Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-11 / 187. szám
»•»»«•ши«я«111»«««»я1«'«'9««'*19'11*'**«,|******'в**в***мв,в'1,*,ва*я,>ввв***в*в*|**вв*****а***в****«авя***в**м«я***вш«**в*в*вв* ич«м«««««и1«*яс«ааялчяа**«а**в«*м«****аавяв*ав«а<«аа«*яв***ч*****ч*******а*яч«яи1а<1я«яяпчАЯй1аа«*пя11Я9чш№вя«я«аягМ)МЯ)а4аваад|ВМщавваак||ад(|д|||да|ащя«||аии1>шаоаш1111(1а(1МнамаяА*1ППоаяп11аачаап(1( A szocialista társadalom egyre növekvő élêlmiszer- szükségleteinek mind magasabb szinten történő kielégítése szorosan összefüggő kérdés a mezőgazdasági termelés fejlesztésével, a növény- termesztési ágazatok termés- szintjének fokozásával. A mind belteljesebbé, iparszerűvé váló mezőgazdasági termelés; produktumok a korszerű agronómiái technológiák mellett függvényei a talaj termőképességének; talajtani, vízgazdálkodási tulajdonságainak. Hazánk mezőgazdasági művelésű, mintegy 7 millió 200 ezer heiktár területéből közel 3.5 millió hektár kedvezőtlen talajtani adottságú, rossz vízgazdálkodású, nehezen művelhető talaj, ahol megfelelő meliorációs beavatkozás nélkül magas ráfordítással, jelentős kockázattal csak viszonylag alacsony terméseredményt lehet elérni. Békés megye földrajzi fekvése, valamint sajátságos klimatikus környezete a geológiai változások folyamán nagymértékben hozzájárul a kedvezőtlen tulajdonságú talajok kialakulásához, 450 000 hektár nagyságú mezőgazda- sági területéből 367 000 hektár szorul javításra. A kedvezőtlen vízgazdálkodású területek nagysága még ennél is több. I A meliorációs eljárások A mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségei között éppen ezért foglal el jelentős helyet azon meliorációs eljárások összessége, melyeik a talajok fizilkai, kémiai tulajdonságának, a vízgazdálkodásnak megjavítását, a tápanyagforgalomnak megjavítását, a tápanyagforgalomnak jobbá tételét szolgálják. Magyarország agrárpolitikájában közel öt évtizeddel ezelőtt, 1925-ben került napirendre a szik javítás kérdése és az 1928-ban alakult állandó Központi Talajjavító Bizottság létrejöttétől számítva napjainkig többszörös átszervezéssel, fejlesztéssel alakult 2 КШШШШ ■■ ■ 1973. AUGUSZTUS 11. ki a ma már jól szervezett intézményes talajjavítása forma. Ennek köszönhető, hogy Békés megyében a javítandó területből már javításra került mintegy 55 000 hektár savanyú talaj és mintegy 60 000 hektár szikes. A tiszántúli „beteg” taflajok javítását a szarvasi központtal működő Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat végzi nagy ütemben, utóbbi évtizedben bővült ez a tevékenység más eljárásokkal, példám mélylazítással, vízrendezéssel, rét-, legelő- fejlesztési eljárásokkal stb. Kétségtelen, hogy a több mint 200 éve alkalmazott di- gózásos szikjavítás egyik legjobb termésnövelő hatású talajjavítási mód. Hatására javul a szikesek fizikai és kémiai szerkezete, jobb lesz a tépanyagforgalom, a vízgazmunkánk eredményeként évente 18—20 000 hektár terület válik termékenyebbé. Az intézményesített talajjavítás kezdetén elsősorban a Tessedik Sámuel nevéhez fűződő digózásos módszerrel, később ipari mész- és gipsz- őrleményekkel és egyéb ipari melléktermékekkel javítottuk a talajokat és csak az dálkodás, mindezek hatására 6—8 q/ha a várható GE-ben kifejezhető terméstöbblet. Hagy teljesítményi gépekkel A mezőgazdasági üzemek digózási igényeinek teljesítésére nagy teljesítményű lánctalpas — scráperládás és önjáró Pool-rendszerű gépek — állnak rendelkezésre. Ahol a digózáshoz szükséges — a talajok alsóbb rétegeiben elhelyezkedő — már- ga nem áll megfelelő minőségben rendelkezésre, ott nagy hatású ipari mész- és cukorgyári mésziszap. gipszanyagokat alkalmazunk. Talajjavítás hatására változik a talajok kémhatása, szerkezete, fokozódik a trágyaszerek hatékonysága, bővül a gazdaságosan termeszthető növények választéka, végső fokon 5—7 GE/ha mennyiséggel nőnek a terméshozamok. Az ily módon végzett talajjavítás évente 10— 11000 ha-ra terjed ki. A munka szakszerű és gyors elA digózástól az A talaj termőképességének fokozását a korszerű, új Tiszántúli Talajjavító és
