Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-11 / 187. szám
IMCfletMAf MiHuiiiuHuiMM*tH«in нпамимннп«1шн«н1»м««<«1»||*1н«ш<мч«мм*|*«1н|я1»ш111«кшш1ммт m 3 1 в в в * в 1 * 1 s élj bbeii az esztendőben J annyi pecsenye. \ ^ csirkét értékesítünk, melyből az ország lakossága egy nap megebédelhet: egymillió kilót. A korábbi években fejlesztettük fel ezt az ágazatot. 1965-ben 35 ezer kilót értékesítettünk. A naposcsibék elhelyezését, nevelését úgy oldottuk meg, hogy az elhagyott tanyákat átClaas típusú kombájnunk alakítottuk, a nagyüzemi gazdaság épületeinek padlásait erre a célra berendeztük. Szövetkezetünk tagja a BOV orosházi gyáregységében működő egyszerű kooperációnak, amely több termelőszövetkezetet egyesít a termelőkapacitások hatékonyabb, gazdasá. gosabb kihasználására. Az egyszerű együttműködés számunkra nagy előnyt jelent már csak azért is, mert termékeinknek minden egyes rotáció befejezésekor órarend szerinti biztos piaca van. A minősítést a vágóvonalon, tehát objektiven oldjuk meg. Az naponta 10 vagon búzát minőségű árut adjunk. Ebben az esztendőben már 96 százaléknál tartunk a korábbi évek 65—70 százalékával szemben. A pecsenyecsi rke - nevelést jól jövedelmező ágazatnak tekintjük. Ezért 1967-től fokozatosan bővítettük a nevelőterületet. Szövetkezetünk elhatározta, hogy pecsenyecsirke-nevelésre szakosítjuk a gazdaságot. Beruházással, melyre 14 millió forintot költünk, 10 ezer négyzetméter alapterületen igazán korszerű férőhelyet nyerünk. Az épületkomplexumot 1974 végére adjuk át ren_ aratott & csépelt. bocsátó képességünket. A nép. gazdaság másfél millió pecsenyecsirkére számolhat Med- gyesbodzásrál-Pusztaottlaíkáról 1974-ben. A pecsenyecsirke-nevefés feltételeit a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei által létrehozott BARTÖV útján biztosítjuk, Tsz-ünk e közös vállalkozásnak alapító tagja. A BARTÖV tagtsz-ei szakosodtak törzstartókra és pecse- nyecsirke-nevelőkre. Vagyis együttműködünk, egymást segítjük a gazdálkodás színvonalának fejlesztésében, a bevételek növelésében idén I millió csibét készítünk elő feldolgozásra, s reméljük — az eddigi adatok tanulsága szerint jogosan —. hogy az áru minősége 96 százalékban első osztályú lész! Az első osztályú csirke kilójáért 23,7 forintot, a másod osztályúért pedig kereken, 16 forintot kapunk. Az együttműködés alapszabálya arra sarkall bennünket, hogy kiváló Szakemberek a ciroktáblán. Felügyeletükkel születik a szegedi törpe fajta szakálla. AHOL 200 VAGON BÜ*A TERMETT, ONNAN MOST 650 VAGONNAL TAKARÍTUNK be A búza termesztésében 1965- től fokozatos fejlődést értünk el. Ekkor 200 vagon termést takarítottunk be a medgyes- bodzási határiból. Ebben az esztendőben 650 vagon búzái termeltünk. A hozamnövekedés a mi esetünkben azzal magyarázható, hogy fokozatosan lecseréltük a hazai búzafajtákat. A Bezosztáját elsők között honosítottuk meg a megyében. Ezzei egyidőben olasz és francia búzákkal is kísérleteztünk. Ezek közül csak a Libelluia állta a versenyt. A többi fajtára már csak az üzemi feljegyzésekből emlékezünk. Ezek nem váltották be a nagyüzem által támasztott követelményt. A Bezosztája és a Libéllula annál inkább. Az 1973. évi 650 vagonos búzatermésünk lényegében a szovjet búzákra épül. A Bezosztáját tovább termesztettük, bár a korábbinál kisebb területen, s felkaroltunk három új szovjet búzát: a Jubilejnaját, a Kav- kázt és az Aurorát. A négy termesztett szovjet búzafajta közül az idei pálma a Jubilej- najáé. Holdanként 35 mázsa szemtermést adott. A Libellule 31 mázsájával, a Kavkáz és az Aurora pedig 28—30 mázsájával termett holdanként. Sajátos termesztés-technológiát dolgoztunk ki, a medgyes- bodzási talajtípusnak megfelelőt. Mindenekelőtt a talaj előkészítésének tulajdonítjuk a korszerű vetőmag'mellett az egyik legnagyobb szerepet. S ez nálunk nem a búza vető- szántásával kezdődik, hanem a búza előveteményének megválasztásával. Az utóbbi években már csak 25—30 százalék területet használunk búzavetésre a kukoricaföldből. Hetvennyolcvan százalékát a lucerna feltörése, az őszi káposzta, repce, a kender és a borsóföld adja. Ezek betakarítása után sekély talajsművelést, tarlóhán- tást végzünk, majd három héten belül az egész területet 25 centiméterre felszántjuk. iEzt a vetőszántást a vetés időpontjáig gondozzuk úgy, hogy a szántással egyidőben az alapműtrágyát bedolgozzuk, melyet az 1965. évi hoüdan- kénti 2 mázsáról 1973-ban 6—8 mázsára növeltünk. A műtrágya kiszórását repülőgép segítségévei oldjuk meg. Szerződésünk van a repülőgépes növényvédő állomással egy AN—2-es típusú repülőgép hasznosítására 340 évi légiórár;a. A műtrágyát ősszel és tavasszal zömében a repülőgépes szolgálat adagolja Jci, hasonlóan a búza vegyszeréit és a lombtrágyázáshoz szükséges Wuxalt is. Amióta korszerűen szervezzük a búza termesztését, azóta termésátlagaink fokozatosan növekednek. Hektárra számolva 1965-<ben 29,3, 1969-ben 36,5, 1972-ben 39,2, 1973-ban pedig 47,5 mázsa hozamot értünk el. A búza vetésterülete 1371 héktár 1973-ban. HEKTÁRONKÉNT 31 EZER 300 FORINT ÁRBEVÉTEL CIROKBÓL Az ipari növények közül légjövedelmézőbbnek a; cirok termesztését tartjuk. Ezzel a növénnyel a tsz-szervezés előtt csak néhányan foglalkoztak községünkben. A legnagyobb vetésterülete nem haladta meg a 150 holdat. Akkor, ha valaki 6 mázsa ciroksza- káilt értékesített holdanként, a községi elöljáróság a vasárnapi njise után kápublikálta. Jelenleg 250 hektáron termesztünk cirkot. Hektáronként 23 mázsa szakállt takarítunk be. hagyományom kovácsházi tájfájta cirok helyett a szegedi törpe fajtát termesztjük. Ennek nagy előnye, hogy minden munkáját géppel szervezhetjük. E ■ cirokfajta azért is jelentős, mert hektáronként a 180—190 ezer növényt fél tudjuk nevelni. Ciroktermesztésünkkel 1967-ben a 66. Budapesti Mtezőgazdasági Kiállításon és Vásáron aranyérmet nyertünk. Ciroktermesztésünket a OITÊV (a Mezőkovácsíházi Járás Cirokteimesztő Tízeinek Közös Vállalkozása) szaktanácsadása álapján szervezzük. A termésátlagokban beállt növekedést a jó együttműködésnek tulajdonítjuk. A CITÉV szakemberei a ciroktermesztésben kiválóan képzettek, tapasztalataikat velünk szívesen megosztják. Csakis így dolgozhattuk ki a 23 mázsa hektáronkénti ci- rökszakéli termesztésének sajátos medgyesbodzási technológiáját. Cirokszakállból hektáronként 25 ezer forint ár-bevételt érünk el, mivel a CITÉV mázsánként 1 100 forintot fizet. Cirok, magból 6 ezer 500 forint a hektáronkénti hozam értéke, ösz- szességében egy hektár cirok 31 ezer 500 forint árbevételt hoz közösségünknek. deltetésének, s ekkor csupán ebben az épülettömbben 200 ezer pecsenyecsirkét nevelünk egy-egy rotációban. Az új, a korszerű férőhelyek mellett természetesen továbbra is kihasználjuk lehetőségeinket és ahol csak le- •íet, megteremtjük a csibenevelés feltételét. Ezzel a megoldással jövőre 50 százalékkal növeljük a pecsenyecsirke-kiBúza - Cirok - fi medgyesbodzás— . pusztaattlakai Egyetértés Pecsenyecsirke •ияииамоуа HHMiHiimti 3 щкжтащт
