallgatjuk, alig észrevehetőn megtelik a tér, sok száz tagú zenekar kezd ját­szani, vörös és szürke egyen­ruhás pionírok. Mikrofonpróbát tartanak az egyik színpadon, folytatódnak a nemzetek kultu­rális bemutatói. Egész éjszaka utaztunk, de fáradtságunkat elnyomja a kí­váncsiság, csoportunk tagjai szétszélednek és bevetik magu­kat a fesztivál kellős közepébe, Réthy István (Folytatjuk) Nem tekintély kérdése! Egy, a tanulóéveken éppen, hogy túljutott, kezdő szakem­ber hibát vétett. Munkalapján néhány el nem végzett műve­letet is szerepeltetett. A cso­portvezetője észrevette és kel­lően megdorgálta. Értésére ad­ta. hogy illetlenül cselekedett. Másokat, s hovatovább magát is félrevezeti vele. Kellően hangsúlyozta azt is, hogy ha így folytatja, súlyosabb követ­kezménye lehet. Elkövette ezt a hibát egy jónevű, régi szak­ember is. A csoportvezető ezt Is észrevette. Tudott róla. De szemet hunyt fölötte. Csak úgy magában füstölgőit, hogy a jó szaki — pedig kiemelt bérbe­sorolásban van, rendszeresen vastagabb boríték tartalmát mondhatja magáénak — erre vetemedett. Ismétlem, szemet- hunyt fölötte, pedig ugyanabba a hibába keveredett, mint fia­talabb dolgozótársa. Mindket­ten egyformán vétettek a mun­káserkölcs, tegyük hozzá, a szo­cialista munkáserkölcs ellen. A példa nem egyedüli. Éle­tünk során számtalan terüle­ten előbukkan ez. Előfordul ez az üzemben, a tsz-ben. Szel­leme, gyakorlata megbújik az intézményben, a hivatalban, szinte mindenütt ahol emberek cselekszenek és dolgoznak. Elő­fordul. mert néha a név tekin­télye védőpajzsként veszi körül a hibát vétőt. Tettét és csele­kedetét más mércével mérik, j sok esetben — mint példánk­ban is — szóra sem méltat­ják. Fontos dolog ez, és szólni "kell róla. Szólnia, hadakozni e Iparcikk-kölcsönzés 1973-ban a kölcsönözhető cik­kek értéke meghaladta a 200 millió forintot az iparcikk köl­csönző és szolgáltató vállalatnál — közölte az MTI munkatársá­val Tóth Béla kereskedelmi igazgatóhelyettes. A lakosság 000 cikket kölcsönözhet. A Balaton partján 30 idény­jellegű kölcsönzöhely működik, ahol megfelelő mennyiségű gu­mimatrac, nyugágy, kempingágy, szék és úszóöv áll az üdülők rendelkezésére, A turisták kap­hatnak hátizsákot, gaz fűzőt, az autósok csomagtartót a kocsi te­tejére, s felszerelhető kis ülést a gyermekek biztonságos utaztatá­sához. A magyar tenger körül az idegenforgalmi tanács és a vállalat együtt 5.5 millió forin­tért szeptemberig 11 újaub köl­csönzőhelyet létesít. helytelen szemlélet és gyakor­lat ellen, mert létezhet-e olyan mérce, amelyik a kötelező tárgyszerűség fölébe kereked­het? Létezhet-e olyan mérce, amelyik ugyanazt a mennyisé­get, ugyanazt a minőséget két­féleképpen méri? Vagyis: men­levelet kaphat-e a hiba, mivel olyasvalaki követte el, akinek nem lett volna szabad elkövet­nie? Olyasvalaki, akinek nevé­hez, tekintélyéhez, rangjához és képességeihez méltatlan a tett, a hamis cselekedet’ Nem, és nem kaphat menlevelet.-Egv hiba súlyát ugvanis nem a vétkes személyének tekinté­lye, vagy érzékenvséee csök­kentheti, hanem először is az, ha őszintén tudomására hozzuk és jóvátesz; azt. Végső soron pedig ki-ki levonja belőle a szükséges tanulságot. Egészen más kérdés az, hoev egy rossz produktumra, vagy téves cselekedetre, részint a körülmények, részint a hibát elkövető személyének mérlege­lésével milyen mentséget talá­lunk. Nevezetesen: a rossz kö­rülmények is a reális megíté­lés alantéul szolgálhatnak, a hibát vétőről is megállanítha- tó. hogv cselekedete véletlen kisiklás, nem jellemző rá. Nos, a körülményeket mérlegelhet­jük, sőt főbb összefüggésben latolgathatjuk, e a hibázó sze­mélyét körültekintő vizsgálódás alaoián ki is menthetjük. De a hibát, mint olyat, soha sem ve­hetjük csak tudomásul. A hi­bát, a vétket fel kell tárni és azt jóvá kell tenni! Nem lehet agyonhallgatni, takargatni olvan alapállásból, hogv „nem akár­ki az, aki elkövette". S ha ugyanezt a hiba vétő szemszögéből nézzük? Hibázni, véteni emberi dolog. De nincs szánalmasabb akkor, ha a vét­kesség megállanftást nyert s az illető személy, presztízsét húzva nalástul. arra hivatkozik, hogy elvégre 6 mégsem akár­ki... Csalfa hiedelem ez. mert tár­sadalmunkban a hiba takarga- tása nem teldntélv kérdése! Deák Gyula. «■■«■■■■■ ■■•■■■■»■ A Fesztivál tér A város közlekedésében a gyorsvasút (S-bahn) és a föld- ; alatti vasút (U-bahn) játszik ; főszerepet. A schönefeldi pálya- : udvarról Berlin központjáig az : Alexander Platzig utazunk. Fél : kilenc. Ez a tér a fesztivál köz- : pontja — mondja az idegen- : vezetőnk. — Már él is nevez- : ték Fesztivál térnek. No, per- ■ sze csak ideiglenesen. Az ott a ■ világóra. A randevúhely. Ha jj valaki nem találja azt. akit ke- j reá. kitűzi üzenetét az óra ol- j dalára. ■ Közelebb megyünk: ..Pietro, : vártalak! Délben legyél a tv- ■ lépcsőnél. Nagy Agi.” Jegesek. árusok pakolnak. : Még üres a tér. Vezetőnk meg- ■ mutatja a legközelebbi színhe- ■ lyeket. Balról a Karl-Marx Al- ■ lét, jobbról a Marx-Engels Plat- j zot és annak folytatását az Dn- : ter den Undent. Ezen a néhány : kilométeres szakaszon zajlik • reggeltől másnap reggelig a ■ program java. A legtöbb sza- ; badtéri színpad ezeken a város- « részeken található, itt rendezik : a világifjúsági bált, a nagy • karnevált, a szolidaritási nagy- » gyűlések egy részét és itt van- [ nak a szabad viták, jelvény- és ; címcserék, a nem szervezett 5 kulturális bemutatók, a közös ; énekek. Az Alex melletti hatal- ; más tv-torony aljában dolgozik : a Nemzetközi Szolidaritási Köz- * V. J EGOROV DOKUMENT. UM REGÉN YE Д szálak Schönltausen tábornokhoz vezetnek FORDÍTOTTA: HAVAS ERVIN Egy kasezaf úró útnak indul 15. Teheránban nyáron elviselhe­tetlen a hőség. Nappal az ut­cák kihaltan ásitoznak, zárva tartanak a hivatalok és az üz­letek. a lakosság a lakásnál hű­vösebb pincékbe rejtőzik, a te­hetősebbek pedig elutaznak a nyaralójukba. A város csak al­konyaikor élénkül meg, akkor folyik az élet a szokásos me­derben. Úgy tetszett, hogy 1941 nyara sem hoz különösebb változást, ez azonban látszat volt csupán. A városban izzásig feszült a politikai légkör. A fasiszták — akik a Szovjetunió megtámadá­sára készültek — Irán jobbol­dali köreire támaszkodva, min. den lehetőséget megragadtak an­nak kikényszerítésére, hogy a kormány katonai szövetségre lépjen a náci Németországgal. A medzsltSy küldöttei, a miniszte­ri kabinet tagjai és a szenátorok közül azonban sokan ellenálltak a németem nyomásának. Ez ár­mánykodással párhuzamosan az crszág belsejében lázas tevé­kenységet fejtettek ki az ügy­nökségek szovjet területre do­bása érdekében Különösen von Schön hausen nak szaporodott meg a dolga, akf közvetlenül felelős volt e tevékenységért. Ezen a fülledt estén Schönhau. sen éppen Heckertet várta a kö­vetkező diverzánssal, akinek a határt illegálisan átlépve. Ba­kuba kellett mennie. A tábor­nok alaposan megváltozott a Szergejewel történt beszélgetés óta. Lefogyott, arcbőre ráncosán csüngött, akár egy öreg buldogé. Fel-aíá járkálva az irodájában, gonosz pillantást vetett a meny. nyezeten elhelyezett ventillátor­ra. amelynek zaja ugyancsak ki. kezdte az idegeit, ugyanakkor nyújtott némi enyhületet. Ügy hogy nem kapcsolta ki. Amikor a fullasztó hőségtől gondolkodni sem tudott, a járkál ásban kere­sett menedéket. Kopogtattak az ajtón, amely óvatosan megnyílt, a keskeny résen Heckert dugta be a fejét: — Szabad, tábornok úr? — Az ördögbe is, kerek tizen­öt percet késett! — mondta dur­ván Schönhausen. Odalépett egy székhez, hogy leüljön, de megérezte a bútor forrÓ6ágát, in. kább álVj, maradt. Heckert mögött egy alacsony termetű, rossz arcú, középkorú férfi lépett a szobába, akinek feltűnően vastag szemöldöke összenőtt az orrnyereg fölött Katonásan kihúzta magát Schön­hausen előtt-i— Beszél németül? — kérdez, te tőle Schönhausen. A másik nem értette, kérdően nézett Heckertre. — Herr Godzsajev nem tud németül — válaszolta helyette Heckert — Ennek az úrnak a koncent­rációs táborban lenne a helye, valóságos bandita-fióka — dör- mögte Schönhausen, aki sehogy- sem tudott úrrá lenni ingerült­ségén. — Valóban bűnöző volt a múltban, de az adott esetben ez nem hátrány — mondta Hec­kert németül és Godzsajevhez fordulva tolmácsolta Schönhau­sen t: — Azt kérdezi a tábornok úr, hogy kész-e teljesíteni küldeté­séi? Godzsajev elnevette magát, hatalmas szája a füléig szaladt, felével bólintott Scbönhausen- nak: „Jawohl, jawohl!” — Mégiscsak beszél németül — nyugtalankodott Schönhau­sen. — Ezt az egyetlen német szót tanulta meg. — Hogyan ajánlhatott nekem egy ilyen kretént?

Next

/
Thumbnails
Contents